Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

VILÁG Mimag Brezsnyev Berlinbe érkezett AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 233. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. október 5., péntek Nem dicséretes A z egyik vállalat veze- ! tője beszélgetés köz- ! ben megjegyezte, hogy ne­ki általában nincs vasár- < j napja. Igaz. seniki és sem- < mi sem kényszeríti arra, hogy a hét végét a munka- j helyén töltse, de ő nem j tud othon nyugton megírna- ] radni még ünnepen sem, ha a saját szemével nem < ! látja, mit csinálnak azok a < | dolgozók, akiknek nincs vá- { ; lasztási lehetőségük: nekik j 1 akkor is helyt kell állniuk,; ■ amikor az országban mil- 1 liók pihennek és szórakoz- ! nak. Aztán felsorolta azt is, 1 miféle testi nyavalyákat! > szedett már eddig össze és < ! hányszor kellett emiatt \ 1 kórházba vonulnia. Elfelejtettem mondani: 1 nem panaszkodott, nem < i zsörtölődve emlegette a j ! sorsot. Valahogy úgy, hogy j | 5 már csak ilyen lelkiisme- [ J retes, nem tehet róla, neki [ i nemcsak az esze, de a szí- ! ve is azt diktálja, hogy egy pillanatig se kímélje ma-! gát, ha a nagy, közös cé- J lókról van szó. Ö csak így J tud élni. Vagy — nem élni. j Nem nyitottam tágra a f ) szemem, nem bólogattam í ' egyetértőén, mintegy így isS I kifejezve, mennyire csodá- j j lom, milyen nagyszerű em­bernek, kiváló vezetőnek \ ' tartom. Meg is sértődött. Tett í valamiféle megjegyzést j | azokra, akik mindent csak { félvállról vesznek, nem kö- < telezik el magukat minden j pillanatban •testestől-lelkes- től a mi társadalmunk ! mellett, és ezt nem nyilvá-; nítják ki azzal is, hogy ők < csak a feladataiknak élnek < I és minden más mellékes a < i számukra. Azt válaszoltam, ha raj- ] tam múlna, nagyon szigo­rúan megbüntetném ezért! ! a viselkedéséért. Mármint í az éjt nappallá tevő ügy-; ; buzgalmáért. Senki nem < ; kívánja ezt tőle, semmi • nem is indokolja. Sőt! Ha í úgy vesszük, egy nagy adag I bizalmatlanság is felfedez­hető e mögött az állandó i „ottlét” mögött. Vagy egy < i nagy adag beképzeltség? < Azt hiszi, nélküle megáll < [ az élet? Ha ő nem nógat- j ’ ja, megáll a szocializmus ' »építése? Miért? Mások' megbízhatatlanok mind? Esi ha csakugyan ilyeneknek í [ gondolja a munkatársait, miért nem vesz búcsút tő­lük? Minek ez a szüntelen j jelenlét ott, ahol nem ne- < ki, hanem másoknak kell < dolgozniuk? Nem hiszem, hogy bárki [ előtt is szimpatikus maga. < tartás az, amit a szóban < forgó vállalati vezető tanú- I sít. Sok minden más miatt \ ! azért sem helyeselhető, mert nekünk nem megrok- [ kant, idő előtt elkopott, ide- j gileg teljesen elrongyoló- < dott vezetőkre és nem ve- ! ; zetőkre van szükségünk. [ ; Ma nem a munka „front- i ján” harcolunk, hanem a < ! mukánkat végezzük lelki- I ismeretesen, lehetőleg hiba ! nélkül, megbízhatóan. Ez a \ lényeg. Ebbe pedig sem ; í magamat nem kell bele- ! rokkantanorfi, sem másokat, I mért amióta világ a világ, [mindig a tis-ztességes mun-j ka volt a követelmény, j Most is az, később is az < lesz. Csak ez és nem más. i G. Molnár Ferenc PÚJA FRIGYES FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSEN A nemzetközi béke és biztonság megőrzése az egész emberiség jövője szempontjából alapvetően fontos Púja Frigyes külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés általános vitájában csütörtö­kön felszólalt. Külügyminiszterünk az ENSZ-közgyűlés általános vi­tájában csütörtökön elhang­zott beszédében a többi kö­zött a következőket mondot­ta: A Magyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar nép azon munkálkodik, hogy felépítse a fejlett szocialista társadalmat. E nagy cél meg­valósításának, békés alkotó munkánknak a legfontosabb nemzetköz; feltétele a béke és a biztonság, a népek és a nemzetek együttműködése. Érthető, ha országunk — a maga helyén, a maga sze­rény eszközeivel — mindent megtesz azért, hogy hozzájá­ruljon a békés nemzetközi körülmények kialakításához. Magyarország változatla­nul megkülönböztetett fi­gyelmet szentel az európai béke és biztonság megszi­lárdításának és az együtt­működés elmélyítésének. A fejlődés iránya egészében véve kedvező. Meggyőződé­sünk ugyanakkor, hogy a helsinki záróokmány követ­kezetesebb végrehajtása nagyban hozzájárulna az eu­rópai és az egész nemzetkö­zi helyzet további javulásá­hoz. — Kormányom nagy vára­kozással tekint az 1980. évi madridi találkozó elé. Érté­keljük a tanácskozás előké­szítésére tett erőfeszítéseket. Nézetünk az, hdgy a találko­zó akkor segíti elő az euró­pai enyhülés és a biztonság, valamint az összeurópai együttműködés fejlesztésének ügyét, ha alkotó, konstruktív légkörben zajlik le, ha azon a záróokmány minden elvét egyenlő súllyal alkalmazzák és kerülik a terméketlen vi­tákat. Lényegesnek tartjuk, hogy erősítsük a bizalmat a hel­sinki értekezlet résztvevői között és előrelépjünk a ka­tonai enyhülés terén. Ebben a szellemben és ezzel a cél­lal dolgozta ki a varsói szer­ződés külügyminiszteri bi­zottsága ez év májusi buda­pesti ülésén javaslatát arról, hogy a bizalom erősítésére irányuló gyakorlati intézke­dések megbeszélésére még 1979-ben üljön össze az érde­kelt államok politikai szin­tű konferenciája. A varsói szerződés külügyminiszteri bi­zottsága megbízásából a hel­sinki értekezlet résztvevőihez Magyarország juttatta el ezt a nagyfontosságú javaslatot. Elutasító állásfoglalást eddig nem tapasztaltunk, néhány állam támogatókig nyilatko­zott. Várjuk a többi érintett ország kedvező reagálását, javaslatát is. A nemzetközi béke és biztonság megőrzése, az egész emberiség jövője szempontjából alapvető fontosságot tulajdonítunk a leszerelésnek. Ez a magyarázata annak, hogy aktívan kivesszük ré­szünket a különböző fórumo­kon folyó leszerelési tárgya­lásokból és a bilaterális ta­lálkozókon is igyekszünk elő­segíteni azok eredményessé­gét. Amellett, hogy teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség országainak leszerelé­si javaslatait, készek va­gyunk minden más indítvány megvizsgálására is. Kormányom melegen üdvö­zölte a második SALT-meg­állapodás aláírását. A szer­ződés aláírásának és mielőb­bi hatályba lépésének a je­lentősége — a nemzetközi légkörre gyakorolt pozitív hatásán túl — elsősorban abban áll, hogy megteremti az alapot az újabb előreha­ladásra, a stratégiai fegyver­zet további korlátozására, majd csökkentésére. Meggyőződésünk, hogy a genfi leszerelési bizottságban is előbbre lehetne jutni több kérdésben, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés problé­makörében. Megfelelő alapul szolgálnak ehhez a szocialis­ta országok javaslatai. A magyar küldöttség re­méli, hogy a második SALT-megállapodás a bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalásokra is kedvező ha­tást gyakorol. Itt még nem sikerült érvény­re juttatn; azokat az alapve­tő elveket, amelyek lehetővé tették a SALT-megállapodás létrejöttét. A szocialista or­szágok még nem kaptak ér­demi választ sem az 1978 júniusában benyújtott átfogó javaslatukra, sem az ez év Ulest tartott a IIIBíníszterlanacs A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács meg­erősítette a tudománypoliti­kai bizottság határozatát a kutatási és műszaki fejlesz­tési eredmények hasznosítá­sát elősegítő új intézményi és szervezeti feltételek létre­hozásáról. A határozat ér­telmében speciális hitelfor­rást hoznak létre, s elősegí­tik olyan vállalkozó szerve­zetek létesítését, amelyek gyorsíthatják a tudományos es műszaki eredmények, ta­lálmányok gyakorlati hasz­nosítását. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés szeptemberi ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételek és ja­vaslatok megvalósításának lehetőségét és tájékoztassák erről az országgyűlés elnö­két, valamint az indítványo­zó képviselőket A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, júniusában tett részjavasla­tukra, pedig az tartalmazza a NATO-államok 1978 de­cemberi részjavaslatának szá­mos elemét is. A NATO-ál­lamok arra sem hajlandók, hogy a tárgyalások időtarta­mára az érintett haderők létszámát befagyasszák. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a NATO-országok nem tartják szem előtt az egyenlő bizton­ság elvét, és egyoldalú elő­nyöket akarnak kicsikarni. Az ENSZ közgyűlésének most folyó ülésszakától mi azt várjuk, hogy megfelelő határozatokat hoz a leszere­lési folyamat előmozdításá­ra, a konkrét kérdésekről folyó tárgyalások gyorsításá­ra, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása és az enyhülés katonai térre történő kiterjesztése érdeké­ben. A magyar küldöttség üdvözli az ebben a szel­lemben fogant csehszlovák javaslatot, amely nyilatko­zat elfogadását irányozza elő a leszereléssel kapcsolatos nemzetközi együttműködés­ről. (Folytatás a 2, oldalon.) Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke csütörtökön délelőtt párt- és kormány- küldöttség élén Berlinbe ér­kezett. A szovjet delegáció a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meg­hívására — a német mun­kás—paraszt állam megala­kulásának 30. évfordulója alkalmából — tesz hivata­los, baráti látogatást az NDK-ban. Leonyid Brezsnyevet és a szovjet küldöttség tagjait Berlin Schönefeldi repülőte­rén az NDK párt- és állami vezetői és a főváros lakosai­nak ezrei fogadták. A repü­lőtér betonján a gépből ki­lépő Leonyid Brezsnyevet el­sőként Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke köszöntötte. Erich Honecker csütörtö­kön délután az NDK Ál­lamtanácsának palotájában „A Német Demokratikus Köztársaság Hőse” címmel és a Kari Marx-renddel, az NDK legmagasabb kitünte­tésével tüntette ki az NDK megalapításának 30. évfor­dulója alkalmából Leonyid Brezsnyevet, a marxizmus— leninizmus eszméinek győ­zelemre viteléért, a világ bé­kéjéért és biztonságáért ví­vott küzdelemben, valamint az SZKP és az NSZEP, s a Szovjetunió és az NDK test­véri harci szövetségének erősítése terén szerzett ki-: magasló érdemeiért A szovjet államfő másod­ízben részesült ezekben a kitüntetésekben. Erich Honecker beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság kommunistái, pol­gárai nagy tiszteletet és mély barátságot éreznek Leonyid Brezsnyev iránt, akinek „ki­magasló része van a Szov­jetunió Kommunista Pártja marxista—leninista politiká­jának kidolgozásában és megvalósításában a kommu­nista építés korszakában, s a békéért, az együttműkö­désért és a társadalmi hala­dásért a világban vívott küzdelemben. Leonyid Brezsnyev köszö­netét mondott a kitünteté­sért és megállapította: „A kitüntetésben mindenek­előtt a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztár­saság népei barátságának, országaink testvéri szövetsé­gének a jelképét látom. Most, amikor átveszem, arra gondolok, hogy ez a barát­ság és ez a szövetség milyen hatalmas vívmány”. Megteremtésében — mu­tatott rá — jelentős érdé1 műk volt a szovjet és a né­met kommunistáknak. Szintezőtől a madár­távlatig Már az utolsó épületek pontos helyét jelölik ki a szintezölécek Eger legna­gyobb építkezésén és útháló­zatának kialakításán. Százá­val adták át a lakásokat az elmúlt esztendőkben a Cse- bokszári-lakótelepen, s a haj­dani szántókon lassan most már elnyeri végleges formá­ját az új városnegyed. Néhány hónap múlva már itt is falak magasodnak... S ami már elkészült: az új ó vada... és a többiek. (Szántó György telve teleli

Next

/
Oldalképek
Tartalom