Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-03 / 153. szám
TEJ-------------------------------------------------------------------------------------------------—--------------------------------> n lakosság felfedezte saját stúdióját „Vidéki" rádiósok MDIS KOSSUTH 8.27 Világablak. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 MR 10-14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.39 A sziget. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.17 Könnyűzene. 14.40 Népek meséi . 15.10 Fúvószene. 15.28 Robin Hood, 16.05 Nóták. 16.39 Dalfelvételeinkből. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.34 Andor Ilona énekkara énekel. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Beet- hoven-művek. 20.00 Belül és kívül. 20.30 Népi muzsika. 21.05 Tudomány és gyakorlat. 21.35 Híres énekesek műsorából. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Németalföldi madrigálok. 22.50 Meditáció. 23.00 Bach-művek. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.36 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Bélyeggyűjtőknek. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Tip-top párádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Barangolás régi hanglemezek között. 19.05 Nóták. 19.20 Mahaszok' és burunok között. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.06 Félóra a Mákvirág együttessel. ^21.36 Látogatás Németh Marikánál. 22.45 Filmzene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — 17.45 Egészségünk védelmében. Dr. Pénzes Géza előadása — Részletek Mac Dermot Hoir című musicaljából — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap-és műsorelőzetes... katársaink már kilencszer felkeresték vele Weiner urat, de mindhiába: egy árva fillért sem fizetett. Ha most ki tudja préselni belőle ezt a pénzt, ez azt jelenti, hogy alkalmas leendő bonyolult munkakörének ellátására. — Mé'g csak egyet szeretnék kérdezni — mondta a fiatalasszony: — vannak-e ennek az úrnak más cégeknél is kifizetetlen számlái? — De még mennyi! Hiszen fűnek-fának tartozik! — Csupán ezt akartam tudni. Még ma megkapják a pénzt. Pfeiffer asszony két óra múlva visszatért. — Nem találta otthon? Régi trükk ez egy ilyen megrögzött adósnál! A fiatal nő feszesre tömött erszényt vett elő réti- küljéböl. — Miért ne találtam volna otthon? Éppen ellenkezőleg: otthon volt, és kifizette az adósságát. — Ez valóságos csoda! Hogyan tudta kivasalni belőle a pénzt? — Figyelmeztettem az adóst, hogy ha azonnal nem fizét nekünk, akkor elmegyek a többi hitelezőjéhez is... — És elmondja, hogy nekünk nem fizetett? Hiszen ezen senki sem csodálkozik! — ... És elmondom, hogy nekünk fizetett! Akkor pedig úgy lecsapnak rá, akár a keselyűk. Amikor azonban becsületszavamat adtam, hogy az égvilágon senkinek nem árulom el, hogy nekünk fizetett — akkor előszedte a pénzt és leguberálta. Fordította: Gallért György 16.25 Zenés ajándékkosár. 17.30 „Életet az éveknek”. 18.05 Dél-alföldi krónika. 18.35 Üj városok ősi múlttal. 19.00 Egészségünkért. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Az Onedin család (angol filmsorozat). 20.50 Művészeti magazin. 21.40 Kockázat. 22.10 A Veszprémi Tévétalálkozó díjnyertes tévéjátékaiból. Kb. 23.10 Tv-híradó 2. 2. MŰSOR 20.01 Mozart- és Donizetti- áriák. 20.35 „Óceánt szántó tengerbölény”. 21.20 Tv- híradó 2. 21.45 Leonardo da Vinci (olasz tévéfilmsorozat). 1979. július 3., kedd Munkavédelmi pályázat Kánikulai az áltaikes-Sksn A vidéki rádiósok —ahogy a Magyar Rádió körzeti stúdióit, a győrit, a pécsit, a szolnokit, a nyíregyházit, a miskolcit nevezik — sok színes történettel illusztrálják szerepüket, jelentőségüket a rádiózásban. Közös bennük áz, hogy vidéken a lakosság felfedezte magának „saját” stúdióját, ■ de nemcsak egy város, egy járás vagy egy megye, hanem egész országrészek lakossága. Ki gondolná például, hogy a pécsi stúdió több százezer hallgatóval dicsekedhet? De látszik a stúdiók levelezéséből is, hogy milyen új, fontos kapcsolat alakult ki a vidéki stúdiók és rádióhallgatók között. Sikerük titka a kommunikációs forrás közelsége. Mesélnek például egy asszonyról, aki elvált és magára maradt, gondolt rá, hogy levelet ír problémáiról a Nők Lapjának, de aztán lemondott róla. mert a szerkesztőség „messze van. távol az ő gondjaitól”. Ez az asszony történetesen hőerőműben dolgozik egy régebbi építésű kazán széngaratjánál. Nehéz a munka: egy vasrúddal a kezében kell bökdösnie a szenet, ha 'darabjai fennakadnak a garatban. Csak néhány, iskolája van, nehezen ír, olvas. De egy alkalommal az ő sorsához hasonló történet hangzott el a körzeti stúdió adásában, azóta barátságot kötött a körzeti rádióval és levelez vele ... Pécs volt az első *• A . legmélyebbre nyúló gyökerei a pécsi stúdiónak vannak, itt alakult meg elsőnek, még a negyvenes évek elején. az ország első iskolará- dióia a Nagy Lajos Gimnáziumban. Alapítója az ismert zenetudós, dr. Nádor Tamás, aki ma a pécsi stúdió zenei adásait vezeti. Még diák volt, de ráérzett arra a szükségletre. hogy a város zenei életének legfontosabb eseményeit valahogy rögzítenie kellene, s ha már ez megtörtént, az iskolarádión keresztül élményét meg is kell osztania például azokkal a tanulókkal, akik faluról járnak be és nem tudnak részt venni a rendezvényeken. Ná- 'dor Tamás — egyébként ügyvédnek készült, de elhódította őt a mikrofon — használt röntgenlemezekre vágta a diákstúdióban a városból szabályos postai telefonvonalon érkező zenei előadást. A vidéki stúdiók színvonalát egyébként éppen a vidéki életbe való mély beágyazottság határozza meg, amelyet a modern technika nem pótolhat. De ma már megvan ez is, az is. A rádiósoknak már nem kell nehéz magnókat cipelniük, amelyek bizony gyakran felmondják a szolgálatot. A pécsi stúdió helyettes vezetője, dr. László Lajos író — egyebek közt az Uránbányászok szerzője — mesélte ezt, aki sokszor napokat, heteket töltött riportalanyai társaságában a Mohács szigeti tanyavilágban, bányákban. „Monstre” közvetítések Ma a modem technikai, kapcsolási és közvetítési lehetőségek jóval nagyobb mozgásteret, a' fantázia jobb kiélését teszi lehetővé a rádiósok számára. Emlékezetes marad például a pécsi zenés autóbusz ötlete a szilveszteri műsorból és más hasonlók. A vidéki rádiósok gyakran kapcsolódnak országos rádióadások műsorába, vagy pedig közvetítenek maguk is országos eseményekről, például a parlamenti ülésekről, tehát a „vidéki” jelző már nem nagyon illik rájuk. Különösen azóta nem. amióta megalakultak a tévé körzeti stúdiói, s ezáltal hanggal- képpel még jobban beleilleszkedhetnek az országos kommunikációs rendszerbe. Itt.jegvzem meg. hogy a vidéki rádióstúdiók egyben az újságírás és a rádiózás iskolái: írók, pes’ti rádiósok és tévé-munkatársak közül számosán indultak el „iskolapadjaikból”, többek közt a Magyar Rádió berlini és varsói tudósítója is. Nemzetiségi műsorok De ismét a pécsi stúdiót kell kiemelnem, nemcsak magas színvonalú munkája, hanem bonyolult feladatköre miatt is, A stúdió feladata a nemzetiségi adások sugárzá. sa. Német nyelvű szerkesztősége elsőnek rendezte meg az anyanyelvi nemzetiségi dalosversenyt („Singe mit uns”) Kerner Lőrinc vezetésével. Nem kisebb jelentőségű a stúdió szerb-horvát nyelvű adása sem, amely szintén naponta jelentkezik Pécsről, s rendszeresen Budapestről is.Ami új eredmény, módszer a vidéki rádiózásban, hamar közkinccsé válik, ennek biztosítéka az. hogy a Magyar Rádió gondos munkát végez körzeti stúdióinak központi irányításában. Így válik a körzeti stúdiók viszonylag kis létszámú rádiósainak munkája, sok kezdeményezése száz- és százezrek javára a magyar vidéken. Szluka Emil — Pfeiffer asszony — szólt ünnepélyesen a cég főnöke —, most végleg el akarjuk dönteni, megfelel-e ön cégünk követelményeinek. — Hallgatom, főnök úr. — Itt van egy háromezer márkáról szóló számla. MunBemutatták az Ikarus új ovibuszát Az Ikarus-gyárban, a csehszlovák autóiparral létrejött . kisautóbuszgyártási kooperáció részeként, 12 éven aluli gyermekek szállítására is alkalmas autóbuszt alakítottak ki. Az ovibuszt a székesfehérvári üzemben készítik majd, s a gyár 1980-ban. amennyiben, rendelést kap rá, sorozatban állíthatja elő. Az Ikarus mátyásföldi telepén hétfőn bemutatták az autóbuszt a Pest megyei és a kerületi tanácsok, valamint az Oktatási Minisztérium és a pedagógus-szakszervezet képviselőinek. A bemutató után megkezdődtek a tárgyalások az ovibusz gyártási ‘lehetőségeiről és a megrendelésekről. (MTI) A forró nyári napokat még a trópusokról származó lakók is nehezen tűrik. Fent: legjobb a fókáknak! Jobbra: „fürdetik” az elefántot Lent: délutáni frissítő (MTI fotók — Manek Attila felvétele — KS) A SZOT munkavédelmi osztálya pályázatot hirdetett a termelésirányítók, az üzemvezetők, művezetők és a szakszervezeti társadalmi aktivisták részére. Az érdeklődőktől — többi között — arra kérnek választ, hogy mit tesznek az irányításuk, felügyeletük alá tartozó munkahelyeken a termelés résztvevőinek biztonságáért, egészségéért, a rendért, tisztaságért. Ellenőrzik-e rendszeresen az előírások, utasítások betartását, s a felelősségre vonásban milyen segítséget kapnak a mozgalom tisztségviselőitől, a szocialista brigádoktól, vagy a fel- ■ ső vezetőktől. Vap-e lehetőségük a fegyelmezésre, vagy éppenséggel a megelőzés érdekében szükséges erkölcsi, anyagi ösztönzésre? A pályázóknak be kell számolniuk arról, hogy milyennek ítélik a munkavédelmi szemlék szerepét a vállalati ellenőrzések rendszerében, milyen a szemlékre való felkészülés, illetve az ezt követő ellenőrzés módszere, s van-e eredményük a figyelmeztetéseknek. Ugyanekkor feleletet várnak arra is, hogy miként győződnek meg egy-egy új dolgozó pályaalkalmasságá- ■ ról, általában milyen eszközökkel segítik a munkavédelmi oktatások színvonalas megtartását, s elfogadjak-e a vizsgaeredményt, ha a dolgozó a gyakorlatban nem igazolja ismereteit. A pályaművek terjedelme kötetlen, de kérik, hogy ezeket lehetőleg legépelve és három példányban küldjék a következő címre: SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet tájékoztatási és propagandapsztálya, Budapest, ötvös János utca 1— 3., 1023. Beküldési határidő: 1979. november 30. A pályázatokat szakbizottságok értékelik. Az 1. díj: 6000 forint, a 11.: 5000, a 111.: 4000, a IV.: 3000. az V.: 2000 forint, s vásárlási utalványokkal díjazzák a további helyezetteket. Az arra alkalmas tanulmányok, módszertani leírások publikálására a pályázat kiírója jogot formál magának. Az eredményhirdetésre 1980. első negyedévében kerül sor.
