Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

vicäg proletárjai, egyesüljetek! Gáspár Sándor találkozott ^ M Nicolae Ceausescuval __ ____ dBHBS Gáspár Sándort, az MSZMP gének meghívására tartőz­J Mf BB JBV Bizottságának Romániában, ffijljjHNwnfirei* MSbS MSpr sflEI Jw BS m^M a Szakszervezetek O: - i Xicolae Ccauscscu. *(V V 3 UV JDf n fitf AMT BR» n SSK Sm JRHgg! £§«? .szagos Tanácsának Kommunista Párt I BLB IDLflLjl JB1B [S B IB a Román Szakszer- Román S/"Cialis­mt mm ®S Hk 3b 1 ^Keser“ Jánosné a Szovjetunióba utazott Nyikolaj Vlagyimirovics tésével küldöttség utazott a Tyimofejevnek, a Szovjetunió Szovjetunióba. A miniszte­AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA S^teSiek^mffiSS rek mG§beszélést folytatnak ———— pénteken Keserű Jánosné a fa- és bútoripar területén XXX. évfolyam, 204. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 1., szombat könnyűipari miniszter veze- történő együttműködésről. Ne legyen harmadik! s A két világháború leg­< lt főbb tanulsága, hogy < meg kell akadályozni a > harmadikat. A múlt na- 5 gyón is beszédes, ha aka­< runk és tudunk olvasni be­< lőle: az olyan alkalom, ? mint a második világhá- 5 ború kitörésének negyve- 5 nedik évfordulója, lehető­< séget ad a hasznos emlé- 1 kezésre. ? A második világháború > , fölfegyverzett népek óriá- s si csatája volt, politikai, < gazdasági, társadalmi, esz- z mei küzdelem. Negyven 5 esztendeje, a Lengyelor- S szág ellen intézett német S fasiszta támadás robbantot­< ta ki. Hat évig tartott, öt- ? venmillió ember életét > oltotta ki, városok és fal- 5 vak százait pusztította el. < Ez elég ok arra, hogy ag­< gódva kérdezzük: fenye­> geti-e az emberiséget ha- 5 soniló katasztrófa? A lelki- s ismeretük válasza ez: fenn­< áll a veszély, de megvan < elkerülésének minden le- 5 hetősége is. A háborút dip- S lomóciai nyelven az álla­< mok közötti viták fegyve- i rés megoldásának nevezik. > Nemcsak a múlt, a jelen > sem mentes a feszültségek­< tői, az érdekellentétektől, a I helyenként robbanásveszé­lyes súrlódásoktól. Küzd egymással a régi és az új, a két alapvető társadalmi rendszer, a gazdasági prob­lémák olykor súlyos válsá­gokat okoznak. Gyors vál­tozásban van a világ, s a béke egyik kulcsa: meg­győzni minél több polgári erőt. csoportot, kormány­zatot, hogy fegyverkezés­sel, fegyveres nyomással, háborús fenyegetéssel sem állítható meg a haladás. Napjainkra kialakultak azok a biztató jelek, ame­lyek azt mutatják, hogy az emberiség — a történelem­ben először — meg tudja akadályozni a nagy mé­I retű háború kirobbanását. Ha a múltban végzetszerű­nek tekintették is a hábo­rút, amióta a szocializmus világrendszerré vált— már nem az. A félelem egyen­súlya alakult ki, mondják — s valóban, a mai fegy­verekkel el lehetne pusztí- > tani az egész civilizációt. 5 De ha elolvassuk a szo- S cialista politikusok beszé- 5 deit. a Szovjetuniónak és ? szövetségeseinek állésfog- > tolásait, ma és hosszú 5 évekre visszamenőleg, ki- < derül: nem a félelemre, < hanem az ésszerűségre J akarják építeni a jövőt. 5 Se tekintetben is szol- s gált tanulsággal a második < világháború: nagy veszély 2 esetén összefoghatnak, 5 együtt küzdhetnek a kü- 5 lönböző társadalmi rend- $ szerű országok. Akkor a | felfegyverzett és támadó < fasizmus rémuralma fenye- 5 gette az emberiséget, ma az atomháború. A Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — el­lentétek hosszú korszaka után ugyan, de — végül is összefogott a nácizmus el­len. Ez a múltbeli tanul­ság történelmi méretű biz­tatást ad a mára és a jö­vőre, a különböző társadal­mi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésé­nek megteremtéséhez. Ha a félelem kormá­nyozná a világot, két vagy több sündisznóállásba hú­zódó, puskacsővel egymás felé meredő csoport külö­nülne el egymástól, amely legjobb esetben is tartós bizalmatlanságban élne. Ennél azonban sokkal töb­bet lehet tenni. A verseny, amely országok és -rend­szerek között folyik, meg­engedi az együttműködést, sőt meg is követeli azt. Nézzünk körül a világban: a nemzetközi kereskede­lem soha nem hálózta be úgy a földet, mint a XX. század második felében. Száz ország árucikkeit vá­sárolhatjuk, kooperációk, gazdasági együttműködési szerződések kötnek össze erős szálakkal egymástól igencsak különböző orszá­gokat. A világ kisebb lett, az államok egymásra utal­tak, A béke jóval több ha­szonnal kecsegtet, mint a háború, — ha a múltban ez nem is volt mindig nyil­vánvaló, ma egyértelműen az. Mindez azonban nem ér­vényesül önmagától, a ve­szélyek és a jó lehetősé­gek birkóznak egymással... Ezért dolgozták ki a Szov­jetunió és szövetségesei a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének téte­lét, s valósítják meg azt a gyakorlatban a helyzetet felismerő nyugati partne­rekkel karöltve. Három és fél évtized Európája és a nagyhatalmak világméretű viszonya megmutatta, hogy járható az út, de tovább kell rajta menni. Biztosí­tékokat kell teremteni ar­ra, hogy senki ne vihesse a vitákat a fegyveres meg­oldás útjára, meg kell szi­lárdítani az alapvető bizal­mat a kormányok, álla­mok, csoportosulások kö­zött. E fontos feladat meg­valósításának további kul­csa : a fegyverzetkorláto­zás. Különböző nemzetközi tárgyalóasztalokon szocia­lista javaslatok sora fek­szik, s küzdünk életbe lép­tetésükért. Nem könnyű küzdelem ez. A béke: ke­mény politikai helytállást, bölcsességet, taktikai érzé­ket, higgadtságot, erólyt, megértést, szívósságot kö­vetel. A visszaemlékezés a második világháborúra új erőt ad ehhez a fáradságos munkához. Tatár Imre Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelet­tel újraszabályozta a bíró­sági végrehajtást, A korsze­rűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszo­nyainkkal, másrészt egysze­rűbbé, és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bíró­sági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tar­tásdíj behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végre­hajtását, hatékonyabb esz­közöket biztosít a bírósági döntésből fakadó • kötelezett­ségeiket nem teljesítő ál­lampolgárok és szervek elle­ni hatékonyabb fellépésre, ezzel szilárdítja az állampol­gári és állami fegyelmet. A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Zara Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját — nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ez­zel egyidejűleg Balogh Ist­vánt, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság tagjai sorá­ba beválasztotta. Az Elnöki Tanács végül bírákat válasz­tott meg és mentett fel. (MTI) Losonczi Pál Hajtfú-Bihar megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délután kétnapos látogatásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett. Debre­cenijen, a megyei pártbi­zottság székházában Sikula György első titkár köszön­tötte és tájékoztatta Loson­czi Pált a politikai, gazda­sági és ideológiád mun­káról, a XI. kongresszus ha­tározatainak a végrehajtásá­ról. A tájékoztató után Loson­czi Pál a város vezetőinek kíséretében Debrecen neve­zetességeivel ismerkedett. Ennek során felkereste a múlt év végén felavatott, korszerűen felszerelt és' be­rendezett Kölcsey Ferenc Művelődési Központot. A művelődési központban meg­nézte a Hajdú táncegyüttes és a Délibáb népzenei együt­tes műsorát. Magyar—spanyol szakszervezeti tárgyalások A SZOT meghívására au­gusztus 18—31. között hiva­talos-baráti látogatást tett hazánkban Marcelino Ca­macho. a Spanyol Munkás- bizottságok Szakszervezet: Szövetségének (CCQO) fő­titkára. Magyarországi tar­tózkodása során a magyar szakszervezetek tevékeny­ségével, a szocialista társa­dalomban betöltött szerepé­vel és aktuális feladataival ismerkedett. Gáspár Sándor­jai, 9 SZOT főtitkárával folytatott megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szak- szervezeti mozgalmának helyzetéről, véleményt, cse­réltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom idősze­rű kérdéseiről és a kétol­dalú kapcsolatok továbfej- lesztésének lehetőségeiről. A CCOO főtitkára ipari és me­zőgazdasági üzemekben, kul­turális, szociális és szakszer­vezeti intézményekben tett látogatást, a CCOO főtitká­rát fogadta Péter János1, az országgyűlés alelnöke. A SZOT és a CCOO kép­viselői megállapodtak a szervezeteik közötti kapcso­latok és együttműködés to_ 'vábbi erősítésében, a kölcsö­nös szolidaritás elmélyítésé­ben. Marcelino Camacho spanyolországi látogatásra hívta meg a magyar szak- szervezetek küldöttségét. A CCOO főtitkára pénte­ken elutazott hazánkból. Bányászaink között K Borbély Sándor látogatása megyénkben Ünnepélyes jelentéstétel az 1- es akna bejáratánál, Recsken (Fotó: Szántó — Perl) Bobély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára tegnap, augusztus 31-én Si­mon Pál nehézipari minisz­ter társaságában megyénkbe látogatott. A vendégek első­ként a gyöngyösi járási pártbizottságot keresték fel, ahol Vaskó Mihály. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Pethes István, a járási pártbizottság első titkára és Szekszius Mihály, a járási hivatal elnöke fogadta őket, és tájékoztatót hallgattak meg a járás gazdasági és politikai életéről. Ezt követően Borbély Sán­dor és kísérete Visontára lá­togatott, ahol előbb Bódi Bélának, a Gagarin Hőerő­mű Vállalat igazgatójának kíséretében megismerkedtek a hőerőmű munkájával, majd a Thorez bánya rekul­tivációs üzemének megláto­gatása következett, végül pedig Györy Sándor, a Mát- raalji Szénbányák igazgatója mutatta be -az ország legna­gyobb külfejtéses szénbá­nyájának életét és munkáját. Találkozó 900 méter mélységben Recsken Recsken a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat körzeté­nek dolgozói sokáig fognak még emlékezni a pénteki napra; méltó volt ez a nap a bányászok hagyományos ünnepéhez, Hosszú hónapok keserves, nagy helytállást kívánó munkája után telje­sítette nagyszerű vállalását a Nagy Károly vezette akna­mélyítő szocialista brigád és Molnár László vágathajtó szocialista brigádja: 900 mé­ter mélységben szorítottak kezet pénteken délelőtt a két kollektíva dolgozói, összelyu­kasztották a 2-es számú füg­gőleges aknát és az 1-es ak­nától vezető vízszintes vá­gatot. Ez az esemény fordu­latot hozhat a beruházás történetében is, jobb körül­ményeket teremt az ott dol­gozók számára, s meggyor­síthatja a további munká­kat. Megható pillanatoknak le­hettünk tanúi a bánya mé­lyén, meghatódottság és büszkeség volt a brigádveze­tők hangjában délután is, amikor a helyszínre érkező Borbély Sándornak, az MSZMP KB titkárának je­lentést tettek vállalásuk tel­jesítéséről. Az ünnepi al­kalomra Recskre látogatott a Központi Bizottság titká­rának társaságában Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára, Simon Pál nehézipari miniszter, Simon Antal, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára és Habéra László, az egri járási pártbizottság el­ső titkára is. A rézércmű­nél Szigeti Károly igazgató köszöntötte a vendégeket, majd dr. Gagyi Pálffy And­rás, az Országos Érc- és Ás­ványbányák igazgatója adott tájékoztatást a beruházás helyzetéről, a kutatások ta­pasztalatairól. Ezután került sor az 1-es és 2-es számú akna bejáratánál az ünepé- lyes jelentéstételre, majd munkásgyűlést tartottak, ahol Kerekes Jenő, a Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat igazgatója és Simon Sándor, a recski körzet ve­zetője méltatta a bányászok lelkes munkáját, vállalásuk jelentőségét, A nehézipari miniszter ezen a gyűlésen adta át a Kiváló bányász ki­tüntetést Nagy Károly és Molnár László brigádveze­tőknek, s a kiváló munkáért kitüntetést Pásztor Gyula főmérnöknek. Jutalomként a dolgozók között mintegy fél­millió forintot osztottak ki. A nagygyűlésen Bobély Sán­dor köszöntötte a bányászo­kat. Bányásznapi ünnepségek megyénkben Pénteken délután Heves megyében 'is megkezdődtek a 29. bányásznap ünnepségei. Legnagyobb vállalatunk, a Mátraalji Szénbányák köz­pontjában, Gyöngyösön, a helyi szocialista brigádok, a város más helyén a tervező iroda, Visontán, Petőjibá- nyán és Ecséden az üzemek dolgozói tartottak megemlé­kezést. v A T.horez-külfejté- sen összevont nagygyűlésre került sor. amelynek .alkal­mával a járási vezető testü­letek környékbeli ipari, me­zőgazdasági üzemek és a Ismerkedés az erőművel (Folytatás a X oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom