Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
Vak teremt világtalant ELÖLJÁRÓBAN hadd sző. gezzem le: pontosan tudatában vagyok annak, mennyire kényes téma húrjaihoz nyúlok, amikor az alábbi, többé-kevésbé egész társadalmunkat érintő, bizonyos helyeken és esetekben pedig valósággal feszítő kérdésről kívánok szólni. Kényes a téma. mert olyan emberekről lesz szó, akik orvosi tekintetben adott szempontból és mértékben nem tekinthetők (és kezelhetők) úgy, mint akiket általában egészségeseknek szoktunk' nevezni. Ök a .fogyatékosok, s örökölt vagy szerzett fogyatékosságuk súlya rendkívül széles skálán mozog, az egészen enyhétől, az alig kimu- tathatótöl a teljes rokkantságig terjed. Mi sem természetesebb, hogy ennek megfelelően érzékeny, a család és a társadalom támogatására szoruló emberekről van szó. akiknek problémáiról nyíltan beszélni hovatovább nagyobb merészség szükségeltetik, mint a szexualitás kérdéseiről. Mindkettő ősidők óta tabu a mai napig, jóllehet, utóbbi éppen napjainkban és szemünk láttára igyekszik lerázni magáról az' álszemérem súlyos láncait .A testi-szellemi fogyatékosok világa felé azonban alig- alig merünk egy-egy óvatos lépést tenni, így valós problémáik úgyszólván teljesen ismeretlenek a nagy nyilvánosság előtt, és a kimondani sem igen mert kérdésekre legfeljebb orvosi szaklapokból kaphatunk választ. (Ritka és szerintem nagyon is követendő példát jelent képes hetilapunk, az Űj Tükör, amely az utóbbi időben he- , lyet adott néhány, e témakörből merített, avatott tollal — pl. Moldova-riport „gyogyós” lányokról — megírt cikknek). . MÁRPEDIG: a testi-szellemi fogyatékosok problematikájáról nem beszélni (vagy csak lesütött szemmel, suttogva) rendkívül káros, mint minden strucc-politika. Meggyőződésem, hogy a hallgatás sokkal többet árthat — és árt! — az ügy lehetséges megoldásának, mint ameny- nyire szándékán kívül, de elkerülhetetlenül a nyílt beszéd —, éppen, mert érzékeny mélységekbe hatol — fájdalmat okoz. # Fájdalmat, igen éppen úgy, mint ahogyan a sebész kése is, amely — hogy tovább ne fertőzzön — kihasítja a kóros gócot az emberi testből. Ha így közelítjük meg e témát. és az értelem ezt kívánja tőlünk, akkor többet láthatunk, többet tudhatunk és sokkal többet segíthetünk mindenekelőtt a valamilyen fogyatékosságban szenvedőkön és ugyanakkor természetesen csökkenthetjük azokat a gondokat, amelyeket problémájuk a társadalom számára jelent. Mert ez.a gond egyáltalán nem kevés: egyre több számban és egyre több helyen okoz — mind „egyszerű” emberi kapcsolatokban, mind hivatalos téren — konfliktusukat. Ki ne hallott volna még olyan esetről, hogy a munkájuk, becsületességük alapján arra sokkal érdemesebbek előtt dologtalan, lumpen elemek (nemcsak cigányokról van szó!) jutnak könnyűszerrel vadonatúj, összkomfortos lakásokhoz. Hozzájutnak és számos esetben rövid idő alatt disznóóllá változtatják, a környékükön lakók életét pedig a szó szoros értelmében elviselhetetlenné teszik. Mindezt „.jogosan”,, hiszen törvényeink különös védelmet, és gondoskodást biztosítanak elsősorban a nagycsaládosoknak. Egyáltalán nem titok azonban, hogy napjainkban. amikor a megfontolt családtervezés olyannyira elengedhetetlen, csak kevés olyan szülőt találni, aki két- három gyereknél többre merne vállalkozni... Nem vállalkoznak például ötre, hatra, vagy hétre, mert jól tudják: anyagi körülményeik nem tennék lehetővé, hogy tisztességesen felneveljék, taníttassák őket. A LEGNAGYOBB felelőtlenség ezen a téren (is) az említett, enyhén' szólva „kétes” elemeknél fedezhető fel elsősorban, valamint azoknál, akik valamiféle fogyatékosságban szenvednek. Nem kétséges. hogy az orvosi, a szociológiai és más, e témákkal foglalkozó kimutatásokból percek alatt lehetne megtalálni az elrettentő példák tucatját. Magam is több ilyenről tudok; de amit most hallottam egyik településünk tanácselnökétől, valósággal megdöbbentett, és újabb impulzust adott ahhoz, hogy erről a fájdalmas-kényes témáról lehetőségeim szerint szóljak. Él ezen a helyen — kezdte történetét a tanácselnök — egy ■ férfi, nyolcvan-valahány százalékos csökkent látóképességű, úgyszólván teljesen vaknak tekinthető. Ez a férfi hetente kétszer is megjelenik a tanácsnál, és kér különböző segélyeket, jóllehet, ami törvényesen jár azt már mind megkapta. Sőt, azon felül is. nem keveset. Éppen ezért mást nem is mondhatnak neki. mint hogy az utolsó fillérig kimerítette a ..keretét”. Igen ám — jön elő a nagy tromffal a férfi, akinek szem- betegsége örökölt — de nekem tizenegy (!) gyerek eltartásáról kell gondoskodnom! Tizenegy gyerekéről, akik valamennyien örökölték szülőapjuk szembetegségét. A kicsik családtagként, a nagyobbak már s^ját maguk után kapják d rokkantsági segélyt Megmondom őszintén, engem ez a tény jobban mellbe vágott, mint egy másik szintén friss hír, miszerint Miskolcon az egyik bérház kilencedik emeletén sertés- tartásra rendezkedett be egy család a fürdőszobában. (Szorgos, de meglehetősen szagos gazdálkodásuk levét az alattuk lakók itták meg ... — de ne tréfálkozzunk mások keserűségén.) Nos. a sertéstartóval szem. beni eljárásra van törvényes lehetőség — bár állítólag nem is olyan' könnyű érvényt szerezni neki —, de mi legyen a vak emberünkkel, aki ráadásul szellemileg teljesen egészségesnek számít? Hogy magyarázzuk meg neki — hát még a fogyatékosoknak! —. hogy nemcsak eszte- lenség. de valóságos bűn ivadékaikkal szemben és a társadalommal szemben is, hogy megszületésre, és egy szomorú, igazán emberinek aligha nevezhető életre kárhoztatják őket...?! AZ EFFAJTA „szeretet” ellen egyetlen vaknak, neurotikusnak, bénának, skizo- frénnak születendő gyermek sem tud tiltakozni és sajnos, tehetetlen a társadalom, az állam is. Egyszerűen nincs rá tapasztalat, hogy mitévők lehetnénk ezen a téren. Más országból származó ötletek vannak ugyan, de ezek még ott sem valósíthatók meg. Így — sötétben tapogatózunk. Vak vezet (s teremt) világtalant. B. Kun Tibor Mezőgazdasági pilóták továbbképzése A Repülőgépes Szolgálat kaposűjlaki bázisain olyan fiatal repülőgépvez.clőkct oklat. nak akik nemrég szerezték meg szakszolgálati engedélyüket Nyíregyházán. A fiatalokkal — akik az iskolában egy géptípussal repültek — megismertetik az AN—2 típusú repülőgépet, illetve a helikopterrel történő munkát is. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) Az őrellenörzések tapasztalatai Kevesebb a tévedés—jobb ca kalkuláció A Kereskedelmi Felügyelőségek, a helyi tanácsok és a társadalmi ellenőrök bevonásával a közelmúltban országszerte újabb 2900 vizsgálatot tartottak, ellenőrizték a vendéglátás üzlet- politikai magatartását, a bolti kiskereskedelemben az új árak alkalmazását — állapították meg a Belkereskedelmi Minisztériumban, ahol értékelték az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség »jelentését az ismételt árel- lenőrzések tapasztalatairól. A vendéglátásban tartott több mint 800 ellenőrzésen kevesebb hiányosságot tapasztaltak, az üzletek mindössze 5 százalékban találtak kalkulációs hibákat, s a pontos számolásra és mérésre irányuló 460 próbavásárlás is kesevebb tévedést tárt fel a korábbiaknál. Az árakat az üzletek 94 százalékában az előírásoknak megfelelően tüntették fel. — Kedvezőnek ítélték az ellenőrök, hogy az üzletek rugalmasan alkalmazkodtak az áremelés következtében megváltozott igényekhez A legtöbb helyen kisadagokat, zónaételeket, gyermekmenüket vezettek be. Bővítették az olcsóbb tojás, barom.- fi, hús és belsőség felhasználását, a főtt-sült tészták; a főzelékek kínálatát. Az étlap szerinti fogyasztás csökkenését az előfizetéses étkeztetés és a menürendszer bővítésével igyekeznek ellensúlyozni. A készletek felmérésével, és a leltárokkal kapcsolatban az ellenőrzött 800 boltnak mindössze 10 százalékában találtak kisebb hiányosságokat. Az üzleteknek viszont csak a 86 százalékában tüntették fel megfelelően az új árakat, ezzel kapcsolatos hibák főleg húsipari és a konzervipari termékeknél, valamint a háztartási áruknál fordultak elő. Az árak betartását,' a számolásokat 1300 próbavásárláson ellenőrizték, a helyzet valamivel kedvezőt-^ lenebb volt mint korábban, az áremelést közvetlenül követő időszakban. A vizsgált élelmiszerüzletek 18 százalékában, az iparcikk-ellenőrzések 7 százalékában állapítottak meg a fogyasztók, 4 százalékban a boltok kárára téves számolást, vagy áralkalmazást. A kiskereskedelemben 184, a vendéglátásban 50 esetben indítottak büntető eljárást, ezen belül 105 esetben összesen 169 ezer forint pénzbírságot róttak lei az előírások ellen vétőkre. (MTI) r~— Ipari robotok Gáz van a gőzzel! Miért zár be álra az egri tisztasági fürdő? Otthonosan érzem magam. Nem csupán azért, mert fürdővendégként is gyakran fordulok meg az egri tisztasági fürdő gőzfürdőjében, hanem azért is, mert Szalai András, az üzem vezetője már nemegyszer kalauzolt végig a különböző termeken, helyiségeken. A mostani látogatás sem magánjellegű. Hivatalos és barátságtalan. A barátságta- lanságot nem az üzemvezető, hanem az üzem biztosítja. Először a földszinti kádfürdő folyosóin sétálunk végig, ahol a padozatot burkoló kőlapok földrengés utáni állapotot jelezve, föltüremkedve, „társaiktól" érzékeny búcsút véve, jó néhány helyen ösz- sze-vissza állnak. Az észak-' keleti homlokzat ablakainál a mennyezettől elválni igyekszik a függönytartó szerkezet, a ragasztó még utolsó erőfeszítésként, mint kovászos kenyér nyúlik utána. Fönt, az emeletgn, az öltözők előtt a falon hatalmas föl- puffadt kelésekként lötyög a műanyag festékréteg a vakolaton. Bent a zuhanyzóban éppen hámlik, a padozat. A „skarláton” átesett borítóréteg java része már levált az aljzatbetonról, így csaknem mindenhol szürke cementen lépkedünk. Egészen a vécéig, amelynek falából már kihullott a vakolat, és apró finom szemcsékben pereg, ami még maradt, a padozatra. Az egri tisztasági fürdő ötéves. Ünnepélyes átadására 1974 tavaszán került sor. Már az átadás sem volt sima. Negyedszerre vették csak át. Amikor meg átvették, azzal kezdődött az üzemelés, hogy a két gőzkamra a megnyitás napjától számítva csaknem fél esztendeig nem működött. A medencetér világítása a nyitás után egy hónapra elromlott. majd 1975 augusztusában — alig egy évre az ünnepélyes átadás után — a tisztasági fürdő bezárt. A bezárás okaiból távirati stílusban idézünk kettőt: a kádszobákból a víz lefolyt a gépházba. Az emeleti zuhanyzókból viszont a kádfürdő folyosójára. A hibákat november 24-re kijavították és ismét átadták a tisztasági fürdőt a nagyközönségnek. Teljes egy napra! Az újabb bezárási. ami;U az apróság miatt kellett elrendelni, hogy a Heves megyei Tanács V. B. ÉKV osztálya szerint „közvetlen életveszély áll fenn, s azért a fürdőt üzemeltetni tilos". A közvetlen életveszély oka: a medencék fölötti mennyezet kisebb és nagyobb darabokba lezuhogott. Ezek után békés korszak köszöntött a tisztasági fürdőre. Több mint egy évig tartották zárva. Majd fel virradt a nagy, nap, és 1976. december 10-én ismét megnyitotta kapuit az akkor alig két esztendős épület. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakértői véleményéből csupán azért idézünk néhány mondatot, hogy a kedves olvasó nehogy azt gondolja, az újságírói fantázia terméke a tisztasági fürdőről alkotott jelenlegi, 1979. évi október eleji kép. A szakértő vélemény szakértői nyelven többek között a következőket mondja: „Az épület műkő lába só tán vala mint az emeleti társalgóban helyenként függőleges és enyhén ferde repedéseket észleltünk”, amelyek az ..alakváltozáson túlmenőé i, siillyedéskülönbségre is utalnak". A fürdő északkeleti homlokzati falával van a legtöbb probléma, ahol a műgyűjtők és geológusok legnagyobb örömére a szakértői vélemény szerint „eseppkőkép- ződmények”, találhatók. Ez a páratlan természeti jelenség azért következett be, mert „az ágyazóhabarcs és a csempeburkolat közül hiányzik a szerkezet párazárását biztosító és a vonatkozó terveken jelölt 5 rtg.” Továbbá az is előidéző ok, hogy „a nedves gőzkamra határoló falazata belső oldalán — a tervtől eltérően — gözzáró réteg nem készült.’’ Ennek következtében a gőz diffun- dál a falon, s így „a homlokzaton nagy mértékű burkolatleválás tapasztalható.” A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy „hibás kivitelezés folytán az ablakszerkezeteken lecsapódó nedvesség akadálytalanul jut a .. . (szakmai kifejezés következik) ... falazatba." A falazat tehát múlik, omlik, pariik, egyszóval mindent csinál, csak azt nem amit kellene, amiért építették. A szakértői vélemény széfint ezért a kivitelezés a felelős. A szakértők 'ki is mondják, hogy „megítélésünk szerint tervezési hiba nem történt.” Igaz ugyan, hogy később erőteljes kételyek támadnak bennem, a nem szakértőben. A kérdőjelet támasztó mondat így hangzik: „A nedves gőzkamra a külső homlokzattal határos oldalra került, nem az épület belső magjába.” És a-gyanút megtoldja az alábbi szintén szakértői megállapítás: ,.A gőz- diffuzió jelensége a fenti alaprajzi elrendezés természetes (!) következménye.” Az alaprajzot pedig minden valószínűség szerint nem a kivitelezők készítették. Ez azonban mit sem változtat a jelenlegi helyzeten. Azon. hogy az egri tisztasági fürdőt újra be kell zárni. Mielőtt elhagynám az épületet, még egyszer végignézek a kissé málladozó, imitt- amott, repedésekkel megtűzdelt. cseppkövekkel ékesített, vadonatúj, ötéves épületen, -amely több mint tízmillió forintba került. Hazaérve még mindig a látottakon töprengek, s végül az íróasztal fölötti százas égőt kicserélem egy 25 wattosfa, hogy ésszerűen takarékoskodjak a jelenlegi népgazdasági helyzetben. Az egri tisztasági fürdet egyébként a Középületterve- n Vállalat !■'<■■ ■•■ alapján a Heves megyei Miami Építőipari Vállalat építette föl. mint fő * kivitelező, nagyon sok alvállalkozóval. A közös összefogás eredményét bárki megtekintheti reggeltől estig Egerben, a Fürdő tér 3. szám alatt. Szigethy András Rekordexport az Izzóból A Tungsram és a szovjet elektrotechnikai és elektronikaipari minisztérium képviselői 23 millió rubeles szerződésben rögzítették a következő két év exporttételeit Ennek alapján világítástechnikai gyártósorokat és ipari robotokat, szállít legnagyobb kereskedelmi partnerének, a Szovjetuniónak az Egyesült Izzó. A megállapodás alapján, egyebek között, óránként 3000 fénycső előállítására is alkalmas, . igen nagyteljesítményű gépsorokat készítenek megrendelőjüknek. Ez a típus, az izzó műszaki kollektívájának egyik legfrissebb fejlesztési eredménye, hozzá hasonló kapacitású berendezést a japánokon kívül eddig sehol sem gyártottak. Ezenkívül a szovjet autóipar részére, segédvilágítási eszközöket (például műszerfal-világítás) gyártó gépeket is szállítanak majd. Az Egyesült Izzó az elmúlt két évtizedben meg- hétszerezte kivitelét, a Szovjetunióba. s idei várhatóan 35 millió rubeles rekordex- porlját jövőre még tovább kívánja bővíteni. (MTI) 1979. október 11„ csütörtök
