Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

A verseny keretet Tisza menti búzavetők KÖZGAZDÁK — iparsta­fisztikusok, üzemgazdászok, matematikusok és más szak­emberek — tartották ván­dorgyűlésüket Győrött szep­tember derekán. Az ipari tar­talékok feltárásáról, a nép- gazdasági egyensúly javításá­nak mikéntjéről — makro- és mikroökonómiai ismerete­ket igénylő kérdésekről — tanácskoztak, s valamelyest meglepetésként hatott, hogy a most kibontakozó kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyről is szó esett. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, — egyben az Országos Tervhi­vatal elnöke — írta le nyom­tatásban megjelent, vitaindí­tónak szánt előadásában: szólni kell még egy tar­talékunkról: az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk ■felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére országos méretűvé váU munkaver- seny-mozgakymrdl. A válla­latok döntő többsége a gaz­daságos termelés és értékesí­tés, a jövedelmezőség, a munkatermelékenység növe­lését, e. termékek korszerű­ségének és minőségének ja­vítását szolgálja. Különösen figyelemre méltó kezdemé­nyezések történtek az anyag­gal, az energiával, az import­tal való takarékosság foko­zására”. Miért utalunk vissza — a munkaverseny ürügyén — e minapi tanácskozássorozatra? Mindenekelőtt azért, hogy a verseny rangját is érzékel­tessük. kiváltképp mert a munkaversennyel kapcsolat­ban megoszlanak a vélemé­nyek. Tény: nem tartozik szűkebben értelmezett köz- gazdasági kategóriák közé, a lexikont idézve: „a dolgozók önkéntes alkotó kezdemé­nyezése”. önmagában nem képes arra. hogy országos és. vállalati gondokat orvosol­jon: nem helyettesítheti a termékszerkezet-váltást, nem fordíthat vesztesége^ vállala­ti gazdálkodást nyereséges­sé. Ám ha a célok már meg­fogalmazódtak, azok valóra váltásának egyik hasznos eszköze lehet, amelyre érde­mes támaszkodni. RIPORTEREINK járják a megyét, rendszeresen tudó­sítottunk üzemeink, vállala­taink dolgozóinak felajánlá­sairól. Csak néhány példa: a Mátraalji Szénbányák Tho- rez Külfejtéses Bányaüze­mében az. egyenletes szén­minőség biztosítására tett vállalás nemcsak költség­megtakarítást, de az erőmű nagyobb üzembiztonságát is jelenti. A' Gagarin Hőerőmű szocialista brigádjai a kar­bantartási idők lerövidítését, a hatékonyabb energiater­melést ígérik. A Mátravidé- ki Fémművek és az egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói a minden piacon értékesít­hető termékek gyártásának kiszélesítését vállalták ter­ven felül. A fenti, néhány példa ’ is alighanem érzékelteti a szemléletmódosulást. Meny- nyiségi többlettel ott talál­kozunk, ahol valóban szük­ség van rá: például a mé­regdrága energiahordozók importjának mérséklését le­hetővé tevő szénbányászat­nál. Nem kínálnak viszont több terméket azok, akik el­avult gyártmányaikkal, jó ideje vegetálnak csupán; immár tudják: a nehezen ér­tékesíthető cikkekből még többet készíteni — pazarlás. Sok szó esett egykor a for­mális vállalásokról: a szo­cialista brigádok tagjai ki­takarították üzemüket, par­kosították a gyárudvart, Hat országban kapott eddig szabadalmat az a Magyar- országon kidolgozott új gyár­tástechnológia, amelyet a kérődző állatok — főleg a szarvasmaéha — takarmá­nyozásánál használnak fel, A Budapesti Műszaki Egye­tem általános és analitikai, kémiai, valamint mezőgazda- sági kémiai technológiai tan­székén, a Növényolajipari Vállalattal közösen végzett kísérlet olyan anyaggal, a karbamiddal kapcsolatos, amelyet az állattenyésztés­ben már eddig is alkalmaz­tak. A karbamid fontos fe­hérjepótló, s felhasználása jelentős importkiadás meg­takarítását teszi lehetővé — azonban a hagyományos majd mindezt megünnepe­lendő. együtt mentek el színházba, moziba; ami ön­magában helyes, de nem le­het szempont a verseny- eredmények értékelésekor. Mondhatnánk persze: napja­inkban is lehet hangzatos — már-már jelmondatszerű — felajánlásokat tenni, hiszen a takarékosság, a minőség ja­vítása, a szigorúbb általános munkafegyelem frázissá koptatott kívánalom. Ezt to­vább gondolva: nincs is ne­héz dolguk a szocialista bri­gádoknak, hiszen majd min­denütt lehetne javítani a minőséget, szigorítani a munkafegyelmet. Valóban: a tartalékok hát­országából mindez bármikor előtérbe helyezhető. Csak­hogy: a vállalások mérhetők. Ha valóban 800 ezer kilomé­ternyi út megtételére képes egy villamosmozdony az ed­digi 400 ezer kilométerrel szemben, ha kevesebb a rek­lamáció a cipőboltokban; ha azonos termelés mellett ke­vesebb anya-g — kivált im­portanyag — használódik fel. nos mindez számszerűen kimutatható. S mert a fo­lyamatos munkát anyagel­látási zökkenők, szervezési fogyatékosságok is nehezítik — e vállalások betartása sem csekély feladat. Földes Tamás módszerekkel gyártva kémiai tulajdonságainál fogva — az utóbbi időkben mind ke­vésbé elégítette ki a köve­telményeket. A vegyészeink műhelyéből kikerült új találmány fel- használásával a jövőben ipa­ri zsírsavból és tömény kar- bamidoldatból úgy lehet ad- duktot készíteni, hogy sem a zsírsav, sem a karbamid nem károsodik, nem bomlik, s a gyártás nagyipari szinten, egyforma minőségben, és vi­szonylag olcsón történhet. Az egyetemi és az ipari ku­tatók összefogásával szüle­tett új terméket már ered­ményesen használják fel több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben. Varga József: „Szeretem a búzát, hiszen apró gyerekko­rom óta ebben nőttem fel.. (Fotó: Perl Márton) Sarud alatt, a Tiszától messzebb, ott, ahol a Laskó folyik, gépek járnak a föl­deken. Nagy a por minde­nütt, hiszen több mint más­fél hónapja nem esett erre eső. Aranyat érne, legalább annyira, mint a májusi, ha egy kis csapadék áztatná a kérges földeket. A teendő így is sok, reggeltől estig nincs megállás. A büdöskúti dűlőbe már kora reggel kiszállították a vetőmagvakát, előkészítet­ték a gépeket, így nincs ami gátolja a folyamatos mun­kát. Fél héttől járnak a ve­tőgépek, kettőt kapcsoltak egymáshoz. Együtt húzza őket az MTZ—80-as. Búza kerül a földbe, a jövő évi kenyér nekvaló. — A kenyérgabonának nagy itt a becsülete — erő< siti meg Nagy Dezső, a Ti- szamenti Termelőszövetke­zet elnöke. — Az utóbbi években mégis mindig súj­tott bennünket a víz. Az idei tavasszal például 378 hektár búzát pusztított el, ami érzékenyen érintette gazdaságunkat. Mégis re­ménnyel tekintettünk a nyár elé, bíztunk, hogy meglesz a hektárankénti 40 mázsa, de a belvíz után a májusi aszály minden számításunkat ke­resztülhúzott. így 40 helyett 30 lett hektáronként, A sarudiakat az idei bel­víz arra kényszerítette. hogy átcsoportosítsák a táblákat és az idei ősszel a búzát a kevésbé veszélyeztetett terü­letekre vessék. A fiatal főmezőgazdász Kulczicky Antal irányításá­val tervet is készítettek eh­hez. — Az aratást korán, július 18-án befejeztük — magya­rázza a főmezőgazdász, — ami előnyt jelentett az őszi előkészületekhez. Már csak alig 200 hektár vár előkészí­tésre, ahová, még műtrágya kerül. A tavalyihoz képest sokkal előbbre tartunk. — Mikor kezdték a búza­vetést? — Még szeptember 24-én. 1042 hektáron kerülnek föld­be magvak. A terület kör­beveszi a falut. Mindössze egy 90 hektáras tábla ma­radt, ami közel van a Tiszá­hoz, de a víz azt sem fe­nyegeti. — Mennyit vetettek el ed­dig? — 329 hektárt. Kedvező ütemben haladunk. Bár ok­tóber 5. és 25. között leg­jobb elvetni a búzát, de itt nálunk sok a kötött föld, a szikfolt. Ha jön egy nagyobb eső, a gépek beleragadnak és már nem lehet velük dol­gozni. Így emiatt, korábban kezdtük a búzavetést. A traktor két egymáshoz kapcsolt Lajta-vetőgépet húz Í9V egyszerre 64 sorba ke­rülnek a magvak. Az októ­ber eleji verőfényben a ve- tőgépen álló Varga József gyakran igazgatja kalapját, hogy megtörölje izzadt hom­lokát. — Alapítója vagyok a szö­vetkezetnek — mondja érces hangon — és már lassan 20 éve, hogy tavasszal és ősz­szel mindig részt veszek a vetésben. Ez az utolsó, mert betöltöttem a hatvanat és hamarosan nyugdíjba me­gyek. Szeretem a búzát, hi­szen apró gyerekkorom óta ebben nőttem fel és mindig vetettem. A legszebb azon­Százezernyi színben pom­pázik az őszi természet. A fák övezte hegyi réteken, tisztásokon vadvirágok tar­ka szőnyege. A sok szép, szívet derítő látvány. a frissítő, felüdítö levegő, a remek kirándulóidé a sza­badba csalogatja az embe­reket. Hét végi napokon valóságos népvándorlás in­dul erdőinkbe. Sokat, na­gyon sokat költünk, millió­kat áldozunk arra, hogy természeti értékeinket ol­talmazzuk, megvédjük. Sorra alakiijük ki a ter­mészetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket. Gon­doskodunk arról is, hogy mindinkább érvényesüljön az erdők, központok, autó­parkolók. sétautak, pihenő­helyek. a kiépített forrá­sok. tűzrakóhelyek. Szomorú, hogy sokan nem kímélik az erdők köz­jóléti létesítményeit, be­rendezéseit. Tönkreteszik a drága pénzért készített „műtárgyakat”. A bükki bolhást. autóspihenőben például tüzet raktak az esővédő faház közepén. Hogy a további tüzeskedé­seknek elejét vegyék, egy földbe ásott, súlyos rönk­asztalt állítottak a faház közepére. És mi történt? Következő alkalommal már az asztal tetején raktak tü­zet. A Bükk-fennsíkon, a Nagymező vadvirágos, sza­vannád rétjét nemegyszer autós tanpályának használ­ják. Letiporják a ritka nö­vényzetet. Az autós turisták más módon is sok kárt okoznak. A virágmezőben csinálnak olajcserét, sok­felé éktelenkednek az olaj­foltok, s ezekert a helye­ken nemcsak virágok nem nyílnak többé, de már fű sem terem. A pihenőhe­lyekről sorra elhprdják, el­lopkodják a rönkös gom - baiilökéket. Pusztítják a geológiai képződményeket is. A bük­ki, Felsötárkányhoz közeli bán, amikor beérik a ter­més és lisztet őrölhetnek be­lőle, amiből jó kenyér lesz. Akkor látja az embei iga­zán. hogy érdemes volt dol­gozni. Ennek azonban alap­ja a jó vetés. Most meg kell mutatnunk, hogy mit tu­dunk. Kicsit fáj is. hogy itt­hagyom. jó lenne még íia- talabbnak lenni... A sarudi szövetkezet tag­ja a szolnoki Gabona- és Ipari Növénytermelési Rend­szernek. A búzát meghatá­rozott technológia alapján termelik. A műtrágyaadagok összeállításához segítséget kaptak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agroké­miai Központjától, amely táblázatot bocsátott rendel­kezésükre a takarékos fel- használáshoz. Az utóbbi két évben a talajadottságoknak megfelelő fajtákat termelnek Sarudon, főleg Martonvásá- ri—4-et, Martonvásári—6-ot, GK—Tiszatájt, olasz Libel- lulát és a jugoszláv Not>u- szadszka Bánát. — Tavaly 10 millió 150 ezer forint volt az árbevéte­lünk búzából — értékeli az eredményeket Kulczicky An­tal, — miután egy mázsát 203 forintért termeltünk. Az. idén csak megközelíti a 10 milliót tervezett bevételünk, miután a belvízkárok miatt a költségek növekedtek. Így egy mázsa búzát 255 forin­tért termeltünk. Szövetkeze­tünk évek óta búzavetőmag­termelő gazdaság. Érdemes vele foglalkozni, mert csak­nem 400 forintért vásárolja fel mázsáját a Vetőmag Vál­lalat Észak-magyarországi Központja. Jövőre szeret­nénk elérni a hektárankénti 38 mázsát. Ennek érdekében mindent megteszünk. így 400 vagon búzát várunk, és ha az időjárás nem sújt, meg is lesz. Mcntusz Károly esztázkői barlang feltárá­sához például még hozzá, sem fogtak, csak kötéllel lehetett leereszkedni a függőleges kürtön, de ami­kor a feltárók munkához kezdtek, azt tapasztalhat­ták, hogy valakik jócskán letördeltek a cseppkőkép- zödményekböl. Dézsmálják a legritkább védett növényeket. A Bük­ki Nemzeti Park egyik szi­gorúan védett — drótháló­val és tetején szögesdró­tokkal is — körülkerített területéről például több bokornyit kiástak és el­vittek a szibériai nőszi­romból. Hazánkban csak ezen az egyetlen területen található ez a növény. Sze­rencsére mind többen van­nak, akik önként vállalják a nemzeti park őrszolgála­tát. A természetbarátok, a Társadalmi Erdei Szolgálat tagjai hétvégi őrjáratokat szerveznek, segítséget ad­va az erdészeknek, a ter­mészetvédelmi területek hivatalos őreinek. Ezekben a kirándulásra csábító na­pokban kettőzött figyelem­mel, éberséggel védik a Bükki Nemzeti Park ter­mészeti értékeit, becses rit­kaságait. Gyönyörűszép. csodás az ősz, a Bükkben. De az em­bernek megkeseredik a szája íze a kiránduló- és pihenőhelyek láttán. ahol szemét van a szemét hátán, hulladék mindenfelé. S üt­ni támadna annak kedve, hogy nyelvét majdnem el­harapja, mert a lehullt le­velek alatt a zörgő avar­ban nem makkra, hanem konzervdobozra lép. (-V) 1979. október 4., szerel« Virágból kötött álmok ezért kapta a győztesnek já­ró oklevelet és hollóházi vázát. — Az öt munkához, a Gyöngyösről elszármazott salgótarjáni ; üvegtervező, Harnza Zsóka küldte az ön­magukban is tetszetős vá- | zákat — ma­gyarázza — amelyek stílu­Szüled 6zép szakmájának örököse és művelője, az if­jabb Juhász Jenő sem válasz­tott mást, mint a kertet, az üvegházat, ahol édesapja éle­te lepergett és édesanyja is évtizedeket töltött. A gyön­gyösi kertész fia azonban többre vállalkozott: nem elé­gelte meg. amit kölyökkora téblábolásai közben, meg a nyári vakációk már komo­lyabb munkával telt napjain ellesett a virágágyak mellett vagy a kötözőműhelyben, ha­nem a bővebb ismereteket nyújtó iskolákra is gondolt. Érettségi után, s egy hosz- szabb pesti, termelési gya­korlatot követően előbb a nyíregyházi felsőfokú tech­nikumba jelenkezett. majd szeretett városába. Gyöngyös­re visszatérve, oklevelét dip­lomává erősítette a helyi fő­iskolán A Mátra alján gyerekkorá­ban megismert kis kertész — ma képzett üzemmérnök, a városgondozási üzem ágazat­vezetője. Csaknem harminc­tagú csapat élén irányítja a termesztés, a kötődé és há­rom virágüzlet munkáját gondoskodik a település ■parkjainak díszeiről, a rész­leg idei. immár évi 4.4 mil­lió forintos tervének teljesí­téséről. Kedvtelésből pedig csokro­kat formál maga is, szín­pompás virágokat tűzdel ál­maiból, élményt jelentő kom­pozíciókká. Versenyeket, fesz­tiválokat, karneválokat jár, új és egyre újabb elismeré­sekkel, díjakkal öregbíti nem mindennapi mestersége hírét, rangját. — Első, jelentősebb szerep­lésem alkalmával, a főváros­ban, a kiadott öt díj utolsó­ját sikerült csak megszerez­nem — emlegeti —, de a centenárium évében rendezett országos vetélkedőn már az elős helyre kerültem. Máig is ez utóbbit tartom legnagyobb élményemnek, jóllehet a töb­bi eredményem miatt sincs éppen okom szégyenkezni. Nyíregyházán ugyanis máso­dik lettem a kötelező gyakor­latok alapján, helyezéseket értem el a miskolci, gyulai országos rendezvényeken, tagja voltam a debreceni fel­vonuláson kétszer is ötödik helyet szerzett vállalati csa­patnak, itthon pedig har­madjára nyertem a Gyön­gyösi szüret virágkötészeti versenyét. .. Mostani . kötelező feladata alapján 10 szál piros rózsát kellett egységtálba rendeznie kilenc üzem. vállalat 19 ver­senyzőjének társaságában. Öt másik kompozíciója: a ráadás volt. Kötetlen munka, fantá­ziája szerint. így szerepelt hat remekművel a „standján”, sahoz, színé­hez igazodva próbáltam megteremteni a virágharmóniát. Az álta­lam nagyon kedvelt ja­pán díszítési módot választot­tam, ami néhány szállal is él­vezetesremeket teremt. Fla­mingó virágot, orchideát, en­ciánt használtam dísznövény­levelekkel s a színhatás miatt napraforgót, S őszintén örül­tem, hogy másoknak is tet­szett! — Szakma, hobbi, szen­vedély .. ? — Együtt, mind a három — mosolyog Juhász Jenő, vi­rágai között. — S kicsit ta­lán amolyan misszió is. Sze­retném ugyanis, ha mind többen kedvet kapnának a Virágok között. (Szabó Sándor felvétele) virágokhoz, olyanokat is meg­ismernének, amelyekről bi­zony sokan ma még keveset tudnak. Szeretném mind szé­lesebb körben megismertet­ni és elterjeszteni például a száraz díszeiket, amelyek té­len is tavaszi hangulatot ad­nak a lakásnak, ékességei az asztaloknak, polcoknak, a falnak, s nem giccsesek! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kazincbarcikai Kakukk házaspár mostani versenyen kapott kiemelt első díja, amely odaítélésének jogossá­gát a közönség tetszése is lépten-nyomon kifejezte. (gyónt) Hat országban kapott szabadalmat Szép, csodás ősz—veszélyes turistákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom