Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
Ismiserek, szabályok, ügyintézők Alig három hónapja — július 1-én — lépett életbe a szabálysértési kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet, amely tovább bővítette a tanácsok hatáskörét. Ezentúl sok olyan ügyben is a községházán, a városházán kell dönteni, ami eddig a bíróságokra tartozott. Például a becsületsértés, a magánlaksértés enyhébb eseteiben. Aztán eddig, ha valaki 500 forintnál kisebb értéket tulajdonított el, a törvény szerint szabálysértést követett el; július 1-től 1000 forintra nőtt az értékhatár — ameddig a lopás csak szabálysértésnek minősül. Mi tagadás, a tanácsi dolgozók nem fogadták osztatlan tetszéssel a változásokat. Mert — bár a 10 és fél millió magyar állampolgár közül csak elenyészően kevesen tartoznak a szabálytalankodók körébe — a helyi hivatalokban azért eddig is épp elég gondot, pluszmunkát okoztak a renitenskedők. Tavaly több mint 120 ezer szabálysértési feljelentés érkezett a tanácsokhoz. Ki a szemetet hordta a közterületre. ki a rádiót, a magnót bömböltette a szomszédai fülébe, egyesek „elfelejtettek” építési engedélyt kérni, vagy éppen nem vitték el a kötelező védőoltásra a gyereküket. Akadtak, akik a boltban „tévedtek meg”. Az együttélés írott és íratlan szabályait sokféle módon megszegték a múlt évben is. S a tanácsokhoz érkező bejelentések többsége megalapozottnak bizonyult, csaknem 80 ezer esetben bírsággal büntették a vétkeseket. Hogy kevesebb legyen a „tyúkper” Az ügyek mögött temérdek hivatali munka rejlik. Minden egyes alkalommal meg kell hallgatni a feljelentőt, a vétkest, olykor a tanúkat is, gyakran a helyszíni szemle sem maradhat el; s még csak ezután következik a tárgyalás, az „ítélethozatal” a tanácsházán. Csupán érzékeltetésül említjük meg, hogy példái a 45 ezer lakost számláló Érden évente mintegy 400—500 ilyen apróbb, vagy bonyolultabb üggyel kell foglalatoskodniuk a tanácsiaknak. Most várhatóan még szaporodnak is az ügyek. Hogy mennyivel, erre csak következtetni" lehet; a bíróságoktól átvett ügycsoportok révén mintegy 16 ezerrel. Ez a növekmény 1500 helyi tanács között oszlik meg. A legtöbb persze a nagyvárosoknak jut belőle, amelyek épp ezért státuszkiegészítést kaptak. Ám a törvénymódosítás — a tanácsi dolgozók helyzetét megértve is — indokolt volt A bíróságokra itt-ott már felemészthetetlen terhet rótt a sok-sok „tyúkper”; az állampolgárok jelentéktelen viszálykodásaihoz nincs feltétlenül szükség igazságszolgáltatás apparátusára. Azzal is mindenképpen egyet lehet érteni, hogy a társadalomra kevésbé veszélyes vétségek nyomán lehetőség szerint miné! gyorsabban, helyben dönteni lehessen. A helyszínen büntethetők Az államigazgatási dolgozók teendői várhatóan csakugyan gyarapodni fognak, de ezzel számollak is a, jogalkotók. Ennek megfelelően több könnyítő, egyszerűsítő intézkedést tartalmaz a módosított jogszabály; egyebek között a szabálysértések bizonyos eseteiben lehetővé teszi a helyszíni bírságolást. Például a tiltott helyen für- dőzők, a csendháborítók, a parkrongálók, az utcán sze- metelők azon nyomban „bűnhődhetnek” — ameny- nyiben tetten érik őket a bírságolás jogával felhatalmazott tanácsi dolgozók, akik az eset súlyosságától függően 50—200 forint pénzbüntetés kifizetésére szólíthatják fel a szabályszegőket. Az intézkedésnek az a célja, hogy minél több ügyben elkerülhető legyen a hosszas eljárás. De hogyan is valósuljon ez meg a gyakorlatban? Többen hivatalbeliek közül is úgy vélték, hogy amolyan hatósági közegk'nt lesben kell maj<^ állniuk az utcán; ki dobja 1 el az almacsutkát, a fagyialtos papírt, a buszjegyet. Az ilyesfajta társadalmi őrjárat nem volna haszontalan egyik-másik településünkön, a tanácsi szakelőadók azonban így nem aprózhatják el idejüket, energiájukat, A jogszabály világosan kimondja, hogy az arra kijelölt dolgozóknak egyéb hatósági teendőjüket végezvén jogukban áll felelősségre vonni a szabálytalankodókat. Pécsett például 15 alkalmazottat bíztak meg ilyen feladattal, köztük útfelügyelőket, parkerdészeket — akik leginkább rajtacsíphetik az utak- engedély nélküli felbontóit, a parkok, a játszóterek - • sfcéimyiszőity rongálóit. És miért ne csöngethetne be, mondjuk, az építési osztály dolgozója an nak a kapuján, akinek a portája előtt építési törmelék terpeszkedik. A boltokat járó kereskedelmi ellenőr miért ne vonhatná felelősségre a helyszínen azokat, akik a közértüzlet ajtajában italoznak? Egyszerűbben, gyorsabban Az ügyeket gyorsíthatja, hogy azokban az esetekben, amikor a feljelentést követően világos a tényállás, a szabálysértést elkövető sem tagad, nincs szükség tanúk meghallgatására. helyszíni vizsgálatra, vagyis amikor a formaságok megtakaríthatók — mellőzhető a hivatalos tárgyalás. Korábban ez csak akkor volt lehetséges, ha a kivetett bírság nem haladta meg az 1000 forintot. A bonyolultabb ügyekben viszont, amikor csakugyan szükség van bizonyítási eljárásra, „nyomozásra” — például egy áruházi lopás esetében —, most igénybe vehető a rendőrség közreműködése. A becsületsértési, magán laksértési ügyek úgynevezett magánindítványhoz kötöttek; a feljelentőnek 100 forintot kell fizetnie illeték címén — amennyiben fellebbez, 200 forintot —, és 15 napon belül kezdeményeznie kell az eljárást. Ez azt szolgálja, hogy csak a valóban indokolt esetekben keressék fel a hatóságot. Az egyszerűsítések ellenére kétségtelen, hogy a tanácsiak dolga nehezebb lett Kibővített jogi ismeretekkel, a törvény szellemében kell alkalmazniuk a szabályokat, amelyek július 1-től még szélesebb körre vonatkoznak —, szabálysértésnek minősül például a kerékpár és más hasonló úti alkalmatosság jogtalan igénybevétele; új elem a visszaélés az üzemi gépkocsival, a járműalkatrészek szakszerűtlen készítése, szigorú elbírálás alá esik a vesztegetés; a csúszópénzt kérő, illetve elfogadó állami, szövetkezeti dolgozó 5000 forintig terjedő bírsággal büntethető. A több feladat alighanem a falvakban okoz nagyobb gondot, ahol a nagyvárosokhoz hasonló létszámbővítésre nincs lehetőségük a tanácsoknak. Egyedüli megoldás az ott dolgozók felkészítéséről gondoskodni, mert már az apróbb falvakban is idejétmúlt felfogás, hogy a vb- titkár értsen mindenhez. Olyan' dolgozókra van szükség, akik nemcsak egy-egy munkamozzanatot ismernek, s akik olykor kisegítik egymást. A növekvő feladatokhoz a községekben is fel kell nőni. Palkó Sándor VÁ HALTÁK, TELJESÍTIK A piaci igények szerint Ä Finomszerelvénygyár svéd partnere tavasszal bejelentette, hogy új típusú pneumatikus automatika- elemeket rendel. A korábbi termék korszerűsített változatára, a 166-os hengercsaládra van szükség, mert csak ezt lehet eladni a Mecman- cég több orkzágra kiterjedő piacain. A dokumentációt megküldték, de azt is közölték, hogy az új gyártmányra sürgősen szükség van, a régit nem veszik át A Finomszerelvénygyárnak alaposan feladták a leckét.; kísérletekre, a 0 szériára, a szükséges szerszámok és a fokozott műszaki követelményeket kielégítő termék gyártására fél év sem állt rendelkezésre. — A harmadik negyedévben 100 millió forintos árbevételt várnak a pneumatikus gyárrészlegtől, ennek 25 százalékát már az új gyártmányból kell elérnünk, a negyedik negyedévben még többet. Ügy kell dolgoznunk, hogy a vállalt követelményeknek maradéktalanul megfeleljünk — mondotta Maczák József, gyárrészlegvezető. Újat, korszerűbbet Réz György üzemtechnológus csoportja vállalta, hogy a 166-os pneumatikus automa- tika-elem hengerfedelének gyártását előkészíti, a technológiát kidolgozza. Olyan munkahengerek szériagyártására van szükség, amelyek az egyenes vonalú mozgást célszerűen gépesítik, automatizálják. A svéd megrendelő olyan termékért fizet, amely kisebb munka igényességgel előállítható, viszont ugyanolyan, vagy nagyobb teljesítményre képes, mint elődje. — Olyan technológiát kell kidolgozni és úgy kell a gyártást szervezni, hogy gazdaságos legyen a termelés. De ezt könnyebb megállapítani, mint a vállalást teljesíteni. Megállapodtunk, hogy az öntvényeket a gyár állítja elő. Az öntőszerszámokat késedelem nélkül átalakítottuk. Rajzokat, vagy olykor csak vázlatokat készítettem és üzemrészünk kísérleti csoportja késedelem nélkül munkához látott. Olyan nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek, mint például Zöm István lakatos, Kakuk Imre esztergályos, hevenyészett rajzok, vázlatok és megbeszélés alapján is jól eligazodtak. Tudiák, hogy mit, hogyan kell tenni. Amikor szükség volt rá, munkaidőn túl is dolgoztunk. A legjobb szakemberek tanácsokat adtak, segítettek — dicséri munkatársait Réz György. Gyorsan, gazdaságosan — Nehéz, de szép feladat volt az új termék gyártását viszonylag rövid idő alatt elkezdeni. A nyers öntvényeket megkapjuk az öntödéből. A mi kísérleti csoportunk gyártja az öntőáeer- szám-betéteket. készülékeket gyártunk, gépeket automatizálunk. A gyártás során módosítások, jobb megoldások merülnek fel, azokban is részt veszünk. Közvetlen főnököm Réz György. Jó szakember, sok mindenre felfigyel. De nemcsak utasításokat, tanácsokat ad, megbeszéli velünk a feladatokat, és meg is tudja mutatni, hogy mit, hogyan lehet jól megoldani. Egyszóval nemcsak akarat, tudás, hanem a Hol a takarékosság? Sok a teendő most az őszi hetekben mezőgazdasági üzemeinkben. Van mit betakarítani. Örvendetesen nagyobb mennyiségű a kukoricatermés, mint tavaly. Kell is, hiszen az állatállománynak szüksége van az értékes abrakra. Abrakról lévén szó, a betakarított és morzsolt kukorica nagy részét a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vásárolja fel trágyázáshoz. A szállítás folyamatos. Hogy mennyire, arról kissé furcsán győződtünk meg a héten. A Poroszlóról Sarudra vezető út közepén és szélén ugyanis elhullott, ki- sebb-nagyobb mennyiségű kukoricaszemekkel találkoztunk. Hé, kilométeres szakaszon „jelölték” az utat, egészen Sarud határáig, a gabonaforgalmi vállalat keverőüzeméig. És nem kellett messzire menni, hogy megtudjuk, ki is szórta el az értékes takarmánynövényt, mert az üzem bejáratán kanyargó IFA teherkocsi oldalán ott volt a besenyő- telki Lenin Termelőszövetkezet táblája. Szóvá tesszük ezt azért — noha már többször szóltunk róla —. hogy az őszi betakarításnál a termények veszteségmentes összegyűjtésére törekedjenek az, üzemek. Szerencsére a többségre ez a jellemző! Amit viszont az említett hét kilométeres útszakaszon láttunk, az veszteség, esősorban a szövetkezetnek. Hol tehát a takarékosság? Igaz, több termett az idén, de annak megóvása mindenki kötelessége... (mentusz) Fémelem, keresztmetszete U alakú Marós vagyok — adalékok Drazdó József portréjához Drazdő József, a MEZŐGÉP hevesi gyárának marósa, fiatal ember, jóllehet — lévén 46-os születésű — a „harmincon túliak” társaságát erősíti, és ha összehoznának egy nösök-nötlenek focimeccset, akkor ő az előbbiek csapatában rúgná a labdát. Éveinek száma és családi állapota következtében tehát’ mindenképpen a mar beérettek, a megkomo- lyodotlak közé tartozik, és ez így is van, így helyes. Helyes, de Drazdó József portréjának felvázolásához mégsem elegendő. Mert munkatársai — műhely- és vezetői szinten — egyaránt tudják, hogy komolysága semmi esetre sem jelent valamiféle rosszértelmű komolykodást. Hevér Lajos, a gyáregység igazgatója ezt úgy fogalmazta meg, hogy egyszerűen a következőről van szó: — Kulcsmunkát végez, mert a marósmunka nálunk igen komoly szerepet játszik a termelésben. Nemegyszer előfordul az is, hogy napi tíz-tizenkét órát kell dolgozni. Drazdó József megbízható, jó szakember, munkája alapján a vállalati szakszervezeti bizottságba is beválasztották. .. A gép mellett először ez utóbbiról, a szakszervezeti munkáról kérdezem, mire így válaszol: — Mint szinte mindenütt, nálunk is az a helyzet, hogy a szakszervezeti munka nagyon szorosan összefügg a termeléssel, annak szerves részét képezi. Ezt „egyszerű” munkásként is látja az ember, és én tíz éve szak- szervezeti bizalmiként is látom. Nem sokkal azután ugyanis, hogy 65. augusztusában ide kerültem, beválasztottak, és később szak szervezeti tanácstag is let tem. Hogy miért...? Talán mert igyekeztem a dolgozók érdekében szólni, ha volt valahol valami probléma, — Például? — Mindig akad valami, de azt hiszem, elég jól együtt dolgozunk a vszt-ben Bet- tenbruk József párttitkárral és Szabados Józseffel, azszb titkárával... Hogy mégis konkrét példát mondjak, megemlíthetem például a targoncaügyet. Mi ezen a téren. itt a hevesi gyárban, elég hátrányos helyzetben voltunk, mert gyenge targoncákkal kellett dolgoznunk. Na, ezeket sikerült megfelelőre kicseréltetni, úgyhogy most már ezek miatt, nem lehet fennakadás... Vagy ott. van például a buszkérdés. Sajnos, tönkrement a nagy buszunk, és ha olyan nagyot nem is, de egy mik- robuszt sikerült kiharcolni, bár túlzottan nagy harcra nem is volt szükség. — Mégis, miből áll egy ilyen harc? — Talán abból, hogy minél jobban mondogatja az ember, annál inkább sikerül. Vagy azért, mert. belátják, hogy valóban szükséges vagy mert megunja a főnökség a sok nyaggatást. Mindenesetre; az eredmény a fontos. — És a szakma? — Mindenkit más ítél meg... Hogy nehézbe? Nem is tudom, de úgy , vélem, hogy a saját munkája senkinek sem könnyű, főleg, ha komolyan veszi, és jól akarja csinálni. Más kérdés persze. hogy annak mindig könnyebb, aki jobban ért hozzá, mint annak, aki nem. Az is biztos, hogy problémamentesen kevesen dolgoznak. — Jelenleg mi a feladata? — Elmondani körülményes, inkább megmutatom... Itt van ez a fémelem, keresztmetszete V alakú, a (Fotó: Perl Márton) hosszúsága... de ilyen részletesen talán nem is szükséges elmagyarázni. Lényeg, hogy ezekből állitóhornyokát készítek egy szállítószalaghoz, azt pedig az NDK-ba szállítjuk, a FALKENSEE cég számára. Ez fizikailag nem nagyon veszi igénybe az embert, bár — vannak nehezebb témák is. Az pedig, hogy nehezebb téma, Drazdó József számára jelenleg két módon. is érvényes: a MEZŐGÉP hevesi gyárának fiatal szakmunkása ugyanis nagyobb fizikai erőt igénylő feladatokat is kaphat mint a mostani, a marxista-leninista egyetemen pedig, ahol most elsőéves — a filozófia tudománya lehet rázós. — Ezt majd a jövő dönti el — mondja ő —, ugyanis még csak most kezdtünk... Nálunk pedig otthon az van, hogy a kisfiam is jól tanul, a kislányom meg kitűnő, én pedig törekszem, hogy ne hozzak szégyent a családra. Talán sikerül is, a marxista középiskola után ugyanis végeztem egy speciális tanfolyamot filozófiából, és kiindulási alapnak ez, remélem — elég lesz. Persze, ez nem azt jelenti, mintha már filozófusnak érzem magam, nem; amit lehet, azt. ugyan igyekszem megtanulni, de tudom a „beosztásomat,'’ is: marós vagyok. B. Kun Tibor műszaki vezetők és a munkások jó együttműködése, megfelelő emberi kapcsolat is szükséges a nagyobb szabású feladat teljesítéséhez. Ez a feltétele, hogy az újat gyorsan megvalósítsuk és gazdaságosan tudjunk termelni — hangsúlyozta Zám István lakatos. Normamegtakarítás műszaki fejlesztéssel Kocsis József, a 38 fős automata ciklus brigádvezetője. Sokéves tapasztalata szerint a munkások megfelelő keresetének és a gazdaságos termelésnek előfeltétele a folyamatos gyártás, a jó munkaszervezés. A vállalásokat akkor lehet teljesíteni, ha az anyagellátást, a félkésztermékek további fel- használásra továbbítását a készáruraktárig jól megszervezik. A pneumatika gyárrészleg dolgozói az év elején azt vállalták, hogy az idén 29 ezer normaórát megtakarítanak. A XII. párt- kongresszus tiszteletére a pneumatika gyárrészieg újabb 4 ezer normaóra-megtakarítást vállalt és ezzel négymilliós árbevételi többletet akarnak elérni. Hogyan akarják mindezt teljesíteni? Főleg műszaki fejlesztéssel, a munka jobb megszervezésével. Nemcsak a műszakiak, hanem a munkások is állítják, hogy a XII. kongresszus tiszteletére vállalt' újabb 4 ezer normaóra-megtakarításának fedezete az a műszaki fejlesztés, amellyel megoldották a hengerek készre öntését. Az új technológia, a műszaki fejlesztéssel közösen gyártott szerszámok és az. automatizálás bevált. Sikerül jói eladható korszerű terméket gyártani. Két legyet egy csapásra A vállalat léte és jövője attól függ, hogy a megrendelt korszerű új terméket minél előbb gazdaságosan tudják gyártani. Ezen felül jelentős tőkésexport a tét, tehát a vállalat érdeke megegyezik a népgazdaság célkitűzéseivel. Ebben a Finomszerelvénygyár dolgozói egyetértenek — mondja Kisen Zoltán beállító lakatos, alapszervi KISZ-titkár. Részletes és jól egyeztetett akcióprogramot készítettek, hogy a vállalt társadalmi munka többségét a pneumatikagyártásnál jól szervezetten és hasznosan teljesíthessék. A dolgozók többsége önként vállalta, hogy különböző napokon, öt-tízes csoportokban a pneumatikagyártó gépeken dolgoznak. A beállító lakatosok vállalták, hogy az új termék gyártásához irányított embereknek tapasztalataikat átadják, a begyakorlást segítik. Sikerült is egy-két napos gyakorlat után megfelelő teljesítményt elérni. Ebben Losonci István, Körösi István beállító lakatosok és több idősebb szakmunkás sokat segített. — A pneumatika üzemben teljesített társadalmi munka bérét KISZ-klub létesítésére fordítjuk. Tehát kettős feladatot oldunk meg. A társadalmi munka jó megszervezésével, a munkaerő megfelelő átcsoportosításával segítjük az új termék gyártását és anyagi fedezetet terem, tünk a nagyon hiányzó KISZ-klubra — összegezte az eddig végzett munka eredményeit Kisari Zoltán. Dr. Fazekas László ír 1979. október 5., nrntek «
