Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Pakisztán: halasztás, háttérrel Miközben a világ elsősorban a térség két másik országára, Afganisztánra és Indiára figyelt, különös vonatkozásban ugyan, de mindkét szomszédországgal kapcsolatban szó esett Pakisztánról is. Afganisztánnal összefüggésben úgy, hogy egyértelműen pakisztáni területről, szervezték az új afgán népi állam elleni tá­madásokat, India viszonylatában pedig, hogy az otta­ni belpolitikai nehézségekkel egyenes arányban nö­vekedett a Pakisztán által provokált határincidensek száma. Régi igazság, hogy egy állam külpolitikája nem választható el annak belpolitikájától. A mai Pakisz­tánban ez újra látványosan bebizonyosodik. Mind több jel mutat arra, hogy Ziaul Hak tábornok ígéretei ellenére rezzenetlenül folytatni kívánja diktatórikus vonalvezetését és drákói eszközökkel némít el minden bíráló hangot. Amikor a tábornok, még Zulfikar Ali Bhutto vezérkari főnökeként, katonai puccsal átvette a ha­talmat, arra hivatkozott, hogy „kizárólag a zavaros belpolitikai helyzet miatt, rövid átmeneti időre, az új választások kiírásáig” irányítja az országot. Azóta többször is elhalasztotta a választások megtartását. Legutóbb Bhutto világszerte sok bírálatot kivál­tott kivégzése után nyilatkozott úgy, hogy „most már j mindenképpen” 1979. november lesz a választások ) „végleges és visszavonhatatlan” időpontja. Ekkor már sokan kétkedve fogadták ezt az államfői bejelentést — és az események őket igazolták. A legújabb hírek szerint Ziaul Hak televíziós nyilatkozatban közölte a Pakisztáni Iszlám Köztársa­ság lakosságával, hogy a választásikat ismét „elha­lasztják”. Ezzel egyidőben nemcsak folytatódott, hanem megerősödött a letartóztatási hullám, amely elsősor­ban a kivégzett Bhutto néppártja ellen irányult. Mi­közben sorra születnek a fanatikus iszlám szellemet tükröző új és új rendeletek, a katonai hatóságok le­sújtottak Bhutto családjára is: letartóztatták a kivég­zett kormányfő huszonhat esztendős lányát, azzal a váddal, hogy „megsértette a rendkívüli állapot ren­delkezéseit”. Sokasodnak annak jelei, hogy a pakisztáni bel­politikának ez az irányzata Szaúd-Arábiától kezdve Washingtonon át egészen Pekingig lényeges, anyagi­akban is kifejezhető támogatást élvez. A folyamat jellege olyan, hogy mind több megfigyelő teszi fel a kérdést: milyen veszélyt jelent ez az egész neuralgi­kus és stratégiailag érzékeny térség biztonságára. Harmat Endre Támadás a kardok ellen TEHERAN Az iráni hadsereg és az iszlám gárdisták alakulatai mintegy száz harckocsival és a légierő támogatásával nagyszabású támadást indí­tottak az ország nyugati ré­szében felkelt és önkormány­zatot követelő kurdok ellen. A hadművelet eredménye­képpen az iráni kormányerők, elfoglalták Bukan városát, amely alig negyven kilomé­terre fekszik a felkelés köz­pontjától, Mahabadtól. A kormánycsapatok folytatják előrenyomulásukat Mahabad felé. miközben lefegyverzik az' útjukba eső falvak lakos­ságát. Miközben Khomeini aja- lollah állítólag kijelentette, hogy ha kell, személyesen irányítja a helyszínen a kurd felkelés leverését, Sariat Ma- dari mérsékelt vallásj vezető fegyverszünetet és tárgyalá­sokat követelt vasárnap. Hacsem Sabbaghian bel­ügyminiszter a kormány ne­vében felszólította a kurd felkelőket, hogy haladékta­lanul tegyék le a fegyvert. Sabbaghian megerősítette az iráni vezetésnek azt a szán­dékát, hogy fegyverrel veszi be Mahabadot és közölte, hogy a kormány semmilyen körülmények között nem is­meri el a kurdok politikai szervezetét, a kurd demok­rata pártot, s ezért nem is hajlandó tárgyalásokat kez­deni annak vezetőivel. A belügyminiszter azzal vádol­ta a szomszédos Irakot, hogy támogatást nyújt a kurd fel­kelőknek. Az iráni kormány szóvi­vője vasárnap figyelmeztette a svéd kormányt, hogy Tehe­rán felülvizsgálja a két or­szág viszonyát, ha a svéd külügyminisztérium továbbra is bírálni fogja az iráni kor­mány kurd felkelőkkel szem­beni politikáját. Az iráni szóvivő szerint Svédország bírálatával „a nemzetközi imperializmusnak nyújt tá­mogatást”... Egyelőre semmilyen hír nem érkezett Irán másik legfontosabb eseményéről, arról, hogy Khomeini ajatol­Továbbra is harcok folynak az iráni Kurdisztánban. Képünkön: kurd fegyveresek Saqqiz város határában. (Fotó AP—MTI—KS) Á kancellár látogatása Két esztendővel ezelőtt járt Bonnban Kádár János, s amikor a'kancellária ud­varán a katonai tisztelet­adás lezárta a látogatás hi­vatalos részét, a vendég az­zal búcsúzott Helmut Schmidttől. hogy szívesen látia őt Magyarországon. Jó szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető között. Mind a nyugatnémet politikusok szavaiban, mind az újságok kommentárjai­ban kifejeződött a tisztelet, amelyet Kádár János és személvében Magyarország élvez. E barátságos fogadta­tás és az a tény, hogy ilyen magas rangú magyar veze­tő tett látogatást az NSZK- ban. jelezte a változást, amelv az elmúlt tíz eszten­dőben Európában végbe­ment. Egy évtizede az a szociáldemokrata-szabadde­mokrata koalíció van ha­talmon Bonnban, amely @b$2WSÜB, 1979. szeptember 4., kedd szakított a régi, hideghábo­rús politikával és szerződé­seket kötött a szocialista or­szágokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti be a kor­mányfői tisztet. 1968 óta a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, nemzetközi tekintélyű politikus, a nyu­gati szövetség egyik vezető egyénisége. Egyben a kelet­nyugati közeledés őszinte híve. Ez kiderült az akkori magyar—NSZK tárgyaláso­kon is. A napokban Budapesten folytatódik az eszmecsere, s a megbeszéléseken a kétol­dalú együttműködés, vala­mint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései ismét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kancellár már Kádár János bonni lá­togatásakor példamutatónak nevezte a magyar—nyugat­német kapcsolatokat. Az NSZK a tőkés országok kö­zött hazánk legnagyobb ke­reskedelmi .partnere: a köl­csönös áruszállítások értéke az idei év első hat hónapjá­ban meghaladta a 28 milli­árd forintot, ami mintegy 28 százalékos növekedést jelent 1978 hasonló időszakához képest. Az egyszerű árucse­re mellett mind nagyobb a szerepe a magyar és nyu­gatnémet vállalatok koope­rációjának is: mintegy 300 ilyen megállapodás gazda­gítja kapcsolatainkat. A ke­reteik között lebonyolított forgalom tavaly 250 millió márka volt. amelyből 150 millió márkát a magyar el­adások tettek ki. Már Bonn­ban is felmerült, s minden bizonnyal szó lesz róla Bu­dapesten is, hogy az árucse­re-forgalom nem kiegyensú­lyozott. kivitelünk gyorsabb bővítését elsősorban az Eu­rópai Gazdasági Közösség­nek az NSZK-ban is érvé­nyes beviteli korlátozásai nehezítik. Bonnban a két ország kapcsolataiban nem volt vi­tás politikai kérdés. Nem mondható ez el ugyanígy a nemzetközi problémák meg­ítélésére, hiszen Magyaror­szág a Varsói Szerződés, az NSZK pedig a NATO tagja, és a két csoportosulás tud­valevőleg eltérően szemlél több kérdést. Ennek ellené­re Kádár János és Helmut Schmidt az európai ügyek vizsgálatánál már akkor le­szögezte: nincs más válasz­lah elfogadja-e Bazargan mi­niszterelnök lemondását vagy sem. A sah rendszerével való együttműködésért életfogytig, lani börtönbüntetésre ítélte egy iszlám bíróság az iráni központi bank volt igazgató­ját. Az ítélet szerint az igaz­gató tavaly elősegítette, hogy a sah hívei több mint két­milliárd' dollárt csempéssze­nek ki az országból. Az iráni hadsereg vasár­nap megkezdte a kurd felke­lők központjának, Mahabad- n,ak az ostromát. A támadást 26 harckocsiból hadoszlop indította el a bekerített vá­ros ellen. Kurd források sze­rint a felkelőknek mintegy negyven kilométerre a város­tól mégis sikerült feltartóz­tatniuk a támadókat. A kor­mánycsapatok offenzíváját a tás, mint a béke. Hangsú­lyozták a helsinki záróok­mány jelentőségét, a külön­böző társadalmi rendszerű és ellentétes csoportosulá­sokhoz tartozó államok együttműködésének fontos­ságát. Igaz, ma bonyolul­tabbak az európai gazdasá­gi és katonapolitikai viszo­nyok, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a budapesti megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túl ugyancsak nagy hangsúlyt kapjon az európai béke és biztonság megszilárdításá­nak kérdése. T. 1. Nyugatnémet lapok írják Helmut Schmidt kancellár közeli napokban esedékes magyarországi látogatásának nagy figyelmet szentelnek a hétfői nyugatnémet lapok. A Die Welt és a Frank­furter Allgemeine Zeitung ismerteti Helmut Schmidt- nek a magyar televízió szá­mára adott interjúját. Vala­mint azt a nyilatkozatot, amelyet Lázár György mi­niszterelnök adott a Deu­tsche Presse Agentur (DPA) hírügynökségnek. A Süddeutsche Zeitung az interjúk ismertetésén kívül közli a DPA hírügynökség­nek a Schmidt-látogatás al­kalmából kiadott rövid átte­kintését is. A lapok Schmidt interjú­jából azt a részt emelik ki, amelyben a kancellár hang­súlyozta: „az európaiak ösz- szességükben tartoznak ösz- sze, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi-politikai rendszerben élnek”, „Még távol állunk attól, hogy a gazdasági együttmű­ködés minden lehetőségét kihasználtuk volna . .. jól­lehet Magyarország és az NSZK közötti kapcsolatai — amelyeknek kibontakozó­hoz és fejlődéséhez több akadályon és gátló tényezőn át vezetett az út — ma már a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok kö­zötti békés egymás mellett élés sokat ígérő példáját mutatják” — idézi Lázár Györgyöt a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitungban megjelent írás megemlíti, hogy a Magyar Népköztár­saság és az NSZK közötti kapcsolatok a diplomáciai kapcsolatok 1973-ban tör­tént felvétele óta lényegé­ben problémamentesen fej­lődtek. Magyarország fő ér­deke az árucsere fejlesztése. Bár a forgalom az elmúlt években jelentősen fejlődött, Magyarországnak így is ko­moly passzívuma van. Az NSZK kereskedelmi többle­te Magyarországgal szemben mintegy 900 millió márka. A Kádár Jánossal és Lázár Györggyel folytatandó meg­beszéléseken minden bi­zonnyal szó esik majd a Közös Piac által bevezetett kereskedelmi korlátozások leépítésének szükségességé­ről is — hangoztatja a Süddeutsche Zeitungban megjelent írás. légierő és a tüzérség is tá­mogatja. A várost állítólag húszezer felkelő védi. Az iráni hadsereg és az iszlám gárdisták — kormány­források szerint — vasárnap elfoglalták a felkelők egy másik városát, az iraki ha­tár mentén fekvő Piransahrt. A kurd kérdés állt annak a kétórás tanácskozásnak a középpontjában, amelyet Szaddam Husszein iraki ál­lamfő folytatott Havannában M. Jazdi iráni külügyminisz­terrel. Az el nem kötelezett országok csúcskonferenciáján részt vevő két politikus sze­mélyében először találkoztak egymással Irak és Irán ve­zetői az iráni forradalom győzelme óta. Mint ismere­tes, a két ország között fe­szült a viszony, az iráni ve­zetés az utóbbi időben egyre élesebben támadja Irakot, mert véleménye szerint az beavatkozik Irán belügyeibe és támogatja a kurd felkelő­ket. Jazdi iráni külügymi­niszter szerint a megbeszélés „szívélyes, őszinte és kielégí­tő légkörben” folyt le. Az iráni hadsereg egységei a kurd felkelőkkel vívott egynapos heves küzdelem után bevonultak Mahabad városába. A hadsereg a har­cok folyamán bevetette a lé­gierőt és. a nehéztüzérséget is, — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Mahabadot elfoglaló katonák szinte, tel­jesen kihalt várost találtak a kurd harcosok és a lakos­ság nagy része visszavonult a környező hegyekbe. Az ál­dozatok pontos számáról egyelőre nem érekezett je­lentés. Az iráni hadsereg egyik szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Mahabad megszállásá­val egyidőben elfoglalták az iraki határ közelében fekvő Baneh városát is. A hadse­reg folytatja a kurd felkelők kezén maradt állások ágyú­zását. Khomeini ajalollah hétfőn újból felszólította a kurd fel­kelőket, hogy „csatlakozza­nak az iráni néphez és ta­gadják meg a Kurd Demok­rata Pártot vezető árulókat”. Röviden MOSZKVA A világűrből érkezett nöJ vények vizsgálatát kezdték meg az ukrán tudományos akadémia biológiai intézeté­ben. Az intézet felkérésére a Szaljut 6. űrállomáson' kí­sérletet folytattak többfajta növény, így gabonafélék és uborka termesztésével. A legújabb mintákat most Vla­gyimir Ljahov és Valerij Rjumin hozta magával 175 napos űrutazása befejeztével. A tudósok érdekes mintákat kaptak vissza az űrhajósok­tól. A Progressz teherűrha­jóval legutóbb az űrállomás­ra juttatott búzamagvakból például már 15 centiméterei növény fejlődött ki. TRIPOLI Moamer el-Kadhafinak. a líbiai forradalom vézetőjé- nek szombaton elhangzott utasítása alapján a hét vé­gén számos líbiai nagykö­vetség irányítását népi bi­zottságok vették át. A kormányszervek népi ellenőrzésének megvalósítá­sa jegyében, Líbia bonni, pá­rizsi, római, athéni, madridi, la valletta-i, washingtoni és londoni nagykövetségeit né­pi irodákká alakították. A diplomáciai mifisziók fel­adatait ellátni hivatott bi­zottságokat a szóban forgó országokban élő líbiaiak köz­vetlen választás útján ne­vezik ki. Az eddigi nagykö­vetségek vezetőit és munka­társaikat több helyütt me­nesztették, azzal az indok­lással, hogy „nem a líbiai nép érdekein munkálkod­nak”. TOKIÓ í Ohira, japán kormányfő hétfőn Tokióban félórás eszmecserét tartott a kínai miniszterelnök-helyettessel. A megbeszélés fő témája az a tokiói kormányhoz intézett hivatalos kínai kérelem volt, hogy Japán több mint egy- milliárd dollár hitellel se­gítse a Kínai Népköztársa­ság közlekedési és szállítási hálózatának, valamint ener­giagazdaságának fejlesztését. A találkozó után Ohira azt mondotta, hogy Japán „pozi­tívan” fogja tanulmányozni a kínai kérelmet. VARSÓ Hétfőn befejeződött Var­sóban a DÍVSZ és tagszerve­zete, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövet­sége által közösen rendezett tanácskozás, amelyen 52 nemzeti és nemzetközi szer­vezet, mintegy 120 képvise­lője vett részt. Az ifjúság békés szellem­ben történő neveléséért jel­szóval rendezett találkozó megrendezésének időpontja egybeesett a második világ­háború kitörésének 40. év­fordulója alkalmából Len­gyelországban tartott külön­böző megemlékezésekkel. A küldöttek állást foglal­tak annak érdekében, hogy Európában ne ismétlődhesse­nek meg a háború borzalmai. A résztvevők hangot adtak meggyőződésüknek, hogy az 1980 szeptemberében sorra kerülő madridi konferencia- jelentős mértékben hozzájá­rul majd az enyhülési folya­mat megszilárdításához. (MTI) Megnyílt a Lipcse; Vásár Negyvenhét ország és Nyugat-Berlin mintegy 6 ezer kiállítójának részvételével, az NDK számos párt- és ál­lami vezetőjének jelenlété­ben vasárnap megnyílt a Liocsei Őszi Vásár. A vásáron részt vesz ~ KGST valamennyi tagálla­ma, számos fejlődő orszáa valamint 23 fejlett tőkés or­szág. A KGST-tagországok — így Ma"—Írország —áru­bemutatója nagy teret szen­tel a szocialista integráció — a nemzetközi termelési koo- oeráció és szakosítás — ke­retében született legújabb termékeknek. A magyar népgazdaságot a HUNGEXPOT szervezésében 2800 négyzetméter területen 29 külkereskedelmi vállalat képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom