Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: * A „Strauss-jelenség” Lényeges eltolódás várható a nyugatnémet belpolitikai életben Röviden RÓMA OLYAN HÍR LÁTOTT NAPVILÁGOT, amely közvetlenül a nyugatnémet belpolitikára vonatkozik, közvetve azonban az NSZK-nál tágasabb térség fej­leményeihez is köze lehet. A bonni alkotmány sze­rint hivatalosan ugyan nincs kancellárjelölt, gyakor­latilag azonban mégis van. A két ellenzéki párt, a CSU és CDU parlamenti frakciója — kis többséggel — úgy döntött, hogy 1980-ra Franz-Josef Strauss bajor tartományi miniszterelnök, a CSU vezére lesz a szövetség kancellár jelölt je. Ezzel megtörtént az, amit sokan megjósoltak, sokan viszont „lehetetlennek” tartottak: Strauss, aki bajor párt és bajor kormányzat feje immár hivata­losan is berobbant kormányfőjelöltként az országos politikába. A DÖNTÉS OKAI A KŐVETKEZŐK: 1. Helmuht Kohl, a nagyobb ellenzéki párt, a CDU vezére túlságosan színtelen személyiség volt ahhoz, hogy érdemes legyen szembeállítani a nép­szerű szociáldemokrata kormányfővel, Schmidt kancellárral. Mikor Strauss néhány hete Münchenben bejelentette igényét a kancellárságra, a CDU Albrecht alsó-szászországi miniszterelnököt jelölte erre a tiszt­ségre. 2. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy Albrecht sem igazán alkalmas Schmidt ellenfeléül, és a CDU vezetésében is akadtak Straussnak támogatói. 3. Az olajválsággal, terrorizmussal, inflációval kapcsolatos gondok miatt sokan úgy vélték a CDU— CSU vezetésből, hogy 1980-ra a korábbinál alkalma­sabb lehet a talaj a Strauss által nemcsak képviselt, hanem valósággal megtestesített jobboldali demagó­giára, az „erős kéz” német földön jól ismert koncep­ciójára. A jelenlegi vezetés — minden kérdőjellel és vargabetűvel együtt is — a realitások legalábbis rész­leges figyelembevételét, az enyhülés folytatását kép­viseli, Strauss pedig — legalábbis eddigi magatartása alapján — a hidegháborút, a Helsinkivel lezárult korszak restaurálási kísérletét. NINCS POLITIKUS AZ NSZK-BAN, aki több botrány főszereplője volt, mint Strauss. A Fibag-, a Spiegel-, a Starfighter-, a Lockheed- és annyi egyéb skandalum „hőse”, Adenauer egykori hadügyminisz­tere, majd pénzügyminisztere tehetséges, de annál gátlástalanabb politikus, akit aligha véletlenül neve­zett már másfél évtizede a Tribüné című angol lap „Európa egyik legveszélyesebb emberének”. Harmat Endre Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: A nyugatnémet keresz­ténypártok Franz Josef Strauss CSU-elnök vezetésé­vel indulnak 1980-ban a parlamenti választásokon. A döntés hétfőn éjszaka született meg Bonnban a két uniópárt parlamenti képviselőinek közös frakció- ülésén. A jelenlevő 237 tör­vényhozóból 135-en szavaz­tak a Bajor Keresztényszo­ciális Unió elnökére és 102- en a kereszténydemokrata Ernst Albrechtre. (Az ered­mény azt jelenti, hogy a CDU-ban is többségben vannak a Strauss-pártiak, tekintve, hogy a szavazáson mindössze 50 CSU-honatya volt jelen.) Bonni általános megítélés szerint a Német Szövetségi Köztársaság történetének legélesebb választási harcá­ra készülhet fel. A jobbol­dali uniópártok Strauss ve­zetése alatt még inkább jobbra tolódnak és a bajor miniszterelnök elképzelése szerint „totális kampányt” folytatnak majd az SPD— FDP kormánykoalícióval szemben. Strauss' szakértelmét és vezetési képességeit még el­lenfelei sem vitatják. Schmidt kancellár a múlt­ban több alkalommal is je­lezte: a realitásoknak job­ban megfelelne, ha az ellen­zéket hivatalosan is Strauss vezetné, a mérsékelt képes­ségekkel és bizonytalan pro­fillal rendelkező Kohl ke­reszténydemokrata pártelnök helyett. Biztosra vehető, hogy a nagy politikai tapasztalatok­kal rendelkező, számos vi­hart túlélt, remek taktikus hírében álló Strauss árgus szemekkel figyeli majd a szociálliberális kormány minden lépését és bármely hibát, vagy tévedést azon­Az ínterpol-dosszié (í.) Gyilkosság a luxushajón A marseille-i kikötőben népes tömeg integetett. Megszólaltak a világ egyik legnagyobb luxus-tengerjá­rójának, a France-nak kürt­jei és a legénység már ne­kilátott, hogy eltávolítsa a feljárót. A kolosszus még­sem indult el, csak mintegy három óra múlva szedte fel hatalmas horganyát és vágott neki a haboknak New York felé. A késés oka csak napok­kal később derült ki. Az indulás pillanatában az egyik matróz furcsa kitü- remléseket vett észre vala­melyik mellékhelyiség pad­lórésében. Kis műanyag zacskók tömege került elő, bennük fehér porral. Érte­sítette a hajódetektívet, az indulást lefújták és a hely­színre érkezett szakértők megállapították: csaknem egymillió dollárt ér az ame­rikai feketepiacon az a ká­bítószer, amely a matróz ébersége folytán előkerült. A lelet felfedezője nem sokáig örülhetett a beígért jutalomnak. A France egy­napi távolságra volt New, Yorktól, amikor egy kö­dös-szürke hajnalon a fe­délzet egyik néptelen zugá­ban felakasztva találták meg a tengerészt, aki ke­resztülhúzta valakik szá­mításait. Az esetet három helyre jelentették a hajó rádióján: a francia, az amerikai rendőrségnek és a 727—35 —49-es párizsi számnak. Ez a szám az úgynevezett nemzetközi rendőrségé, az Interpolé volt. Két hét alatt harminc letartóztatás tör- .tént a szerteágazó bűnügy­ben és újabb néhány nap múlva az Interpol azt is 1979. július 4., szerda közölte mind a francia, mind az amerikai rendőr­séggel, hogy a veszélyes banda főnökét Gigász né­ven kell keresni a marseill-i és a New York-i alvi­lágban. .. A háború közbeszól Már a századforduló tá­ján úgy érezték a világ leg­jobb rendőrtisztjei, hogy a távolságok összezsugorod­tak és szükség lenne egy nemzetközi szervezetre, amely a bűnüldözés össze­hangolásában segíthetne. Éppen most hatvanöt esz­tendeje, hogy az ötlet tetté érett. 1914 kora nyarán a festői Monacóban úgy ha­tározott a bűnügyi nyomo­zók nemzetközi kongresz- szusa, hogy létre kell hoz­ni a rendőrség nemzetközi testületét. A határozat megvolt, csak éppen jóidéig nem lehetett végrehajtani: - közbeszólt az első világháboi'ú. így aztán sokkal később, 1923-ban Bécsben, a nyomozók má­sodik világkongresszusán alakították meg „A bűnügyi rendőrség nemzetközi bi­zottságát”. Ez volt az In­terpol elődje. Központja az osztrák főváros volt — egé­szen az Anschlussig, Auszt­ria náci bekebelezéséig. Reinhard Heydrich, Himmler helyettese, a ké­sőbbi csehszlovákiai hóhér azonnal Berlinbe szállíttat­ta a testület egész közpon­ti archívumát. Az ő motí­vuma nem a bűnözés elle­ni harc volt, hanem az, hogy a Gestapo — zsaro­lással vagy jutalom ellené­ben — a saját céljaira hasz­nálja fel a különböző or­szágokban élő bűnözőket. Heydrichék számos kémet és besúgót toboroztak így. és amikor a Berlin melletti Saehspnhausen koncentrá­ciós táborának hírhedt 19-es számú barakkjában megkez­dődött az intézményes náci font- és dollárhamisitás, a Gestapo a Bécsben zsákmá­nyolt lista alapján gyűjt- hette össze az immár meg­szállt Európa legjobb pénz- hamisítóit. ., Justitia mérlege A második világháború után a technika fejlődésé­vel a távolságok tovább zsugorodtak és mind han­gosabbá vált az a követe­lés, hogy a nemzetközileg szervezett bűnnel szembe­állíthassák a nemzetközileg szervezett bűnüldözést. Az új főhadiszállás Párizs lett. A munka eleinte nagyon szerény körülmények kö­zött folyt. Az ódon, egy­emeletes villa ajtaján a szervezet fémcímere ékes­kedett: a földgolyó az Igaz­ság istennőjének, Justitiá- nak mérlegén és egy kard. A homlokzaton lobogó zász­lót ugyanez a címer díszí­tette, csak itt a kék szö­veten a címertől minden irányba még ezüstnyilak is cikáznak — nyilvánvaló utalásként arra, hogy az Interpol kész minden vi­lágtáj felé lesújtani a bű­nözőkre. Eleinte csak néhány or­szág működött szorosan együtt a szervezettel, amely örökös anyagi gondokkal küzdött. Amikor az ap­parátus már nyilvánvalóan kinőtte a kis villát, az új székház tervezéséhez szük­séges négymillió frankot még a francia kormánynak kellett hiteleznie. A hatvanas évek végére az Interpol egyre jobban igazolta létjogosultságát és az új, hétemeletes palota a Szajna bal partján levő St. Cloud-negvedben már vagy száz ország közreműködésé­vel épült fel. Harmat Fndre (Következik: Sophia Loren ékszerei) Franz .Tosef Strauss lett a két nyugatnémet uniópárt közös kancellár jelöltje. A képen: Strauss (balra) a két párt par­lamenti képviselőjének közös frakcióülésén. (Népújság telefotó — AP—MT1—KS) nal kihasznál propaganda- kampányában. Kancellárje- lölti fellépése lényeges elto­lódásokat hoz a nyugatné­met belpolitikai életben. A nyugatnémet kormány­pártok vezetői sajnálkozásu­kat fejezték ki amiatt, hogy a jobboldali ellenzék tör­vényhozói Franz Josef Strauss bajor tartományi miniszterelnököt választották kancellárjelöltté. Willy Brandt, a Szociál­demokrata Párt elnöke saj­tónyilatkozatban adott han­got aggodalmának, hogy a kereszténypárti unió a vá­lasztás nyomán erősen jobb-. ra tolódik majd. Strauss je­lölésével az ellenzékben le­vő mérsékelt erők súlyos ve­reséget szenvedtek. Az ifjú demokraták — az FDP-hez közel álló ifjúsági szövetség — „nemzeti ka­tasztrófának” nevezte azt a helyzetet, amelyben Strauss az NSZK kancellárja lehet­ne. A szervezet felszólította a szabaddemokratákat, hogy határozott politikai prog­rammal szánjanak szembe a Strauss jelentette veszély- lyel. Enrico Berlinguer az Olasz Kommunista Párt főtitkára terjedelmes beszámolójában, amelyet a hétfőn éjszakába nyúló központi bizottsági ülésen terjesztett elő, leszö­gezte: az OKP ellenzékbetér vissza, hacsak nem kap he­lyet az újonnan megalakí­tandó kormányban. Berlin­guer beszámolója, amelynek címe: „A legutóbbi válasz­tások eredményeinek elem­zése és az OKP feladatai a jelenlegi helyzetben” — egy­ben önkritikusan elemezte a párt választási visszaesésének okait és tanulságait. KAIRÓ Henry Jackson, az ameri­kai szenátus külügyi bizott­ságának elnöke kedden Je­ruzsálemből Kairóba érke­zett. Egynapos látogatása idején a szenátort Szadat el­nök is fogadja. ISZLÁMÁBÁD Kedden a pakisztáni fővá­rosban befejeződtek a tár­gyalások Sah Muhammed Duszt, a politikai kérdésed­ben illetékes afgán külügy­miniszter-helyettes és Sz. Sahnavaz, a pakisztáni kül­ügyminisztérium titkára kö­zött. A vendéget fogadta Ziaul Hak pakisztáni államfő is, akinek az afganisztáni poli­tikus átadta Nur Mohammed Tarakina.k. a népi demokra­tikus párt kb főtitkárának, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének személyes üdvözletét. Az afgán külügyminisz­ter-helyettes kedden eluta­zott Pakisztánból. NEW YORK Izvesztyija A szovjet—kínai kapcsolatokról MOSZKVA A szovjet—kínai kapcsola­tok nagymértékben befo­lyásolják a nemzetközi hely­zetet, nemcsak az adott tér­ségben, hanem az egész vilá­gon is — állapítja meg ked­di számában az Izvesztyija. — A Szovjetunió több mint másfél évtizede állandó erő­feszítéseket tesz a jó viszony megőrzésére, illetve helyre- állítására. Világosan kell lát­ni — mutat rá a cikk —, hogy ezek a kapcsolatok nem a szovjet fél hibájából romlottak meg, a Szovjet­unió ugyanakkor az elmúlt tíz évben számos olyan kez­deményezést tett, amelyek megvalósítása jelentősen ja­víthatta volna a légkört a két ország között. Legutóbb, a szovjet kül­ügyminisztérium június 4-i emlékiratában a szovjet fél konkrét javaslatokat tett a tárgyalásokra, azok céljára, feladataira, időpontjára, szintjére és helyére. Mint ismeretes, a kínai fél még nem adott választ erre az emlékiratra. Több tény mutat azonban arra, hogy a halogatást nem a válasz­adáshoz szükséges előkészü­letek okozzák. Hua Kuo- feng. a kínai államtanács el­nöke (miniszterelnök) az or­szágos népi gyűlés üléssza­kán június 18-án elhangzott felszólalásában a kínai kül­politikáról, és ezen belül a szovjet—kínai kapcsolatok­Harc a kábítószer- csempészekkel ról szólva durva kirohanáso­kat intézett a Szovjetunió ellen. Azt a kijelentését pe dig, amely szerint „a kínai —szovjet tárgyalások pers pektívája attól függ, vajon történik-e lényegi változás a szovjet kormány álláspont­jában”, nehéz másként ér­telmezni, mint hogy kínai részről előzetes feltételhez kötik a tárgyalásokat. Vajon milyen álláspontról van szó? — teszi fel a kér dést az Izvesztyija. — A szovjet álláspont közismert és világos: a Szovjetunió a békés egymás mellett élés elvein alapuló normális, a kölcsönös megbecsülést ma gában foglaló jószomszédi viszonyt szeretne Kínával. A Szovjetunió a békéért, a le­szerelésért, a népek közötti barátságért száll síkra. Va­jon ezt az álláspontját kel­lene megváltoztatnia? Végezetül a szovjet lap rá­mutat: Hua Kuo-feng fel­szólalását elolvasva számos megfigyelő kétségbe vonta a kínai álláspont realitását és azt, hogy Peking valóban a tárgyalásoknak kedvező lé, kört kíván-e létrehozni. Az ENSZ székhelyén megnyílt az Indiai-óceán térségében fekvő államok képviselőinek kéthetes ta­nácskozása. A térség 48 ál­lamának képviselőin kívül a tanácskozás munkájában 'részt vesznek további 14 olyan ország képviselői is, amelyeknek hajói az Indi­ai-óceán víziútjait használ­ják. A tanácskozás részvevői nagy figyelmet fordítanak az Indiai-óceán békeöve­zetté alakításáról szóló 1971-es ENSZ-deklaráció megvalósításának, valamint az e kérdésben előrelát­hatólag a jövő évben ösz- szehívandó, még szélesebb körű. nemzetközi konferen­cia előkészítésének. WASHINGTON: Carter amerikai elnök csütörtökön este országos rádió- és tv-beszédében is­merteti terveit a mind sú­lyosabb energiagondok eny­hítésére. Az elnök várha­tóan szól majd arról, hogy készüljenek fel az üzem­anyagadagolás bevezetésé­re és fordítsanak sok mil­liárd dolláros állami pénze­ket mesterséges üzemanya­gok kifejlesztésére. Carter, a Távol-Keletről történt visz- szatérése óta szinte minden idejét az energiaválságnak szenteli, mivel a kérdés egyre súlyosabb belpolitikai veszélyeket jelent a kor­mány számára. Nyereménybelétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár kedden Budapesten tartotta a nyereménybetétkönyvek II. negyedévi, sorrendben 112. sorsolását. A húzáson az 1979. június 29-ig váltott és a sor­solás napján még forgalomba vett nyereménybetétkönyvek vettek részt, mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámá­nak utolsó három számjegye (számvég ődése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, a II. negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Számvégződés: Heves összecsapás zajlott Nyereményszázalék: le a nyugat-iráni Hamedan­075 25 489 50 ban, a karhatalmi alakulatok 076 25 494 50 és egy kábítószercsempész­116 100 519 25 banda tagjai között. A for­156 25 557 25 radalmi gárdistáknak és a 235 25 598 50 kivezényelt katonáknak vé-. 250 25 634 25 gül sikerült mintegy 1,7 251 50 761 25 millió dollár értékű heroint 373 25 774 25 elkobozniuk. A lövöldözés 388 25 907 250 következtében egy csempész 439 50 982 100 és egy polgári lakos életét vesztette. A banda három A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP­tagja és néhány polgári sze­mély megsérült. fiók, postahivatal, vagy takarékszövetkezet fizeti ki. (MTI) július 18-tól *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom