Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR: Ziaul Hak bombája A CÍMBELI FOGALMAZÁS nem puszta újságíróiI fogás. Minden jel arra vall, hogy Ziaul Hak pakisz­táni tábornok-elnöknek valóban van bombája, de leg­alábbis nukleáris szerkezete, amelynek robbantására a Karacsuban megjelenő Star című lap szerint, a kö­zeljövőben sor kerül. S hogy az emlitett lap nem lég­ből kapott információkkal traktálja olvasóit, arra kettős bizonysággal is rendelkezünk: először is a szó-; bán forgó újság a kormányhoz közelálló körökre hi- ! vatkozva közölte értesülését; másodszor Ziaul Hak tá- < jékoztatta az indiai kormányt a küszöbönálló esemény­ről, hozzátéve, hogy az semmiképpen sem irányul a hatalmas szomszédország ellen. EZ A TÖL J MINT SZOMORÜ HÍR két okból ér­demel figyelmet. Először is a tábornok a minap je­lentette be — az általa 1977 nyarán végrehajtott puccs óta immár nyolcadszor —, hogy a közeljövőben még­is megtartják a parlamenti választásokat. Ha ígéretét! beváltja, a pakisztáni választók milliói úgy járulnak majd az urnákhoz, hogy nem adnak számukra lehe­tőséget az alternatívák mérlegelésére, merthogy —; nincs alternatíva. A tábornok ugyanis azt is bejelen­tette, hogy a parlamenti mandátumokért folyó ver­sengésből eleve kizárja az ország két legnagyobb el­lenzéki pártját, a Pakisztáni Néppártot és a Pakisztá­ni Nemzeti Szövetséges. Az indoklás: az említett pár­tok megsértették az alkotmányos előírásokat. AZ ÉRVELÉS AZONBAN SÁNTÍT, hiszen éppen a szóban forgó előírások nélkülözik az alkotmányos­ságot. Miután Ziaul Hak hiába végeztette ki Zulfikar Ali Bhuttót, hiába záratta börtönbe feleségét és lá­nyát, az egykori miniszterelnök pártja a legerősebb politikai pártnak bizonyult. Bhutto szülőhelye pedig afféle nemzeti zarándokhellyé változott, ahol a nemzet < apraja-nagyja nem csupán a halott lelki üdvösségéért; imádkozik, hanem fennhangon követeli a polgári de- ; mokratikus kormányzási formához való visszatérést, ; nem utolsósorban azokat a — ugyancsak többször < bejelentett, de elmaradt — reformintézkedéseket, ame­lyek kivezethetnék az országot igen súlyos gazdasági helyzetéből. E tények ismeretében Ziaul Hak, a vá- i lasztásokat szabályozó alkotmányos előírásokat önké­nyesen megváltoztatva zárta ki a versengésből két j legerősebb ellenfelét. Ziaul Hak azonban az ígért reformok helyett a tény­leges választást nem kínáló szavazást és a nukleáris I szerkezetet tette le a nemzet asztalára. Sovány vigasz a jobb életkörülményekre vágyó millióknak, egy­szersmind súlyos fenyegetés a környező, antiimperia- ; lista külpolitikát folytató, haladó társadalmi változá- ! sokat végrehajtó országokkal, mindenekelőtt Afga-I nisztánnal szemben. FORDULÓPONT EURÓPA TÖRTÉNETÉBEN 3. Külön pénzzel különállómért? Púja Frigyes külügyminiszter felszólalása az ENSZ közgyűlésén (Folytatás at 1. oldalról.) — E fórumon egyesek évek óta szónokolnak a hegemo- nizmus ellen. Álláspontunk világos: mi ellene voltunk és vagyunk a hegemóniára, az egyeduralomra való törek­vésnek bárhol is tapasztalha­tó az. Éppen ebből kiindulva, egyetértünk azzal, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a nemzetközi kapcsolatokban a hegemonizmus megenged- hetetlenségére vonatkozó szovjet javaslatot. Bizonyos, hogy ennek a javaslatnak a megtárgyalása és elfogadása hozzájárul a nemzetközi lég­kör javításához és megmu­tatja, hogy kik szállnak va­lóban szembe a hegemoniz- mussal. Púja Frigyes ezután a délkelet-ázsiai helyzetről szólt. A kínai vezetés hegemo- nisztikus, expanzionista poli­tikája, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság el­leni fegyveres agressziótól sem riad vissza, szerepet ját­szott a veszélyes helyzet ki­alakulásában. Igen sajnálatos, hogy számos ország — tartva a k' ’i vezetés kiszámítha­tatlan reakciójától — semle­ges pozíciót foglalt el ebben a nagyon is határozott kiál­lást követelő ügyben. Telje­sen világos, hogy a kínai ve­zetők agresszív politikája, fegyveres támadása Vietnam ellen, újabb kínai „büntető­akció” kilátásba helyézése. a kkiai vezetés szüntelen poli­tikai nyomása és beavatkozá­sa a Vietnami Szocialista Köztársaság, Laosz és Kam­bodzsa belső ügyeibe, nem­A Szocialista Internacionálé moszkvai tárgyalásairól Közös közlemény csak Indokína békéjét fényé- geti, hanem általában a nemzetközi békét és bizton­ságot is. A kambodzsai nép egyetlen és törvényes képviselőjének, a tényleges hatalmat gyakor­ló kambodzsai népi forradal­mi tanácsnak általános nem­zetközi elismerése jelentős mértékben hozzájárulna a sokat szenvedett kambodzsai nép felemelkedéséhez, a tér- ség országainak békés, jó­szomszédi kapcsolataihoz, és együttműködésük előmozdí­tásához. Kormányom határo­zott álláspontja, hogy az ENSZ-ben és valamennyi nemzetközi szervezetben, a kambodzsai népi forradalmi tanács képviselőinek el kell foglalniuk az / őket megillető, jogos helyüket. Az utóbbi években jelen- \ tős változás ment végbe a ■ Közép-Keleten, Afganisztán­ban győzött a népi forrada­lom, de harcot kell vívnia az ellenforradalmárokkal és az őket segítő külföldi erőkkel. Kormányom szolidáris az afgán forradalommal és mellette áll nehéz harcában. AZOKHOZ A POLITIKAI HARCOKHOZ, amelyekkel a tömegek kivívták a Német Demokratikus Köztársaság megalakulását, jelentős se­gítséget és támogatást adott a szovjet katonai parancs­nokság. Moszkva kezdettől fogva abból indult ki, hogy a német néptömegek, minde­nekelőtt a német munkás- osztály természetes szövetsé­gese. Azokban az években fur­csa módon tovább élt a vi­lág közvéleményének egy jelentős részében Göbbels náci propagandaminiszter legfőbb hazugsága, jóllehet kiagyalója és terjesztője dicstelen halált halt a berli­ni kancellária bunkerjében. Göbbels nem győzte annak idején hangoztatni, hogy a német nép az utolsó percig és mindhalálig egy ember­ként áll a Führer mögött. A második világháború utáni esztendőkben külföldön sokat gondolkoztak így a németek­ről általában. Feledték, hogy a koncentrációs táborokat, amelyekben más népekből milliókat semmisítettek meg, eredetileg, 1933-ban, a né­met antifasiszták megkínoz- tatására építettek. Százezrek szenvedtek a németek közül a szögesdrótok mögött, mások emigráltak és úgy mentették életüket. A hitlerizmus győ­zelmekor 300 ezer tagja volt &Mmsw 1979. október 5., péntek a Német Kommunista Párt­nak: közülük 150 ezret húr. coliak el, sok tízezren nem érhették meg a felszabadu­lást. Ugyanilyen sors jutott osztályrészül a kommunista ifjúsági szövetség tagjainak. A koncentrációs táborok­ban, a Gestapo kínzókamrái­ban kommunisták és szociál­demokraták együtt pusztul­tak és szenvedtek. 1945-ben a munkáspártok képviselői azzal a meggyőződéssel és elhatározással kezdtek újra munkához, hogy véget kell vetni a testvérharcnak, amely 1933 előtt megakadályozta a hitleristák elleni eredményes fellépést. Így született meg a törekvés a kommunisták és a szociáldemokraták párt­jának gyors egyesítésére, az egységes munkáspárt meg­teremtésére. 1946. áprilisá­ban alakult meg a Német Szocialista Egységpárt, amelynek a kommunista Pieck — és a szociáldemok­rata Otto Grotewohl lettek első vezetői. A NYUGATI ÖVEZETEK­BEN a katonai kormányza­tok leküzdhetetlen akadályo­kat állítottak a kommunis­ták és szociáldemokraták ott is kibontakozó egységmozgal­ma elé. Pedig a tömegek je­lentős része az egység híve volt ott is: akció- és egység­bizottságok működtek, ille­tőleg működtek volna, ha ezt meg nem akadályozzák. Az angol parancsnok például 1946. május 10-én egy szoci­áldemokrata-kommunista közös gyűlés engedélyezése tárgyában ezt írta: „A ka­tonai kormányzat politikai Konsztantin Karamanlisz Budapestre érkezik Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köz­társaság miniszterelnöke október 5-én, pénteken hi­vatalos látogatásra hazánk­ba érkezik. ★ Konsztantin Karamanlisz 1907. február 23-án született Fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe, már 28 éves korában parlamenti képvi­selővé választották. Johan- nesz Metaxasz ditatúrája, majd az olasz—német meg­szállás idején visszavonult a politikai tevékenységtől. 1946-ban ismét parlamenti képviselővé választották. 1946—1955. között a kor­mány tagja, majd 1955-ben miniszterelnökké nevezték ki Nem sokkal ezután megala­pította a „Nemzeti Radiká­lis Uniót” (az ERÉ-t). A junta bukását követően 1974. július 24-én megalakí­totta kormányát, és azóta Görögország miniszterelnö­keként egyben a görög par­lament legerősebb politikai pártjának, az „Üj Demokrá­cia” elnevezésű pártnak a vezetőjeként tevékenykedik. Személyében első alkalom­mal üdvözölhetjük hazánk­ban Görögország kormányfő­jét. (MTI) vonalába nem illik bele, hogy hozzájáruljon a szociálde­mokrata és a kommunista párt egybeolvadásához ... Ebből következőleg semmi­lyen gyűlést, amelynek egy ilyen egybeolvadás a célja, nem engedélyezek ...” A „katonai kormányzat vonala” — mármint a nyu­gati övezetekben — egyre inkább az ország kettészakí- tása felé haladt. Az akkori németországi amerikai poli­tikai főtanácsadó, John Dul- les 1947-ben nyíltan így fo­galmazott: „Németország jö­vőjének megtervezésekor többet kell foglalkoznunk Európa gazdasági egységének gondolatával, mint a potsda­mi diktátummal, amely ki­jelenti, hogy Németország­nak gazdasági egységet kell alkotnia”. Dulles bizonyos német kö­rök álláspontjára helyezke­dett, amelyek számára való­ban diktátumot jelentett a győztes nagyhatalmak meg­egyezése a német militam- mus és imperializmus kiir­tásáról. Amikor kijelentését tette, már megtörtént egy döntő lépés a nyugatnémet különállam létrehozására: 1947. január elsejétől az ame. rikaiak és angolok övezetei­ket közösen igazgatták, ké­sőbb pedig — 1948. augusztus 1-én — Bizóniához csatla- kozotta francia övezet, kiala. kult Trizónia, az NSZK alapja. A négyek 1974-ben a német kérdésről megtartott két külügyminiszteri értekez­letén (március 10—április 24. — Moszkva; november 25— december 15., London) a Befejezte moszkvai tárgya­lásait a Szocialista Intema- cionálé leszerelési kérdések­kel foglalkozó munkacsoport­jának küldöttsége. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény aláhúzza, hogy ez volt az első ilyen látogatás: ezért a Szocialista Internacionálé küldöttségé­nek útja történelmi jelentő­ségű. A megbeszélések meg­erősítették, hogy mindkét fél elkötelezett az enyhülés iránt és egyetért abban, hogy sür­gősen szükséges a fegyver­kezési verseny és a fegyver­zet felhalmozásának megfé­kezése, a nukleáris és a ha­gyományos fegyverkészletek jelentős korlátozása és a fegyvereladások csökkentése. A leszerelési megállapodá­soknak biztosítamiok kell mind a fegyverzet jelen.tőé csökkentését, mind pedig az érdekelt felek egyenlő biz­tonságát. nyugati hatalmak nyíltan szembefordultak a német rendezés potsdami alapelvei­vel, hallani sem akartak a szovjet javaslatokról, egysé­ges német kormány alakítá­sáról és a békeszerződés megkötéséről. a nyugatnémet kü­lönállam megteremtésé­nek útján döntő lépést jelen, tett az 1948. februárjában Londonban megtartott érte­kezlet, amelyen, az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország képviselői — Belgium, Hollandia és Luxemburg megbízottjainak jelenlétében — megtárgyalták a három ország közös németországi politikáját. Ezzel nyíltan megsértették az érvényben levő négyoldalú egyezménye, két, hiszen a német közigaz­gatást a négy megszálló ha­talom közösen vállalta 1945- ben. Néhány hét múlva a nyu­gati övezetekben puccsszerű­en új pénzt vezettek be. Ez­zel tulajdonképpen máris kettészakították az országot. Fejenként 60 régi márkát váltottak csak be az új pénz­nemre. Viszont a régi válto­zatlanul érvényben volt a szovjet övezetben. A szovjet parancsnokság azonnal el­lenintézkedésre kényszerült, s más utat nem talált, mint a szovjet és a többi zóna kö­zötti utasforgalom ideiglenes megszüntetését és a vasúti szállítások ellenőrzését. Ezek után a nyugatiak Nyugat- Berlinben is bevezették az ő márkájukat. így szakították ketté Németországot és ma­gát Berlint is, még mielőtt megalakították volna hiva­talosan a nyugatnémet kü- lönállamot. Pintér István (Következik: Kizárja egy új európai ^ háború lehetőségét) „Európa biztonsága meg­erősödik, ha a bécsi tárgya­lásokat rövidesen sikerül po­zitív eredménnyel befejezni — hangoztatja a közös köz­lemény. Európában ki kell terjeszteni a bizalomnövelő intézkedéseket. Különleges erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy le­küzdjék az egész világot fe­nyegető nukleáris veszélyt. A SALT—II. szerződésnek a lehető leghamarabb érvény­be kell lépnie és azután meg kell indítani a tárgyalá­sokat a SALT—III. szerző­désről”. Csütörtökön este hivatalos látogatásra Rómába érkezett Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök, hogy a közös piaci országok szokásos őszi tárgyalássorozatának kere­tében egyeztesse kormányá­nak törekvéseit az olasz kabinettel. Thatcher asszony Fran­cesco Cossiga olasz minisz­terelnökkel az EGK-t érintő gazdasági, pénzügyi és poli­tikai kérdéseken kívül fontos nemzetközi témákat is meg­vitat rövid római tartózko­dása idején. Kitérnek a ke­let-nyugati kapcsolatok ala­kulására — feltételezhetően a NATO új fegyverkezési tervével — összefüggésben Az el nem kötelezett moz- \ galomnak a közelmúltban 1 Havannában lezajlott csúcsértekezlete hűen tük­rözte azt a fontos szere­pet, amelyet a mozgalom a ' nemzetközi politika alakí­tásában játszik. Az állam, és kormányfők e találkozója — hagyomá- 1 nyait folytatva — ezúttal is 1 szót emelt az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolo- nializmus, a fajüldözés ellen, és a leszerelés mellett. A magyar kormány támogatja az el nem kötelezett mozga­lom igazságos törekvéseit, és egyetért a havannai dekla­ráció mondanivalójának lé­nyegével. —, egyeztetik Hua Kuo-feng kínai elnök novemberben esedékes angliai és olaszor­szági látogatásával kapcsola­tos elképzeléseiket és tár­gyalni fognak a közel-keleti helyzet alakulásáról is. Az olasz sajtó értesülése szerint szóba kerül majd az a levél is, amelyet Carter elnök küldött a nyugat-eu­rópai kormányfőknek arról, hogyan viszonyul a „kubai kérdéshez” és a SALT—II. ratifikálásához, és miben látja az EGK- tagállamainak szerepét az enyhülési folya­matban. Mint ismeretes, az olasz kormány óvatosan ugyan, de sürgette a SALT— II. ratifikálását­A Moszkvában megkezdő­dött szovjet—kínai tárgya­lásokról ír A. Szergejev, az APN szovjet sajtóügynökség kommentátora. Rámutat, hogy a felek a szeptember 27-i előzetes találkozón meg­állapodtak, a tárgyalásokat felváltva Moszkvában és Pe- kingben tartják. Megállapo­dás született arról is, hogy a határkérdések rendezésé­ről folyó tárgyalásokat a jö­vőben felváltva tartják a szovjet és a kínai főváros­ban. A szovjet—kínai párbeszéd megkezdése széles körű vissz­hangot váltott ki a világban. Ez teljesen érthető, hiszen a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak esetleges javulása pozitív hatással lehet a nemzetközi légkör megjavulására. A tő­kés országok sajtójában ugyanakkor a hangsúlyozott objektív hangnem ellenére gyakorta lehet pesszimista előrejelzéssel találkozni. Az imperialista stratégák pedig, akik Peking szovjetellenes- ségének figyelembevételével határozzák el külpolitikai lé­péseiket, távolról sem érde­keltek a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kap­csolatainak normanizálá- sában. Minden esetre tény, hogy a tárgyalások Moszkvában megkezdődtek. Természete­sen mindenki tudatában van annak, hogy a párbeszéd nem lesz sem könnyű, sem pedig rövid. A két ország konfrontációjára azonban semmilyen objektív alap sincs. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kap­csolatainak normalizálása megfelelne mind a szovjet, mind pedig a kínai nép ér­dekeinek, pozitív szerepet játszhatna abban, hogy az enyhülés átfogó jellegűvé váljék, hozzájárulhatna a nemzetközi béke és biztonság megszilárdulásához — hang­súlyozza az APN kommen­tátora. PRAVDA-KOMMENTÄR Szovjet — kínai tárgyalások \ Thatcher asszony Rómában

Next

/
Oldalképek
Tartalom