Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

András kovács királysága ... avagy Rustícus ím- perans. Tévéjáték. Így hir­dette meg a televíziós új­ság, pontosabban nem így, hanem fordítva, a latin cí­met használva főcímként. Szentes Regináid iskola- drámájának eme latin cí­me mintegy a korhüséghez kötődően kívánta már ön­magában is bizonyítani, hogy itt egy régi, úgyne­vezett iskoladrámáról van szó, oly időkből származó­ról, amelykor a stúdiumait végző diákot akár meg is feddték, ha nem latinul ci­tálta az auktorokat. A ke­reken negyedévezreddel ez­előtt született iskoladráma a latin címe ellenére is — ízig-vérig magyar volt, bi- zonyítandón, hogy a hazai drámaírás nem egyszerűen az idegen nemzetek má­solásából fakadt, hanem honi talajból, is táplálko­zott. Az András kovács király­ságával mar találkozhatott a tévénéző, valamikor két esztendeje, amikor az Ag- ria-várjátékon először be­mutatott színpadi művet a televízió később felvételről sugározta. Az a kétségte­len kuriozitás, amely And­rás kovács furcsa kalandjá­nak egri, szabadtéri bemu­tatóját igazolta, s amely már egymagában is alkal­mas volt arra, hogy elfed­je e korai dráma kedves zsengeségeit, már korántsem hatott olyan frissen és ele­venen a képernyőn. E so­rok írója nincs könnyű helyzetben, hiszen annak idején, az iskoladráma ős­bemutatóját látta, arról méltatást írt éppen e lap hasábjain, így hát minden bizonnyal köti és irányítja is tollát most az emléke­zés. Ám ezzel számolva, sőt Horváth Jenő dinami­kus rendezésének értékeit elismerve, a színészek kö­zül elsősorban Szilágyi György játékát dicsérve is, úgy érzi: a több kevesebb lett. A kamera lehetőségei, az események és helyszínek időbeli és térbeli variációi­nak lehetőségei „többé”, mozgalmasabbá tették ezt a játékot, egyben azonban el is idegenítették a nézőtől. A történet, amelyben az if­jú királyfi hecckedvéből, meg egy kissé a hatalom mibenlétének okát is (kuta- tandón) a részeges András kovács egy napra király lesz, hogy aztán újra azzá váljék, ami volt, nos, az a színpadon látványos mese­játék volt. A képernyőn — a fekete-fehéren persze — ötlettejennek éppen nem mondható, de ízek, színek nélküli produkcióvá szür­kült —, elvesztvén a mese hímporát. De nemkülönben elgon­dolkodtató az is, hogy va­jon Szentes Regináid isko­ladrámája rejt-e annyi ér­téket, hogy két éven belül kétszer is — ha más fel­dolgozásban is — újra a televízió nézői elé kerül­jön? Különösen akkor tűnik jogosnak ez a kérdés, ha tudjuk, hogy a televízió kisebb-nagyobb időközben, de sorozatban kíván me­ríteni a XVII—XVIII. szá­zad ily drámai hagyatéká­ból. Ami utóbbit persze csak örömmel lehet és kell üdvözölnünk. Gyurkó Géza Befejeződött a IX. veszprémi tv-találkozó A díjak átadásával szom­baton befejeződött a IX. veszprémi tv-találkozó. Az egyhetes program keretében a Magyar Televízióban ta­valy sugárzott 14 drámai és 8 operafilmből' választotta ki a zsűri a díjazásra legérde­mesebb alkotásokat. A zsűri fődíját. Borsos Miklós Balatoni szél című szobrának kicsinyített bronz mását kapta: A Barrabás című tv-opera, amelyet Fehér György ren­dezett, zenéjét Vajda János szerezte: az Ellentétek című tv-dráma, amelyet PünkÖsti Árpád írása alapján Dömöl- ky János rendezett. Veszprém Város Tanácsá­nak különdíját a ,Békesség, ámen című filmnek ítélték oda, amelynek rendezője Szőnyi G. Sándor, szerzője H. Barta Lajos. A zsűri különdíját kapta: I-lázy Erzsébet, az Emberi hang és a %Medve című ope-\ rában; Melis György külö­nösen az Otelló, a Medve és a Rita című operában nyúj­tott kimagasló teljesítmé­nyéért; Bánki László dra­maturg a szemlén bemuta­tott hat tv-opera dramatur­gi munkájáért, valamint a Tv Zenés Színháza kezde­ményezéséért; Kocsis Sán­dor operatőr a Hunyadi László és a Rita című ope­rában a Vámhatár című tv- filmben és különösen az Emberi hang című operá­ban végzett kiemelkedő ope­ratőri munkáért; Gothár Péter az Imre című tv-film; Makk Károly a Philemon és Baucis című film rendezői 1979. július 3., kedd munkájáért; Temessy Hédi a' Békesség, ámen és az Imre című filmben; Kállai Ferenc a Beszélgetések Szókratész- szel című filmben nyújtott, kiemelkedő alakításáért. Tavalyelőttig nem volt semmi baj anyuval. Pedig akkor már három éve éltünk együtt ketten. Eleinte úgy látszott: nem nyugszik bele, hogy apu elment egy ócska nővel. Mindenfelé nyomozta­tott utána, s jóidéig azt sem tudtuk, hol van apu. Aztán előkerült, anyu megtalálta egy másik városban, a bíró­ság rásózta a gyermektar­tást, mert akkor én még csak tizenkét éves voltam, Ferkő meg pláne csak tizenegy. Apunak fizetnie kellett. De ez nem vigasztalta meg anyut. Teri néni, anyu nővé­re elvállalta Ferkót. Attól kezdve élünk kettesben, s nyugodtan mondhatom, nagy békességben. ö hajnalban kel, mert főszakácsnő a vál­lalati üzemi konyhán, aho­vá enbem is beszervezett föl­szolgálónak. Az isit ugyanis tizennégy éves koromban ab­bahagytam — elegem volt a tanulásból. Azt, úgy látszik, nem nekem találták ki. Az irodalom meg a nyelv — nahát, mindkettővel a világ­ból ki lehet kergetni. Nem mondom: amit csinálok, nem a legfrankóbb, de el tudok rosszabbat is képzelni. Én csak. nyolcra járok be, addig egyedül vagyok a lakásban. Anyu már elment, én fek­szem az ágyban, mindenfé­lére gondolok, fiúkra, sze­A tv-kritikusok díját az András Ferenc rendezte A végkiárusítás című filmnek ítélték oda. A közönség díját az Ellentétek című film kap­ta. relémre, klassz ruhákra, el­képzelem, hogy egy nap me­gyek az utcán, és szembe­jön yelem a tévé egyik ren­dezője, meglát, csettint a nyelvével, utánam fordul, s azt mondja: ejnye, de bom­ba csaj! S nemcsak utánam fordul, hanem utánam is ered, megragadja a karom, s azt mondja: Kislány, nem volna kedve fölkeresi Pes­ten a Televízióban? Csiná­lunk egy filmet, s oda ép­pen egy ilyen spéci pipire volna szükség, mint maga. Előbb meg kell beszélnem anyukámmal, mondom, s a rendező ezt természetesnek találja, megadja a címét, hogy ha Pestre megyek, hol találom meg, de akkor át kell fordulnom a másik ol­dalamra, megnézem az órát, hát látom, hogy már három­negyed hét, mindjárt kelhe­tek föl, egyelőre ugrik a tévé. Délelőtt a konyhán segí­tek, anyagelőkészítés, krurnp- lihámozás, babtisztítás, ez- az, mire tizenkettő, már kész az ebéd. Négyen vagyunk lányok, mi visszük ki a le- vesestálakat, kiadjuk a hús­ételt meg a tésztát is, mert nálunk nincs tálcás önkiszol­gálás. Addigra már átöltöz­tünk csinos kék szoknyába és fehér blúzba, a fejünkön fehér szalag, mintha főkötőt utánozna. Szeretem riszálni magam, mert látom, hogy a Nemes György: i: Életbe lépett az új Btk és kiegészítő jogszabályai Amikor a múlt év decem­berében — négyesztendei előkészítő munka után — megszületett a bűnözés elleni eredményesebb küzdelem korszerű, hatásos, társadal­mi fejlődésünkkel összhang­ban álló új eszköztára, a törvényhozó testület július 1-ig adott időt arra, hogy a bűnüldözés, az igazságszol­gáltatás felkészülten fogad­hassa a büntető törvény- könyv életbe lépését. Az el­telt fői esztendőben láttak napvilágot a végrehajtását, alkalmazását elősegítő magas szintű jogszabályok. A bűnözés ellen és meg­előzéséért folytatott harc sar­kalatos pontja a büntetendő magatartások körének helyes megvonása: az új törvény­könyv kihagy például né­hány olyan gazdasági bűn- cselekményt, amelyek ellen a büntetőjogon kívüli eszkö­zökkel hatékonyabban lehet fellépni. Ugyanis a gazda­ságirányítás jogi felelősségi rendszerének csak a legsú­lyosabb és a végső esetben alkalmazható része a gazda­sági bűncselekményekért való büntetőjogi felelősség. Az ítélkezés tapasztalatai szerint is eredményesebb esz­közökkel szolgál a munka­jog vagy a polgári jog *a gazdálkodás fegyelmét sértő magatartásokkal szemben. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a büntető eljárásról szóló törvényt: elsősorban azért, hogy döntsön több „új bűn- cselekmény” hovatartozásá­ról. Így a terrorcselekmény, az életveszélyt okozó testi sértés elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tarto­zik majd. Július 1-től az ál­lam elleni bűncselekmények között újonnan megfogalma­zott hűtlenség ügyében a fővárosi bíróság büntető ta­nácsai járhatnak el. A Btk lehetőséget ad a foglalkozás­tól. illetve a járművezetéstől való végleges eltiltásra. A bíróság viszont mentesítést adhat, ha az eltiltás óta 10 esztendő eltelt, s az érdekelt ismét alkalmassá vált hiva­tása vagy a járművezetés folytatására. A törvénykönyv életbe lé­pése után csak a valóban fokozottan veszélyes cselek­mények elbírálása hárul a bíróságokra: így például a vagyon elleni bűncselekmé­nyek büntetőjogi és szabály­sértési kategóriái között a múltbeli 500 forintos érték­határ ezer forintra emelke­dett. A többi között ez tűzte napirendre a szabálysértési kódex módosítását és kiegé­szítését is. Július 1-től tehát több mint 50 új paragrafust is figyelembe vesznek a sza­bálysértési ügyekben eljáró tanácsi és más hatóságok. Feladatuk lesz az enyhébb „háborúskodások” magán­laksértések elbírálása. Igaz­ságot tesznek kisebb becsü­letsértési „perekben”. Ezen túl szabálysértésért felelnek a figyelmetlen gépjárműve-- zetők is, akik a KRESZ megszegésével mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélybe sodor­ják, vagy nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoznak. Tiszacsécsén, Móricz Zsig- mond szülőhelyén vasárnap Ör. Tóth Dezső ' kulturális miniszterhelyettes felavatta Varga Imre szobrászmű­vésznek a nagy írót ábrázoló alkotását. Leányfalun a na­pokban megnyílt az az em­lékkiállítás, amelyen a róla készült és általa írt, de a nyilvánosság előtt eddig még nem szerepelt fényképek, il­letve levelek láthatók. Hétfőn, Móricz Zsigmond születésének centenáriumán a nagy íróra emlékezett a főváros. Délelőtt tíz órakora Mező Imre úti temetőben megkoszorúzták sírját, ame­lyen a többi között elhelyez­, A törvény teljes szigorát val lép fel viszont a Btk az ittas gépjárművezetőkkel szemben. Ami a szabálysér­tési törvényt illeti, itt is bő­vültek a szeszes itallal kap­csolatos tilalmak. Vagyis a továbbiakban nemcsak a gép.; járművezetők, hanem a vas­úti, légi vagy vízi közleke­dés „szesztilalmát” semmi­be vevők is? szabálysértők­nek minősülnek. Ugyanígy a spiccesen lovas kocsit hajtők, és kerékpározók is, mivel közlekedésük megannyi bal­esetveszélyt rejt. Egyébként azokat, akik az elmúlt hónapokban követ­tek el bűncselekményt, s csak július 1-e után állnak a bíróság elé, a korábbi Btk szerint kell felelősségre von­ni. Csak akkor lehet ese-; tűkben az új törvényt kö­vetni, ha eszerint a tiltott magatartás már nem bűn- cselekmény,' vagy ha a tör­vényhozó-ezt enyhébben mi­nősíti. ték az MSZMP Központi Bi-3 zottságának. a Kulturális Minisztériumnak, a Magyar Tudományos Akadémia Mó­ricz Zsigmond Emlékbizott­ságának, a Magyar írók Sző-' vétségének, a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak és az író nevét viselő gimnáziumnak a koszorúit A délelőtti órákban egykori lakóhelyén, a Dimitrov tér 3-as számú házon emléktáb­lát avattak, s az íróra em­lékezve dr. Czine Mihály egyetemi tanár mondott be­szédet. Délben megkoszorúz­ták az Üllői út 95. számú házon elhelyezett emléktáb­lát is.' (MTI) Móricz-centenáríum Koszorúzások, emléktábla-avatás férfiaknak is örömet szerez, ha rám néznek. Míg viszem a tálcát itt is, ott is meg­jegyzéseket tesznek, egy ilyen fiatal lányra, akinek mindene jól feszül, nem is lehet nem megjegyzést tenni. Akad férfi, az üzemvezető főmér­nök például ilyen, aki alig tudja megállni, hogy ne pas- koljon a fenekemre, de per­sze türtőzteti magát. Pedig olyan édes a pofája, mint Belmondónak. Ebéd után le­szedés, mosogatás, rendcsi­nálás, délután ötre már ott­hon is vagyok. Akkor átöl­tözöm, megyek Bandival randizni, anyu egy szót sem szól ellene, mert ismeri Bán. di faterját, csoportvezető az üzemben, az anyukája meg a postán dolgozik a csomag- felvételnél, jó család, anyu még mintha örülne is, hogy elfoglalom magam Bandival. Este tévé, egy ideig anyu is velünk ül, Bandi titokban mindenhová nyúlkál, én hol engedem, hol elverem a ke­zét, tudom, hogy ettől még nem lesz gyerek, de azért jó lesz vigyázni. Anyu — egé­szen tavalyelőttig — mindig korén fölszedte magát, s ment lefeküdni. Aztán ta­valyelőtt egyszer, mikor Öt tájban hazaértem, egy ma­gas pasast találtam otthon. Anyu ugyanis mindig hama­rabb végez, mint én, bevásá­rol, már fél négykojr leteszi a lantot. Hát ez a pasas bemutat­kozik, hogy ő Flucker Oli­vér, anyagbeszerző a Fém- megmunkálóban, de csak szólíts, kislány, Öli papá­nak, mondja. Mért szólítsam én Öli papának ezt a magas ürgét, gondolom, hiszen nincs több negyvenévesnél, fiatalabb mint apu, és ak­kor bácsizzam? De nem akartam arénázni, mert egy­kettőre fölplankoltam, hogy anyu nagyon bírja Öli bácsit. A konyháról addig is hozott haza ezt-azt. Aztán, hogy Öli bácsi min­dennapos vendég lett ná­lunk, megkezdődött az ott­honi nagy főzicskélés, s Öli bácsi mindig fülig zsírosán, feszülő pocakkal állt föl a vacsorától. A lakásunk egy leválasztott egyszoba-kom- fort, de van egy valahai cse­lédszoba is, amiben én al­szom. Öli bácsi nemsokára odaköltözött hozzánk, s at­tól kezdve nagy papást-ma- mást játszottak anyuval. El- alvás előtt fejemre húztam a takarót, csikorgattam a fogamat, de nem szóltam egy szót se. Egy délután, mikor már átöltözködünk, hát látóm, hogy Kriszti egy frankó ke- kiszínű ruhát húz magára. Nocsak, mondom, hová tör­tél be vagy kivel feküdtél le, hogy ilyen marha jó ru- cit szereztél, amivel .min­denkit versz? Semmi hiszti­zés, mondja, te is vehetsz az áruházban, négyszáz- nyolcvanhat forintért veszte­getik. De nekem nincs négy- száznyolcvanhat- froncsim ilyen célra. Tudod, hogy amit keresek, odaadom anyunak, s csak százötven zsebpénzt kapok havonta. Hát kérj tőle egy ötszázast, legfeljebb letörleszted neki, mondja Kriszti. Ez szöget ütött a fejembe. Tizenhét éves vagyok, nem járhatok olyan szerelésben, mint egy kék köpenyes, tak- nyos iskoláslány, aki csak ül otthon, rágja a körmét, és biflázza a nyelvtant meg a matekot. Mielőtt hazamentem, az áruház felé kerültem, s meg­néztem magamnak az isteni rucit. Ügy volt, ahogy Krisz­ti mondta: négyszáznyolcvan ‘ hat froncsiért meg lehet or­ganizálni egy ilyen menő darabot. Otthon nagy vidámság fo­gadott. Ogy láttam, Öli bá­csi már áldomást ihatott va­lahol, virágos jókedve volt, hangoskodott, s amit külön­ben sose szokott, a jelenlé­temben fogdosta anyut. Anyu meg csak vihogott, mint egy leitatott tyúk, s ez nagyon fájt nekem. Mert hirtelen arra gondoltam: amíg nem jött Öli bácsi, ne­kem anyu a mindenem volt, én is neki, szerettük egy­mást, elmondhattam neki, ami a bögyömet . nyomta, ' meghallgatott, tanácsokat adott, mint egy tapasztalt nő, megvigasztalt, úgy vol- - tunk, mint két barátnő. Amióta Öli bácsi betört az életünkbe, egyedül vagyok, anyu igazából nem törődik velem, talán azt se bánná, ha Belmondó, az üzemveze­tő főmérnök nemcsak meg- paskolná a fenekemet, ha­nem a rövid szoknyám alá is nyúlna, vagy rá se ránta­na, ha odaadnám magam Bandinak, vagy akármit esi-*- nálhatnék, felőle tévésztár­nak is elmehetnék Pestre. Gondoltam: hát. így va­gyunk, anyu, akkor én se leszek hozzád kíméletes. Vetkőzni kezdtem, mintha Öli bácsi ott se lenne. Mit csinálsz, Ica? csattant föl anyu. Menj ,a szobádba vet­kőzni. Anyu kéne,ötszáz fo­rint, mondom válaszként, mintha nagyot hallanék, vágy süsü lennék. Mit .be­szélsz? mondja anyu. Öt­száz forint? Mire? És hon­nan vegyek én ötszáz forin­tot? (Folytatjuk) ’ ■;

Next

/
Oldalképek
Tartalom