Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-08 / 158. szám
Mint lapunkban beszámoltunk róla: 1979. június 14—21. között rendezték meg Magyarországon és Finnországban az ötödik magyar—finn, illetve a finn—magyar barátsági hetet. A finnországi eseményeken a 300 tagú magyar delegáció tagjaként részt vett lapunk munkatársa is, aki az elkövetkezendő napokban írásaiban igyekszik feleleveníteni a baráti találkozó fontosabb eseményeit, érdekesebb tanulságait. Ami nincs benne az útikönyvekben A vakáció MÚLT HÓNAPBAN egymilliónál több általános iskolás diák számára ért véget a tanév; melléjük sorakozik még, vagy negyedmillió 15—16 éves, kisgyermeknek már aligha mondható kamaszfiú és leány. A szülőknek nem lehet közömbös; jól szervezett-e a vakációjuk, vagy csak csellengenek, csatangolnak, zabolátlan játékot űznek, amely ezerféle balesetveszélyt rejt magában. Korántsem túlzottak a szülői gondok. Jó néhány éve azonos jelzéseket közölt ilyentájt a figyelmeztető statisztika: a vakáció heteiben ijesztő méretekben szökik felfelé a grafikon. A halálos végű vízi balesetek száma csaknem kétszerese a tavaly ilyenkorinak: Az ok: tiltott helyen, mély vizű tavakban, folyókban fürdés. Nőtt a közlekedési gyermekbalesetek aránya is. A korábbinál gyakoribbak az olyan balesetek, amikor személyautókban utasként ülő gyermekek sérülnek meg, vagy amikor kerékpározás, rollerezés, illetve labdázás hevében futnak és ugranak a járművek elé. S ami a leginkább elgondolkoztató: megállapították a szakemberek, hogy korántsem csak a gyermeki elővigyázatlanság vagy figyelmetlenség az oka a tragédiáknak. Igen gyakran a felnőttek elővigyázatlansága, hanyagsága, az elemi közlekedési szabályok megszegése okoz gyermekbaleseteket. Csupán egyetlen példa is bizonyítja^ minden jogosítMint annak idején lapunkban már beszámoltunk róla: tevékenységi körét túllépve, alapszabályait megsértve, különböző építőipari jellegű munkálatokba fogott a Recski Rézművekben a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet. 'Az első perctől sok tekintetben gyanús vállalkozást először a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei' vizsgálták meg, ítélése szerint mi ennek az oka és hogyan ítélhetjük meg jelenlegi állapotát és a perspektíváját? — Való igaz: a-mai helyzetet az jellemzi, hogy az enyhülés a nemzetközi viszonyok fejlődésének fő iránya, de a folyamat kétségtelenül lelassult és ellentmondásossá vált. Miért következett ez be? Az enyhülési folyamat előző szakaszában a kiala- I kult realitásokat kellett 1 elismertetni. Az enyhülés- 1 nek abban az időszakában nagyon jelentős eredmények születtek, különösen Európában, a szovjet—amerikai kapcsolatokban, de néhány veszélyes hidegháborús feszültséggóc felszámolásában is. A mostani szakasz eltérő. Ebben a szakaszban a megelőző, az eredményeket létrehozó erőviszonyok alapján állunk, bár a fejlődés tendenciája megerősödött a társadalmi haladás erőinek javára. Lényegében tehát az erőviszonyok azonos színvonalán kell továbblépni. Éppen ezért ezt az időszakot nem a rendkívüli, nagy eredmények, hanem az enyhülés hétköznapjain végzett szívós építőmunka jellemzi, amikor mindennap harcolni kell az újabb megállapodásokért vagy a korábbi eredmények megvédéséért, és sokkal inkább érvényesíteni kell a kölcsönös érdeket. Ugyanakkor a burzsoázia hidegháborús körei is magukhoz tértek és az új körülmények között megtalálták a módját és lehetőségét annak, hogy nyomást gyakoroljanak a szocialista országokra, hogy akadályozzák a nemzetközi viszonyok továbbfeilesztését, és hogy nyomást gyakoroljanak saiát osztályuknak azokra a köreire is, amelyek viszonyíts reálisan veszélyei vánnyal rendelkező, vagy hivatásos „pilóta” jól tudja, hogy a sofőrülés melletti első ülésre soha nem szabad gyermeket ültetni. E szabály ellenére számtalan esetben ülnek gyermekek ezen a nagyon veszélyes helyen. Sok ezer gyerek nyári vakációjára az a jellemző, hogy kulcsot kap a szülőktől, pár forintot ebédre, mondván, hogy aztán nehogy fagylaltra költse. Már a 8—10 éves gyereket is biztatják, menjen le a játszótérre, a ház körüli területre vigye a labdát, a biciklit, általában töltse el „valahogyan” az idejét. Nyüzsgő gyerekcsapatok fociznak a tereken, merészkednek kerékpárral a forgalmas utakra, ott játszanak. Mindenképpen felnőtt felügyelete nélkül töltik napjaikat. Igen sokszor lehetünk tanúi annak, hogy a felnőttek egy része nem ügyel eléggé biztonságukra; gyalogosként nem figyelmezteti őket, motoron, gépkocsin ülve pedig nem számol eléggé a gyermekek meggondolatlanságával és a gyermek veszélyérzetének hiányával. Pedig a felnőttek körültekintésére, gyerekeket óvó figyelmére a vakáció időszakában különösen nagy szükség van. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy elsősorban a felnőttek társadalmának kell az ifjú életeket óvni, és védeni akár azzal, hogy kézen fogjuk őket, akár azzal, hogy figyelmeztetünk, óvatosságra intünk. (V. M.) majd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság indítványára az Egri Megyei Gazdasági Bíróság elé került az ügy, amely a napokban hozta meg ítéletét. A bíróság a szövetkezetét 481.208 forint gazdasági bírsággal sújtotta és kötelezte a 14 436 forintos eljárási költségek megtérítésére is. Az ítélet jogerős, mivel az érintettek közül senki sem fellebbezett. tekintenek a nemzetközi helyzetre. Az enyhülés korábbi időszakában igazolódott, hogy ez a fejlődés elsősorban a társadalmi haladás erőinek kedvez. Éppen ezért a hidegháborús körök megpróbálják megállítani, visszafordítani a folyamatot. A viszonylag reálisabb csoportok a folyamatot lassítva keresik osztályérdekeik érvényesítésének módját, lehetőségeit a békés egymás mellett élés viszonyai között. A nagy nehézségek ellenére is optimisták lehetünk az enyhülés jövőjét illetően, ha minden érdekelt politikai erővel szívósan és következetesen harcolunk továbbfejlesztéséért. Ezt bizonyítja a szovjet—amerikai kapcsolatokban beállt javulás, a SALT—II. aláírása, a különböző társadalmi rendszerű országok vezetőinek gyümölcsöző találkozói, stb. — Az enyhülés útjában a fegyverkezési verseny jelenti a legfőbb akadályt, amelyet az erőpolitikát képviselő militarista körök kényszerítenek a világra. Az utóbbi években ezek egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki, ez a körülmény milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet? — A fegyverkezési verseny anyagi terhei általában ismertek. Nagyon sok adatot ismerünk ezzel kapcsolatban. mindnyájan tudjuk, hogy a világon most naoonta 1 milliárd dollárt költenek fegyverre. Emö- gött anvaei erő van, nem panír. Tudunk más adatokat is, ezeket most nem akarom sorolni, viszont nem vizsgáljuk meg elég mélyen és közösen a militarizmus szociális-társadalmi hatását. Én erre szeretném fölhívni a figyelmet. Először az imperialista militarizmus a társadalomMielőtt felelevenítenénk a Poriban és környékén, valamint a Helsinkiben töltött nyolc nap legemlékezetesebb eseményeit, hadd nyújtson át a szerencsés szemtanú néhány olyan újdonságot, érdekességet, — informátorai a Finn—Magyar, illetve a Magyar—Finn Baráti Társaság eminens tisztségviselői voltak — a mai Finnországról, amely a legfrissebb magyar nyelvű folyóiratokban, könyvekben sem találhatóak ma még meg. De előtte már csak tiszteletből is essünk át egy önkéntes szellemi vámvizsgálaton, és ha csak néhány sorban is, de frissítsük fel azokat az ismereteinket, amelyeket valamennyi finnbarát magyarnak illik tudnia Finnországról, Kezdjük talán azzal, hogy a kis Finnország területe — 337 ezer négyzetkilométer — nagyobb, mint Nagy- Britanniáé, a Német Szövetségi Köztársaságé, vagy Olaszországé. Kiterjedésére nézve Európa hatodik legnagyobb állama. Négymillió- hétszázezer lakosa van, államformája köztársaság, a legmagasabb közjogi méltósága a köztársasági elnök, legfelsőbb közjogi szerve pedig az egykamarás parlament. Az országban több mint hatvanezer tavat tartanak számon, éghajlata mérsékelt, a leghidegebb hónap a február, a legmelegebb pedig a június. A nyári fehér bán az erőszak legfőbb bázisa. Ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk a terrorizmust is. A terrorizmus újabb hulláma a 70-es évek közepén és második felében kezdődött, megintcsak összefüggésben azzal, hogy fokozódiott a fegyverkezési verseny és az „emberi jogok” kampánya antikom- munista tartalmat kapott. Ezért szerintem a terrorizmust nem lehet csak nemzeti keretek között vizsgálni, gyökerei a nemzetközi imperializmusban és a mi- litarizmusban vannak. Jellemző, hogy abban a pillanatban, amikor egy országban a terrorizmus nagyobb arányokat ölt, baloldalinak álcázzák, a nemzetközi forradalmi mozgalomból (vett kifejezésekkel illetik) lopott mezbe öltöztetik, és az imperialista propaganda azzal vádolja a szocialista országokat, hogy ott képezik ki ezeket a csoportokat. A militarizmus további társadalmi hatása, hogy félelmet kelt az emberekben, azt a gondolatot ülteti el, hogy „rendnek” kell lenni a társadalomban, mert ha nincs rend, akkor az nemzetközi konfliktushoz, pusztuláshoz vezethet. A rend jelszavával igyekszik a reakció fékezni a tömegek társadalmi aktivitását, azt, hosv ne vegyék saját kezükbe sorsuk iránvítását. Bízzák csak ezt a Kereszténydemokrata Pártra Olaszországban, az ellenzéki pártokra Nvugat-Német- orszáeban és így tovább. A fejlődő világnak is különösen sokat árt az imperialista militarizmus. Mondhatjuk-e mi barátainknak, a forradalmároknak a fejlődő világban, hogv elsősorban a belső kérdésekkel foglalkozzanak, hogy oldják meg az élelmiszertermelést. hogv számolják fel az analfabétizmust, hogy szervezzék meg az egészségügyi ellátást, amiéjszakák idején Helsinkiben még éjjel tíz órakor is szikrázóan süt a nap, télen viszont 50—52 napon át egyszer se mutatja meg magát. ''Területének 57 százalékát erdő, kilenc százalékát víz borítja, a finn földnek mindössze nyolc százaléka művelhető. Végezetül a kötelező ismeretek közé tartozik az is, hogy az ország iránt érzett megkülönböztetett érdeklődésünk egyik fő forrása a finnek és a magyarság ősi rokonsága. Ezek után következzék a megígért ajándékcsokor, vagyis ami csak ezután kerül majd bele a Finnországról szóló magyar nyelvű kiadványokba. V ,1978-ban az ország nemzetközi jövedelmének több mint negyven százaléka az iparból és az építőiparból, 14 százaléka a mezőgazdaságból és a faiparból, 16 százaléka pedig a szolgáltatásokból származott. A számok önmagukért beszélnek. Legtöbb finn iparág valóban világszínvonalon dolgozik. „Egy nyersanyagban szegény kis országnak csak azt szabad gyártania —, hallottuk a pori faipari vállalat egyik vezetőjétől — amivel bárhol és bármikor partiképes tud lenni a világpiacon”. A megmutatott üzemek valóban igen magas színvonalon gépesítettek. Az ember ugyan a főszereplő ezekben a gyárakban is, de gyakorlatilag mindent a géppel végeztéikor állandó fenyegetettségben élnek. Angolának, Mo- zambiknak szinte még nem volt egy nyugodt napja sem. Az állandó fenyegetéssel szemben valamilyen erőt szükséges szembeállítani, s ezért szűkös anyagi és szellemi kapacitásuk egy részét a védelemre kell fordítaniuk. Tehát általában a fejlődő világban is az imperialista militarizmus a társadalmi haladás, a demokratikus kibontakozás alapvető ellensége. A békeharcnak két alapvető tényezője Van. Az egyik az az erő, amely ellensúlyozza a nemzetközi imperializmus militarista köreit, a másik a tömegek olyan mozgalma, amely arra irányul, hogy a saját kezükbe vegyék sorsuk intézését. Ha szembeállítjuk ezt a forradalmi demokratikus tömegmozgalmat, benne a kommunista pártokat is a szocialista országok katonai erejével, ha elnézzük az imperialista propagandának. hogy azonos módon kezeljen minden hadsereget. és ezzel megzavarja a tömegek gondolkodását — akkor a szocialista forradalom győzelmének, a társadalmi haladásnak és a békének nemzetközi feltételeit gyengítjük. — Az utóbbi hetek legnagyobb horderejű nem' zetközi eseménye volt a SALT—II. aláírása. Miben látja a megállapodás jelentőségét az enyhülési folyamatban és várható-e, hogy ettől újabb lendületet kapnak a nemzetközi élet pozitív tendenciái? — A SALT—II. megállapodásnak több irányú jelentősége van. Először is bizonyítja, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok következetes békepolitiká- ja, megegyezési készsége még a legbonyolultabb területen is előbb-utóbb megnek. Különben az említett faipari vállalat négyszáz dolgozója aligha tudna évente másfél milliárd forintos termelési értéket előállítani. A hatékony, a fegyelmezett munkára természetesen nemcsak a különböző prémiumrendszerek, az elérhető jövedelmek, vagy a szigorú technológiák ösztönöznek, hanem az a szomorú tény is, hogy a munkanélküliek száma az országban jelenleg meghaladja a 180 ezret. Hazánkhoz hasonlóan, Finnország is évről évre igyekszik bővíteni nemzetközi gazdasági kapcsolatait. Elsősorban cellulózt, papírt, nyersbőrt, fa- és bányaipari gépeket exportál — a Recski Rézművek új vágataiban is finn gépek dolgoznak — és több mint 170-féle árut, terméket — elsősorban gyümölcsöt, hengerelt árut, alumínium terméket, fűszert, különböző fogyasztási cikkeket — importál. Az egykori őshaza, vagyis a rokonság, a finn—magyar üzleti kapcsolatokban is kölcsönös elsőséget, illetve előnyöket biztosít. Finnország külkereskedelmi partnerlistáján az első helyen a Szovjetunió, másodikon Svédország, harmadikon pedig a Német Szövetségi Köztársaság áll. Az utóbbi öt évben ugrásszerűen emelkedett a magyar—finn árucsere-forgalom is, értékre az 1975-öshöz viszonyítva duplájára nőtt és 1978hozza gyümölcsét. Másrészt igazolja, hogy a hidegháborús körök mesterkedései és rágalmazási hadjáratai közepette is a világ két legnagyobb hatalmának, a szocialista Szovjetuniónak és a tőkés Amerikai Egyesült Államoknak a vezetői megtalálhatják a kölcsönös érdekeknek azt a kompromisszumát, amely az egész világ békés jövőjéhez jelentős hozzájárulás. Bizp- nyítja, hogy a legbonyolultabb katonai kérdésekben is sikerült szívós tárgyalások közepette megtalálni az egyensúlyi arányokat. Ezzel újabb tárgyalások és megállapodások előtt nyitottak utat. Harmadrészt a SALT—II. az enyhülés eddigi fejlődésének a legnagyobb eredménye, és éppen ezért jelentősen visszahat az enyhülési folyamatra, erősíti azt, növeli az élet- képességét és hatékonyságát. De ne felejtsük el, hogy a SALT—II. megállapodás még nem lépett életbe. Az Egyesült Államokban' ősszel kezdődik meg a ratifikálási vita a szenátusban. Az már a mai előcsatározások- ból is látható, hogy a leszerelés ellenfelei, a fegyverkezési verseny megszállottjai, — lényegében az emberiség ellenségei — nagy erőfeszítéseket tesznek a jóváhagyás megakadályozására. Ezek a körök valóban a tűzzel játszanak, amikor a saját és megbízóik profitjának biztosítását tartják szem előtt a népek létét fenyegető háborús veszély csökkentése helyett. Ezért még csak fenntartással állíthatjuk, hogy a SALT—II. aláírása újabb lökést adott az enyhülési folyamat továbbviteléhez. Az aláírás óriási eredmény, de a veszély még nem múlt el. Változatlanul létszükséglet minden jóakaratú ember összefogása és aktív tevékenysége a fegyverkeían már megközelítette a iOO millió dollárt. A már felsorolt importáruk mellett igencsak megbecsülésnek örvendenek Finnországban az Izzó villanykörtéi és autólámpái, hét városban magyar gyártmányú turbinák fejlesztik az elektromos áramot, és a tavalyi ötezer kerékpárunknak akár a négyszeresét is megvennék az idén. 1979-ben 22 ezer hektóliter bort — az egri bikavért a tokaji aszúnál is jobban szeretik — vásárolnak tőlünk, velünk együtt drukkolnak a jó almatermésünkért is, mert Finnországban a magyar almát az egyik legkeresettebb gyümölcsként tartják számon. Tőkés ország lévén, ez meglátszik az árán is. Tavaly például egy kiló magyar jonatánálma négyszer többe került, mint egy kilogramm banán. Térjünk vissza a finn- magyar kapcsolatokhoz. Szégyen ide, szégyen oda: a háromszáz tagú magyar delegáció tagjai se igen tudták, hogy a 28 éve alakult Finn—Magyar Baráti Társaság az Ady-centená- rium alkalmából műfordító versenyt rendezett Helsinkiben, s az idén jelent meg finn nyelven Nagy László és Juhász Ferenc verseskötete, és Móra Ferenc, Kardos G. György, Tamási Áron egy-egy könyve. A pori könyvtárban a „Bájos Magyarország” címmel rendezett kiállításon Németh László, Illyés Gyula, Déry Tibor, Szabó Magda, Mészöly Miklós, és Zi- lahy Lajos műveibe is belelapozhattunk. Finnországban meglepően sokan értik, illetve beszélik — természetesen különböző színvonalon — a szerintük is rendkívül nehezen tanulható magyar nyelvet. Igaz ugyan, hogy önálló magyar szak egyetlen finn egyetemen sincs, de a turkud, a jyväskyläbeni és a helsinki egyetemen szervezett keretek között oktatják, ezenkívül a finn szakosoknak két és fél, a finnugor szakos egyetemistáknak pedig négy féléven át kötelező nyelvünk tanulása. Koós József (Következik: < PÉLDÁT MUTATVA A VILÁGNAK) zési verseny megfékezése, a tényleges leszerelési megállapodások elérése és betartásának biztosítása érdekében. A biztonság, eddigi történelmi tapasztalatok alapján, vagy erőre, vagy a bizalomra — két- és többoldalú szerződésekre, megállapodásokra — felépített nemzetközi rendszerre támaszkodhat. Ez a nemzetközi rendszer még nem épült ki. Az eddig kialakult bizalom könnyen meginog, a fegyverkezési verseny megakadályozása még kiegyensúlyozatlan állapotban van: Az eddig elért eredmények, megállapodások bizonyos fokig korlátozzák, vagy szabályozzák, de nem állították még meg. A leszerelésért folytatott harcnak van programja, amely reális és a néptömegek harcos fellépésével, a szocialista országok diplomáciai aktivitásával, a szociáldemokrata vezetők őszinte együttműködésével, a polgári politikusok józan, reális köreinek hozzájárulásával megvalósítható. Ezt a leszerelési programot alkotják a Szovjetunió kezdeményezései, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén kidolgozott javaslatok, a Szocialista Interna- cionálé leszerelési bizottságának lépései és a különböző leszerelési tárgyalások témái. Van miért és — a SALT—II. aláírása is mutatja — lehet a siker reményében folytatni a harcot, a következetes tárgyalásokat. Rákos Imre 1 1979. július 8., vasárnap Félmillióba került a tandíj Megintették a mátraderecskei tsz-t
