Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

A HEB újra megvizsgálta Hogyan utazik az élelmiszer? Ä megye! népi ellenőrzési bizottság azokban az ese­tekben, amikor sok hiányos­ságot tapasztal, szükségesnek tartja, hogy javaslatai sor­sáról utóvizsgálattal is meg­győződjék. Különösen szük­ség van a megkülönböztetett figyelemre akkor, ha á la­kosság egészét érintő, élet­színvonal-politikánkkal szo­rosan összefüggő témákról van szó. Ilyen az élelmiszer- fuvarozások helyzete is. A népi ellenőrök az elmúlt év első félévében ezt a Volán 4. számú Vállalatnál, a Bor­sod—Heves megyei FÜ- SZÉRT-nél, a ZÖLDÉRT Vállalatnál, az egri, füzes­abonyi áfésznél, a Heves me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál vizsgálták. Megállapították egyebek mel­lett, hogy a Volán nem tel­jesíti pontosan szerződéses kötelezettségeit, nem készte­ti erre anyagi érdekeltség sem. A korszerű szállítási módok lassan terjednek, szervezetlenség tapasztalható a FÜSZÉRT-nél, vitatkoz­nak egymással a fuvarozók, fuvaroztatók, nincs közöttük jó együttműködés. A NEB-javaslatok nyo­món a megyei tanács keres­kedelmi osztálya és az érin­tett vállalatok közös terve­zetet készítettek a hiányos­ságok megszüntetésére. Mi valósult meg ezekből? Erre voltak kíváncsiak a népi el­lenőrök, amikor 1978-ról, s az idei első félévről gyűj­töttek tapasztalatokat. Nem volt lemaradás A Volán gépkocsiparkja főleg nagy teljesítményű te­herautókból áll, kihasználá­sukat is csak nagy tömegű áru szállítására érdemes szervezni. Kis súlyokkal, nagy állásidőkkel nem éri meg. Csúcsidőben, gyümölcs­szállítási szezonban így megint csak nincs meg a kí­vánt teljesítmény. Mozgé­kony, kis teherautókból kel­lene nagyon sok — elsősor­ban a nagykereskedelmi vál­lalatok saját tulajdonaként. A ZÖLDÉRT-nek van ugyan 20 gépkocsija, de igencsak elöregedőben, s nincs fej­lesztési lehetőség újakkal pó­tolni a régieket. Vagyis kevés az erre for­dítható pénz, s nem lesz több később sem. A megle­vőkkel kell okosan, minél szervezettebben, jól gazdál­kodni. E téren — szerencsé­re — tapasztalni változáso­kat a tavalyi vizsgálat óta. Az elmúlt esztendőben 121 gépkocsival vett részt a Vo­lán a kereskedelem árufuva­rozásaiban, s a FŰSZERT - tel például közös programot dolgoztak ki a fuvarozók. A nagykereskedelmi vállalat is felülvizsgálta addigi megál­lapodásait és korszerűbb ér­dekeltségi rendszert dolgo­zott ki. így aztán tavaly már nem volt a FÜSZÉRT-nek szállítási lemaradása (1977- ben csak a IV. negyedévben 950 tonna volt ez a lemara­dás!), sőt a Volán tudott a szezonban szerződésen felül is adni gépkocsikat. Lehet gyorsabban is Kevés a rakodómunkás, kevés a gépkocsi; ez tény. De soha nem is lesz elég, ha a szállítási láncolat nem kor­szerűsödik. Konténerekben, gépi rakodással lehet gyor­sabban is, ehhez kell az erők összefogása, a fuvarozók, a fuvaroztatók közös érdekelt­ségen alapuló együttműkö­dése. De a konténer drága és nem azonos az anyagi ér­deke a kis- és nagykeres­kedelmi vállalatnak, a kon­ténerek fogadására pedig nem alkalmasak az üzletek, sőt a fejlesztéseknél sem veszik figyelembe a konté­neres áruszállítás igényét. Tavaly egységrakomány fo­gadására 57 bolt átalakítá­sát tervezték, 49-ben sikerült. Az idén 39 üzletnél tervezték ugyanezt, de olyannyira nincs rá pénz, hogy az egész program meghiúsulhat. Per­sze a konténereket néhol úgy használják, mintha nem is lennének: nem cserélik, ha kiürülnek, hanem szépen újra telepakolják áruval. Polcnak tényleg drága. Az­tán az ipar: a csomagolt liszt konténeres szállítását a megyében csak az egri ma­lom vállalja, cukrot pedig kizárólag csak a selypi gyár szállít ilyen módon. Elrom­lott a gép, emiatt jó ideje nem tud például zsírt cso­magolni a húsipari vállalat... A szerződéses fegyelem... Ha csak a hiányosságok­nak adunk hangsúlyt, úgy tűnik, hogy egyre aggasz­tóbb a helyzet az ellátás alapját jelentő élelmiszer- szállítások terén. Az is tény azonban, hogy elmaradt szállítások, megoldhatatlan kapacitáshiányok azért nem voltak a megyében az elmúlt esztendőben. Egyúttal bizo­nyítéka ez a jobb együttmű­ködés eredményének a ru­galmas szervezésben rejlő lehetőségeknek is. Erre már találni példát: nemcsak ale- velezgetés, a hibák másra tologatása a jellemző. A fej­lesztési pénzek közös fel- használásával például gyor­sabban korszerűsíthető a szállítási lánc is. S csak jól együttműködve tudják ki­használni a gépesített rako­dást, a konténerek előnyeit, összehangolt ellenőrzésekkel nagyobb rendet lehet tartani a szállításoknál, a szerződés­ben vállaltakat pedig nem szabad „ha sikerül” módon felfogni. Mért egyébként az igaz: egymásra ugyan pa­naszkodnak a szállítók és a fuvaroztatók, de kötbérről, kártérítési igényről eddig szó sem volt. A „jó kapcso­lat” fogalma alatt persze egyáltalán nem ezt értjük. Jobb az együttműködési készség, ezt bizonyítják a népi ellenőrök második vizs-1 gálata után hozott gyors in­tézkedések is. Rendszere­sebb, tervszerűbb ellátás le­het ennek az eredménye a felsorolt sok nehézség elle­nére. Ez pedig egyáltalán nem lehet közömbös, hiszen életszínvonalunk mutatója az is, ha megnézzük: megkap­ja-e a pénzéért, a vevő, amit szeretne... Hekeli Sándor 60 éve történt... Egy hősi korszak utolsó órái korabeli dokumentumok tükrében B 1. „A PROLETARIÁTUS a diktatúra életbe léptetésével vállalta nemcsak a munká­sok uralmának átvételét, nemcsak a kapitalista terme­lőrend lerombolását és a szo­cializmus fölépítését, hanem vállalta mindazt a küzdel­met és szenvedést, amire a külső és belső osztály harc a fölszabadult munkásságot rá­kényszeríti.” (Vörös Újság, 1919. augusztus 1.). 2. „ANNAK A SZERVEZ­KEDÉSNEK, amely a szocia­lista lobogó alatt 1917-ben a közalkalmazottaknál meg­indult, a proletárdiktatúra kikiáltása idejében az volt az eredménye, hogy a régi bü­rokrácia fehér rabszolgái nagy tömegeikben lelkesedés­sel állottak a Tanácsköztár­saság mellé és csak egy egé­szen jelentéktelen kis részük volt az, amelyik nem akart volna az új rendbe beillesz­kedni. Természetes, hogy a diktatúra mellett állott a közhangulat, mert a több mint kétéves szocialista agi­táció megtanította a hivata­lok munkásait arra. hosy csak a szocialista ideálok megva­lósulása juttathat minden dolgozó embernek és így a közalkalmazottaknak is be­csületes, kultúremberhez méltó életet. A régi ellenté­tek megszüntetése céljából nem mulasztotta el az agitá­ció azt sem, hogy a fizikai és szellemi munkások állan­dó együttműködésének szük­ségességét és hasznosságát hangoztassa.” (Vörös Újság, 1919. augusztus 1.). 3. ÚJ GYERMEKJÁT­SZÓHELYET nyit szombaton, augusztus 2-án a Munkások Gyermekszínháza a Hermina út 55. szám alatti kerthelyi­ségben. A színház igazgató­sága ezúton hívja fel a Gyermekbarát Egyesület cso­portjait, hogy az ünnepélyes megnyitáson minden csoport képviseltesse magát, mégpe­dig két gyermekkel egy-egy csoportvezető kíséretében. A csoportok a vezetőket meg­bízólevéllel lássák el. A gye­rekek előbb végignézik a Gyermekszínház fél négy óra­kor kezdődő előadását, elő­adás után pedig átvonulnak a játszóhelyre, ahol'a szoká­sos uzsonnái is kiosztják^ (Vörös Újság, 1919. augusz­tus 1.). 4. „ABBAN A TÖREK­VÉSBEN, hogy valamennyi­re enyhítsük azt a nyomo­rúságot, amely a háború nyo­mán szakadt ránk ás elvi­selhetőbbé tegyük azokat a nélkülözéseket, amelyeket nem is annyira az entente blokádja, sokkal inkább az általános európai áruhiány és a kapitalista termelés nem­zetközi csődje okoz, csak a / saját erőnkre, saját mun­kánkra támaszkodhatunk. Így is, minden erőnk és munkaképességünk teljes megfeszítésével, csak éppen enyhíthetjük a közellátási helyzet rendkívüli nehézsé­geit. A megoldást, a jogos igények valóban emberi mó­don való kielégítését csak a világforradalom hozhatja meg, amely a kapitalizmus kielégíthetetlen profitéhsége által ma teljesen megbénított termelőerőket ismét felszaba­dítja majd és a dolgozó em­beriség szolgálatába állítja. (...) A forradalom belső frontján semmire sincs na­gyobb szükség, mint hogy minden dolgozó a legnagyobb Műszereit a járműiparnak A Ganz Műszer Művek Elekig romos Készülékek és Mérő­műszerek Gyára termékei­nek jelentős felhasználója a járműipar. Hajókhoz, moz­donyokhoz is gyártanak mű­szereket és sokféle ilyen be­rendezés készül itt a kőolaj­ipar, a kohászat és a külön­féle kutató intézetek részére is. A korszerű műszerekből évente jelentős mennyiséget szállítanak exportra. A ké­pen: a fűtőrendszerekbe építhető szabályozó műszer az energiatakarékosságot is elősegíti. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Rubel, dollár ős paradicsom Országos konzervipari tanácskozás Hatvanban — A paradicsom a kon­zervipar „szent” növénye, eb­ben az évben 442 ezer tonná­nyi termésre szerződtek gyá­raink, s ennek egynegyedét a hatvani gyár dolgozza fel. — E szavakkal kezdte bevezető előadását tegnap délelőtt dr. Mihalusz Ferenc, a Konzerv­ipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója az üzem mű­velődési házában, ahol az iparág csaknem száz szakem­bere jött össze, hogy megvi­tassa paradicsomtermelésünk jelenét, a feldolgozás helyze­tét és jelentőségét. A vezér- igazgató egyben utalt az ipar­ág aszály okozta nehézséged­re is, például a jelentős zöld­borsókiesésre, s fölvetette a paradicsommal összefüggő problémákat. így követel­ményként szögezte le, hogy hazánk külkereskedelmi egyensúlyának helyreállítása szempontjából nem lehet kö­zömbös a paradicsomkonzer- vek exportjának nyolcvan­százalékos dollár- és rubel - hozama, ami persze nagy­mértékben függ a piacra do­bott áru minőségétől. Hang­súlyozta, hogy a közös érdek fölismerése, az összehangolt, a minőségjavításra törő mun­ka vezet csak világpiaci hely­öntudatossággal és fegyelme­zettséggel teljesítse a maga munkaikötelezettségét. A dol­gozók különböző kategóriái pedig megértéssel fogjanak össze, hogy a fizikai munka, a műszaki, a szervezői és az ezekhez kapcsolódó — tehát produktívnak minősítendő — adminisztrációs tevékenység abban a szoros összhangban és összefüggésben érvénye­sülhessen, amilyenre a ter­melés legjobb lebonyolítása érdekében feltétlenül szükség van”. (Hevesi Gyula: Munka és forradalom. Vörös Újság, 1919. augusztus 2.). 5. „BESZÜNTETIK A BENZIN KIUTALÁST. A nép- gazdasági tanács földmívelési főosztálya cséplő és egyéb mezőgazdasági motorokhoz szükséges benzin kiutalását beszüntetni volt kénytelen, mert a még rendelkezésre ál­ló korlátolt -készleteket hadi érdekből a hadseregfőpa­rancsnokság lefoglalta. A cséplésd és egyéb mezőgaz­dasági célokra, tehát a to­vábbi intézkedésig a benzin- kiutalások szünetelnek. A benzin engedélyezése iránt a népgazdasági tanács foldmí- velésügyi főosztályához be­adott kérelmek ez idő szerint ki nem elégíthetők. A sze­mélyes sürgetés céltalan”. (Vörös Újság, 1919. augusz­tus 2.). (Folytatjuk) zetünk visszaszerzéséhez, dol- lárkihozatalunk megjavításá­hoz. A vezérigazgató bevezető előadásának gondolatkörét bővítette későbbiekben a tröszt termelési igazgatójá­nak, Oláh Miklósnak a refe­rátuma is, utalva arra, hogy az iparág a közelmúlt évek­ben 340 millió forintot költött technológiai fejlesztésre, nö­velve Hatvan, Szeged, Nyír­egyháza, Nagykőrös, Kecske­mét üzemeinek sűrítő kapaci­tását, s elősegítve napi ezer vagon paradicsomzuzalék korszerű feldolgozását. Az alapvető minőségi paramé­terekről szólva kifejtette a termelési igazgató, hogy a világpiacon nehéz a helyze­tünk az eltérő szabványkö­vetelmények miatt. Sűrítmé­nyeink alig 45 százaléka üti meg az első és másod osztá­lyú követelmények színvona­lát, aminek következtében kiszorultunk az európai piac­ról. Ez a szigorodás is a technológiai fegyelem szilár­dításét, -a termelő üzemek, gazdaságok több figyelmét írja elő, ha lábon akarunk maradni a nemzetközi ver­sengésben. Dr. Mihalusz Ferenc és Oláh Miklós referátumait csak megerősítette a követke­ző előadás, dr. Czanik Sán­dor, a HUNGAROFRUCT ve­zérigazgatója. Említette, hogy a legtöbb reklamáció para- dicsomkonzerveknél a püré homogenitása, színe, konzisz­tenciája, valamint a növény­betegségekre utaló következ­te,tések miatt érkezik a kül­kereskedelmet szervező, le­bonyolító vállalathoz. Hogy milyen eredőre vezethetők vissza ezek a tünetek? Oko­zati tényező lehet a vetőmag, a művelés, a kézi és gépi be­takarítás éppen úgy, mint a feldolgozó ipar kellő techno­lógiai fegyelmének lazulása (Tudósítónktól): Hamarosan megszűnnek a Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat anyagtárolási gondjai me­gyénkben. A nagyszabású beruházási program kereté­ben Egerben épülő központi telepen, a Kistályai úton, a napokban adtak át az építők egy növényvédőszer-raktárat. Ez ideig a vállalat a megye több pontján, különböző bér­leményekben volt kénytelen tárolni a növényvédő szere­ket, a mezőgazdasági gépe­ket, az új telepen ezek mind együtt lesznek majd. A mintegy 70 millió forint értékű beruházás két ütem­ben valósul meg. A kivitele­ző, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat a követ­kezdve a kihelyezett lényerő állomásokén, s befejezve a selejtes kiszerelésen, csoma­goláson. Az elhangzott előadások nyomán szenvedélyes vita ke­letkezett a jelenlevő terme­lőszövetkezeti elnökök, álla­mi gazdasági igazgatók, to­vábbá a kutatóintézeti veze­tők és feldolgozóipari szak­emberek között. Igen sokan kifogásolták, hogy az iparág nem a minőség szerint hono­rálja a telepekre bejutó nyersanyagot, tehát a terme­lők kevéssé érdekeltek a jó árucikk kihozatalában. Ilyen értelemben tette le a voksot Preszter István, a Csányi Ál­lami Gazdaság igazgatója, Dóra Béla, a soroksári para­dicsomtermesztő rendszer el­nöke ugyanakkor aggályait fejezte ki, hogy a betakarító­gépek árának tetemes növe­kedése visszariasztja a gaz­daságokat e kultúra művelé­sétől. Bellák István, a Hat­vani Konzervgyár főmérnöke viszont elutasította a Zöldség­termesztési Kutató Intézet véleményét, miszerint a ki­helyezett lényerő állomások okozzák a nyersanyag, illet­ve a konzervipari készítmé­nyek minőségének romlását. Mint kifejtette, éppen a Kon. zervipari Kutató Intézet mé­rései tanúsítják, hogy a be­takarítás ilyen jellegű fel- gyorsítása nincs a paradi­csom kárára, ha a fel dől gozó- ipar hivatása magaslatán áll. Befejezésként dr. Mihalusz Ferenc vezérigazgató össze­gezte a vita tanulságait. Meg­állapította, hogy a sokoldalú érdeklődés, az ülésen meg­nyilvánult felelősségtudat minden, bizonnyal jelentős mértékben biztosítja az ipar­ág fejlődését, s elősegíti a paradicsom feldolgozásának minőségi, mennyiségi növe­kedését. kező esztendőben fejezi be a munkát: a 3500 négyzetméter alapterületű raktár felépíté­sével az első ütem valósult meg. Az eddigi szakaszban elkészült még a tmk-műhely, az 50 köbméteres víztároló, a második ütemben újabb rak­tárakat, szociális létesítmé­nyeket építenek majd. A ki­vitelezők ígérete szeript az eddigieknél gyorsabb tempó­ban ... Mika István 18W. augusztus 1„ szerfia (m. gy.) Befejezték az első ütemet AGROKER-telep épül Egerben i

Next

/
Oldalképek
Tartalom