Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

CSÜTÖRTÖKI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Brit téuutak — Rhodesiában MIKÖZBEN NAGY-BRIT ANNI A konzervatív kormánya lázasan tevékenykedik a szeptember 10-re tervezett Rhodesia-konferencia „sikeréért”, a Zim­babwe Hazafias Front újólag figyelmeztetett a londoni rendezési terv veszélyeire. Chinamano, a Zimbabwe < Afrikai Népi Unió alelnöke minap tartott sajtóérte- ; kezletén hangoztatta: Thatcher asszony kabinetjének nagy hévvel beharangozott elképzelései nem szolgál­nak mást, mint hogy továbbra is a „külföldi tőke ér­dekeinek megfelelő bábkormány” igazgassa — birto­kolja — az országot. Rhodesia ügyében már hozzászokhattunk, hogy előbb-utóbb mindig kiderül: más törekvés bújik meg az állítólag „tényleges megoldást kereső” nyugati tér- j vek, konferenciák mögött. Chinamano szavai most | mégis külön figyelmet érdemelnek. Ennek oka, hogy ' a májusban hatalomra került brit konzervatív párt­nak eredetileg esze ágában sem volt „rendezési tér- ; vekkel, előállni Rhodesia ügyében. Ellenkezőleg, Thatcher asszonnyal az élen, ők már akkor Muzorewa törvénytelen kormányának elismerését fontolgatták. Csakhogy a brit nemzetközösség augusztus eleji csúcs- értekezlete Lusakában nem azzal az eredménnyel zárult, amelyre Londonban számítottak. Muzorewa kabinetjének tagjait meg sem hívták a konferenciára, míg a Zimbabwe Hazafias Front két vezetőjét, Nkomót és Mugabét valósággal ünnepelték a zambiai fővárosban. Thatcher asszony, hogy ne mérgesítse to- '• vább Nagy-Britannia viszonyát az afrikai országokkal,; eredeti beszédét félretéve — kénytelen-kelletlen bár | — valódi rendezést: szabad választásokat és új alkot- ! mányt ígért Rhodesiában. E rendezési folyamat első állomása közben egy sor elfogadhatatlan feltételt tá- ; masztottak a Zimbabwe Hazafias Fronttal szemben, arról nem is szólva, hogy a rhodesiai rendezésben i ugyancsak érdekelt „frontországokat” meg sem hív- '• ták a tanácskozásra. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT érthető csak j igazán Chinamano szavainak végkicsengése: a fegy- ■ veres felszabadító küzdelem fokozásának kilátásba; helyezése. A 6,8 milliós őslakosság tényleges uralmá- ] ért küzdő front már számtalan tanújelét adta annak, ] hogy kész a tárgyalásos rendezésre, de mindhiába. Jóhiszeműségét, békés szándékát, mint már annyi-< szór, úgy tűnik, ezúttal is ki akarják használni Lón- ] donban. S ami még rosszabb: az afrikai államokat isJ, meg akarják téveszteni, bíráló hangúkat elfojtani.! K. M. Kínai incidensek Augusztus folyamán — nem teljes adatok szerint — Kína körülbelül 100 fegyve­res incidenst követett el a kínai—vietnami határon — közölte a vietnami hírügy­nökség csütörtökön. A pro­vokációknak számos vietna­mi lakos és haitárkörzet esett áldozatául. A támadók jelen­tős anyagi kárt okoztak. Tovább tart kurdisztáni válság Ojabb fegyveres összecsa­pások és a kurdisztáni vál­ság tárgyalásos rendezését célzó erőfeszítések jellemez­ték csütörtökön az iráni helyzetet. A teheráni rádió jelentése szerint a I.lahabadtól észak­keletre fekvő Miandoaban a Líbia ünnepén Tripoli lakosai köszöntik az 1969-cs hatalomátvételt végrehajtó katonákat (MTI fotó — Külföldi Képszolgálat) Harminc autónyeremény a megyében Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek 73. sorsolását augusztus 29-én és 30_án Budapesten tartotta meg. A . sorsoláson azok a 10 000 és * 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1979. április 30-ig váltottak és 1979. július 31-ig még ér­vényben voltak. A budapesti és vidéki be­tétkönyvek 996 db. gépkocsit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 689 db, a 10 000 forintos betétkönyvek, re 307 db. gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rö­vidítések a következők: Zsiguli 1200 ZS., Moszk­vics 2140 M., Skoda 105 S„ Polski Fiat 126 P. F., Zapó. rozsec Z., Trabant Lim. 601 T. kiállító takarékpénztári fi­óknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. Kereken 10 éve. hogy egy gyors, vér-telen . hatalomát­vétel révén Líbia új irány­ba fejlődött. A Szabad Uni- onista Tisatek titkos szerve­zete ekkor döntötte meg Id- risz király imperialistaba­rát monarchiáját, gyökeres változások sorát nyitva meg a hazánknál majdnem húsz­szor nagyobb (de csak ne­gyedannyi lakosú) országban. A katonák államosították a legfontosabb bevételi for­rást jelentő kőolajkiterme­lést, a bankokat, korlátozták a földtulajdont, bevezették a tervgazdálkodást. Moammer al-Kadhafi ez­redes vezetésével Líbia kül­politikája is haladó irányvo­nalat követ. Az ország az el nem kötelezett mozgalom aktív tagja, s különös erőfe­szítéseket. tesz a közel-keleti válság megoldására, a külön. utas tárgyalásokat folytató Egyiptom elszigetelésére. (KS) kurdok megtámadtak egy helyőrséget és egy forradal­mi gárdistát megöLtek. A ha­tóságok két kurdot letartóz­tattak. Az iszlám forradalmi bí­róság ítélete alapján Irán különböző városaiban újabb hat kivégzést hajtottak vég­re kurd felkelőkön, illetve a Kurd Demokrata Párt tag­jain. Az Ettela At című teheráni lap arról számolt be. hogy Darius Foruhar munkaügyi miniszter a kormány és a titkos forradalmi tanács tag­jaival a kurdisztáni helyzet rendezésének lehetőségeiről tárgyalt. Hans Blix svéd külügy­miniszter a teheráni kor­mányhoz intézett üzenetében arra kérte az iráni vezető­ket. hogy „tanúsítsanak na­gyobb engedményeket”, a külügyminiszter sajtónyi­latkozatában kijelentette: az iráni forradalom után re­mélni lehetett, hogy a sah brutális rendszerét a sza­badság váltja fel. Hazaszállították Lord Mountbatten holttestét Csütörtökön délután repü­lőgéppel hazaszállították Angliába Lord Mountbatten ary&ol világháborús hadvezér­nek és diplomatának, II. Erzsébet királynő unokafi­vérének holttestét. Mount- batten tengernagyot az ír Köztársaság partjai közelé­ben robbantották fel jacht­jával hétfőn az IRA terro­ristái. Londonban ülést tartott a brit kormány és Margaret Thatcher miniszterelnök sze­mélyes üzenetben felkérte Jack Lynch ír miniszterel­nököt, hogy a Lord Moun.t- batten emlékére rendezendő jövő szerdai gyászszertartás után tartsanak beható ta­nácskozást a két ország köz­ti karhatalmi együttműkö­dés fokozásáról. Lynch a meghívást elfogadta. Afganisztán Demonstráció a forradalom mellett KABUL Több ezres tömeggyűléseket tartottak Afganisztán váro­saiban és vidóki tartományai­ban. A munkások, a paraszt­ság, a tanulóifjúság, az ér­telmiség, a lakosság minden rétegének képviselői síkra- száliltak az áprilisi forrada­lom vívmányai melett, és támogatásukról biztosították az Afganisztáni' Demokrati­kus Köztársaság kormánya vezetésével elért társadalmi­gazdasági vívmányokat. Támogatásukról biztosítják az afgán kormányt az or­szág vallási vezetői is. gyű­léseiken cáfolják azokat a nyugati propaganda által terjesztett híreket, amelyek szerint Afganisztánban állí­tólag megsértik a vallás sza­bad gyakorlásának jogát. Banktűz Becsben BÉCS Csütörtökön röviddel haj­nali 3 óra előtt Bécsben ki­gyulladt az Osztrák Nemzeti Bank épülete. A VII. eme­leten — eddig ismeretlen okból — keletkezett tűz gyor­san továbbterjedt és az épü­let felső szektorai gyakorla­tilag a tűz martalékává vál­tak. A banktűz súlyos ve­szélyt jelenített az alig 300 méternyire lévő kórházépü­letre is, ezért a gyorsan a helyszínre érkezett tűzoltók mindenekelőtt a tűz tovább­terjedését igyekeztek meg­akadályozni és vízfüggönyt vontak a két épület közé. A mentési és oltási munkálatok egész nap nagy erővel foly­tak. 10 000 vek: forintos betétköny­9 019171 P. F., 9 032333 T„ 9 033004 Z., 9 34911 M., 9 035821 Z„ 9 037099 Z., 9 038956 S., 9 044593 T., 9 046175 Z., 5000 forintos betétkönyvek: 545622 557993 568916 594976 597982 603757 618513 630422 642367 652609 5., 5., T., P. P. P. 9 553847 M„ F., 9 563935 S., ., 9 584797 T., ., 9 596582 Z., 9 599276 T., 9 605568 P. F„ , 9 626204 T., F., 9 637916 S., F., 9 645654 M., F., 9 653610 Z., 654235 P. F. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „igazolást* a betétkönyvet Népújság, 1979. augusztus 31., péntek Levegőben, úton, vasúton Karnyújtásnyira az Ararättöl Alig két óra alatt Moszk­vába vitt a TU—154-es ben­nünket. és onnan újabb jó két óráig tartott az út Je­revánba. Az első meglepetés akkor érte a csoportunkat, amikor az örmény főváros repülőterén megcibálta ru­hánkat a száraz, meleg szél. Még mindig harminc fok kö­rül lehetett a hőmérséklet, pedig akkor már jóval el­múlt éjfél, amikor a gépünk szép simán leszállt a beton­pályára. A moszkvai hűvö- ses nyár után jólesett ez a meleg. — Mi lesz ebből nappal? — szólaltak meg a mindig óvatoskodók. Nekik lett iga­zuk. A KÉTARCŰ ÖRlAS Fecskefészkekre emlékez­tető. szorosan egymáshoz si­muló apró házacskák a ko­pár hegyoldalakra ragasztva. Magas falak zárják el a kül­világtól a ház lakóit. Kes­keny ablakocskák és kalitka formájú kis erkélyek bont­ják meg a síkok rendjét. Az udvar szinte egyetlen terasz, karcsú’ oszlopokon nyugvó tetővel, hogy védelmet nyújt­son a perzselő nap sugarai ellen. Ez a régi Jereván. De a város jó része még ma is ilyen. Hatalmas paloták, széles, nagy távolságokat befutó su­gárutak, modem, több eme­letes lakóházak, egészen friss, tízezres városnegyedek hatalmas karéja, rózsaszín, sárga és barna tufaborítású falakkal, szökőkút és vízme­dence, az autók áradata, tro­libusz és villamos, nyüzsgő forgalom. Ez az űj Jereván, amely­nek múltja alig van, de a jövője annál nagyobb. Mert az építkezés a legszembetű­nőbb jelenség. Attól sem hú­zódoznak a város felelős ve­zetői, hogy az új lakótelepe­ket kilométeres távolságokra építtessék a központtól, fennsíkokra, nem riadva vissza a közművesítés költ­ségeitől. A műit és a jelen ma még együtt él ebben a rohamo­san fejlődő, világvárosi szín­vonalra törekvő örmény köz- igazgatási központban, amely lépten-nyomon érzékelhe­tő. Nemcsak a külsőségek­ben, nemcsak az öltözködés­ben, hanem az emberi tar­tásokban is. De mintha min­denki a holnapra figyelne jobban. A FENNSÉGES ARARÁT Hófödte csúcsaival vigyá­zott ránk az örmények büszkesége, az Ararát, bár­merre jártunk is. Jereván a tenger szintje fölött ezer mé­terre települt, a környező kis városok felkúsztak a több mint kétezer méteres magas­ságba is, de a hőmérséklet mindig a negyven fok kö­rül ingadozott, még az éj­szaka sem hozott enyhülést. Az Ararát mégis hósipkát hordott állandóan és az így fehérre festett csúcsait kevé- lyen nyújtotta fel az alacso­nyabban szálló felhőgallérok fölé. Az 5165 méter magas hegy az örmények szent he­gye. Ma Törökország terüle­tén fekszik. Jártunk Ecsmiadzinban is. az örmény kultúra köz­pontjában, így mondják az ottaniak, nem kis büszke­séggel említve a Jerevántól alig harminc kilométerre eső települést. Ott, a gregorián kereszténység 1600 éves köz­pontjában, a katolikosznak nevezett főpap székesegyhá­zában láthattuk azt a desz­kadarabot, amely Noé bárká­jának állítólagos része. Ugye, köztudott, hogy Noé bárkája a vízözön után az Ararát csúcsánál akadt meg? így tartja a legenda. Ezek után az sem csoda, ha az örmények nagyon büszkék őstörténetükre is, amelynek kezdete szinte be- levész a hajdanvolt idők kö­dös homályába. ÖRMÉNYEK A VILÄG MINDEN TÁJÁN Az időszámításunk utáni háromszázadik évtől említik az örmények történelmének legutóbbi szakaszát. Ez a több mint másfél évezred is tele volt háborúkkal, pusztí­tó vereségekkel és dicsőséges győzelmekkel. A perzsák és a törökök vetélkedtek a haj­dani karavánkereskedelem egyik központjáért, Jerevá­nért, a mindig kitűnő ke­reskedő nép, az örmények fennhatóságáért. A múlt szá­zad elején került örménia Oroszországhoz, majd a Nagy Október ezen a tájon is le­hetőséget nyitott az új tár­sadalmi rend megteremtésé­hez. Legutóbb, 1915-ben a tö­rökök bosszúja pusztított az örmények között. Több mint másfél millió örményt sem­misítettek meg módszeres kegyetlenséggel. Az emlé­kükre emelt kegyhelyen ma örökláng lobog, és az ősi dallamok sirató hangjai szállnak fel a modern stílu­sú emlékmű gránitoszlopai közül. Az örmények szétszóródtak szinte a világ minden tá­jára. De gyakorta hazaláto­gatnak. Bárhol éljenek is, megőrzik anyanyelvűket és régi szokásaikat. Láttunk egy keresztelőt, amikor egy nagyobbacska fiúcskát tartott a gregorián- keresztény püspök a keresz­telővíz alá. A fiú rokonsága két autóval jött el Francia- országból. Ez a keresztelő is az oka volt annak, hogy ha­zalátogattak. De különben is, időnként visszatérni az ősi földre, ez magától értetődő, akár Amerika, akár Afrika,’ akár a világ más része adott is új otthont az örmények­nek. inkább a holnapé Kopár, sziklás, kietlen táj Örményország egy része. Mezőgazdasági művelés in­kább a folyók völgyében ta­lálható. Ásványi kincsekben viszont gazdag. Jelentős a színesfémkohászata, de mel­lette még vegyipara is figye­lemre méltó. Általában is dinamikus az ipari fejlődése. Jerevánban egyetem, tíz főiskola működik és itt ta­lálható az Örmény Tudomá­nyos Akadémia is. Felsőokta­tási intéz-ményeiben sok kül­földi fiatal is tanul. Jellemző adat, hogy Jere­ván negyven évvel ezelőtt még csak kétszázezer lakost számlált, ma már egymillió ember él ebben a főváros­ban. Tisztelik az ősöket, em­lékművek sora is -jelzi ezt az ér őst. A hatalmas szob­rok heroikus fogantatásúak, magasba szökőek, messziről láthatóak, általában csúcso­kon állnak. Évezredeket fog­nak össze ezeknek a szob­roknak az alakjai. Mégis minden a holnapot sugallja eb’ n a városban. Óhatatlanul r-ra gondol az ide vetődött idegen, hogy a következő években lesz majd igazán csodálatos ez az év­ezredeket magába olvasztó város. (Következik: A forró víz városa, Tbiliszi) G. Molnár Ferenc * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom