Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-03 / 231. szám
A verseny keretet Tisza menti búzavetők KÖZGAZDÁK — iparstafisztikusok, üzemgazdászok, matematikusok és más szakemberek — tartották vándorgyűlésüket Győrött szeptember derekán. Az ipari tartalékok feltárásáról, a nép- gazdasági egyensúly javításának mikéntjéről — makro- és mikroökonómiai ismereteket igénylő kérdésekről — tanácskoztak, s valamelyest meglepetésként hatott, hogy a most kibontakozó kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről is szó esett. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, — egyben az Országos Tervhivatal elnöke — írta le nyomtatásban megjelent, vitaindítónak szánt előadásában: szólni kell még egy tartalékunkról: az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk ■felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére országos méretűvé váU munkaver- seny-mozgakymrdl. A vállalatok döntő többsége a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munkatermelékenység növelését, e. termékek korszerűségének és minőségének javítását szolgálja. Különösen figyelemre méltó kezdeményezések történtek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosság fokozására”. Miért utalunk vissza — a munkaverseny ürügyén — e minapi tanácskozássorozatra? Mindenekelőtt azért, hogy a verseny rangját is érzékeltessük. kiváltképp mert a munkaversennyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Tény: nem tartozik szűkebben értelmezett köz- gazdasági kategóriák közé, a lexikont idézve: „a dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezése”. önmagában nem képes arra. hogy országos és. vállalati gondokat orvosoljon: nem helyettesítheti a termékszerkezet-váltást, nem fordíthat vesztesége^ vállalati gazdálkodást nyereségessé. Ám ha a célok már megfogalmazódtak, azok valóra váltásának egyik hasznos eszköze lehet, amelyre érdemes támaszkodni. RIPORTEREINK járják a megyét, rendszeresen tudósítottunk üzemeink, vállalataink dolgozóinak felajánlásairól. Csak néhány példa: a Mátraalji Szénbányák Tho- rez Külfejtéses Bányaüzemében az. egyenletes szénminőség biztosítására tett vállalás nemcsak költségmegtakarítást, de az erőmű nagyobb üzembiztonságát is jelenti. A' Gagarin Hőerőmű szocialista brigádjai a karbantartási idők lerövidítését, a hatékonyabb energiatermelést ígérik. A Mátravidé- ki Fémművek és az egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának kiszélesítését vállalták terven felül. A fenti, néhány példa ’ is alighanem érzékelteti a szemléletmódosulást. Meny- nyiségi többlettel ott találkozunk, ahol valóban szükség van rá: például a méregdrága energiahordozók importjának mérséklését lehetővé tevő szénbányászatnál. Nem kínálnak viszont több terméket azok, akik elavult gyártmányaikkal, jó ideje vegetálnak csupán; immár tudják: a nehezen értékesíthető cikkekből még többet készíteni — pazarlás. Sok szó esett egykor a formális vállalásokról: a szocialista brigádok tagjai kitakarították üzemüket, parkosították a gyárudvart, Hat országban kapott eddig szabadalmat az a Magyar- országon kidolgozott új gyártástechnológia, amelyet a kérődző állatok — főleg a szarvasmaéha — takarmányozásánál használnak fel, A Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai, kémiai, valamint mezőgazda- sági kémiai technológiai tanszékén, a Növényolajipari Vállalattal közösen végzett kísérlet olyan anyaggal, a karbamiddal kapcsolatos, amelyet az állattenyésztésben már eddig is alkalmaztak. A karbamid fontos fehérjepótló, s felhasználása jelentős importkiadás megtakarítását teszi lehetővé — azonban a hagyományos majd mindezt megünnepelendő. együtt mentek el színházba, moziba; ami önmagában helyes, de nem lehet szempont a verseny- eredmények értékelésekor. Mondhatnánk persze: napjainkban is lehet hangzatos — már-már jelmondatszerű — felajánlásokat tenni, hiszen a takarékosság, a minőség javítása, a szigorúbb általános munkafegyelem frázissá koptatott kívánalom. Ezt tovább gondolva: nincs is nehéz dolguk a szocialista brigádoknak, hiszen majd mindenütt lehetne javítani a minőséget, szigorítani a munkafegyelmet. Valóban: a tartalékok hátországából mindez bármikor előtérbe helyezhető. Csakhogy: a vállalások mérhetők. Ha valóban 800 ezer kilométernyi út megtételére képes egy villamosmozdony az eddigi 400 ezer kilométerrel szemben, ha kevesebb a reklamáció a cipőboltokban; ha azonos termelés mellett kevesebb anya-g — kivált importanyag — használódik fel. nos mindez számszerűen kimutatható. S mert a folyamatos munkát anyagellátási zökkenők, szervezési fogyatékosságok is nehezítik — e vállalások betartása sem csekély feladat. Földes Tamás módszerekkel gyártva kémiai tulajdonságainál fogva — az utóbbi időkben mind kevésbé elégítette ki a követelményeket. A vegyészeink műhelyéből kikerült új találmány fel- használásával a jövőben ipari zsírsavból és tömény kar- bamidoldatból úgy lehet ad- duktot készíteni, hogy sem a zsírsav, sem a karbamid nem károsodik, nem bomlik, s a gyártás nagyipari szinten, egyforma minőségben, és viszonylag olcsón történhet. Az egyetemi és az ipari kutatók összefogásával született új terméket már eredményesen használják fel több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben. Varga József: „Szeretem a búzát, hiszen apró gyerekkorom óta ebben nőttem fel.. (Fotó: Perl Márton) Sarud alatt, a Tiszától messzebb, ott, ahol a Laskó folyik, gépek járnak a földeken. Nagy a por mindenütt, hiszen több mint másfél hónapja nem esett erre eső. Aranyat érne, legalább annyira, mint a májusi, ha egy kis csapadék áztatná a kérges földeket. A teendő így is sok, reggeltől estig nincs megállás. A büdöskúti dűlőbe már kora reggel kiszállították a vetőmagvakát, előkészítették a gépeket, így nincs ami gátolja a folyamatos munkát. Fél héttől járnak a vetőgépek, kettőt kapcsoltak egymáshoz. Együtt húzza őket az MTZ—80-as. Búza kerül a földbe, a jövő évi kenyér nekvaló. — A kenyérgabonának nagy itt a becsülete — erő< siti meg Nagy Dezső, a Ti- szamenti Termelőszövetkezet elnöke. — Az utóbbi években mégis mindig sújtott bennünket a víz. Az idei tavasszal például 378 hektár búzát pusztított el, ami érzékenyen érintette gazdaságunkat. Mégis reménnyel tekintettünk a nyár elé, bíztunk, hogy meglesz a hektárankénti 40 mázsa, de a belvíz után a májusi aszály minden számításunkat keresztülhúzott. így 40 helyett 30 lett hektáronként, A sarudiakat az idei belvíz arra kényszerítette. hogy átcsoportosítsák a táblákat és az idei ősszel a búzát a kevésbé veszélyeztetett területekre vessék. A fiatal főmezőgazdász Kulczicky Antal irányításával tervet is készítettek ehhez. — Az aratást korán, július 18-án befejeztük — magyarázza a főmezőgazdász, — ami előnyt jelentett az őszi előkészületekhez. Már csak alig 200 hektár vár előkészítésre, ahová, még műtrágya kerül. A tavalyihoz képest sokkal előbbre tartunk. — Mikor kezdték a búzavetést? — Még szeptember 24-én. 1042 hektáron kerülnek földbe magvak. A terület körbeveszi a falut. Mindössze egy 90 hektáras tábla maradt, ami közel van a Tiszához, de a víz azt sem fenyegeti. — Mennyit vetettek el eddig? — 329 hektárt. Kedvező ütemben haladunk. Bár október 5. és 25. között legjobb elvetni a búzát, de itt nálunk sok a kötött föld, a szikfolt. Ha jön egy nagyobb eső, a gépek beleragadnak és már nem lehet velük dolgozni. Így emiatt, korábban kezdtük a búzavetést. A traktor két egymáshoz kapcsolt Lajta-vetőgépet húz Í9V egyszerre 64 sorba kerülnek a magvak. Az október eleji verőfényben a ve- tőgépen álló Varga József gyakran igazgatja kalapját, hogy megtörölje izzadt homlokát. — Alapítója vagyok a szövetkezetnek — mondja érces hangon — és már lassan 20 éve, hogy tavasszal és őszszel mindig részt veszek a vetésben. Ez az utolsó, mert betöltöttem a hatvanat és hamarosan nyugdíjba megyek. Szeretem a búzát, hiszen apró gyerekkorom óta ebben nőttem fel és mindig vetettem. A legszebb azonSzázezernyi színben pompázik az őszi természet. A fák övezte hegyi réteken, tisztásokon vadvirágok tarka szőnyege. A sok szép, szívet derítő látvány. a frissítő, felüdítö levegő, a remek kirándulóidé a szabadba csalogatja az embereket. Hét végi napokon valóságos népvándorlás indul erdőinkbe. Sokat, nagyon sokat költünk, milliókat áldozunk arra, hogy természeti értékeinket oltalmazzuk, megvédjük. Sorra alakiijük ki a természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket. Gondoskodunk arról is, hogy mindinkább érvényesüljön az erdők, központok, autóparkolók. sétautak, pihenőhelyek. a kiépített források. tűzrakóhelyek. Szomorú, hogy sokan nem kímélik az erdők közjóléti létesítményeit, berendezéseit. Tönkreteszik a drága pénzért készített „műtárgyakat”. A bükki bolhást. autóspihenőben például tüzet raktak az esővédő faház közepén. Hogy a további tüzeskedéseknek elejét vegyék, egy földbe ásott, súlyos rönkasztalt állítottak a faház közepére. És mi történt? Következő alkalommal már az asztal tetején raktak tüzet. A Bükk-fennsíkon, a Nagymező vadvirágos, szavannád rétjét nemegyszer autós tanpályának használják. Letiporják a ritka növényzetet. Az autós turisták más módon is sok kárt okoznak. A virágmezőben csinálnak olajcserét, sokfelé éktelenkednek az olajfoltok, s ezekert a helyeken nemcsak virágok nem nyílnak többé, de már fű sem terem. A pihenőhelyekről sorra elhprdják, ellopkodják a rönkös gom - baiilökéket. Pusztítják a geológiai képződményeket is. A bükki, Felsötárkányhoz közeli bán, amikor beérik a termés és lisztet őrölhetnek belőle, amiből jó kenyér lesz. Akkor látja az embei igazán. hogy érdemes volt dolgozni. Ennek azonban alapja a jó vetés. Most meg kell mutatnunk, hogy mit tudunk. Kicsit fáj is. hogy itthagyom. jó lenne még íia- talabbnak lenni... A sarudi szövetkezet tagja a szolnoki Gabona- és Ipari Növénytermelési Rendszernek. A búzát meghatározott technológia alapján termelik. A műtrágyaadagok összeállításához segítséget kaptak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjától, amely táblázatot bocsátott rendelkezésükre a takarékos fel- használáshoz. Az utóbbi két évben a talajadottságoknak megfelelő fajtákat termelnek Sarudon, főleg Martonvásá- ri—4-et, Martonvásári—6-ot, GK—Tiszatájt, olasz Libel- lulát és a jugoszláv Not>u- szadszka Bánát. — Tavaly 10 millió 150 ezer forint volt az árbevételünk búzából — értékeli az eredményeket Kulczicky Antal, — miután egy mázsát 203 forintért termeltünk. Az. idén csak megközelíti a 10 milliót tervezett bevételünk, miután a belvízkárok miatt a költségek növekedtek. Így egy mázsa búzát 255 forintért termeltünk. Szövetkezetünk évek óta búzavetőmagtermelő gazdaság. Érdemes vele foglalkozni, mert csaknem 400 forintért vásárolja fel mázsáját a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központja. Jövőre szeretnénk elérni a hektárankénti 38 mázsát. Ennek érdekében mindent megteszünk. így 400 vagon búzát várunk, és ha az időjárás nem sújt, meg is lesz. Mcntusz Károly esztázkői barlang feltárásához például még hozzá, sem fogtak, csak kötéllel lehetett leereszkedni a függőleges kürtön, de amikor a feltárók munkához kezdtek, azt tapasztalhatták, hogy valakik jócskán letördeltek a cseppkőkép- zödményekböl. Dézsmálják a legritkább védett növényeket. A Bükki Nemzeti Park egyik szigorúan védett — dróthálóval és tetején szögesdrótokkal is — körülkerített területéről például több bokornyit kiástak és elvittek a szibériai nősziromból. Hazánkban csak ezen az egyetlen területen található ez a növény. Szerencsére mind többen vannak, akik önként vállalják a nemzeti park őrszolgálatát. A természetbarátok, a Társadalmi Erdei Szolgálat tagjai hétvégi őrjáratokat szerveznek, segítséget adva az erdészeknek, a természetvédelmi területek hivatalos őreinek. Ezekben a kirándulásra csábító napokban kettőzött figyelemmel, éberséggel védik a Bükki Nemzeti Park természeti értékeit, becses ritkaságait. Gyönyörűszép. csodás az ősz, a Bükkben. De az embernek megkeseredik a szája íze a kiránduló- és pihenőhelyek láttán. ahol szemét van a szemét hátán, hulladék mindenfelé. S ütni támadna annak kedve, hogy nyelvét majdnem elharapja, mert a lehullt levelek alatt a zörgő avarban nem makkra, hanem konzervdobozra lép. (-V) 1979. október 4., szerel« Virágból kötött álmok ezért kapta a győztesnek járó oklevelet és hollóházi vázát. — Az öt munkához, a Gyöngyösről elszármazott salgótarjáni ; üvegtervező, Harnza Zsóka küldte az önmagukban is tetszetős vá- | zákat — magyarázza — amelyek stíluSzüled 6zép szakmájának örököse és művelője, az ifjabb Juhász Jenő sem választott mást, mint a kertet, az üvegházat, ahol édesapja élete lepergett és édesanyja is évtizedeket töltött. A gyöngyösi kertész fia azonban többre vállalkozott: nem elégelte meg. amit kölyökkora téblábolásai közben, meg a nyári vakációk már komolyabb munkával telt napjain ellesett a virágágyak mellett vagy a kötözőműhelyben, hanem a bővebb ismereteket nyújtó iskolákra is gondolt. Érettségi után, s egy hosz- szabb pesti, termelési gyakorlatot követően előbb a nyíregyházi felsőfokú technikumba jelenkezett. majd szeretett városába. Gyöngyösre visszatérve, oklevelét diplomává erősítette a helyi főiskolán A Mátra alján gyerekkorában megismert kis kertész — ma képzett üzemmérnök, a városgondozási üzem ágazatvezetője. Csaknem harminctagú csapat élén irányítja a termesztés, a kötődé és három virágüzlet munkáját gondoskodik a település ■parkjainak díszeiről, a részleg idei. immár évi 4.4 millió forintos tervének teljesítéséről. Kedvtelésből pedig csokrokat formál maga is, színpompás virágokat tűzdel álmaiból, élményt jelentő kompozíciókká. Versenyeket, fesztiválokat, karneválokat jár, új és egyre újabb elismerésekkel, díjakkal öregbíti nem mindennapi mestersége hírét, rangját. — Első, jelentősebb szereplésem alkalmával, a fővárosban, a kiadott öt díj utolsóját sikerült csak megszereznem — emlegeti —, de a centenárium évében rendezett országos vetélkedőn már az elős helyre kerültem. Máig is ez utóbbit tartom legnagyobb élményemnek, jóllehet a többi eredményem miatt sincs éppen okom szégyenkezni. Nyíregyházán ugyanis második lettem a kötelező gyakorlatok alapján, helyezéseket értem el a miskolci, gyulai országos rendezvényeken, tagja voltam a debreceni felvonuláson kétszer is ötödik helyet szerzett vállalati csapatnak, itthon pedig harmadjára nyertem a Gyöngyösi szüret virágkötészeti versenyét. .. Mostani . kötelező feladata alapján 10 szál piros rózsát kellett egységtálba rendeznie kilenc üzem. vállalat 19 versenyzőjének társaságában. Öt másik kompozíciója: a ráadás volt. Kötetlen munka, fantáziája szerint. így szerepelt hat remekművel a „standján”, sahoz, színéhez igazodva próbáltam megteremteni a virágharmóniát. Az általam nagyon kedvelt japán díszítési módot választottam, ami néhány szállal is élvezetesremeket teremt. Flamingó virágot, orchideát, enciánt használtam dísznövénylevelekkel s a színhatás miatt napraforgót, S őszintén örültem, hogy másoknak is tetszett! — Szakma, hobbi, szenvedély .. ? — Együtt, mind a három — mosolyog Juhász Jenő, virágai között. — S kicsit talán amolyan misszió is. Szeretném ugyanis, ha mind többen kedvet kapnának a Virágok között. (Szabó Sándor felvétele) virágokhoz, olyanokat is megismernének, amelyekről bizony sokan ma még keveset tudnak. Szeretném mind szélesebb körben megismertetni és elterjeszteni például a száraz díszeiket, amelyek télen is tavaszi hangulatot adnak a lakásnak, ékességei az asztaloknak, polcoknak, a falnak, s nem giccsesek! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kazincbarcikai Kakukk házaspár mostani versenyen kapott kiemelt első díja, amely odaítélésének jogosságát a közönség tetszése is lépten-nyomon kifejezte. (gyónt) Hat országban kapott szabadalmat Szép, csodás ősz—veszélyes turistákkal
