Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

A gyöngyösi gyermekekért Munkavédelmi hónap, gazdag programmal Júniusban, gazdag prog­rammal, munkavédelmi hó­napot rendeztek az Egye­sült Izzó gyöngyösi gyárá­ban is. Ez alkalommal a targoncavezetők, emelőgép- kezelők, szállítási dolgozók nyilvános audiovizuális oktatása, a gyári balese­tek alakulásáról, illetve a munkavédelmi újításokról tartott előadások, valamint a védőeszközök kiállítása az ediginél is nagyobb bete­kintést adtak a biztonság- technikai tevékenységbe minden érdeklődő gyári dolgozónak és szünidőben foglalkoztatott diáknak. A rendezvénysorozat záróese­ményén a gyár szocialista brigádjainak vezetői, a KISZ aktivistái és a mun­kavédelmi őrök egvben a további tennivalókat is megbeszélték. Mint a közelmúltban ér­tékelték: a munkavédelmi hónap a gyöngvöi gyárban is eredményesnek bizonyult. Az elhangzottak, a látottak minden bizonnyal hozzájá­rulnak a balesetek továb- gi csökkentéséhez! Csefán József Kivel beszélgethetett Móra Ferenc? A napokban lesz 100 éve, hogy Móra Ferenc megszü­letett. Élete vége felé so­kat betegeskedett. Eleinte Karlsbadban kúrálta magát. Aztán Szegeden vizsgálták a belklinikán, majd Buda­pesten Winternitz profesz- szór operálta. Betegsége gyógyíthatatlan rákos da­ganatnak bizonyult s ha­marosan végzett vele. 1934. február 8-án meghalt... Vagy 10 éve olvastam egyik életrajzát (Magyar László: Móra Ferenc élete. Móra kiadó. 1966.) De most, a jubileumkor újra elolvas­tam, hogy jól emlék­szem-e... A 199. oldalon ez áll: .......Elmúlt az ősz (1 933 őszéről van szó)... Egyszer megkérdezte valaki tőle, miért nem írja meg ezeket az emlékeit. (Beteg­ségének, műtétének emlé­keiről volt szó). — Nem megírni való dol­gok ezek — legyintett, ar­cán szomorú mosollyal. — Karinthy is milyen nagyszerű könyvet írt Uta­zás a koponyám körül cím­mel agytumoráról, melytől Olivesrona, a világhírű svéd agysebész szabadította meg a stockholmi klinikán. Móra elgondolkozott. — Igazatok van, mondta másnap. — Utóvégre az íróemberekkel minden azért történik, hogy téma, anyag legyen belőle. Akor kezdte meg utolsó tárcasorozatának írását Innenen túl, túlnanon in­nen címmel. Megrendítő írás...” Én nem olvastam a tár­casorozatot .. De megren­dültem az életrajzon ... Kedves magyar író és ol­vasó! Igaz lehetett ez a beszélgetés? Hiszen Ka- rinthyt csak 1936. május 4-én onerálta Olivecrona ... Ki tudhatta ezt már 1933- ban elmondani Mórának? ... Mikor meg az „Utazás a koponyám körül” megje­lent (1936 és 1937) akkor már Móra Ferenc régen halott volt (1934!)... Ej­nye. ejnye .... Móra élet­rajz — Móra kiadó. Nem figyeltünk oda’’ (Dr. Szemes Varga Béla) A nemzetközi gyermekév alkalmából Gyöngyösön is még többet tesznek az üze­mek a kicsinyekért, mint korábban. Egyetlen példa erre a Jeruzsálem utcai „új" IIRas számú általános is­kola, ahol a visontaiak — az üzemlátogatások meg­szervezésén túl — a fásítás­ban, a játszótér kiépítésé­ben, a padok javításában, az EMÁSZ dolgozói pedig Nemrégen mintegy ötven nyugdíjas szállt buszba, hogy immár másodszor tekintse meg szeretett hazánk leg­szebb városait, tájait. Ezúttal kelet felé vezetett az út. Elő­ször a hortobágyi Tájmú­zeummal ismerkedett a né­pes csapat, majd a híres csárdába tértek be. Ezután hazánk harmadik legnagyobb városába, Debrecenbe láto­gattak. Azok az idős embe­rek, akik a II. világháború óta nem jártak erre (közü­lük 43), nem ismertek a vá­rosra. A Nagyerdőhöz hason­Üdítő a jégbehűtött pep- szt. A nyár nem csupán esős napokból áll, van bi­zony kánikula is, amikor a fáradt vándor felcsillanó szemmel nézi a „vendéglő” feliratot, s már érzi is szá­jában a jégbehűtött üdítő ízét. Azaz egyik-másik he­lyen csak érezné, mint ahogy Csordás József sa- rudi levélírónk írta. „Már több mint négy éve, hogy létrejött a Füzesabony és Amikor a Kiskörei Vízlép­cső (Tisza II.) létesítéséről minisztertanácsi határozat született, az illetékes szervek előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az itt keletkező hatal­mas víztükröt és környékét élsőrendű üdülőkörzetté le­het fejleszteni. Hogy gazdája is legyen a leendő üdülőkörzetnek, a Minisztertanács határozata alapján 1974 júniusában Kiskörén megalakult a Kö- zép-Tisza vidéki Intéző Bi­zottság, a KIB, aminek fon­tos és felelősségteljes fel­adatát jelzi, hogy tagjai közt minisztériumok és országos körű hatósági szervek, me­gyei tanácsok, járási és helyi hivatalok, az egyes vállala­tok és gazdálkodó szervek, de tömegszervezetek is meg­találhatók. És mégis. Amint a Népújság július 4-i számá­ban Cziráki Péter megjelent cikkéből kitűnik, a hullám­tér elárasztása előtt nem szállították el maradéktala­nul a fákat. Mintegy 250 ezer köbméter fát részben kidöntve, részben lábon áll­va otthagytak. Most már megállapíthat­juk, hogy e veszélyes hely­zet kialakulását részben a volt területtulajdonosok ha­nyagsága okozta, de hozzá­járult ehhez az is, hogy a hullámtér elárasztását — a duzzasztást — 1979. év III. negyedéve helyett már 1978. III. négyedére előrehozták, holott az erdőkitermelés ha­tárideje 1980. III. negyede volt. És ezt a szorosan ösz- szefüggő tevékenységek egy­másutánját, úgy tűnik, sen­ki sem ellenőrizte és senki sem figyelt fel arra, hogy ebből a hanyagságból mek­kora veszély származhat. Pe­a térvilágítás biztosításánál végeztek értékes munkát. Az Egyesült Izzó Félveze­tő- és Gépgyárának „Boty- tyán” brigádja 280 órás társadalmi munkával ruha­tartó fogasokat készített és szerelt fel, a közlekedési ismeretek bővítésére pedig KRESZ-táblákkal kedves­kedett a gyermekeknek. Csefán József lót még életükben nem lát­tak — jegyezték meg. A városnézés után Hajdúszo­boszlóra mentek, felkeresték a híres termálfürdőt. A jól sikerült kirándulá­sért köszönet illeti az egri Cipőipari Szövetkezet tisza- nánai részlegének vezetősé­gét. Köszönet Szabó János gépkocsivezetőnek, aki az idős emberek kérését, kíván­ságát maradéktalanul telje­sítette. Csordás József Sarud Vidéke ÁFÉSZ 36. számú vendéglője Sarudon. De négy év is kevés volt ar­ra, hogy nyáron jégbehű­tött üdítőt kapjon a ven­dég. Pedig a colából éven­te mintegy harmincezer üveggel fogy.” A vendéglátáshoz hozzá­tartozik a megfelelő kor­szerű igényes szolgáltatás. Még Sarudon is! Igaza van levélírónknak. dig a minisztertanácsi hatá­rozat világosan előírja nem­csak az erdőkitermelést és a hullámtér rönktelenítését, de a vízvédelmet is. A Tisza II. hullámterében tapasztal­ható1, jelenlegi helyzet alapo­san lerontja azokat a remé­nyeket, amelyeket az ide­genforgalmi és egyéb más szerveken kívül, az üdülni vágyók tízezrei és ennek az üdülőkörzetnek a létesítésé­hez fűztek. Nehezíti a helyzetet, hogy a hullámtér elárasztása el- iszaposította a talajt és mint Cziráki is megjegyzi, nehe­zén képzelhető el olyan jár­mű, amelynek a segítségé­vel az ottmaradt hatalmas tömegű fa elszállítható volna. Ismerem a területet és még eliszaposodás nélkül is na­gyon költséges volna né­mely részéről a fa elszállítá­sa. De úgy tűnik, arra sen­ki sem gondolt, hogy itt nem is kellenek gépjárművek, hiszen a legolcsóbb szállító- eszköz, a víz maga adva van. Éppen ezért azt javas­lom, eresszék le a hullámte­ret borító vizet és az iszap szikkadása vagy a fagyok beállta után meg lehet kez­deni a lábon álló fák kiter­melését és a már kidöntött rönkök összegyűjtését. A fa­törzsekből állítsanak össze 15—20 m3-es tutajokat — esetleg nagyobbakat is. Eze­ket a tutajokat elárasztás után a víz a hátára veszi és egy-egy motorcsónakkal a kijelölt helyekre vontatják, így egy 10 lóerős motorcsó­nak akár 20—30 m3 fát is a parthoz vontatna. Dancza János a Bükki Nemzeti Park tb. elnöke Nyugdíjasok kirándulása a Hortobágyra A kiskörei üdülő­körzetről Munkába állnak az ösztöndíjasok Az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola III. a osztályának 12 diák­ja tanulmányi szerződés alapján ösztöndíjat kapott az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinátból. A tanulók nemrégen szerez­tek szakmunkás-bizonyít­ványt tanintézetükben. A végzős fiatalok a vizsga napján felkeresték leendő munkaadójukat. A munka­ügyi osztályon gratuláltak a tanulmányaikat befejező diákoknak. Részletesen tár­gyaltak a munkába állás módjáról. A kombinát kol-* lektív szerződése szerint amennyiben kezdő fiatalok július 1-én munkaviszonyt létesítenek és hat hónapot dolgoznak, nyereségrészese­désre jogosultak. Megilleti őket hat nap alap- és három pótszabadság is: Lukács András Eger Leveleink között tallózva A nevekről Természetesen érthető módon mindenki „allergiás” a ne­vére, pontosabban nevének helyes .leírására. Hogy pontosan és félreérthetetlenül szerepeljen ott, ahol szóba kerül. Még az újságban is! Ezért forgattuk teljes egyetértéssel Bene­dek Istvánná egri olvasónk levelét, aki azt nehezményezte — és joggal —, hogy nevét, melyet az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet kitüntetettjeinek sorában leírtunk, megtoldot. tűk egy dr. jelzővel. A név írója, pontosabban elírója, való­színű úgy követte el a hibát, hogy az egészségügyi dolgo­zókról és dr. Semmelweisről lévén szó, nem gondolt másra, csak dr. kitüntetettekre. Benedek Istvánnénak az elírás okozott néhány keserű percet, — elnézést kérünk érte. Dé akad gond ólyan nevekkel is, amit nem írtunk le. Példával is szolgálhatok — sajnos — a közelmúltból. Varga József tanár, és Komáromi Gabriella gimnáziumi tanuló, hívták fel erre figyelmünket leveleikben, ök le nem írt neveket reklamáltak. így most pótlandó közöljük azt a két nevet, melynek tulajdonosai felkészítették a szovjetunióbeli utat nyert gyerekeket. A két orosztanár neve: Bényei Ta~ másné és Ambrus Éva. Természetesen ez nem kisebbíti Varga József érdemeit sem, akinek közvetett szerep jutott, ő vezeti az iskola MSZBT-csoportját, amely kitüntetést is szerzett jó munkájával. Hát igen, a nevek okozhatnak bosszúságot is tulajdo­nosaiknak. Mondjuk azoknak, akiknél feleslegesen megtol- dódik a „-né” raggal, vagy éppen lemarad a név mögül. Bosszúságot okoz a dr. cím előlegezése épp úgy, mint elha­gyása, a beosztások elírásáról, vagy felcseréléséről nem is szólva. Hogy leveleink között tallózva épp e téma került sorra, annak oka. a közelmúltban ténylegesen elkövetett néhány hiba, s a róluk szóló levelek megszaporodása. A tévedése­kért elnézést kérünk, s egyben úgy érezzük, csakugyan job­ban kell figyelni. Mert elvégre a nevére mindenki „kényes”, arra is, ha elírják, arra is, ha „elszedik”. Mint ahogy e sorok írója sem örülne, ha nevét diáknak írnák, mert a fogalom ugyan azonos, de mégis így szokta meg: — deák — Válaszol qz illetékes Hiányoznak a feltételek Hivatkozással a Népújság 1979. június 23-i számában megjelent „Kisebb-nagyobb bosszúságok Taxi... taxi... cím alatt megjelent cikkel kapcsolatban az alábbiak­ról tájékoztatom az érdekel­teket: A Csebokszári-lakótelepen taxiállomást csak megfelelő droszt, illetve hírközlő be­rendezéssel tudnánk létesí­teni. Korábban. 1977. évben kí­sérletképpen egy gépkocsival próbálkoztunk a lakótelep taxi-szolgáltatásának javí­tásával, azonban rövid időn belül meg kellett szüntetni, pedig a gépkocsivezető anya­gilag is érdekelt volt a fu­var vállalásában. Sajnálatos tény, hogy a nyilvános telefonon megren­delt taxi gépkocsivezetője a lakótelepre érkezve nem ta­lálja a megrendelőt. Ilyen esetben a gépkocsivezetőnek kell a fuvardíjat is kifizet­ni. A lakótelep helyi utazási igényeit sűrített autóbusz- járatokkal oldjuk meg, je­lenleg 5—10 perces közleke­déssel. Balogh Tibor igazgató, VOLÁN 4. sz. Vállalat, Eger Nem volt határidő-módosítás A Népújság 1979. június 17-i számában vállalatunkat érintő cikk jelent meg. A cikkben, mely „Az új lakótelep új üzletei” címmel jelent meg. többek között olvasható: „Hátravan még a Heves megyei ÁMatforgal- mi és Húsipari Vállalat mintaboltjának megnyitása, amely várhatóan a többszöri módosítás után a közeli na­pokban már a vásárlók ren­delkezésére áll”. Nem tudom, hogy az in­formációt kitől kapta a cikk írója, ugyanis a szöveg nem fedi a valóságot. A húsipari mintabolt és falatozó kivitelezését a ter­veknek és a szerződésben foglaltaknak megfelelően vé­gezték el a kivitelezők és az alvállalkozók. Ráadásul a Mátravidé'ki Építő- és Szak­ipari Szövetkezet közel egy hónappal előbb teljesítette szerződéses kötelezettségét. Tehát többszöri határidő­módosítás az üzlet megnyi­tására vonatkozóan nem tör­tént, az üzlet a tervezett nyitási időnek megfelelően, rövid időn belül a vásárlók rendelkezésére áll. Molnár Gábor a Heves megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Népdalcsokor. 9.29 Csdíicsali Csalavári Csala- vér tündöklése és bukása. 10.05 Zenekari muzsika. 11.02 Rádiószínház. 12.00 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Kórusművek, 13.00 Hídfők a végtelenben. 14.00 Házi­rend. 14.10 Respighi: Dór vonósnégyes. 14.30 Olaj­gyár a szántóföidön. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Sportkrónika. 18.00 Operaáriák. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.45 Az asszony-ördög, avagy Szent Antal megkísértése. 19.20 Chopin: b-moll szo­náta. 19.42 A Bibliás ten­ger. 19.55 A zeneirodalom remekművdiből. 21.01 Ár­nyak és rejtélyek. 22.15 Magyar előadóművészek. 23.09. A guarany (Opera­részletek). PETŐFI 8.33 Operettegyüttesek. 8.53 Örökzöld dallamok. 9.45 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.00 Szombat dél­előtt. 12.00 Térzene a Nem­zeti Galéria előtt. 12.33 Nó­ták. 13.30 A kék rózsák. 14.00 30 perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 Hap­ci. 15.30 Jolantha (Operett­részletek). 16.00 Olaszor­szág—Magyarország Davis Kupa mérkőzésről. 16.33 ötórai tea. 17.35 A lakás dimenziói. 18.00 Fél óra a debreceni Délibáb együt­tessel. 18.33 Válogatott felvételeik. 19.20 Egy ma­gyar nábob (Jókai Mór regénye). 20.38 Kapcsoljuk a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központot. 21.50 A rádió dalszínháza. 22.35 Cigánydalok, csárdá­sok. 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig 9.00 Tévétoma. 9.05 Mese, mese, mátka..! 9.35 Külö­nös szívesség (Amerikai film). 11.15 Mi és a KGST (Riportfilm). 11.55 Négy- szemközt Michelangelóval (Olasz filmsorozat). 12.10 Játék a betűkikel ' (Ism.). 14.50 Autóról — autósok­nak. 15.10 Rajzfilmek. 15.30 A rejtelmes sziget (Fran­cia—olasz—spanyol filmso­rozat). 16.25 Csata fekete­fehérben. 16.55 A szabad út éneke. 17.45 A mi fa­lunk. 18.25 Beteglátogatás. 18.45 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Én nem látok, te nem beszélsz, 6 nem hall (Olasz filmvíg­játék). 21.45 Dzsessz-sztá- rok műsora. 22.30 Tv-hír­adó 3. 22.40 A Veszprémi Tfjvétalálkozó díjnyertes tévéjátékaiból. 2. MŰSOR 17.35 Nemzetiközi stúdió. 18.25 A fürdőigazgató (Té­véjáték). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Zenei arcképcsarnok. 21.00 Tv-híradó 2. 21,20 „Az apád lehetnék...” 1979. július 14., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom