Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
A Minisztertanács megtárgyalta Mérlegen: a termelési A KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG jelentest terjesztett a kormány elé a mezőgazdasági termelési rendszerek működésének vizsgálatáról. A jelentés elsősorban megálla. pítja, hogy a termelési rendszerek a mezőgazdasági termelésszervezés új, a korábbinál magasabb szintű formájaként jöttek létre és tevékenységük jól szolgálta a mezőgazdaság számára kitűzött célok elérését. Nagyrészt működésük eredménye, hogy több növénytermesztési ágazatban — búza, kukorica, stb. — elértük vagy megközelítettük a világszínvonalat. A termelési rendszerek száma 1970-től 1978-ig 72-re növekedett. Az elmúlt évben a növénytermelési rendszerek valamelyikének keretében művelték a nagyüzemi szántóterület 46 százalékát. Több mint húszféle növényt termesztenek a nagyüzemek termelési rendszerekben és ezek termésátlaga 20—25 százalékkal haladja meg a termelési rendszereken kívüli üzemek termésátlagát. Ezzel a nagymértékű mennyiségi növekedéssel azonban nem tartott lépést a gazdaságosság, a hatékonyság fejlődése. Sok gazdaságban a terméstöbbletek elérése aránytalanul nagy költséggel történt, ami már nem volt kifizetődő. Az állattenyésztési termelési rendszerek nagyobbrészt a szarvasmarhatartás tej és hús ágazatára, a sertéstartásra, valamint egyes baromfi- és más kisállatfajtákra terjednek ki. Itt a fejlődés gyengébb volt, mint a növénytermesztésben, miután az állattenyésztés beruházás- igényesebb, mint a növény- termesztés. Hasonló a helyzet a kertészeti termelésnél is. A kormány elé terjesztett KNEB-jelentés fontos javas_ latokat tartalmaz a termelési rendszerek továbbfejlesztésére. Főleg a minőségi fejlesztés fontosságát hangsúlyozza és ennek érdekében rendszerek szervezeti változtatásokat is javasol. Erre azért van szűk-' ség, mert az irányító tevékenységekben az utóbbi évek során párhuzamosságok keletkeztek. Más intézmények vették át például a termőtalaj kötelező kémiai vizsgálatának lebonyolítását, a takarmányozás feletti felügyeletet, stb. A KNEB-JELENTÉS SÜR. GETI a termelési rendszereken belül a rendszergazda és a taggazdaságok közös anyagi érdekeltségének erősítését és a kölcsönös kockázatvállalást. Eddig ugyanis a termelési rendszert szervező gazdaságok érdekeltsége főleg a mennyiségi eredmények növelésének irányában hatott. A népi ellenőrzés egyetlen vizsgált termelési rendszerben sem talált olyan kikötéseket, amelyek a rendszergazdát a taggazdaságok ágazati eredményeiben. illetve azok jövedelmezőségében is érdekeltté tette volna. A KNEB javaslatai között szerepel az is, hogy a termelési rendszert szervező gazdaságok a kidolgozott termelési technológiát jobban igazítsák a taggazdaságok természeti- és egyéb adottságaihoz. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok tekintetében fontos, hogy a termelési rendszerek a természeti és közgazdasági adottságaikhoz alkalmazkodó, kevésbé költségigényes termelési szerkezet kialakítását segítsék. A NÉPI ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI szerint a termelési rendszerek sokat tehetnek annak érdekében is, hogy a termelés és a feldolgozás összhangja javuljon. ne külön-külön, egymástól elszigetelten végezzék az üzemek a nyersanyagtermelést, a feldolgozást és a forgalmazást, hanem a részt vevő üzemeknek közös érdekeltségük legyen olyan végtermék előállításában, amely minden piacon jól értékesíthető. (T. S.) Vizsgálják a népi ellenőrök Import, Atány: Szélcsendben. de honnan és mit? Hogyan sáfárkodnak a vállalatok a konvertibilis valutáért beszerzett importanyagokkal, nem kínálnak-e hasonló minőségű termékeket a szocialista országok. mi több, hazánk vállalatai is? Erre keres a többi között választ a népi ellenőrök most kezdődött országos vizsgálata. A fölmérést a Miniszter- tanács kezdeményezte. A vizsgálat kiterjed a nem rubel viszonylatból beszerzett importtermékek és anyagok forgalmazásában és termelői felhasználásában legjelentősebb hat minisztériumra, kilenc külkereskedelmi vállalatra. 11 termelőeszköz-értékesítő vállalatra. A népi ellenőrök ezenkívül a KNEB által kijelölt 70 gazdálkodó egységnél különböző ágazatokhoz tartozó, másmás profilú gyárakban, üzemekben is megjelennek. A megyei népi ellenőrzési bizottságok saját hatókörükben további 250 ipari-kereskedelmi vállalatnál, nagyüzemi gazdaságban vizsgálják a helyzetet. Az ellenőrzés tapasztalatait már az 1980-as évi nép- gazdasági terv kidolgozásában hasznosítják. Maróti Sándornak Heves megye Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével, pénteken délelőtt Egerben ülést tartott Heves megye Tanácsának tervgazdasági bizottsága. A résztvevők először dr. Hortobágyi Istvánnak, a tervosztály vezetőjének előterjesztésében megvitatták és elfogadták a VI. ötéves Meglehetős közönnyel, már-már álmos nemtörődömséggel fogadja így. augusztus első napjaiban a 2150 lelket számláló Atány az oda érkezőt. Embert csak elvétve látni az utcán, jobbadán azok is utasoknak tűnnek, mert meghúzódnak a buszmegálló tenyérnyi árnyékában, szemközt az e vidéken híres Kakasházzal. ahol a tájegység számos szép népművészeti darabja megtalálható. Ez a kozségközpont is, Heves felől érkezve innen vesz nagy kanyart Kömlő felé a repedezett út, amely most olvad a hőségtől. Csend van, csak a kocsmából szűrődik ki a poharazók jellegzetes lármája az ugyancsak jellegzetes, muslicacsalogató szaggal. (Központban van. de nem éppen épületes helye a községnek, gyakori látogatása a helybeliek előtt, a „népek” számára éppenséggel nem tűnik nagy erénynek. Ha van valakinek tekintélye az itt élő, állítólag nehezen barátkozó emberek előtt, hát az nem innen származik, hanem inkább itt játszható el — mint szinte mindenütt.) Ne engedjünk tehát a csábításnak, gyerünk tovább, nyitva a következő üzlet ajtaja is, innen viszont a frissen sült kehnyér kellemes, meleg illata áramlik ki, de olyan aromával, hogy jól esik beszívni a tüdőnek. tervidőszakra való átmenet előkészítésének főbb feladatait. Ezután dr. Szabó Ferenc, az egészségügyi osztály vezetője tájékoztatta a bizottság tagjait Heves megye egészségügyi és szociális el- lásának VI. ötéves tervi elképzeléseiről. valamint a várható, fejlesztésekről. Innen már igazán csak néhány lépés, és a Búzakalász Tsz irodájával „sréviza- vé” szemben ott áll a tanácsháza. A hőségben úgy tűnik, mintha a levegő vibrálna fehér falai körül. A nyomasztó hőségből jó belépni a homályos, hűvös irodákba. ahol a község tisztségviselői közül Nagy Veronika tanácstitkárral sikerül beszélgetni. A szokványos „mi újság?” kérdésre először bizonytalan hallgatás a válasz, majd a párolgó kávé mellett — az amilyen a kérdés, olyan a válasz is — alapon így felel: — Semmi ... Semmi különös. — Azért valami talán mégis akad ... — Csakúgy, mint más helyen is. Most volt például a komplex vizsgálat, öt napot töltöttek itt a járástól. A vizsgálat alapján készült jegyzőkönyvben benne van a jó is. meg a rossz is ... PÉLDA: A VÍZ... Elindul tehát a beszélgetés — a jegyzőkönyvben foglaltak elemzését a felettes szervekre hagyjuk —, engem most jobban érdekel. miért tartják nehezen barátkozó embereknek az átá- nyiakat? Kiderül: nemigen kell szó szerint érteni ezt, csak úgy, mint bármelyik más, hasonló településen. Itt szinte mindenki ismer mindenkit, a munkájuk alapján méretnek meg. és hogy ennek eredményeként mit tudnak felmutatni. Az esetleges újakkal — emberekkel és elképzelésekkel javaslatokkal kapcsolatban is ez a helyzet: felbecsülik, körüljárják. megízlelik, és ha jó, hát kimondják rá az igent. — Valami friss példa van-e erre? — Igen. Példa a víz ... Átány községben hét évvel ezelőtt, 1972-ben alakult meg a vízműtársulás, és ennek gondolatával akkoriban elég nehezen barátkoztak meg a helybeliek. „Az meg már minek? — jó kutam van nekem az udvaromon.. Végül csak kiderült. hogy jobb a fúrott, és nemcsak a víz íze miatt, hanem mert élő cáfolata annak az itt-ott még ma is élő hiedelemnek, hogy fölösleges dolog, jcif- rálkodás a fürdőszoba ... — Igaz — mondja a titkárnő —, van ellenpropaganda is: amikor ihatatlan a víz... Mert ilyen is van. Röviden: elromlott a vastalanító. és — úgy tűnik — kissé sokáig tart a javítása. Így aztán, ha az eddigi kb. kétszáz lakás után egy-egy újat kötnek be a vízhálózatba, jó ideig rozsdabarna, ihatatlan víz jön a csapból. VÉGE A SZÉLCSENDNEK Valahol Rt tartunk a beszélgetésben, amikor ismerős „vendég” érkezik: Galvács Károly, a község és a termelőszövetkezet közös párt- szervezetének titkára. Ezpe- dig a titkárnőnek lehetőséget ad arra, hogy a legsürgősebb soros tanácsi teendőket elintézze, a fiatal párt- titkár pedig ez idő alatt a tervekről beszél, meg arról, hogy egyre jobb a kapcsolat a termelőszövetkezet, meg a tanács között. — Ha jól meggondoljuk — mondja —. sokáig úgy éltünk itt, mint az idegenek. Nem kerestük egymást, mígnem végre kiderült, hogy csak szót kell értenünk, mert a téesz — a maga szerény lehetőségeivel — tudja és akarja segíteni a község előtt álló feladatok megoldását. A korábbi évek „szélcsendje”, után most előre mozdult minden. Ha segítségre van szüksége az' öregek napközijének, az iskolának vagy az óvodának, bizalommal jönnek a tsz vezetőségéhez — a tanácsközvetítését sem kérik —. és e kapcsolat eredménye, hogy az öregek napközijéhez szükséges berendezések nagy részét a Búzakalász biztosította, az óvodával különösen az utóbbi félévben vált szorossá a kapcsolat. Az ebből származó konkrétum: újabb szemléltetőeszközök, a logikai készséget segítő játékok gyarapodása tízezer forint értékben. És — ami szintén nem elhanyagolható — az apróságok étkeztetését azzal segíti elő a termelőszövetkezet. hogy saját terményeiből 50 százalékos áron biztosít az óvodának zöldséget, gyümölcsöt, de az általuk nem termelt alapanyagokhoz is 20 százalék kedvezményt ad-» nak. HONNAN A FORDULAT? Szélcsend volt — azt mondja Galvácsi Károly. De hogyan, miért következett ba ez a kedvező fordulat, melynek szintén egyik eredménye. hogy az óvodai konyhán egy dolgozót saját alkalmazottjaként foglalkoztat a szövetkezet, nem kis anyagi terhet vállalva át ezzel a tanácstól — Honnan a fordulat? — kérdezi vissza a párttitkár —. nos. talán többünknek is hamarabb eszünkbe juthatott volna, de az az igazság, hogy a nemzetközi gyermekév kapcsán, a pártvezetőségünk javaslatára kezdtünk azon gondolkodni, hogy mit is tehetnénk ... Jó példával járt elől ebben nálunk a Csonka Jánosról elnevezett gépműhelyi szocialista brigád: vállalták, hogy a társadalmi munkából befolyt összegekből tévét vesznek az ovinak, és más ajándékokat is, megjavítják a kerítést, friss homokkal töltik fel a homokozót .2'. És hasonló a helyzet az iskolával, az úttörőszervezettel .. *1 (MTI) A terv ff izdasági bizottság naoirsr djén Előkészületek; a Ifi. ötéves tervre Uj OTP-fíók Hatvanban, Egerben Beszélgetés dr. Balogh Zoltánnal, az OTP heves megyei igazgatójával — Nem ismeretlen vidékre jöttem, hiszen a Heves megyeiekkel számos, közös rendezvényünk volt már, aztán mint turista is gyakran megfordultam errefelé — mondta dr. Balogh Zoltán, az OTP nemrégiben kinevezett Heves megyei igazgatója. — Az viszont biztos, hogy így még nem jöttem el Miskolcról; egész életemben eddig ott éltem, dolgoztam. A tiszteletet parancsoló nagy irodában folyik a beszélgetés. a bemutatkozás. Helyesebben a bemutatást segítő beszélgetés. Dr Balogh Zoltán tehát a szomszédos Borsod megyéből érkezett; korábban a miskolci városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályát vezette — közgazdasági doktorátusa van —, majd pedig az OTP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatóságának helyettes vezetője volt. Innen került a Heves megyei igazgatóság élére. — Világ életemben a gazdaságpolitikai kérdések érdekeltek, s ennek csak egy része a pénzgazdálkodás, így úgy érzem, ezután sem szűkül le munkám csupán egy bizonyos területre. Társadalmi megbízatásaim is voltak bőven, ahol ugyancsak lehetett kamatoztatni gazdaságpolitikai érdeklődésemet: több választott testület tagja is voltam szülőmegyémben. Dolgoztam a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottságán, a városi tanács hasonló nevű bizottságában, maradék erőmmel — mosolyodott el — pedig a NEB munkáját is igyekeztem segíteni. Megmondom őszintén, itt sem szeretnék „beszűkülni”, hiszen számos olyan terület van, ahol erőmet kamatoztathatnám. — Ahogy a beszélgetés elején említette dr Balogh Zoltán, nem került ismeretlen vidékre. — Külön örömömre szolgál, hogy jó szívvel fogadtak Heves megyében az OTP apparátusában dolgozók is. de a megye és a város vezetői is. Természetesen kötelességemnek éreztem, hogy a vállalatok és intézmények vezetőit felkeressem, hiszen számos területen találkozunk majd, s nem árt a jó munka- kapcsolatot mielőbb kiépíteni. — Nem jelent-e valamilyen változást az a tény, hogy mégiscsak egy „mam- mutmegyéböl” került hozzánk? — Egyáltalán nem — mondta. — Igaz, nagyságrendben Heves megye nem tartozik a legnagyobb megyék közé, de OTP-.; szemmel nézve például már az élvonalban van. Az egy főre jutó pénzmegtakarítás ösz- szege jóval felette van az országos átlagnak. A betétállomány — beleértve természetesen a postát és a takarékszövetkezetet is — jelenleg 4 milliárd 170 millió forint. Ez azt jelenti, hogy Heves megyében már hagyományai vannak a takarékosságnak! — Űj helyen, új beosztásban, ismerve a lehetőségeket, bizonyára sok szép elképzelés is született a további munkáról. — Természetes, de egy pillanatig sem úgy értendő, hogy mindez csak egy ember elképzelése. Közösen dolgozunk, tehát közösen tervezünk. Szeretnénk például bővíteni és korszerűsíteni a hálózatot, mely elengedhetetlen feltétele a kulturált szolgáltatásnak. Várhatóan októberben átadjuk az új. hatvani fiókot, a régebbi helyén pedig totózót szeretnénk berendezni. Már foly- ; nak a tárgyalások a gyöngyösi totózó bővítéséről is. Egerben a jövő esztendő első negyedévében szeretnénk megnyitni a Lenin téren az új OTP-fiókot, amellyel az igazgatóság jelenlegi zsúfoltságát megszüntetjük. Odaköltözik a lakásépítési, értékesítési. a hitel- és a tanácsi osztály. Tovább szeretnénk fejleszteni a társadalmi tanácsadó testületek hálózatát. A tanácsi gazdálkodás területén is még számos, kiaknázatlan lehetőség van. Más fontos feladataim között külön is szívüg-yem(Fotó: Perl Márton) nek tartom a munkáslakásépítést. Ügy érzem, Borsod megyében nem végeztünk ezzel kapcsolatban rossz munkát. Itt is. vannak jó hagyományok, melyeket szeretnénk még a jövőben továbbfejleszteni. Különösen Egerben és a nagyobb iparvidékeken kínálkozik erre lehetőség. — Tehát lesz munka bőven. .. — Lesz. De ahhoz, hogy sikerüljön minden szép elképzelést megvalósítani, hogy ne is olyan sokára valóban Heves megyeinek vallhassam magam, jó együttműködésre van szükség. A fogadtatásból ítélve, s abból, hogy itt milyen jó kollektívát találtam, biztos: közös erővel megoldjuk a ránk bízott feladatokat. Kátai Gábor MENT, KÉRT, KAPOTT Messze nem ér véget a jóra jött kapcsolatokból származó előnyök ismerteté-i se. amikor a tanács ügyesbajos dolgainak intézése után visszajön Nagy Veronika, és ha már itt tartunk, megemlíti, hogy a Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet itt dolgozó részlege két szocialista brigádjának szintén szívügye a község problémáin való segíteni akarás, s csakígy a Hanyi- sajfoki Vízgazdálkodási Vállalatnak, a kommunális üzemnek és az áfésznek. — Ment, kért. kapott az ember — sommázza röviden, és azt mondhatnánk: megnyugodva. ha nem lenne néhány más gond-baj a vállán, amin bizony a segítőkész üzemek sem igen segíthetnek . .. De: félre ború! Ügy tűnik, sikerül megoldani az átányi- ak nagy problémáját is, és — szintén összefogással — áfész, téesz, tanács — jövőre elkészül a kisvendéglő is, és a folyamat bizonyára nem ét- véget. Erre lehet következtetni abból a néhány szóból is. amit Kiss István tsz-elnök mondott Kiss Béláné vezető óvónőnek akkor, amikor a tízezer forint értékű felszerelést átadták: ;— Ez volt. Ibolya, az első szerény ajándékunk — de nem az utolsó... B. Kun Tibor 1979. augu+zty# 4JU, azambni
