Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

Napirenden a mezőgazdasági termelési rendszerek továbbfejlesztése Egy MÉM-vizsgálat tapasztalatai A termeléei rendszerek működésének eddigi ered­ményei azt bizonyítják, hogy többségük jól segítette a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés hozamainak növelését, a hatékonyság fo­kozását. Tevékenységükkel lehetővé tették a partner­üzemek termelési színvonalá­nak korszerűsítését, — ezt állapította meg a MÉM át­fogó vizsgálata, amely egy­úttal választ adott a terme­lési rendszerek továbbfej­lesztésének egész sor kérdé­sére. Az elemzés szerint a rendszerekbe tartozó üze­mekben a termelés korsze­rűsítésének üteme felgyor­sult, ami hatással volt nem­csak a szervezetekbe tömö­rült gazdaságok szakmai színvonalára, hanem — a kedvező tapasztalatok átvé­telével — egyúttal JÓL SEGÍTETTE A RENDSZEREKEN KÍVÜLI ÜZEMEKET IS. A gazdaságok, vállalatok rendszerbe való tömörülésére a továbbiakban is nagy szükség van, az együttes munka néhány elemét azon­ban az előrelépéshez töké­letesíteni kell. Egy-egy termelési rend­szer működési körzete eddig, sem és ezután sem kötődik közigazgatási határokhoz. Viszont az a célszerű, ha a nagy területtel és sok part- nergazdasággal rendelkező rendszerek főként egy-egy nagyobb tájegységben tevé­kenykednek. A továbbiak­ban is fenntartják a gazda­ságok számára azt a jogot, hogy maguk döntsenek, me­lyik termelési rendszerhez kívánnak csatlakozni. Nem tartják viszont elfogadható­nak. hogy egy-egy üzem né­mely ágazatával egyszerre több rendszernek is tagja. Ezért az együttműködő gaz­dálkodó szervezetekben az év végéig dönteni kell ar­ról, hogy adott ágazatukkal HOVA KÍVÁNNÁK CSATLAKOZNI, tartozni. Az ilyen alapon történő szerződésbontásokat a rendszerszervező gazdasá­goknak szankciók nélkül kell tudomásul venniök. A rendszerszervező üze­meknek a továbbiakban el kell érniök. hogy az együtt­működő gazdálkodók között a nem indokolható terme­lési színvonalkülönbségek mérséklődjenek, megszűnje­nek. Ezért a technológiai fe­gyelem, valamint az előírá­sok betartását a korábbinál következetesebben megkö­vetelik. Azokban az üze­mekben, ahol a termelés színvonala az' évek során nem növekedett, a rendszer- szervezőknek és a gazdálko­dó szervezet szakmai veze­tőinek meg kell vizsgálniok. hogy miképpen lehetne fel­lendíteni a gazdálkodást. A további teendőkre intézke­dési tervet dolgoznak majd ki és indokolt esetben java­solják majd: az adottságok­kal, lehetőségekkel nem jól élő „elkényelmesedett” gaz­daságokat zárják ki a ter­melési rendszerből. Ehhez azonban hozzá tartozik, hogy a termelési rendszereknek olyan TECHNOI, ÖGIAI VÁLTOZATOKKAL kell rendelkezniök. amelyek lehetővé teszik a rosszabb termőhelyi és üzemi körül­mények között gazdálkodó üzemekben is a jövedelme­ző termékek előállítását. A termelési rendszerek kiemelt feladata a jövőben a gazdasági hatékonyság nö­velése lesz. Alapvető, hogy mindenütt meghatározzák a meglevő eszközökkel való tudatosabb gazdálkodás ele­meit. Ennek érdekében a rendszerszervezők a koráb­binál következetesebben vizsgálják majd az egyes ter­melési tényezők, — úgy mint a termőföld, az eszközök, az energia, az élő- és holtmun- ka-felhasználást, a hatékony­ságot. Nagyobb gondot for­dítanak majd a jobb üzemi munkaszervezési formák ki­dolgozására és széles körű él­téi' jesztésére. (MTI) Környezetvédelmi titkárok tanácskozása Földünk, természetes vize­ink, levegőnk,' településeink tisztaságának védelméről, a tájak, természeti kincseink oltalmazásának teendőiről ta­nácskoztak kedden a megyei tanácsok és a Fővárosi Ta­nács környezet- és termé­szetvédelmi titkárai Buda­pesten a Szabadság-hegyi Jókai klubban. Az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal által első íz­ben összehívott eszmecserén dr. Gonda György államtit­kár. a hivatal elnöke tájé­koztatta a jelenlevőket az időszerű feladatokról. A tit­károk a közelmúltban álltak munkába, ilyen munkakör eddig nem volt. Tennivalói közé tartozik a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­ga mellett működő környe­zet- és természetvédelmi bi­zottságok munkájának tá­mogatása, a környezet- és természetvédelmi munka megyei koordinálása, szerve­zése, ellenőrzése. Pasztörizáló berendezések a Tejipari Vállalat nagygombosi üzemében A tej útja Egyre jobb eredményeket ér el az állat terí vesztésben a hat_ vani Lenin Termelőszövetkezet. Különösen figyelemre méltó a tejtermelés: ebben az esztendőben az egy tehénre jutó át_ lag várhatóan eléri a 4500 litert. Képeinken a tej útját követtük. A zsírtartalmat állandóan ellenőrzik: Vágó József a termelőszövetkezet szakosított tehenészeti te. lepénck vezetője cs Oravecz György, a Tejipart Vállalat körzeti ellenőre. Ez kerül a fogyasztóhoz: az üzemben naponta mintegy 16 ezer liter kakaót is ké­szítenek. (Fotó: Szabó Sándor) Szállítás a földekről Készülődés az utolsó nekifutásra Silózás, talajmunka, műtrágyázás Több gazdaságban az utóbbi hetek esőzései nyomán ismét megkezdték a lucerna vágá­sát. (Fotó: Perl Márton) Nyugodtan, úgyszólván ké- v. nyelmesen telnek ezek a he­tek a földeken. A kiegyen­súlyozott — csapadékban sem szűkölködő — időjárás lényegesen nagyobb lendüle­tet adott a talajmunkáknak, ugyanakkor zavartalanul ké­szülhetnek a gazdaságok az év utolsó, talán legnagyobb nekifutására is. Rendkívül fontos hónapok állnak a leg­több mezőgazdasági üzem előtt. A sok számítást meg­csúfoló, nem kis veszteségek­kel járó első félév ugyanis még a hagyományosan jó­módú gazdaságok pénztárcá­jában is mélyre nyúlt — szükség van hát minden szem őszi termésre. A kiszá­míthatatlan őszi hónapok elé azonban csak megfele­lően felkészített gépekkel és emberekkel nézhetnek nyu­godtan az üzemek. Sok lesz a munka az el­következendő hónapokban. Legalábbis erre utalnak az ígéretesen fejlődő kukori­ca-, napraforgó-, cukorrépa-, szőlőtáblák. TISZANÄNÄN a közös gazdaságban azon­ban most is akad munka bőven. Csak legfeljebb nem olyan látványos, mint az aratás. Javában vágják a si­lókukoricát a 37 hektáros termőterületről. Kiváló mi­nőségű téli takarmánynak valót gyűjtenek be a gépek, s nem panaszkodhatnak a nánaiak a 225 mázsás hoza­mokra sem. Ugyanakkor ké­szülnek 131 hektáron a vö­röshere magfogására, s a jó termés mellett komoly be­vételre is számítanak a gaz­daságban. Arról nem is be­szélve, hogy a betakarított mag javarészt külhoni vá­sárlókra vár majd. Nincs idejük pihenni a traktorosoknak sem. Eddig ezer hektáron végeztek a tarló forgatásával és a nyá­ri szántással, de elkezdték az őszi bevetésre kerülő gabo­naterületek mélyszántását is. Nyomukban pedig már ott járnak a műtrágyaszóró gé­pek, hogy pótolják mindazt, amit a nyáron vágott búza kiszipolyozott a talajból. Az istállók környékéről a föld­be kerül több mint kétezer vagon szerves trágya is. A műhelyekben helyükre kerülnek a kombájnok ku­korica adapterei, a gépeket megtisztítják az aratás porá­tól. az elhasználódott, kopott alkatrészeket pedig kicseré­lik. Túl vannak már a vető­gépek is az utolsó beállítá­sokon, hisz két hét múlva már másfél ezer hektár munkája vár rájuk. Gyakran megfordulnak manapság a tiszanánaiak Jászladányban. A szövetkezet vezetői ugyanis most tár­gyalnak a helyi gazdasággal az együttműködés lehetősé­geiről, mivel maguk igen ne­hezen birkóznának meg 1100 hektár kukorica és napra­forgó termésével. GYÖNGYÖSPATAN is jelenleg a silózás a leg­fontosabb munka. Hatvan hektáron mintegy 400 vagon jónak ígérkező téli takar­mányt kívánnak betakaríta­ni a több mint ezres tehén- állomány számára. A talajművelő gépek ve­tésre készítik elő a táblákat, s megkezdődött azoknak a részeknek a forgatása is, ahová majd az új telepítésű szőlők kerülnek. Itt is, má­sutt js szórják a szerves trá­gyát, műtrágyát, amit azután rögtön fordítanak is a föld­be, hisz 10—12 nap múlva az árpát, majd pedig a búzát vető gépek járnak már itt. Ezen a vidéken is most már sokallják egy kissé az esőt. A szőlőt például rend­szeresen kell a rothadás el­len permetezni és a szépen fejlett kukorica, napraforgó is inkább meleg, napos időt kíván. A szőlőterületekről egyébként a pataiak várha­tóan kisebb termést szüretel­nek majd a tervezettnél, ugyanis a júniusi jég a gyöngyös-tarján! és patai ré­szeken alapos pusztítást végzett. VÄMOSGYÜRKÖN a Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezet szakemberei ebben az idő­szakban mérik fel, hogy mi­lyen munkákra kell felkészí­teni a gépeket, egyáltalán mennyi tennivalójuk lesz ezen az őszön. A határszem­lék, termésbecslések tanúsá­ga szerint akad- majd bőven, hiszen a kukorica csaknem 1300 hektáron ad majd jó termést, s amennyiben az időjárás is segít, napraforgó­ból ugyancsak meghaladják majd a hozamok a 20 má­zsát. Betakarításukra már ké­szen áll hat NDK-kombájn, melyek 10—12 nap múlva látnak munkához. Hogy mindenre maradjon ideje a . gépeknek, a tál aj munkák egy részét már jóval korábban elkezdték. Az aratást köve­tően másfél ezer hektárt ké­szítettek fel a vetésre, s a kukorica, illetve napraforgó helyére még további ezer hektár gabona kerül. A ko­rábbi tarlókra szórják most a szerves- és műtrágyát, így a földeken dolgozó hét erő­gépre itt már csak a forga­tás és az utolsó felszíni munkák várnak. Egyúttal begyűjtik a másfél ezres ál­latállomány takarmányát, több mint 280 vagon silóku­koricát is. KERECSENDEN viszont már a tavasszal vetésre kerülő újabb koku- rica talaját szántják az ekék. Tehetik, mivel a búza hát­rahagyott tarlóin már min­dent elvégeztek, s csak a ve­tésre alkalmas időt várják. Befejezték a silótakarmány betakarítását is: a termőte­rületről mintegy 200 vagon szenázs került a tárolókba. A közeli napokban még sort kerítenek a lucernamagfo- gásra is. mely elsősorban a kalászosok nyári veszteségeit hivatott pótolni. Hasonlóan javítja majd a gazdaság pénzügyi mérlegét az őszi növények termése, melyek a tervezett mennyiséget is meghaladhatják, sőt kedvező idő esetén például szőlőhői még a vártnál is többet szedhetnek a szüretelők. (cziráki) A Volán és a magyar nkorínar megállapodása Az ötéves keretszerződést pontosítva a Volán Tröszt és a magyar cukoripar megkö­tötte az idei szállítási meg­állapodást. amely szerint szeptember elejétől a fel- dolgozási idény végéig, több mint 1.9 milliárd tonna ré­pát fuvaroz el az ország leg­nagyobb közúti közlekedési szervezete. A szerződésnek megfelelően 260 ezer tonna répát közvetlenül a földek­ről. a betakarító gépsorok alól szállítják a gyárakba, a többit a prizmákból és a ra­kodóhelyekről viszik a te­herautók az üzemekbe, s csaknem 400 ezer vagon ré­pát fuvaroznak a lerakatok- tól a vasútra is. A kocsipark' már rendel­kezésre áll a répaszállításra, munkásukat, beosztásukat a következő napokban, hetek­ben szervezik meg az érde­kelt gyárak és Volán-válla­latok. amelyek szakemberei bejárják a répaútvonalakat, felmérik a távolságokat, ki­jelölik a rakodóhelyeket, és ezek alapján pontos menet­rendet készítenek a teher­autóknak annak érdekében, hogy az utolsó répaszállit- mányig megállás nélkül dol­gozó cukorgyárak folyama­tosan. zavartalanul megkap­ják a nyersanyagot. 1979. augusztus 29., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom