Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

A krumpli átváltozásai Ögy mondják, annak ide­áén Jókai előtt egy társaság­ban valaki arról szörnyűik ö­Népes már a határ A jöirö Héttől betaHaritäsi csúcs Paprikaszüret dött, micsoda különbség van az angolban a leírt és a ki­mondott szó között. Mire Jó­kai megszólalt: — Ugyan, akkora különb­ség egyetlen nyelvben sincs leírt és a kimondott szó kö­zött, mint a magyarban. Mondok egy példát. Ügy ír­juk: burgonya és úgy mond­juk: krumpli. De hát most nem erről a különbségről akarunk írni. ★ Az egyik felvásárlohelyen vagyunk. Nincs még nagy forgalom, a termés zömét ezután hozzák majd. A ter­melő és a felvásárló sem siet. — Hoztam a krumplit — így a termelő. — Jól van. Annyit hozottt amennyit mondott tegnap? — Nyilvánvaló. A megál­lapodás az megállapodás. Azt már megtanultuk mi, akik a földdel bajlódunk, hogy a jelzett menmyiségtöl eltérni nem lehet. Ha tiz kilóval több krumplit hoznék, mint amennyiben megállapodtunk, összedőlne a gyöngyösi pia­con a csarnok. — Humorizálunk, humori­zálunk? De jó kedve van. — Most még. «— Hogyhogy most még? — Addig, amíg meg nem hallom, mit kapok a krumpli kilójáért. — Nem a temető mellett lakik maga? — Egy kicsit arrébb attól. Ügy két kilométerrel. Szóval: mennyit kapok a krumpliért? — Kereken három forintot kilónként. Ugyanakkor a piacon a ZÖLDÉRT nyolc forirítért mérte a krumpli kilóját. Vagy ez már így valóban nem krumpli volt, hanem burgo­nya? ★ A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz elnökhelyettese Nagy Ist­ván. Tőle hallottuk; Szövetkezetünkben az idén már nem termelünk burgonyát, mert adottságaink erre nem alkalmasak. De tag­jaink foglalkoztak burgo­nyával. Ami értetlenséget váltott ki köztük, az a bur­gonya felvásárlási és piaci ára közötti nagy különbség. Nehéz megérteni, ha egyál­talán ezt. meg lehet érteni, hogyan lesz a háromforintos burgonyából a piacon nyolc­forintos. Mi indokolja ezt az eltérést? — Ügy tudjuk, a termelő- szövetkezetben gondot oko­zott a dinnye értékesítése is. — Az történt, hogy mi le­szerződtünk összesen hatvan vagon dinnyére a ZÖLDÉRT- nél, a TSZKER-nél és az áfésznél azonos arányban. A Vegyi úton — titokban Mutatós, aránylag olcsó és szép pulóvert sikerült vá­sárolnom a napokban, hogy szinte nem akartam hinni a szememnek. Az eladó azon­ban biztatott, hogy „ne is gondolkozzon, uram, gyorsan vegye meg, mert ha egy óra múlva jön vissza, már egy darab sem lesz belőle, úgy elkapkodják.. Köszöntem a tanácsot, boldogan fizettem, majd otthon újra felpróbáltam szép új pulóveremet. Akkor látom: egy kis cédula lapul ott. a hónaljtájon. Hát ez mi? Semmi más, csak egy kis titkos javaslat a vásár­lovak: ha sokáig akarja használni, eszébe se jusson kimosni a pulóvert, mert az csak vegyi úton tisztítható, különben tönkremegy. Hiába: van ilyen. Kérdés azonban: miért nem hívják fel rá a figyel­met már eladáskor a bolt­ban? Miért jár titkos — netalán görbe — utakon — a kereskedelem az ilyen üzle­tekben. Ügyletekben, üzel- mekben ... vagy hogy is mondjam, hogy ne marad­jon titok a véleményem. (ku—ti) ZÖLDÉRT át is vette a diny- nyét, de a másik két partner együttesen csak tizenöt va­gonnal vásárolt tőlünk eb­ből a gyümölcsből. — Mit csináltak a megma­radt dinnyével? — Bejártuk a fél országot, hogy el tudjuk adni. A ma­gánkereskedő . két vagon dinnyét vett meg. Mi is áru­sítottuk. — Miért nem jelentették be kötbérigényüket a szerző­dött partneroknál? — Ez látszana logikusnak. De mit érnénk el vele? A kötbér összege csupán egy kis töredéke annak, ami érin­tett bennünket. És mit ron­tana a kötbérezés a kapcso­latainkon? — Mennyiért adták a diny- nyét a szerződés alapján? — Egy-nyolcvanat kaptunk kilójáért. Mondjuk meg azt is, hogy ugyanakkor a dinnyét. 3,50— 4 forintért kínálták a piacon. A két szám közötti különb­ség ismét felkeltheti az ér­deklődésünket. ★ Augusztus 20-ra sok szőlőt vittek fel Gyöngyösről a fő­városba. Számítottak arra, hogy az ünnepségekre akko­ra tömeg jön össze az ország minden részéből, amelynek ellátását a szőlő bőséges kí­nálatával és választékával is lehet és kell javítani. Az már más dolog, hogy a Gyöngyösön tíz-tízenegy fo­rintért megvett szőlő hogyan lett. huszonöt forint értékű azalatt, amíg a fővárosba ért? Hasonló arányokat monda­nak a gyöngyösiek akkor is, amikor a paprika kerül szó­ba. Azt mér a városi tanács végrehajtó bizottságának az ülésén említették meg, hogy tavasszal tízezerszámra ment tönkre a fejes saláta ebben a mátraalji városban, a ZÖLD- ÉRT-néi, mert a piacon nem akarták olcsóbban adni. In­kább hadd vesszen kárba, vélekedhetünk mi, így utó­lag. Érdemes lenne kiszámí­tani. hogy a magasabb áron értékesített saláta haszna mennyivel tett ki kisebb ősz. szeget, mint az eladatlan mennyiség értéke? Ne folytassuk a sort to­vább. ¥ Az árakat megállapítják. Azt az árat is, amit a ter­ményért adnak és azt is, SZEPTEMBER 17-ÉN, a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron adják át 47 vállalat 113 termékének a Kiváló Áruk Fóruma oklevelet. Mint ismeretes, a Fórum 1966 óta működik, az emblé­ma megszerzésére rendszere­sen pályázatokat hirdet. Az idei pályázat jó eredmény­nyel zárult. Már a nevezé­sek száma is magasabb, mint a tavalyi. És széles körből, 62 vállalat 217 termékébőí választotta ki a szigorú zsű­ri a kiválónak minösíthető- ket- Hogy végül is 113-nak, tehát minden második cikk­nek odaítélték az emblémát, azt is jelenti: jó volt a vál­lalatok előválogatása. Húsz termék — elsősor­ban élelmiszer — második vagy harmadik alkalommal nyerte ef a kitüntető jelzést, Á védjegyet egytől három évig terjedő használatra íté­lik oda, egy évre, ha abszo­lút divatcikkről van szó, két évre, ha a bírálat némi ész­revételt tesz (például az áru minősége kiváló, de csomago­lása nem elég szép) három évre a várhatóan hosszabb kifutású, állandó cikkeknek adják az emblémát. A bírálatra való jelentke­zés önkéntes, az előállító döntésétől, piaci elképzelésé­től függ. Műszaki, ipareszté tikai és az ezek eredményét összegző csúcsbífálatból áll a vizsgálat. amit ugyanezért, már mint árucikkért kérnek. Ezek az árak tehát nem véletlenül alakulnak így ki. Amiből az is következik, hogy a ZÖLD­ÉRT áradt megszabó fórum tudatosan rendelkezik úgy, ahogy rendelkezik. Miért lepődünk meg hát mi, termelők és vásárlók, amikor a két árat összeha­sonlítjuk? Ezek az összegek hivatalo­san kinyilvánított adatok. Ezeket az arányokat így akar­ják kialakítani azok, akiknek a kötelességük a mezőgazda- sági termények áráról dön­teni. Hogy ezt mi itt, a piac­közeiben nem akarjuk meg­érteni, ez már a mi hiányos­ságunk. Bizonyára elfeled­keztünk arról a nagyon ért­hető törekvésről, hogy a ke­reskedelmi vállalatoknak is tisztességes haszonra kell tö­rekedniük. Ahhoz, hogy nyu­godtan tudjanak működni, legalább tíz-tizenöt százalé­kos haszonhoz kell jutniuk. Amiből az is következik, hogy a költségeiket hozzá kell számítaniuk a felvásár­lási árhoz. Hogy a krumpli háromfo­rintos termelői ára hogyan változik át nyolcforinitos piaci árrá az előbbiek alap­ján, ezt bizony mi meg nem magyarázzuk, mert erre a lehetetlen feladatra bátorsá­gunk sincs vállalkozni. Azt csak a nagyég tudja. Illetve: ne hivatkozzunk erre, mert akkor minden fe­lelősség gondját át lehetne hárítani egy megfoghatatlan személyre. Márpedig... Hogy kicsiny hazánkban is »,elérhetetlen” az a személy, aki ezeket az árakat így ha­tározza meg...? Nem akar­juk hinni. Bízunk benne, hogy mielőbb megtanítják az egyszeregyre. Mert az.egyszerű emberek­nek is van fogalmuk a tisz­tességes haszonról és a szer­ződéses fegyelemről is. ★ Az Országos Anyag, és Arhivatal elnöke szeptember 10-től maximálta a burgonya fogyasztói árait. Az I. fajta- csoportú burgonya ára 4,40 forint, a II. fajtacsoportúé 3,90, míg a III. fajtacsopor­túé 3,60 forint. Ezek az árak az első osztályú burgonyára vonatkoznak. A KÉSŐBBIEKBEN szúró­próbaszerűen . ellenőrzik a termék minőségét, s ha rom­lást tapasztalnak, nyilváno­san megvonják az embléma viselésének jogát. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek jól szerepeitek e ver­senyben. A már hagyomá­nyosan kiváló szegedi téli­szalámi, a kalocsai paprika, az egri bikavér és a tokaji borok mellett kiváló minősí­tést nyert a Békés megyei Extra meggy elnevezésű szénsavas üdítő ital, a mar­gitszigeti kristályvíz és cit­rom ízű Deit és a Pápai Húskombinát hatféle húské­szítménye. Száz érzékszervi pontot — a maximumot — kapott a Győr-Sopron me­gyei ÁHV „Hansági” sertés­fejhús konzervje, amely kéz­zel borotvált, gusztusos fej- húsdarabokból áll és — bár ezt a minősítést még nem méltányolja — olcsó is. A vegyi cikkek és mező- gazdasági vegyszerek közül említésre méltóak a szegedi Universal szövetkezet Medea dezodorjai, az ugyancsak sze­gedi Medikémia szövetkezet aerosolos autóápolási cikkei, a Tiszavasvári Alkaloida gyomirtó és lombtalanító sze­rei. Szépek és funkciójuk­nak is megfelelőek a Poli­technikai szövetkezet mű­anyag játékai. A ruházati cikkek és la­kástextíliák köréből a Hazai A verőfényes szeptember eleje még sokakat csal a strandokra, ám még többe­ket a határba vonz, ahol javában tart a talaj előkészí­tés és a betakarítás. Az „in­dián nyár” 22—25 fokos na­pi középhőmérsékletével kedvez a földeken dolgozók­nak és még inkább az őszi növények érésének. A napsütésben gépek zaja. tói hangos a határ megye- szerte. Idősebbek és fiatalok, diákok és katonák közös erővel azon fáradoznak, hogy minél hamarabb, lehetőleg veszteség nélkül betakarít­sák a kint levő bőséges ter­mést. Mert az idei ősz valóban bőséges terméssel kecsegtet Heves megyében is. A déli homokháti részen már az elmúlt hetekben rekord szü­letett görögdinnyéből, amely a hét végéig „lefut”. Hason­Fésüs, a győri Richards és a Magyar Posztó szöveteit, a szombathelyi Lakástextil Vállalat anyagait emeljük ki. Végre cipő, gyermekcipő is kiváló emblémát kapott! A Duna Cipőgyár melegbélé­ses, Rally pvc-talpas gye­rekcipők vízállók, strapabírók és szépek. Ezúttal először neveztek be televíziót, s az Orion fe­kete-fehér Uránus készüléke jó műszaki jellemzőivel, cse­rélhető elemrendszerével, jól megtervezett formájával ki­váló minősítést szerzett. Új­donság az Épületkerámia Vállalat felületen érdesített padlóburkoló lapja, amely uszodák, fürdőszobák, ipari üzemek csúszásmentes pad­lózatául szolgálhat. Ilyen anyagot eddig külföldről sze­reztünk be. Kiváló lett a romhányi kerámiagyár ötfé­le, egyszínű falburkolócsem­péje is. A bútorokkal pályázó négy gyár 15 termékének ítélték oda a minősítő jelet. Külön dicsérettel illették a Kanizsa Bútorgyár Korái ülőgarnitú­ráját és a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat Diána székeit. MINT ÉVEK ÓTA, most is hiányoztak a pályázatról a háziasszonyok munkáját megkönnyítő élelmiszerek, a praktikus műszaki cikkek, a kiegészítő bútorok. Kádár Márta (Fehérvári Ferenc felvétele) ló kimagasló eredményt, ho­zott a paradicsom és a zöld­paprika is. Ahol csak tudják, gépekkel takarítják be a paradicsomot, amelyet a konzervgyár dolgoz fel Hat­vanban. A paradicsom alakú paprikából pedig exportra is kerül. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője érdeklő­désünkre elmondta, hogy a nagyüzemek a gyors nyári betakarítást követően csak­nem kéthetes előnyre tettek szert. Ezt igyekeznek most kihasználni, amelyhez a szá­raz, napos időjárás kedvező, en hat. Az őszi vetések előt­ti talajmunka több mint két­harmadát elvégezték a gaz­daságok és jó minőségű ve- töágyat készítettek az árpá­nak és a búzának. Az utób­bi hetekben elegendő vető­magot vásároltak az üze­mek. így nincs különösebb akadálya, hogy minőségi faj. ták kerüljenek a földekbe. A közös gazdaságokban már megkezdték a káposzta- repce vetését, és több mint 1200 hektáron földbe ke­rültek a magvak. A jövő hét elején főleg a szikes, mély fekvésű talajokon már megkezdik a búza vetését is. Kenyérgabonából a tavalyi­val azonos, 52 ezer hektár­nyi területet terveztek a gazdaságok. Hatezer hektá­ron vetnek őszi árpát, me­lyet ugyancsak a jövő hé­ten kezdenek meg. Összesen 64 ezer hektár őszi vetést Néhány év óta eredményes együttműködési kapcsolatot alakított ki a Pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkás, képző Intézet a Hevesi Ál­lami Gazdasággal. A Péter- vásárán tanuló fiatalok kö­zül többen rendszeresen a hevesi gazdaságban végeznek gyakorlatot, így Hevesen né­hány év alatt állandó jelleg­gel gyakorlati tanüzemet hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy a gép­szerelő és erögépvezető ' ta­nulók közül most szeptem­berben húsz harmadikos, ta­nári felügyelettel részt vesz az őszi munkákban, a gaz daság pedig szállást és ét kez.ést biztosít a fiataloknak A tanulók sokféle növény nyel és munkafolyamatta I ismerkednek meg a tantervi előírásoknak, megfelelően az irányoztak elő a következő hetekre állami gazdaságaink és szövetkezeteink. A jövő héten várhatóan csúcsidőszakhoz ér- az őszi betakarítás is. Burgonyából az 1700 hektárnak csaknem feléről már felszedték a gu­mókat. Megkezdték a gaz­daságok 2370 hektárról a cukorrépa-betakarítást is, melyből kedvező eredmé­nyekre számítanak. Kombá.i. nők vágják a napraforgót, ez különösen nagy munkát ad. hiszen az eddigi legna­gyobb területről. 9500 hek­tárról takarítják be a jónak ígérkező termést. Horton például hektáronként 24 mázsát amely kimagasló eredmény! Tavaly 16 mázsa volt a megyei átlag, most a gazdaságok a megduplázott területről 15—20 százalékkal többet takaríthatnak be. Az értékes növényolajipari nyersanyagot a Heves me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat, a terme­lési rendszerek, továbbá a Vetőmag Vállalat Észak, magyarországi Közponlja vásárolja fel. Gazdaságaink szállítanak a jövő év elején átadásra kerülő martfűi nö­vényolajgyárnak is . napra­forgót, amely már most rak­táraiba gyűjti a termés egy részét. Jó eredményt .ígér a ku­korica is, mélyet. 32 ezer hektárról takarítanak be kö­zös gazdaságaink. Az gdd.i- gi eredmények szerint 20 százalékkal több termést tudhatnak magukénak, mint tavaly ilyenkor. Van elég tá­rolótér a kukorica elhelyezé­sére, hiszen a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat felkészült a fogadására. Előkészítették a szárítókat is, melyekre szükség lesz. A következő hetekben nagy munkát ad megyénk törté­nelmi borvidékein a szüret. Eger környékén és a Mát­ra alján mintegy 9 és fél ezer hektárról szedik le a fürtöket. A gazdaságok pinL cészeteiben kijavították és átmosták már a hordókat, valamint a feldolgozó gép­sorok is készen állnak a szürethez. Mindezt az egyes fajták érésétől függően szep­tember 20-a után kezdik meg. A szőlők minősége jobb a tavalyinál, ezért a gazdaságok, ha az időjárás is engedi, addig várnak a szüret kezdésével, amíg tel­jesen be nem érnek a für­tök. Szakemberek vélemé­nye szerint jó közepes, 65—70 mázsás termést taka­ríthatnak be az üzemek bor­vidékeinken. Az őszi betakarítás és a szüret _nagy figyelmet, körül­tekintő, odaadó munkát igé­nyel mindazoktól, akik részt vesznek benne. Mindent el kell követniük, hogy jó mi­nőségben és lehetőieg vesz­teségmentesen mihamarabb fedél alá kerüljön a ter­més. öthetes szakmai gyakorlaton. Ezalatt erő. és munkagépek­kel részt vesznek á talajelö- készítésben, valamint a ve­tésben, öt hét után pedig még egy hétig Hevesen ma­radnak és akkor erőgépve­zetés helyett fizikai munkát végeznek. Közreműködnek a szőlő-, az alma. és a para­dicsombetakarításban. Az állami gazdaság veze­tői már több Pétervásán végzett fiatal traktorosnak biztosítottak helyet Hevesen. A szakmai utánpótlás érde­kében továbbra is közülük szerződtetnek erőgépvezető két. JÉÉɣͧ0 1979, szeptember 15., szombat G. Molnár Ferenc-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Kiváló Áruk Fóruma Tőién pályáztak - a fele kiváló Kiváló az egri bikavér is (m. k.) Tanüzem Hevesen Pétervásáriak szakmai gyakorlaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom