Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

t Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ismétlődésük elkerülését szolgálják. Munkánkban még inkább arra törekszünk, hogy az ellenőrzés a jó tapasztala­tokat, az újszerű kezde­ményezéseket is feltárja, segítse elterjesztésüket, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. — A XI. kongresszust kö­vetően a kormány átfogób­ban foglalkozott az ellenőr­zés fejlesztésével és újabb, magasabb követelményeket állított elénk. Fölmérve hely­zetünket. fogyatékosságain­kat, a többi között megálla­pítottuk, hogy erőinket elap­róztuk. sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasz­nosítására, javaslataink meg­valósításának figyelemmel kísérésére. A lehetségesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi munkában hasz­nosítható, operatív segítsé­get nyújtani a vezetésnek. Az utóbbi időben számos in­tézkedést tettünk a munka színvonalának emelésére, feltételeinek javítására, az operativitásának erősítésé­re. Kétségtelen az előrelépés, de még kísértenek a munká­ban a régiekhez hasonló problémák. — Tisztában vagyunk az­zal, hogy a nagy horderejű kérdésekben gyakran ta­pasztalható türelmetlenség. Az viszont tény, hogy a vizs­gálatok nyomban, vagy rö­vid idő alatt elhárítható aka­dályokat. megszüntethető hi­bákat is felszínre hoznak. De gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhetőnél las­sabban változtatnak érdem­ben. — A magunk részéről ar­ra. törekszünk, hogy mun­kánk tanulságainak és a szo­cialista országok hasonló té­ren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább ja­vítsuk a népi ellenőrzés mű­ködését, alkalmas módszerek­kel emeljük a vizsgálatok színvonalát. Szorosabb és eredményesebb kapcsolato­kat kívánunk kiépíteni együttműködő partnereink­kel is. E törekvések jegyé­ben elhatároztuk például — ennek módszereit már kidol­goztuk, — hogy a vizsgála­tokat addig nem tekintjük be­fejezettnek, amíg az adott ügyben nem történnek meg a szükséges érdemi változá­sok. E téren eredményekről is szólhatunk, de a vizsgái latok érdemi hasznosításában még nem sikerült kellő for­dulatot elérni. — Jobban kell élnünk meglevő lehetőségeinkkel. Megfelelő előkészítéssel gyak­rabban kell például tájé­koztatót kérnünk, beszámol­tatnunk. utóvizsgálatokat tar­tanunk. Úgy látszik, eddig nem volt elegendő erőnk, — vagy nem tártunk fel min­den lehetőséget — arra, hogy az indokoltnak tartott intéz­kedéseket számonkéréssel is elősegítsük. Ezért tovább kell keresni a továbblépést biz­tosító belső és külső lehető­ségeket. — A népi ellenőrzési bi­zottságok újjáválasztása jó alkalom lesz arra, hogy e területek tovább erősödjenek a politikai elkötelezettség, a szakszerűség és a növekvő feladatok követelményeinek megfelelően. Függetlenített apparátusunkban arra törek­szünk, hogy politikailag érett, szakmailag kiválóan képzett, jó szervezőkészséggel rendel­kező vezetők és munkatár­sak dolgozzanak — hangsú­lyozta Szakait József állam­titkár. a KNEB elnöke. Ezután hozzászólásokra ke­rült sor. Sass Kálmán felszólalása Tisztelt országgyűlési A népi ellenőrzés létreho­zásával hazánkban egy olyan állami ellenőrzési szervezet jött létre, amely az állam­polgárok aktív közreműkö­désére támaszkodik — kezdte felszólalását a kép­viselő, majd így folytatta: — Heves megyében a népi ellenőri munkában évente rendszeresen csaknem ezer­egyszáz állampolgár vesz részt: munkások, értelmisé­giek. termelőszövetkezeti ta­gok és ma már a fiatalok is. Az elmúlt évi vizsgála­tokba bevontak 30 százaléka volt a fiatal. 26 százaléka nő, 9 százaléka pedig fizikai munkás. Külön érdemes ki­emelni a munkások részvé­telét a népi ellenőrzésben, ugyanis megyénkben bevett szokás, hogy az egyes vizsgá­latoknál kikérik az érintett .munkahelyeken dolgozó szo­cialista brigádok véleményét is. A Mátraalji Szénbányák­nál a szocialista brigádok vállalásai között például sze­repel a népi ellenőri mun­kában való részvétel, a vizs­gálatot végző szakemberek segítése, támogatása. A továbbiakban a Heves megyei képviselők nevében felszólaló Sass Kálmán utalt arra, hogy az egyes vizsgá­latok során nemcsak a mun­kahelyek dolgozóit hívják segítségül a népi ellenőrök, hanem a lakosság vélemé­nyére is támaszkodnak. A lakossági szolgáltatás hely­zetét elemezve, a népi ellen­őrök megkerestek több olyan állampolgárt, akiknél a szol­gáltató vállalatok szakembe­rei valamilyen munkát vé­geztek. Mind ez, mind pe­dig a munkahelyi kollektí­vák bevonása a népi ellenőri tevékenységbe — hangsú­lyozta a képviselő — a szo­cialista demokrácia jelentős kiszélesítését eredményezi, s a dolgozók, a lakosság szé­les körű tájékoztatását a vizsgált témakörökben. — A népi ellenőri munká­nak a vizsgálati megállapítá­sokon. a megfelelő követ­keztetések levonásán túl, olyan haszna is van, amelyet az ellenőrzésben részt vett szakemberek a saját munkád jukban tudnak felhasználni: gyarapodik szakmai ismeret- anyaguk, tapasztaltabban kezdenek hozzá a munkahe­lyi feladat megoldásához. Rendkívül fontos tehát, hogy miként hasznosítják az el­lenőrzések tapasztalatait a vizsgálatban résztvevők — mondta Sass Kálmán, majd arról szólt, hogy milyen in­tézkedések követik az egyes vizsgálatokat. Mint kiemelte, az esetek többségében meg­felelő lépéseket tesznek az il­letékesek a feltárt hibák megszüntetésére. — Az utóvizsgálatok azon­ban arról is számot adnak — mutatott rá —, hogy egyes esetekben csak látszatintéz­kedések történnek, ugyan­azokkal a hiányosságokkal találkoznak az ellenőrök, mint korábban, illetve az érintettek megpróbálják magyarázni a bizonyítványt, kisebbíteni a hibákat, külö­nösen a személyeket érintő ügyekben. Ilyen esetekben a népi ellenőrzés vezetői kö­vetkezetesen lépnek fel, hogy a felelősök elnyerjék méltó büntetésüket. Hasznos kezdeményezés — emelte ki felszólalásában Sass Kálmán — hogy a népi ellenőrök minden területen szélesítik az utóvizsgálatok körét. Különösen fontos ez a közérdekű bejelentések vizs­gálatát követően, ezzel ösz- szefüggésben vált gyakorlat­tá Heves megyében, hogy a testületi üléseken utóvizsgá­lat jellegű beszámoltatások­ra kerül sor az utóbbi idő­ben. Ugyancsak hasznos kez­deményezés, hogy a fonto­sabb vizsgálatok megálla­pításairól, eredményeiről azokat a vállalatokat, üze­meket, intézményeket is tá­jékoztatják a népi ellenőrök, ahol az érintett témákban nem folytattak vizsgálatot. Több alkalommal javasolták a helyi vezetőknek, hogy a ta­pasztalatokat tanulmányoz­zák, s hasznosítsák a mun­kájukban, illetve a hasonló hibák megelőzésére. Az el­múlt évben például 157 olyan gazdálkodó szervhez juttat­ták el a népi ellenőrök az üzem- és munkaszervezésről folytatott vizsgálatok ta­pasztalatait. amelyeknél nem folytattak ellenőrzéseket. Az ilyen jellegű tájékoztatás rendkívül fontos, s a népi el­lenőrzési munka egyik alap­vető feladata. — Mindezek azt bizonyít­ják — mondta a képviselő —, hogy növelni kell és le­het a vizsgálatok hatékony­ságát, mert ezzel minden területen csökkenthető a ma még előforduló gondok, prob­lémák aránya. Tisztelt országgyűlés! Végezetül hadd hangsú­lyozzam. hogy a népi ellen­őri vizsgálatok nagy segítsé­get nyújtanak a képviselői munkához is. A legutóbbi képviselői csoportülésen több képviselőtársam is el­mondta, hogy a népi ellen­őrzés anyagai jól hasznosít­hatók a munkánkban s rend­kívül eredményesek a fon­tosabb vizsgálatokról szóló tájékoztatók is — mondta felszólalása befejezéseként Sass Kálmán. Kilenc hozzászólás után Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke emelkedett szólásra. A KNEB elnökének válasza Az elhangzott javaslatok kapcsán kiemelte: indokolt a következetesség, a határozot­tabb fejlődés igénye. A jö­vőben még jobban kívánunk élni azokkal a jogosítványok­kal, lehetőségekkel, amelyek, kel már ma is rendelkezik a népi ellenőrzés. Indokoltan tették szóvá azt is, hogy le­gyen kevesebb központi vizsgálat, több lehetőséget biz. tosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Természetesen nem feltétlenül szükséges, hogy a helyi vizsgálatok szá­ma annyival növekedjék. Munkatársunk telefonjelentése Az őszi ülésszak második napján szűkebb hazánk par­lamenti képviselői a szokott­nál is korábban érkeztek az Országházba. Senki sem mondta ki. de érezhetően „benne volt a levegőben”, hogy valamennyien nagy vá­rakozással tekintenek kép­viselőtársuk felszólalása elé. Amikor valamivel 10 óra előtt megszólalt az üléste­rembe hívó csengő, a cso­port tagjai elsőként foglalták el a helyüket, mintha c$ak amennyivel csökken a köz­ponti. Alapvetően ugyanis arra törekszünk — hangoz­tatta az államtitkár, — hogy kevesebb ellenőrzésünket jobban, alaposabban végez­zük, s időnk, lehetőségünk, energiánk mintegy 50 szá­zalékát a korábbi nagy je­lentőségű kérdések vizsgála­tának utóellenőrzésére for­dítsuk. Arra, hogy addig ne lépjünk túl egy-egy vizsgá­lati tapasztalat hasznosítá­sán. amíg az érintett terü­leten érdemi változás nincs. Az országgyűlés a KNEB elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámoló­ját és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Dömötörffy Sándor (Zala m. 5. vk.), a hahóti Rákóczi Tsz főállattenyésztője még a nyári ülésszakon nyújtott be interpellációt a közművelő­dési célú vállalati és szövet­kezeti pénzeszközök elosztá­sa tárgyában a pénzügymi­niszterhez. Faluvégi Lajos írásban adott választ erre. Bálint Istvánná (Békés m. 12. vk), a Fővárosi Ruha­ipari Vállalat szeghalmi te­lepének vezetője a hagyo­mányos családi ház építésé­hez a jobb falazóanyag, és tetőszerkezet-ellátás, vala­mint ezzel összefüggésben a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat rekontsrukciójának gyorsítása tárgyában inter. pellált az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhez. Ábrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy a magánlakás-építés — s az otthonok karbantartása is — nagy figyelmet és továb­bi intézkedéseket kíván. A Békés megyeieknek bizonyá­ra megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békéscsabán két téglagyárat korszerűsíte­nek. Az egyik már az idén termelni kezd, a másik 1981. első negyedévében. A miniszteri válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vet­te. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munká­ját. siettetni akarnák az időt. A felszólalásra azonban még várniuk kellett, mert a par­lamenti vitában hárman még az egészségügyi témában kértek szót. A népi ellenőr­zési munkáról szóló előter­jesztésre csak a késő dél­előtti órákban került sor. ★ Dr. Szakali József állam­titkár, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke tulajdonképpeni „szűzbeszé­det” mondott tegnap. A KNEB ugyanis ilyen átfogó jellegű beszámolóval első al­kalommal állt az országgyű­lés elé. Ezért is előzte meg nagy várakozás a téma vitá­ját. amelyben a délelőtti szünet előtt egy Zala. Vas és Szolnok megyei képviselő szólt elsőként. A rövidre szabott pihenő­időben Sass Kálmánnal ül­tünk le beszélgetni, a képvi­selők „leglátványosabb” munkájáról, a felszólalások­ról. — Először 1967-ben, a munka törvénykönyvéről szóló vitában kértem szót, s ha jól számolom, akkor a mostani lesz a hatodik fel­szólalásom a Parlamentben — mondta a bélapátfalvi képviselő. — Most azért je­lentkeztem hozzászólásra, mert mindig érdekelt a né­pi ellenőri munka, a mi gyárunkban is többször dol­goztam együtt a NEB szak­embereivel. Beszélgetés közben leült mellénk Sass Kálmán felesé­ge és lánya is, akik a karza­ton „szorítanák” majd a be­széd alatt. — Melyikük Ü-QUl jobban'! Folyosói beszélgetések (Fotó: Perl Márton) — Ezt nehéz lenne eldön­teni —, válaszolták szinte egyszerre, s elindultak az emeleti páholyba. Néhány perc múlva folytatódott a napirend vitája. Pontosan delet mutatott az elnöki emelvény fölötti óra, amikor az elnöklő Péter János be­jelentette: — Sass Kálmán képviselő- társunk felszólalása követke­zik ... ★ A megyei népi ellenőrzési munka helyzetéről szóló si­keres felszólalás után első­ként Fodor Istvánná gratu­lált képviselőtársának. — A legutóbbi csoportÜlé- sen én is elmondtam a ta­pasztalataimat a népi ellen­őrök munkájáról, segítőkész­ségéről — mondta a követ­kező szünetben a képviselő­nő. — A múlt ősszel a tan­kötelezettségi törvénnyel kapcsolatos parlamenti fel­szólalásra készültem, és anyaggyűjtés közben meg­tudtam. hogy a KNEB egy kilenc megyére — köztük Hevesre is — kiterjedő vizs­gálatot végzett ebben a té­makörben. A népi ellenőrök készséggel rendelkezésemre bocsátották a tapasztalatokat összegző anyagokat, amelyet jól tudtam hasznosítani a felkészüléskor. De más eset­ben is éreztem, hogy szíve­sen segítenek a képviselői munkánkban, ezért is hasz­nos volt a tevékenységük parlamenti értékelése, elis­merése. S ezért fogadtam örömmel képviselőtársam felszólalását is. Annyit fűz nék mindössze hozzá, hogy a folyamatos, komoly munká­jukhoz nekünk, képviselők­nek is nagyobb támogatást kell nyújtanunk a jövőben. ★ A parlamenti elismerést nemcsak a képviselők tolmá­csolják majd az elkövetkező napokban, hanem azok a né­pi ellenőrök is, akik ven­dégként végighallgatták az előterjesztést és a vitát. A karzaton láttam Csepelyi Károlyt, a megyei NEB ve­zetőjét. Varga Lajost, Hart- mann Istvánt, Fejes Jánost és Farkas Józsefnét, a NEB tagjait. A tanácskozás után Csepelyi Károly fogalmazta meg a közös véleményüket: — A népi ellenőri munka elismerése volt már az is. hogy az országgyűlés napi­rendjére tűzték, ezzel arra ösztönöztek bennünket, hogy következetesebben és ember­ségesebben foglalkozzunk az állampolgárok ügyeivel, közérdekű és egyéni bejelen­téseivel. ★ Az elnöki zárszó a képvi­selői interpellációk után hangzott el. Az ülésterem közelében levő rádiós szobá­ban elhalkultak a magnók, a tévések kikapcsolták a két­napos vitát rögzítő kamerá­kat, a képviselők, s a par­lamenti tudósítók azzal bú­csúztak el egymástól, hogy viszontlátásra a téli üléssza­kon. Szilvás István 1979. szeptember 38., péntek ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom