Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Libanoni barométer Alighanem a legtapasztaltabb ENSZ-szakértők sem tudnának hamarjában pontos választ adni arról, hányszor is került már a libanoni válság ügye a Biztonsági Tanács elé. Hosszú, makacs és újabban a egész térség békéjét fenyegető krízis uralja a Közel- Kelet legszebb országát. Különösen veszedelmessé vált a helyzet, amióta a Szakadár Haddad őrnagy martalócai Libanon déli, Izraellel határos vidékén te­vékenykednek, s Tel-Aviv nyílt támogatásával vala­miféle önálló terület kialakítása érdekében harcban állnak a központi bejrúti kormány csapataival is. Haddadék valójában izraeli célokat szolgálnak a tér­ségben, megkönnyítve a határ túlsó oldaláról min- untalan meg-megismétlődő fegyveres akciókat Liba­non területe ellen. Beginék azzal érvelnek: a Dél-libanoni táborokban tevékenykednek a palesztin kommandók, s az izrae­li csapatok, a tüzérség, a légierő és nem egyszer a haditengerészet csupán megtorlásul támadja a liba­noni városokat, falvakat. Pedig a palesztíniai felsza- badítási szervezet jó ideje kivonta egységeit Tyr vá­rosából és környékéről, azt remélve, hogy a gesztus megszünteti a békés lakosság elleni izraeli akciókat. A Biztonsági Tanács most lezajlott kétnapos vitája — akárcsak a megelőzőek — végeredményben meddő maradt. Andrew Young, a BT soros elnöke — aki időközben lemondott amerikai ENSZ-nagyköveti tisztségéről, s így búcsúbeszédét tartotta a Biztonsági { Tanácsban — felhivta az érdekelteket az ellenséges-» kedések haladéktalan beszüntetésére. Kurt Waldheim > — ugyancsak nem először és bizonyára nem is utol- > jára — aggodalmának adott hangot a libanoni válság } elhúzódása miatt, s nyomatékosan intette a feleket a j tüzszünet és a helyzet rendezését szolgáló ENSZ-ha- tározatok tiszteletben tartására. Csakhogy mindez aligha hoz változást: a dél-liba­noni válság gyökerei messzebbre nyúlnak. Olyan szemléletváltozásnak kellene bekövetkeznie, amelyre egyelőre csekély a kilátás. Nevezetesen: a palesztin kérdés megítélésében keresendő a megoldás. Történ­tek ugyan az Egyesült Államok részéről tétova kísér­letek egyfajta álláspontmódosítás irányában, ezek azonban sorra kudarcot vallottak Tel-Aviv hajthatat- lansága miatt. Pedig nemcsak Libanonban, hanem a Közel-Keleten is csak akkor szűnik meg a feszülteég, ha Izrael végre hajlandónak mutatkozik a palesztinok jogainak elismerésére, s látszatmegoldások helyett — amilyen a Camp David-i különalku — elszánja ma­gát a PFSZ-szel folytatandó párbeszédre. Sokan hajlamosak a libanoni összecsapásokat el­szigetelt jelenségként kezelni. Valójában a meg-meg- újuló harcok az egész térség feszültségét jelzik, s az összecsapások hevességéből arra lehet következtetni, hogy a Közel-Keleten változatlanul robbanásveszé­lyes a helyzet. * Levegőben, úton, vasúton A forró víz városa, Tbiliszi A Kis-Kaukázus és a Nagy-Kaukázus fogja közre Tbiliszit, Grúzia fővárosát. Hegynek fel. völgynek le li­hegett, fújtatott velünk a kiérdemesült autóbusz több száz kilométeren át, olyan szerpentineken. hogy _ az úton megmaradni is művé­szetnek látszott. Űtközben rövid pihenő, fürdés és ebéd a Szeván- tónál. majd az árnyas, han­gulatos Tbiliszi platánfái fo­gadtak bennünket. Mintha egy egészen más világba ér­keztünk volna. MEGFŐTT A FÁCÁN Ahogy megtudtuk, Tbili­szi forró vizet jelent. Az ősi monda szprint ugyanis a város megalapítója annak idején arrafelé vadászva le­lőtt a nyilával egy fácánt. Az belepottyant a vízbe és abban rövid idő alatt meg is főtt. Olyan forró volt a víz. Hogy a főtt fácánt sze- rebte-e a városalapító, vagy a vadregényes táj nyerte-e meg jobban at tetszését, ar­ról már nem számol be a szájhagyomány. Tény. hogy a várost bát­ran össze lehet hasonlítani Budapesttel. Ott a Kúra fo­lyó osztja két részre a te­B r ' • | f *♦—*i _ , Bányászaink kozott (Folytatás ez 2. oldalról) vállalat képviselőinek jelen­létében Pethes István, 02 MSZMP Gyöngyösi járási Bizottságának első titkára mondott beszédet, majd ki­tüntetéseket adtak át a mun­kában élenjáróknak, a leg­hűségesebb dolgozóknak. A mai, szombati elisme­résekkel együtt, az idei bá­nyásznap alkalmából össze­sen 316 arany, ezüst és bronz Bányászati Szolgálati Érdemérmet Átéltek oda az arra érdemeseknek a válla­latnál. Négyen „Kiváló bá­nyász” kitüntetést kaptak. „Kiváló - Munkáért’’ kitünte­tésben részesült Baksa Jenő ecsédi kotrómester, Bocsó János vegyesüzemi csoport- vezető, Kakas József vison­tai kotrómester, Kalafut Ist­vánná visontai növényápoló, Körmöczi Lászióné gépüze­mi munkaügyi előadó, Sán­dor András ecsédi hegesztő, Szabó Jánosné vegyesüzemi segédmunkás, Tolnai István visontai részlegvezető és Ud­vari Gábor gépüzemi villa­mos csoportvezető. A vállalati ünnepségsoro­zat kedves epizódja voít ugyancsak pénteken délután a rózsaszentmártoni bányász- mártírok emléktáblájának koszorúzása. Ünnepségeket tartottak Egerben is. Az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Műveinél — ahol az egybegyűltek, között vol­tak a dobsinai azbesztbá­nyászok és a rozsnyói érc­bányászok küldöttségei is — Székely László igazgató mél­tatta a nap jelentőségét. A központi épület kerthelyisé­gében rendezett ünnepségen ezután elismerésekre került sor. Huszonnyolcán kapták a Bányász Szolgálati Érdem­érem különböző fokozatát, s összesen négymillió forint hüségpénzen osztoztak. Baj­zát Lajos felnémeti kotró­mester ma, szombaton része­sül „Kiváló Munkáért” ki­tüntetésben. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemében a Him­nusz elhangzása után Die­nes Mihály üzemvezető mon­dott ünnepi beszédet, meg­emlékezvén a szakma törté­netéről. szólván a múltról és jelenről, a mindennapi mun­káról, jó eredményeikről. Egyben pedig idézvén azt a 25 évvel ezelőtti eseményt is, amikor a demjéni mezőn először nyertek olajat az I. számú kútból, s megemlít­vén, hogy azóta hozzájárul­tak a megyeszékhely gáz- és melegvíz-ellátásához is. Be­szédét követően öten ezüst, heten bronz fokozatát kap­ták a szolgálati érdemérem­nek. s kilenc kiváló dolgozót avattak. Recsken, az Országos Érc- és Ásványbányák Rézércmű­veinek dolgozói a nagyköz­ségi bányászotthonban ünne­peltek. Hanák Tibor, a mű pártvezetőségi titkára kö­szöntötte az egybegyűlteket, majd 39 Bányász Szolgálati Érdemérmet, s 8 Kiváló Dol­gozó kitüntetést adtak át. Az egercsehi üzemet is magába foglaló Borsodi Szén­bányák ünnepségét Kazinc­barcikán tartották. *A kancellár látogatása Az első érdemi megbeszélések Havannában A napirenden szereplő kérdések vitájával folytatta munkáját pénteken Havan­nában az el nem kötelezet­tek csúcsértekezletét előké­szítő külügyminiszteri ta­nácskozás. A külügyminiszteri ta­nácskozás pénteki munka­napján a résztvevők folytat­ták a vitát a hétfőn kezdődő csúcsértekezlet egyes eljárá­si és szervezési kérdéseiről, valamint arról, hogy mely országok legyenek a huszon­ötről harmincötre bővített koordinációs iroda tagjai és konkrétan milyen témák tartozzanak a nagyköveti szinten működő testület ha­táskörébe. A közép-európai idő sze­rint éjszakai ülésen megkez­di működését a tanácskozás két bizottsága: az iraki el­nöklettel műkpdő politikai és a mozambiki külügyminiszter vezette gazdasági bizottság. Megbízható értesülések szerint — a csütörtök esti udvariassági látogatás után — pénteken került sor az első érdemi megbeszélésre a szerda óta Havannában tar­tózkodó Joszip Broz Tito ju­goszláv államfő és vendég­látója, a következő három évben az ei nem kötelezett mozgalom elnöki tisztét be­töltő ország vezetője, Fidel Castro között. Befejeződött a Biztonsági Tanács vitája Andrew Young-nak, az ENSZ Biztonsági Tanács so­ros elnökének fegyvernyug­vásra felszólító nyilatkozaté, val közép-európai idő sze­rint péntekre virradóan be­fejeződött a Biztonsági Ta­nácsnak a dél-libanoni hely. zetről folytatott kétnapos vitája. Kurt Waldheim, ENSZ- főtitkár a Biztonsági Tanács tagjai előtt aggodalmát fe­jezte ki a libanoni esemé­nyek alakulása miatt. Kije­lentette, hogy a dél-libanoni válság kihat az egész közel­keleti politikai helyzetre, de nyomatékosan hangsúlyozta, hogy maradéktalanul be kell tartani a fegyverszüneti megállapodást és a helyzet rendezését célzó ENSZ-ha- tározatokat. Andrew Young, a BT so­ros elnökének minőségében tett zárónyilatkozatában az­zal a kéréssel fordult a dél­libanoni válság által érintett felekhez, hogy vessenek vé­get az ellenségeskedéseknek, és tartsák be a Biztonsági Tanács 425. számú határoza­tát. €W?§gM& 1979. szeptember 1., szombat 1 épülést és még a Gellért­hegyre emlékeztető magaslat sem hiányzik az egyik part­járól. Ahogy ott a vár is, igaz, ma már csak omlado­zó falakkal és bástyákkal, de mindez így együtt na­gyon vonzó látványt nyújt. Tbiliszi az időszámítás utáni negyedik században épült katonai erődítmény körül alakult ki. Kétszáz évvel később már fejlett gazdasági és politikai köz­ponttá lett. Arabok, kazárok és szeldzsukok hódították és pusztították. Az utóbbi ezer- évben mongol, perzsa és tö­rök hadak dúlták, majd a múlt század elején Oroszor­szághoz került. A nyolcszá­zas évek végén szociálde­mokrata csoport alakult meg Tbilisziben. A város nagy része a szá­zadforduló táján újult meg, az akkori idők építészeti irányzatai szerint. Jellegze­tessége még a nagyon sok park, az utakat szegélyező sok-sok platánfa. Éghajlata emiatt is elviselhetőbb a mi számunkra is. A TEAHÁZBAN A grúz főváros egyik ide­genforgalmi érdekessége az a teaház. ahová minden tu­ristacsoportot elvisznek. A programok kiemelik ezt az .eseményt. ami valóban von­zó is a távolról jött idegen előtt. Különféle teákat Isme­rünk meg, jelezték előre a csoport vezetői. Megtudjuk azt is, hogy mi a jó, zama­tos tea készítésének a titka. Emellett lehetőségünk nyí­lik arra. hogy a különböző és világhíres grúz teák kö­zül kedvünkre vásárolhas­sunk. Mindez így is történt. De ez a teához véletlenül sem hasonlíható össze a ja­pánok azonos nevű intézmé­nyeivel. Ennek több oka van, amik közül a leglényege­sebb az, hogy Tbilisziben nincsenek „grúz-gésák”. A teakedvelők kicsiny magyar szektája megeskü­dött rá, hogy a legkelleme­sebb a zöld tea volt. A töb­biek nem vitatkoztak velük, már csak azért sem. mert ez a kóstolóval egybekötött be­mutató közvetlenül a reggeli után zajlott le. tehát egy másfajta teázás után. Különben is akkora hő­ség volt bent, a csupa üveg­falú teaházban, hogy senki­nek sem volt kedve vitat­kozni. EGY FŐVÁROSSAL TÖBB Mintha fővárosokban soha sem lett volna hiánv erre­felé. Valami rendkívüli tör­ténelmi hányatottságot su­gall az a tény, hogy Ör­ményországnak is tizenhá­rom fővárosa volt az idők folyamán és Grúziának sem c«ak TbiUszi az egyetlen •fővárosa. Mi Mchetába ki­rándultunk, az „ősi” grúz. fővárosba Tbilisziből, azon a hadiúton, amely ma már széles aszfaltcsíkjával teszi lehetővé a kényelmes és gyors közlekedést. Itt is egy ősi székesegyház tornyosodott a falak között. Ezek a régi templomok na­gyon hasonlítanak egymásra. Legfeljebb méreteik változ­nak. A felettük elvonult év­századok még jobban eltün­tették a különbségeket köz­tük. Kereszthaiócnk. falaik alig díszítettek. A mn is működő templomokban táblaképeken láthatók a k’''’,“"’böző szen­tek. A freskó és a mozaik a legritkább esetben fordul elő. Az ikonosztáz viszont káp­rázatosán díszes. Az isten­tisztelet általában órákig tart, a hivők tehát közben állnak, jönnek-mennek, ha­rapnak és kortyolnak egyet- egvet. Az ének az csodálatos. Ahogv a kórus és papok ka­ra válaszolgat egvmásnak az ősi gregorián-dallamokkal, az utánozhatatlanul lenyű­göző. Mch étával tehát eegyel több fővárosa van Grúziának is, ami nem is olyan „sok”, ha azt vesszük. Az ottani él­mények viszont csakuevan gazdagították ismereteinket, mégha a réei temolom jófor­mán semmiben sem külön­bözött az addig látott többi­től. A TPTTTgTT R1ZA ÉS A VIDÁMPARK Lehető'áqünk vo’t. arra, hogy néhányan önállósítsuk magunkat esetenként. Ez kö­szönhető volt a programon kívüli szabad időnek is. Igv jutottunk el kis segédet*“! a Tbiliszi Beához, a grúz fő­város lakúmat* egyik büszke­ségéhez. Ez akkor tó. ho"v még halóiárat is köz’"bf-*uk rajta. Igaz, motorossal egy óra alatt keresztül-kasul be lehet hajózni. De a fehér vi­torlások is szívesen szántják kék vizét. Mondanom sem kell, szinte kézről-kézre adtak bennün­ket a tóig. Utaztunk metró­val, aztán trolibusszal és vil­lamossal, de még taxiban is ültünk. Aztán a mi kis külön csapatunk néhány tagja még vízre is szállt. Este pedig az ottani, Gel­lérthegyre mentünk fel la- nofkávaL, mert egy kicsit . „hancúrozni” akartunk az óriáskeréken és a dodzsem­ben. Olyannyira sikerült, hogy még ráadást is kaptunk a dodzsem vezetőjétől, akko­ra hangulatot teremtettünk. A környékből mindenki egy­szerre kíváncsi lett a vidám magyarokra. Pedig egy csöpp szesz sem volt bennünk és nem is hangoskodtunk túl­ságosan. A MAI TBILISZI Az óváros ma is szép és szemet gyönyörködtető. Ezt veszi körül a századfordulón kiépített belváros, arrtit újabb gyűrű követ, a modern lakótelepek sora. Mégis egységes és szép ez a város. Gyáraiban gépeket, állíta­nak elő, fát, textíliát, élel­miszert és bőrt dolgoznak fel. Kénes hőforrásai messze föl­dön híresek. Tudományos akadó; ":a, egyetem, főisko­láik, szí:-'házaik és múzeumok jelzik pezsgő kulturális éle­tét. Vasúti csomópont, fontos átkelőhely a Kaukázuson. Isazi, mai nagyváros Tbi­liszi. G. Molnár Ferenc (Következik: Ahány ország ...) Két esztendővel ezelőtt járt Bonnban Kádár János, s amikor a kancellária udva­rán a katonai tiszteletadás lezárta a látogatás hivatalos részét, a vendég azzal bú­csúzott Helmut Schmidttől, hogy szívesen látja őt Ma­gyarországon. Jó. szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető között. I Mind a nyugatnémet politik»sok szavaiban, mind az újságok kommentárjaiban kifejeződött a tisztelet, ame­lyet Kádár János és szemé­lyében Magyarország élvez, j E barátságos fogadtatás és i az a tény, hogy ilyen magas f rarVgú magyar vezető tett Iá- r tolatást az NSZK-ban, je­les! e a változást, amely az elgiúlt tíz esztendőben Euró­pában végbement. Egy év- . tizede az a szociáldemokra- * t*-szabaddemokrata koalí- f <íió van hatalmon Bonnban, y /ímely szakított a régi. hi- fdegháborús politikával és szerződéseket kötött a szo­cialista országokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti be a kormányfői tisztet, 1968 óta a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, nemzetközi tekintélyű politikus, a nyu­gati szövetség egyik vezető egyénisége. Egyben a kelet­nyugati közeledés őszinte hí­ve. Ez kiderült az akkori magyar—NSZK tárgyalá­sokon is. A közeli napokban Buda­pesten folytatódik az eszme­csere, s a megbeszéléseken a kétoldalú együttműködés, valamint a nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdései is­mét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kan­cellár már Kádár János bonni látogatásakor példa- mutatóaknak nevezte a ma­gyar-nyugatnémet kapcso­latokat. Az NSZK a tőkés országok között hazánk leg- • nagyobb kereskedelmi part- • nere: a kölcsönös áruszállí­tások értéke az idei év első hat hónapjában meghaladta a 28 milliárd forintot, ami mintegy 28 százalékos növe­kedést jelent 1978 hasonló időszakához képest. Az egy­szerű árucsere mellett mind nagyobb a szerepe a magyar és nyugatnémet vállalatok kooperációjának is: mintegy 300 ilyen megállapodás gaz­dagítja kapcsolatainkat. A kereteik között lebonyolított forga’om tavaly 250 millió márka volt, amelyből 150 millió márkát a magyar el­adások tettek ki. Már Bonn­ban is felmerült, s minden bizonnyal szó lesz róla Bu­dapesten is, hogy az árucse­re-forgalom nem kiegyensú­lyozott, kivitelünk gyorsabb bővítését elsősorban az euró­pai gazdasági közösségnek az NSZK-ban is érvényes be­viteli korlátozásai nehezítik,' Bonnban a két ország kap.' csolataiban nem volt vitás politikai kérdés. Nem mond­ható ez el ugyanígy a nem­zetközi problémák megíté­lésére, hiszen Magyarország a Varsói Szerződés, az NSZK pedig a NATO tagja, és a két csoportosulás tudvale­vőleg eltérően szemlél több kérdést. Ennek ellenére Ká­dár János és Helmut Schmidt az európai ügyek vizsgálatánál már akkor le­szögezte: nincs más válasz­tás. mint a béke. Hangsú­lyozták a helsinki záróok­mány jelentőségét, a külön­böző társadalmi rendsze- ű és ellentétes csoportosulá­sokhoz tartozó államok együttműködésének fontós- ságát. Igaz, ma bonyolul­tabbak az európai gazdasági és katonamlitikai viszonvok, de ez egr "falán' nem zárja ki, hog-’ ■ budapesti meg­beszéléseken, a kéto’dálú kapcsolatok fejlesztésén túl ugyancsak nagy hangsúlvt kapjon az európai béke és biztonság megszilárdításának kérdése. 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom