Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

Fogjuk meg és—vigyük! Swes terv, minőség, haté- konyság, egyensúly, szabá­lyozók, gazdaságosság, beru_ házás, külkereskedelmi mér­leg, árak, jövedelmek, élet- színvonal — és sorolhatnám még azokat a közgazdasági fogalmakat, amelyek napja­inkban jobban közszájon fo­rognak, mint bármelyik slá­ger bármikor is. Ezek a fogalmak azonban csak akkor válnak élővé, ha a számok, a mutatók, a cé_ lók mellett és mögött a vár­ható eredmény és a siker legfőbb kulcsfigurájáról, a legdöntőbbről is szót ejtünk. Azokról, akik é rt szület­nek a tervek, az intézkedé­sek, azokról, akivel — és nélkülük nem, csak velük — valósulhatnak csak meg a célkitűzések. Mindannyi­unkról szól tehát. Róluk, akik közvetlenül az első vo­nalban, a termelés frontján állnak helyt, rólunk, akik a hátországban — nem köz­vetlenül a termelőmunkában — biztosítjuk és támogatjuk az első vonalban küzdőket. No csak? — kérdezhetnék — hát ilyen súlyos a hely­zet, hógy arcvonalról, front­ról, meg hátországról kell beszélni egy békés ország, békés évének a békét is szolgáló egyéves célkitűzése teljesítésének és egy új öt­éves terv előkészítése kap­csán? Az ijedtségre semmi ok. Egyáltalán nem arról van szó, hogy meg kellene húznunk a lélekharangot. De arról igen, — az eltelt több mint két évtized is ezt iga­zolja — hogy mindig az a nehéz feladat, amelyik ép­pen előttünk áll, s hogy azo­kon a bizonyos nehézségeken mindig akkor jutottunk túl, ha egy csapat tagjaiként hajtottunk, küzdöttünk. És ha már a sportzsargonra fordult a szó: futballban le­hetünk utolsók a világrang­listán, — ez se nagy öröm — de a munkában és az életkörülményekben nem. Nem voltunk eddig, nem va­gyunk ma sem és nem le­szünk, nem lehetünk holnap sem. Eddigi életünkről talán csak annyit szabadjon: te­gyük kezünket a szívünkre, hogy olykor bizony a lehe­tőségeinket meghaladóan is éltünk, költekeztünk. Ettünk, ittunk, öltözködtünk, utaz­tunk és szórakoztunk, akad­tak, akik a rongyot rázták, és dolgoztunk is — voltak, akik dolgozgattak — csak éppen nem olyan jól és nem any- nyit, amennyi pótolhatta vol­na azt, amit feléltünk. Mun­kánk gyengesége és minősé­ge különösen felszínre ug­rott a világgazdaságban vég­bemenő változások hatására. No, de hol van már a tavalyi hó? Nem visszafelé kell ma már tekingetnünk, hanem előre. Ezt teszik azok a vállalatok, munkáskollek­tívák is, amelyek egymás után csatlakoznak a párt közelgő XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére hir­detett munkaverseny-moz­flz utak „gazdáinak” országos értekezlete Az Egri Közúti Igazgató­ság volt a vendéglátója an­nak az országos értekezlet­nek, ahol a KPM megyei közúti igazgatóságainak ve­zetői kaptak tájékoztatást a közúti szakágazat még hátra- s levő tervfeladatairól, a VI. I, ötéves terv előkészületeiről. A tanácskozás előadója Cse­ri István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium köz­úti főosztályának vezetője volt. Rövid tájékoztatást i kértünk tőle arról, hogy a megváltozott gazdasági hely­zetben milyen fejlesztési le- 1 hetőségeket kap az ágazat, a mind nagyobb közúti forga­lommal lépést tud-e tartani az úthálózat korszerűsítése. — A mostani, egyébként ritkán sorra kerülő megbe­szélésen, amelyre az ország minden részéből eljöttek az igazgatóságok vezetői, arról volt szó, milyen szellemben kell irányítani a vállalato­kat, hogy terveinket teljesít­hessük. Ha gyors intézkedé­seket tudunk tenni, éssze­rűbb, takarékosabb munká­val végrehajthatjuk a szá­munkra kiszabott, még hát­ralevő feladatokat. A VI. öt­éves terv irányelvei is is­mertek: a legfontosabb a fenntartás, az utak állapo­tának megóvása lesz, fejlesz, tésre, bővítésre kisebb lehe­tőségünk adódik, mint az el­múlt ötéves tervben. Ennek alapján kell kialakítanunk stratégiánkat, s az egész or­szágban egységesebb szel­lemben kell dolgozniuk az utak gazdáinak, jobban gaz­dálkodva a fejlesztési lehe­tőségekkel. — Az autópálya-építés prog. ramját nem befolyásolják a szűkösebb fejlesztési lehető­ségek? — Az országos program tervei még nem véglegesek, C > 1 r Két éve létesült az Univerzál Ipari Szövetkezet hatvani te­lepe. Mintegy negyven kilométeres körzetben több tízezer háztartási gép karbantartásáról gondoskodnak az itt dolgo­zók. Képünkön Merkel Péter és Szentgyörgyi János egy hűtőgép hibáit orvosolják. >fEotds Szabó &áadarj . MeMcrtwe, • péitaes borítékban Levél a dolgozókhoz gálámhoz, és fogalmazzák meg a gazdálkodásunkat, helyzetünket jobbító vállalá­saikat, elhatározásukat Hírt hallhattunk arról is, hogy megyeszerte újabb szép pél­dái születnek a társadalmi összefogásnak, amely már korábban is sok millió forint­tal járult hozzá a települd, sek fejlesztéséhez, szépíté­séhez, a kulturáltabb, élet- feltételek megteremtéséhez. Egyre több ember jön rá ar­ra, hogy együtt könnyebb, egyre többen fedezik fel, hogy mekkora erő rejlik az összefogásban, a közösség­ben. Nem akarom elkiabálni, de mintha mind több ember döbbenne rá, hogy ma már nem lehet félreállni, félre­húzódni, ha a munkáról van szó. Mintha egyre nagyobb lenne azoknak a száma, akik a „fogjuk meg és vigyétek” helyet ma már azt vallják és teszik is: „fogjuk meg és — vigyük!” — Ennek a foga­lomváltásnak — nem remé­lem, hanem hiszem is — nemcsak népgazdasági anya­gi jelentősége van, vagy lesz, hanem társadalompolitikai értéke is. Jó az, hogy mind többen érzik: ez egyes ember mun­kája is fontos a társadalom számára és, hogy szükség van egy-egy ember munká­jára, hozzáértésére, és szor­galmára is. Papp János de annyit elmondhatok, hogy az M3-as autópálya, amely­nek építése eddig a legjob­ban halad, megkapja a fej­lesztés lehetőségeit a követ­kező években is. Hatvanig 1980 második felében, ősz­szel adják át az autópálya következő szakaszát, ez a terv már nem módosul. — Magasabb minőségi kö­vetelményeket saabtak meg az útügyi ágazat részére. Az adott gazdálkodási lehetősé­geken belül jobban kell szolgáim a közlekedés érde­keit, ehhez kell igazodnia a vezetői felfogásnak is. Meg­beszélésünkön többek között erről is szó volt. A minő­ség javítása csak jobb tech­nika mellett érhető eh a műszaki fejlődésnek nem szabad lelassulnia ebben a munkában. Erre a lehetősé­gek adottak, de a jobb tech­nikai színvonal csak ered­ményesebb szakemberkép­zés, a dolgozók rendszeres szakmai felkészítése útján érvényesíthető. Bármilyen jó gépünk lehet, a meghatározó az ember, s itt gondolok a munka szervezésére, az irá­nyítás színvonalára is. (h.) Nem akarunk levéltitkot elárulni, bár igaz, az írás, amiről szó van, még nem jutott el a címzettekhez. Ám nyugtasson meg bennünket a tudat, hogy ezt a levelet legalább ötezer példányban továbbítják a közeljövőben. A címzettek: a Mátraalji Szénbányák Vállalat dolgo­zói. Amiről pedig szó van bennük: béremelés. KEVESEBB — ELÉG A levél a következőképpen hangzik: „A Thorez bánya_ üzemi széntermelés kezdeté­nek tizedik évfordulója al­kalmából a vállalat politi­kai, társadalmi és gazdasá­gi vezetése köszönetét feje­zi ki kiemelkedő munkájá­ért, amellyel hozzájárult a széntermelésben elért ered­ményekhez. .. A gazdasági egység vezetőjének javasla­ta alapján, egyetértésben az szb titkárával, jutalomként személyi alapbéremelésben részesítem”, A mondat köz­ben üresen hagyott helyen természetesen ott szerepel majd a béremelés mértéke is. — A munkahelyekre, ará­nyosan a létszámmal, elküld­tük a béremelés összegét és ott differenciálva felosztják a dolgozók között — tájé­koztatott Németh József, az szb titkára. Az elosztás elvei: legalább egy év munkavi­szony kell, nem lehet érvé­nyes fegyelmi büntetése az illető dolgozónak, a munká­ja jobb az átlagnál, vagyis azok kapják ezt a legfel­jebb 300 forintos béremelést, akikre lehet számítani a ne­héz hétköznapokon is. Az elosztás elveit egyébként megvitattuk a szakszerveze­ti bizottságban, s ott is jó­váhagyták ezt a tervezetet. — Hogyan alakul a bér­szint az idén ezzel a kiegé­szítéssel? — Az idei évre ötszázalé­kos bérfejlesztést terveztünk, Barna Béla kandidátussal, a Kertészeti Egyetem docen­sével arról kezdtünk beszél­getni, hogyan válhat egy nö­vénynemesítő munkája köz­vetlen termelőerővé. Legfontosabb tevékenységi területén, a dinnyenemesítés­ben két „korszakot” külön­böztet meg. Míg korábban nemesített dinnyefajtáját, a Szigetcsépit még igencsak „fejlődő” módszerekkel, azaz évek hosszú sora alatt sike­rült csak a gyakorlati szak­emberekkel elfogadtatni, újabb kutatásainak eredmé­nyei már „fejlett országbeli” sebességgel mennek át a gyakorlatba. Ezek közül ket­és a kollektíva állásfoglalá­sa alapján ehhez a nyere­ségből még egy százalékot teszünk — válaszolt dr. Ur- bán Gábor gazdasági igaz­gatóhelyettes. — Az ötszá­zaléknyi bérfejlesztés — mi­után nálunk is bevezették a bértömeg-szabályozást — csak megfelelő létszámgaz­dálkodás mellett valósulhat meg. Az idén a tervezett létszáma vállalatunknak: 6120, a félévi adat: 6008. Vagyis jócskán megtakarí­tottunk munkaerőt, úgyhogy közben a feladatokat sikerült a terv szerint, maradéktala­nul végrehajtanunk. Ez is segített abban, hogy most, a második félév elején úgy dönthettünk, jutalom jelleg­gel kiadjuk ezt a bérfejlesz­tést. belső átcsoportosí­tások Hatvani Ferenc, a vállalat pártbizottságának titkára, a pártbizottság cselekvési programját mutatja: a párt gazdaságellenőrző, szervező munkája az idén elsősorban arra irányul, hogy a mun­kaerő kihasználtsága növe­kedjék, korszerűbb, üzem- és munkaszervezés valósul­jon meg. Beszámolt erről az elmúlt hónapokban a gép­üzem, az ecsédi üzem párt­vezetősége, s a Thorez-kül- fejtés pártbizottsága is. Nagy feladatokra kell moz­gósítani a kollektívát, ami egyébként itt már megszo­kott dolog, hiszen a Tho- reznél például évről évre rekordokat döntenek a ter­melésben, a gépek teljesít­ményében. Ám az idén, amikor a mennyiségi növekedés mel­lett nem kevésbé fontosak a minőségi változások, szük­ség van belső átszervezésre, munkaerő-átcsoportosításra, részleges racionalizálásra. tőt, a gombabetegségnek el­lenálló dinnyefajtát, és a hazai mag nélküli dinnye kezdeti eredményeit ismer­tetjük most: A fuzáriumról és a fené- sedésről a dinnyetermesztők hallottak eleget. (A csányiak, horti dinnyések túl sokat is, lévén, hogy ezek miatt ván­dorolnak szerte az ország­ban, keresve a gombával még nem fertőzött talajt dinnyé­iknek — és terjesztik aka­ratlanul is vándorlásuk so­rán a gombát, ott is, ahol eddig nem volt.) A fogyasztó már kevésbé tudja, mi ez: a fuzárium például olyan, talajban élő gombaféle, amely a gazdanövény nélkül is „elvan” egy ideig, és ami­kor a pihentetés után újra dinnye kerül abba a földbe, annak belső edényrendszerét megtámadva, hervadás út­ján pusztítja el a növényt. Lehetne ugyan pusztítani vegyszerrel, vagy levegőtől való elzárással, csak... Csak ez drágább, mint amennyit a fuzáriummentes termés ér­ne, ráadásul a talaj élővilá­gából esetleg a hasznos ta­gokat is „sikerülne” kipusz­títani e módon. Okosabb te­hát inkább olyan dinnyét ki­tenyészteni, amely nem fo­gékony rá. Ez persze, nem egyszerű dolog. Nem, mintha nem len­ne a hibridhez apa- és anya­növény, de a munka... Hogy mégse legyen a munka any- nyira bonyolult, nem a la­boratóriumi körülmények kö­zötti beporzást, hanem „fél­üzemi” módot választottak. Adott földterületen egymás mellett nő az apa- és anya­növény. Két sor ebből, négy abból. Hogy a beporzás cél­irányos legyen, „csak” egyet kell megtenni: ennek idején a beporzandó növényről, az önmegtermékenyítés elkerü­lésére, a hímvirágot el kell távolítani. Dolgoznak is a diákok, és a felügyeletet *ágjr lépcsőben ellátó szak­Igy sikerült a lét&zámmeg. takarítás, annak ellenére, hogy a munkahelyek száma nőtt a vállalatnál. A külfej­tésen, amely a Gagarin Hő­erőművet látja el, ebben az évben hétmillió tonna egyen_ letes minőségű lignitet kell termelni. Eddig minden si­került, de az, hogy hogyan teljesül a program az év végére, nemcsak a gépeken és az időjáráson múlik. ÉRDEMES JÓL DOLGOZNI A gazdálkodás eredményei is megalapozták tehát, hogy most, félévkor sor kerülhe­tett a jutalom-béremelésre. Az erről szóló döntés beje­lentésére egyébként kiváló alkalom adódott: Győry Sán­dor igazgató azon a mun­kásgyűlésen ismertette a társadalmi, gazdasági veze­tő testületek határozatát, ahol előtte hat munkás mondta el, mit vállalnak a kollektívák csatlakozva a XII. pártkongresszus tiszte­letére indított munkaver­senyhez. A jobb, több munkára ösztönzés igazán akkor ha­tásos, ha érzékelhető annak elismerése is. A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál az idén a bérszínvonal 58183 forintra emelkedik, ennyi az egy évre jutó átlagkereset. A mostani két-háromszáz forintok, melyeket termé­szetesen megnövelnek a mű­szakpótlékok és egyéb ki­egészítések, jelentősen nö­velik a dolgozók jövedel­mét. Aki az évi „rendes” bérfejlesztésnél is megkapta jó munkája elismerését, s most is „tartalmas” levelet kap majd, érezheti: érde­mes jól dolgozni­emberek eleget, hogy a mun­ka sikerüljön. De sikerül. És ezit a Ve­tőmagtermeltető Vállalat is értékeli: olyan összeggel tá­mogatja a kutatók munká­ját, hogy állami támogatást hosszú idő óta nem is kell igénybe venniük. A végered­mény: a Hevesi Futó nevű fajta, amely tűri (tolerálja) a fuzáriumot. Társnemesítője a hevesi Rákóczi Tsz elnökhe­lyettese, Kiss József. A tsz újabb hibrideket is rendsze­resen kipróbál üzemi mére­tekben. Persze, az sem mindegy, mikor érik 3 dinnye. A tole­ráns fajtával szemben kö­vetelmény, csakúgy, mint a mag nélküli dinnyével: idő­ben érjen. A magnélkülit különben eddig csak japán és amerikai termesztők hoz­ták komolyabb mennyiség­ben piacra. Barna tanár úr „újítása”: olyan fajtát dol­goz ki, amelynek levélfor­mája segít még palánta ko­rában kiválasztani a többi palánta közül a mag nélküli termést ígérőt. Az időben érést pedig a Kertészeti Egyetem Zöldség­termesztési Intézetének mód­szere biztosítja, amit dr. Nagy József adjunktus fej­lesztett ki: szántóföldön gép teríti a fóliát még április utolsó heteiben a kiültetett palántákra, így sikerül át- vészélni a fagyosszentek ro­hamait. ^Viszonylag egyszerűnek tű­nő „lépések” — de éppen ez a titkuk. Ahogy nagyon ta­lálóan fogalmazza á kutató: észrevenni valamit, ezt mondja sajátosan és találóan a magyar nyelv. És erre van szükség. Szatmári Jenő István 1979. augusztus 12., vasárnap (Tudósítónktól) Az aratás óta szinte szü­net nélkül dolgoznak a ta­lajmunkát végző nagy telje­sítményű gépek, traktorok a sarudi határban. Elvégezték már a szalma letakarítását és kazlazását, nyomukban pedig ismét fekete szántások jelzik a jövő évre való fel­készülés, a talaj-előkészítés tényét. Több mint ezer hektáron végezték el a tarlóhántést, 150 hektáron az altalajlazí­tást, 300 hektárra műtrá­gyát, 70 hektárra pedig is­tállótrágyát szórtak ki. Szorgalmas munka folyik a 40 hektáros kertészetben, ahol a paradicsom és a pap­rika mellett a dinnye sze­dése, értékesítése is nap, mint nap folyamatos munkát ad. A szövetkezet magtárá­ban folyamatosan halad a vetőmagtisztítás és -előké­szítés. A közös gazdaság 30 vagon búza. és ugyanennyi ősziárpa-vetőmagot tisztít meg, fémzárol és szállít majd más szövetkezetek ré­szére is. _ » aaewSafc áss fctéa **» hektáron termesztettek fény­magot, amelynek aratását szintén befejezték a napok­ban. Kettős haszon ez, hi­szen a mag értékesítésén kí­vül annak szalmája igen jó takarmány, jó sikerültek a másodvetések, amelyekből a tervezett 50 hektárral szem­ben 134 hektárt vetettek. A 100 hektáron vetett köles jó termést ígér, a 34 hektár takarmánykeverék pedig az állatállomány téli takarmá­nyozásába segít be. Befejeződött a lucerna harmadik kaszálása, sőt több helyen már a negyedik ka­száláshoz is hozzálátnak rö­videsen. Lesz elegendő szá­las takarmány télire, sőt száz hektáron a íucerna-magfo- gással is megpróbálkoznak. Ismét sok munkájuk van a gépműhely dolgozóinak, akik újabb roham előtt — az őszi betakarításokra ké­szítik fel a gépeket. Szep­temberben sor kerül többek között 51 hektár cukorrépa szedésére, 360 hektár kuko­rica és 300 hektár naprafor­gó gépi betakarítására, Hekeli Sándor Dialógusok dinnyékről Nyár vége a sarudi határban A1 lakosság szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom