Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

Turisták az utakon ’A jó idő beköszöntésével megkezdődött az idegenfor­galmi idény. Jönnek a kül­földi gépkocsik, hétvégeken felkerekednék a hazai or­szágjárók is, hogy megis­merjenek távolabbi vidéke­ket, pihenjenek, kikapcso­lódjanak. Ma már megszo­kott és természetes jelenség, hogy az útnak indult hazai lakos is éppolyan turista, mint az, aki az országhatá­rokon túlról jön. A turizmus egyik kulcs­kérdése az úthelyzet. Külö­nösen érvényes ez nálunk, ahol az idegenforgalom je­lentős része tranzitforgalom. A hűvösebb éghajlatú or­szágokból hazánkon keresz­tül évente sok millióan „ván­dorolnak” dél, a meleg tá­jak, a tengerpart felé, illet­ve üdülésük után ellenkező irányba.- S még ennél is fontosabb, hogy ugyanezeken az utakon bonyolódik le az európai teheráruszállítás je­lentős része, beleértve a ma­gyar népgazdaság számára létfontosságú exportot-im- portot. Az idei tervek, pontosab­ban a már elkezdett, folya­matban levő munkák ezt a kettős célt szolgálják. Bőví­tik, korszerűsítik az ország­ba bevezető útvonalakat, ha­tárátkelő helyeket. Így példá­ul nagyszabású bővítés kez­dődött még Záhonyban — már a jövő évi moszkvai olimpiára készülődés jegyé­ben. Előre látható, hogy a tőlünk délre és-nyugatra fek­vő országokból igen sok sportrajongó itt kíván majd szovjet területre lépni, ehhez meg kell teremteni a közle­kedési, várakozási, ellátási stb. feltételeket. „Percre kész” tájékoztatás Évről évre nagyobb a for­galom a Jugoszláviával szom­szédos átkelőhelyeken. Rösz- kén gyakran az okozott fenn­akadást, hogy a hazánk te­rületére érkező külföldiek közül sokan itt kérik és kap­ják meg a be- vagy átutazó vízumot, s amíg erre várnak, akadályozzák a többi autós mozgását. Az idén külön „ví­zumparkoló” épül a röszkei határállomáson, s hogy to­vább csökkentsék az utóbbi években gyakori túlzsúfolt­ságot, Tompán ugyancsak bővítik a határátkelő helyet, s ha szükségesnek látszik, oda terelik át a forgalom egy részét. Ehhez — és álta­lában a határforgalom za­vartalanságához szükséges át­terelésekhez — az idegen- forgalmi főidényben a rádió Útközben című műsora ad majd „percre kész” tájékoz­tatást a külföldre indulók­nak. Igen nagynak ígérkezik a határforgalom Rajkánál is, hiszen egyrészt itt jönnek át Csehszlovákia' nyugati ré­szeiből és az NDK-ból a tu­risták, másrészt — részben már lezárták, rövidesen pe­dig teljesen lezárják az át­építésre szoruló komáromi közúti Duina-hidat. Rajkán a magyar és a csehszlovák út­ügyi szervek közösen végzik a határátkelő hely bővítését — ez csupán magyar rész­ről mintegy 15 millió forint­ba kerül. A jelenlegi átkelő­helytől néhány száz méterre — Dunacsunynál — kisegítő személygépkocsi-átkelőhely épül. A határátkelő helyek csak­nem mindegyikénél tart vagy hamarosan kezdődik vala­milyen bővítés, korszerűsí­tés. Jelentőségében semmi­vel sem marad el ettől az úthálózat fejlesztése. Új autó­pálya-szakaszt ugyan nem adnak át ebben az évben a forgalomnak, de már június­ban közlekedhetnek a Bala­ton partjára érkezők az M7 zamárdi torkolatától a szán­tód! révig vezető 2x2 sávos úton. Ugyanakkor készül el az Ml és M7 autópályák kö­zös budapesti bevezető sza­kasza is, amely az eddigi kettő helyett három sávon (negyedik a leállósáv) előre­láthatólag le tudja bonyolí­tani a kánikulai vasárnap- esték immár legendásan sűrű forgalmát is. Útgyürű a város körül Minden turista — akár ha­zai, akár külföldi — igyek­szik elkerülni a nagy forgal­mú városokat. Erre minded­dig alignalig nyílt nálunk lehetőség, számos országban az utóbbi években-évtizedek- ben varos körüli útgyűrűk- kel oldották, illetve oldják meg ezt a gondot. Hazánk­ban az első ilyen utat Veszp­rém körül kezdték építeni, az északi félgyűrű már el­készült, most a déli van so­ron. Ugyancsak jó ütem­ben halad az Eger történel­mi belvárosát tehermentesí­tő 25. számú út építése — több mint 400 millió forint költséggel. Pécs mellett az idén a 6-os út várost elke­rülő. tehermentesítő szaka­szának újabb szakaszát ad­ják át. S ha nem is az ide­genforgalmi idény kezdetére, de legalább a vége felé, szeptemberben átadják a for­galomnak a Szentendre cent­rumát és Duna-partját elke­rülő útszakaszt is a 11-es úton. Újdonság a turistáknak: az idén megnyitják a Pilis leg­szebb tájait átszelő utat Pi- lisszentlászló és Visegrád kö­zött. Ez kifejezetten a ter­mészetkedvelőknek épült — és nem a száguldozó gyors- hajtókmak. Ennek megfelelő­en jelölték ki a nyomvona­lat, sok kanyarral megannyi természeti szépség között. Képírásos táblák Az is a turisták érdekeit szolgálja, hogy az országha­tárok közelében 30—40 kilo­méteres szakaszokon *új és a .korábbinál jobb ábrás jelzé­séket tettek, illetve tesznek ki. Ezekről értesülhetnek a kül- és belföldi utasok arról, hogy hol vannak, hogyan ér­hetők el műemlékek, termé­szetvédelmi területek — és szállodák, éttermek, külön­böző szolgáltató • intézmé­nyek. Végül, de nem utolsósor­ban: az utakat igénybe vevő autósok régi vágya mind több helyen teljesül. Ahol csak mód és lehetőség van rá, letiltjá-k a főútvonalak­ról a szekereket és a kerék­párosokat. Különösen sötéte­dés után okoznak sok gondot és — sajnos — sok balesetet is kivilágítatlan járműveik­kel. J Egy sor bővítés, korszerű­sítés szerepel tehát a prog­ramban. s ezek döntő több­sége már befejezéséhez kö­zeledik. Nem látványosak, de hasznosak. Figyelembe ve­szik „az ország pénztárcájá­nak” teherbíróképességét, de — ugyanannyira — a bél­és külföldi turisták érdekeit, az autózás zavartalanságát -is. Várkonyi Endre Hétköznapi tettek Hárman a KÁEV egri gyárából Sohasem mondták, talán nem is gondolták, hogy __ a nagy tettek emberei ők. Dolgoznak, iparkodnak ele­get tenni a vállalt felada­toknak. Az egyikük már közel a nyugdíjhoz, a má­sik kettő még fiatal. Pogo- nyi József személyzeti ve­zető azt mondta, hogy rájuk mindig lehet számítani. Nem a szépen hangzó sza­vak, hanem a tettek nyo­mába szegődtünk a KAEV egri gyárában. A DARUPÁEYAK MESTERE Szerencsi János eredeti szakmája géplakatos, de va­lójában nélkülözhetetlen mindenes. Ha lánghegesz­tőre, vágóra, vagy lakatos­ra van pzükség, őt hívják és az utóbbi években a da­rupályák mestere lett. — Nézze azt a 130 méte­res pályát, két Saru műkö­dik rajta. A szerelés mun­kálatait Major László mű­szaki osztályvezető irányí­totta; de a dokumentációból sok minden hiányzott. Pia a tervezőkre vártunk volna, tálán ma sem lenne darunk. Szerencsi Jánosnak elmond­juk. hogy mire van szük­ség. ő nem sokat kérdezős­ködik. önállóan és jól dol­gozik — tájékoztat Farkas János főmérnök Most a szereidét levá­lasztják az alkatrészgyártó műhelytől, hogy a hidrau­likaszerelést tiszta helyen, jobb körülmények között végezhessék. Kollár László művezető hamar szót értett Szerencsi Jánossal. A tok­ban nem is értem utói, a raktárban válogatta a szük­séges anyagot, arra is ügyelt, hogy hulladékanyag­ból kerüljön ki mindaz, amire szükség van, mert így kevesebbe kerül az átalakí­tás. — Ugye szép ez a kétezer négyzetméteres csarnok ? Amikor ránk bízták, kilenc lábon állt, csak a tető volt rajta. Persze, nem egyedül fogtam hozzá, jött Antal László, Váradi Antal, Cseh Alfonz. Szereltünk, hegesz­tettünk, sok munka adódott a kopolit üveg vasszerke­zet tartópillérein, de idejé­ben végeztünk a munkával, elégedett volt Veréb Jó­zsef igazgató. Akkor va­gyok nyugodt, akkor pihe­nem ki magarnat, ha befe­jeztem, amit rámbíztak. Szerencsi Jánosnak ez a második munkahelye. Ti­zenhét éve dolgozik a vál­lalatnál, két-három év múl­va innen szeretne nyugdíj­ba menni. A TECHNOLÓGIA GAZDÁJA Bekölcén született, Mis­kolcon a nehézipari egye­temen 1975-ben gépészmér­nöki oklevelet szerzett, az­óta dolgozik a vállalatnál. Röviden ennyi Gál Ferenc életrajza. Az a szerencse ért, hogy szakmailag együtt nő, fejlődik a gyárral. Me­rész kezdeményezésnek tűnt, hogy a pályakezdő, fiatal mérnökre bízták a klímacsarnok technológiai és telepítési tervét. — A régebbi kétezer négyzetméteres csarnokhoz ezer négyzetméteres részt toldottunk. Javaslatot, ter­veket kértek tőlem, hogy melyik gép 'a csarnok me­lyik részébe kerüljön. Arra ügyeltem, hogy a gépeket a technológiai sorrendben te­lepítsük. Holland licencet is vásároltunk. Fontos kö­vetelmény, hogy a lehető legkevesebb anyagmozga­tással jól működjenek a gé­pek, Amikor a gyárban sok volt a munka, a délutánt az estével toldtam meg, kis­fiam már aludt, amikor ha­zaértem. De megérte, jól­esik látni ami az új gyár­ban van, ezért érdemes volt tanulni és dolgozni — néz végig a csarnokon és gépe­ken Gál Ferenc. A fiatal mérnök a gyári gyakorlatban is jól vizsgá­zott, Az ő tervei szerint va- lósítptták meg a fontos gé­pi beruházásokat. A jó munka elismeréseként a fiatal technológust ez év .május 1-től csoportvezető­nek nevezték ki. KISZ-TITKÁR OVERAIXBAN Balázs József mindössze 29 éves. Miként lehetséges, hogy 14 éve dolgozik a Új üdítő ital A Debreceni Állami GazdaSá g üdítőitalüzemében új ter­méket állítanak elő. A „Róna” üdítőcsalád új tagja, a Róna feketeribiszkeszörp. Még ebbe n az évben ötmillió palackot töltenek meg feketeribiszke- üdítővel. (MTI fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Jó termést ígér a kukorica és a cukorrépa az abonyi határban (Tudósítónktól): A füzesabonyi Petőfi ter­melőszövetkezet vezetői igen sokat számolgattak az el­múlt hetekben. A nyár eleji aszály idején bizony kedve­zőtlen képet mutatott a mér­leg. — Az utóbbi napokban lehullott csapadék ismét át­értékelte helyzetünket — mondja Sárközi József, a közös gazdaság elnöke. — Várható ugyan terméskiesés az őszi búzából, de aggoda­lomra nincs különösebb okunk. A rugalmasabb gaz­dálkodással, újabb intézke­dések végrehajtásával pó­tolni tudjuk a veszteségeket. A derűlátó elnöki nyilat­kozatnak valóban komoly alapja van. Az a bizonyos rugalmasság már a tavasz elején megmutatkozott, ami­kor is a kihagyott búza he­lyére tavaszi árpát, kukori­cát, napraforgót vetettek, másrészt pedig 300 hektár gyengén telelt búzát tavaszi árpával vetettek felül. Érdemes volt mindezt megtenni, hiszen a tavaszi árpa átvészelte a nagy káni­kulát, és rendkívül jó ter­gyárban? Úgy, hogy itt volt tanuló, lakatosként szaba­dult, azóta is itt dolgozik. Olyan tízfős lakatos, he­gesztő szocialista brigádot vezet, amely 1976-ban el­nyerte a KISZ KB elis­merő oklevelét. — Érdekes, szép munka a miénk, de nem könnyű. A brigád klímaberende­zéseket, ventillátoregysé­geket gyárt, holland licenc alapján dolgozunk. Jó az, hogy nem egyhangú, széria­munkát végzünk, az egye­di gyártás jó feltételeket teremt a műszaki fejlődés­hez. Annak is örülünk, hogy ebben a gyárban fő­leg fiatalok dolgoznak. Én is fiatalon kezdtem itt, azóta KISZ-titkárnak vá­lasztottak, ezért kétszeresen kötelességemnek érzem min­den segítséget megadni ah­hoz, hogy a kezdők szak­mát szerezzenek és meg­bízható, jó munkásokká váljanak. Ha valakinek ne­hezen megy egy-egy műve­let, szívesen megmutatom hogyan kell csinálni. Ezért is jó, ha a szakmában dol­gozik és overallt visel a KISZ-titkár. Mit lehet Balázs Jó­zsef szavaihoz fűzni? Nem szükséges a bővebb magya­rázat, mert napjainkban a legszebb szavaknál is töb­bet érnek a tettek. Szeren­csi János tmk-lakatos 56 éves, Gál Ferenc mérnök pályája kezdetén bizonyí­tott. Balázs József KISZ- titkár a jó hírű Kilián György szocialista brigádot vezeti. fi*' mást mutat. Az őszi búza termelésénél előrelátható mintegy 10 millió forintos terméskiesést pótolják a töb­bi növényféleségek várható termésátlagai. A közelmúltban lehullott közel 80 milliméternyi csa­padék jó hatással volt a ka­pásnövényekre. Jó hozamot ígérve szépen fejlődik a 66 hektár' cukorrépa, a 10 hek­tár dohány és ami a gazda­ság egyik fő termelési pro­filja a rendszerben termesz­tett kukorica. A 800 hektá­ron elvetett kukorica fejlő­dése ígéretes, és minden bi­zonnyal megadja a hektá­ronkénti 50 mázsás átlagot. Az élelmiszeripari üze­mekben —».amelyben a dol­gozók általában balesetve­szélyes munkát végeznek — a körültekintő intézkedések nyomán csökkent a balese­tek száma —, ezt állapította meg az ÉDOSZ felmérése, amely az elmúlt években hozott munkavédelmi intéz­kedések hatását vizsgálta. Tavaly az egy évvel koráb­bihoz képest 8,3 százalékkal kevesebb volt az üzemekben a három napon túl gyógyuló baleset, és a kiesett táppén­zes napok száma is kedve­zően változott. Az idén, az első negyedévben — az el­múlt év azonos időszakához képest — további javulás mutatkozott: 1,2 százalékkal kevesebb baleset történt, és ami különösen figyelemre­méltó: egyetlen halálos baleset sem fordult elő. Az ÁFOR-töltőállomások hálózatában a napi gázolaj­forgalom 10 ezerről 17—18 ezer tonnára növekedett, s így az üzemanyag-kiszolgá­lásban is megkezdődött a nyári csúcsforgalom, elsősor­ban a mind nagyobb lendü­lettel dolgozó mezőgazdasági gépek jóvoltából. A gázola­jat mérő ÁFOR-telepek és töltőállomások a legforgal­masabb körzetekben több műszakos munkával, éjsza­kai nyitva tartással is gon­doskodnak a folyamatos ki­szolgálásról. A folyamatos utánpótlási segíti a közép-magyarországi ÁFOR-központ új kezdemé­nyezése: az este 9-ig nyitva tartó töltőállomásokat — Jól jövedelmező, hasznos ipari növény a napraforgó, melyből az idén 550 hektárt vetettek a füzesabonyiak. Ez a növényféleség hektáron­kénti 20 mázsás átlagtermést ígér. A takarmányhiány pót­lásaképpen 200 hektár siló- kukoricát vetettek a mé­lyebb fekvésű, laposabb föl­dekre. A lucerna első ka­szálása hektáronkénti 42 má­zsás átlagot adott, és 98 va­gon lucernát raktak kazlak­ba. Az esőzések hatására új­ra kizöldültek a lucernatáb­lák, és termésükkel tovább növelik majd a takarmány- készletet. Az ÉDOSZ munkavédelmi felügyelete — a társadalmi munkavédelmi felügyelők bevonásával — az üzemek­ben fokozta az ellenőrzése­ket. Több mint 120 esetben tartottak üzemi, vállalati he­lyi szemlét, . vizsgálatot, és amennyiben hiányosságot találtak, intézkedtek. Hat alkalommal került sor sza­bálysértési eljárásra és pénz­bírság alkalmazására. Tíz esetben eljárást kezdemé­nyeztek az érintett gazdasá­gi vezetővel szemben. Há­rom esetben a munkahely üzemeltetésének felfüggesz­tése vált szükségessé a bal­eseti veszély elhárításáig. Az eddiginél is szigorúb­ban megkövetelik az üzemi balesetek kivizsgálását is, valamint az ezzel kapcsola­tos nyilvántartási és bejelen­tési kötelezettség teljesítését. kísérletként — záróra után látják el áruval, hogy nap­közben ne zavarják a ki­szolgálást. A legforgalmasabb nyári hónapban 153 ezer tonna motorbenzin eladásával szá­molnak, s a szükséges áru­fedezet valamennyi benzin­fajtából rendelkezésükre áll. Vidéken 80 ; töltőállomásnál tartanak éjjel-nappali szol­gálatot, vasárnap pedig 260 helyen. 1979. julius 3., kedd Császár István Csökkent a balesetek száma az élelmiszeripari üzemekben Naponta 18 ezer tonna Nyári csúcsforgalom a gázolaj-kiszolgálásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom