Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
Hatvan és a város környéki falvak Oltványok fólia alatt t Szép, de nem szeplőtlen Mármint a lakosság kereskedelmi ellátása Alföldi szőlőfajták egri próbája Pillantás a közelmúlt évekbe: 1969-ben került Hatvan város Tanácsának irányítása alá Boldog, majd Heréd és Nagykökényes, Ke- rekharaszt önállósága pedig, teljesen megszűnt. Később ez a közigazgatási forma is módosult, a három kisebb települést város környéki , községgé minősítették, országosan első kísérletként. A megváltozott státusz többféle terhet ró a város irányító testületére, de mi most csupán azt vizsgáltuk meg, hogy a szervezeti változás mit eredményezett a három község ellátásában, vagyis a tanács kereskedelmi szak- igazgatási szerve képes volt-e igazodni az új feladatokhoz, kooperatív szerepkörét miként töltötte be a falvak üzlethálózatának, ellátásának korszerűsítésében ? Egy bizonyos: az illetékes osztálynak nem lehetett könnyű az áfész, a tejipari, sütőipari, húsipari, kisipari vállalatok, továbbá a török-' szentmiklósi baromfifeldolgozó érdekeit, törekvéseit összehangolni. Különösen nehéz volt ez addig, amíg Heréd és Kökényes fogyasztási szövetkezete a gyöngyösi érdekszférához tartozott. Az első sakkhúzás Boldog, Nagykökényes, Heréd üzleteit járva, a falvakban élő polgárokkal, tanácsi vezetőkkel beszélgetve, általában kedvező benyomások érik a látogatót. Ügy érzi, hogy a hatvani irányítás, felügyelet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jobb lett, vagy fogalmazzunk pontosabban : mos lett' a város környéki települések ellátása. Mert bár a profiltisztítás jegyében megtett első sakkhúzás, a nagy értékű árucikkek kivonása a kis üzletekből, kezdetben ellenérzést szült, a későbbi hónapok, évek gyakorlata igazolta az elgondolás helyességét. Igen, valóban fölösleges az ezer lelket sem számláló Nagykökényes vegyesüzletében pár darab hűtőszekrényt, a valamivel nagyobb Heréd, Boldog árudái porszívót, néhány, mosógépet, televíziót, bizonyom textíliákat évekig raktáron tartani, kuncsaftra várva. Sokkalta hasznosabb ennél, ha az így megnövekedett forgóalapot a napi élelmiszer- és vegyi háztartási cikkek gazdagabb készletezésére, bővebb választékára fordítja az üzletvezetés. Tanácsi kísérőnk az egyik boldog! üzlet vezetőjével együtt tanúsítja: a nagy értékű cikkek kivonása ellenére évről évre 12—14 százalékkal nőtt az árudák kiskereskedelmi forgalma. Miként jut mégis mosógéphez, tévéhez az igénylő? Bármelyik faluhoz alig nyolc kilométerre esik Hatvan, ahol az áfész és a megyei kiskereskedelmi vállalat nagy szaküzleteiben dúskálhat. A megvett hűtőgépet még haza sem kell szállítania, elvégzi a cégek boy-szolgálata. Bővebb, korszerűbb hálózat A kereskedelem hatékonyságának egyik kulcsa csupán a tervszerű. jól szervezett áruellátás. Legalább ennyire fontos, hogy a településeknek kedvező üzlethálózatuk legyen. Jusson egyre korszerűbb áruda a frekventált helyekre. az itt-ott rohamosan fejlődő, épülő falurészekbe. Vizsgáltuk ilyen szemszögből is a három város környéki község kereskedelmének helyzetét, úgy érezve, hogy az összesen tizenegy ved gyeskereskedés, kilenc bisztró. italbolt, vendéglő, a három szikvízüzem. két olajkút, három .felvásárlótelep, az egy-egy zöldségbolt és tüzéptelep pillanatnyilag kellő szinten oldja meg az áruterítés gondját. A városhoz kapcsolás óta eltelt időszakban különösen kitüntette magát az 1 áfész, amely az átvett, meglehetősen elavult üzleteket sorra felújította, vagy éppen új boltot, árusítóhelyet létesített. Így kapott vegyeskereskedést, italboltot Boldog, így alakították át szinte teljesen az egyik he- rédi üzletház tetőzetét, s ahogyan az áfész főkönyvelője nyilatkozott: „A herediák előbb-utóbb leverik rajtunk az ígért kis ABC építését!” A boltot ezért szerepeltetik a VI. ötéves terv első számú beruházásai között. Boldog ilyen szempontból még szerencsésebb társainál. Itt az áfész új üzletei mellett a helyi termelőszövetkezet is létesített tejboltot, húskimérést, falatozót. A korszerű kereskedelmi ellátás mellett szól továbbá, hogy minden falusi üzletnek van megfelelő hűtőpuljá, szekrénye, ami a tej- és hústermékek, a mélyhűtött cikkek állandó raktáron tartását biztosítja. Vannak hibák is Nem szeretnénk agyonkozmetikázni a város környéki községek kereskedelmi ellátottságáról készített helyzetképünket. Éppen ezért figyelmeztetnünk kell bizonyos helytelen nézetekre, káros tendenciákra, amelyeknek leginkább az illetékes iparág, vállalat a tnelegágya. Elsőként említjük a hatvani kenyérgyár termékeit, amelyekért korábban Kökényestől Herédig hadakoztak, utóbb viszont mind többször szidják. A kiszállított áru rendre keletien, sületlen. A feltüntetett 28 féle kommersz és finom péksütemény közül tíz üzletben tartott hivatalos ellenőrzés szerint csak sima kiflit lehetett kapni, ezt is az üzem „mintaboltjában”. És így megy hosszú ideje, annak ellenére, hogy a sütőipari vállalat te- • rületi vezetője jó néhányszor kérte az igazgatóságot a hatvani gyár felújítására, a süteménykészítéshez elengedhetetlen intenzív dagasztógép beszerzésére. A falvak húsellátását hosszabb távon megoldja, biztosítja a hatvani áfész és a gödöllői tangazdaság közös feldolgozó üzeme, a sertéshizlaló szakcsoport évente leadott ötezer sertése, valamint a Lenin Termelőszövetkezet, amely szintén besegít a programba, hiszen mindhárom falu esetében zömmel tagjainak szükségletéről van szó. A kiemelten jó boldogi zöldség- ellátással szemben viszont igen nagy hátrányt szenved Heréd és Nagykökényes, ahol mindenképpen elkelne egy-egy zöldségesbolt. Boldogon viszont a felvásárlóhely dolgát kellene rendezni, éppen a nagy forgalom miatt. Ami még nem tetszik A néhány esztendő alatt megvalósított hálózatfejlesztés, a kereskedelmi ellátottság színvonalnövekedése kétségtelenül elégedetté teheti mind a tanácsi szervek, mind az általuk összehangolt fogyasztási szövetkezetek, vállalatok vezetőit. S ha még kritikai megjegyzést teszünk, az'a továbbiakban is a három község kereskedelmi ellátásának minőségi, tartalmi javítását célozza. Lehet, egyesek szőrszálhasoga- tásnak vélik, vagy maximalistának tartanak bennünket, de a herédieknek bizonnyal bántja az orrát, amikor az egyik üzlet kiszolgálója „jó ez a falusi parasztnak” fölkiáltással rázza le magáról a pénzéért jó édességet, italt és udvariasságot joggal elváró vendégek zokszavát. Az sem szívderítő látvány, amikor vasárnaponként a helyi kocsmában állnak sort jégkrémért a nagykökényesi kisiskolások, s hétvégeken ugyanott lehet csak üdítőhöz, csokihoz jutni. Továbbá habozás nélkül „sarokba állítást” érdemel minden helyi ügyintéző, aki nem tartja szemét a primőrökön, nem eszközli a visszamaradt áru leírását, aminek következményeként a boltos még akkor is öt forintért árulja a zöldhagymát, amikor az már mindenütt egy forintért kel. Lehet, utóbbi észleleteink inkább a kereskedelmi morál témakörébe utalhatók, mintsem a közvetlen ellátást érintik. Mégsem feledkezhetünk meg róluk, mert a szocialista üzletpolitika az emberekért van, nem pedig fordítva. .. ! Moldvay Győző A korai nyár napsugarai dédelgetik az egri dombokra telepített szőlőket. Szinte élvezet végignézni a város mögött emelkedő kőlyuktetői táblákon, amelyek egyenes sorokban nyújtóznak végig. Az Egertől Kerecsend felé vezető műút mellett. a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet állomásán járunk. Ahogy haladunk a kétoldalt szőlőkkel övezett úton, kísérőnk, Molnár János igaz. gató elégedetten szól: — Jó ez a meleg, a sok napfény. Meg is van a hatása, hiszen az új hajtások gyorsan fejlődnek, hamarosan szirmot bontanak a szőlővirágok. Az elmúlt években a késői kitavaszodás és a hideg miatt jócskán eltolódott á virágzás. Most nem panaszkodhatunk, mert a hőmérséklet *5—6 fokkal meghaladja a 100 éves átlagot, ami segíti ezt. Ügy tűnik, a zalagyöngye és a leányka bont először virágot. Az igazgató szavaiból az is kicsendül, hogy májusban kevés volt a csapadék, hiszen a hónap első három napjában mértek 52 millimétert. Azóta sem volt jelentősebb eső. A szőlők azonban nem sínylették meg a nedvesség hiányát, mert az altalaj vízzel telített. Az állomás szőlőiben sétáló idegennek nyomban fel. tűnik valami új, a szokásos, tói eltérő. A már termő szőlőtáblák mellett zöld, és fekete fóliacsíkok sorakoznak. — Ezek a legújabb telepítéseink — magyarázza Mól. nár János. — Bár az oltványokat nem látni, mert mind letakartuk, és valamennyi egy-egy kis parcellába került. Az Alföldről hoztuk a saszla-fajtajelölteket, amelyeket dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatóhelyettese nemesített. Korai éré. sűek, bőtermők ezek, és népszerűek, hiszen Magyar- országon a legkedveltebb csemegeszőlők közé tartoznak. Amiket itt telepítetKis község, nagy társadalmi összefogás Vizműtársulat Egerfarmoson (Tudósítónktól) Nagy feladatra vállalkoztak az egerfarmosi községi tanács vezetői és a település lakosai, amikor évekkel ezelőtt elhatározták hogy vízmüvet létesítenek. Az ezer lakost számláló kis település tanácsa'évek óta gyűjti és tartalékolja községfejlesztési bevételeit, és a közelmúltban már a megvalósítás első szakaszán, a kútfúrásokon is túljutottak. A Debreceni Mélyfúró Vállalat szakemberei nemrég fejezték be két kút fúrását, kevés híján egymillió forintos költséggel. A 230 méteres mélységű fúrás percenként 230 liter egészséges, jó minőségű vizet ad. a 106 méter mély tartalékkút pedig percenként 170 literes vízhozamot ad. Készül a községi vízműhálózat terve és költségvetése, és ma már mindenki előtt ismertek a helyi vízmű főbb adatai. A 100 köbméter befogadóké- oességű hidroglóbusz bőséges vízellátást biztosít a község egész területére. A mintegy 8 kilométeres fővezetéskhá- lózat mentén 50 közkifolyó csap lesz, ezenkívül minden utcasarkon tűzcsapokat helyeznek el. A községi vízmű teljes kiépítése 9 millió forintba kerül. Az összeg felét állami támogatásként kapja meg a község, a hiányzó milliókat pedig a lakosság áldozatkészsége pótolja, illetve teremti elő. Megalakult a községi vízműtársulat, és ezen belül eddig kétszáz tag vállalta önkéntes hozzájárulását a nagy létesítmény elkészítéséhez. Császár István Utánpótlás-nevelés az IKARUS-ban Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyárban tizenkét szakmában mintegy hatszáz szakmunkástanulót oktatnak. A képen: hegesztőtanulók oktatása a tanintézetben. (MTI fotó felvétele — KS) • tünk, azok piros és fehér bogyójúak. Az alföldi homokon már 80—100 mázsát adtak hektáranként. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy hegyvidéken, az itteni kötött talajon hogyan viselkednek ezek a fajtajelöltek. összehasonlítjuk az al_ földi eredményekkel, hogy mennyit teremnek hektáranként. A mátraalji borvidéken íz. és zamatanyagokban gazdag saszlaszőlők vannak. Egerben és környékén viszont nincsenek, ezért országos program részeként itt is szeretnénk mihamarabb meghonosítani. Ha kísérlete, ink beválnak, akkor a nagyüzemekben és a kiskertek, ben is elterjesztjük. Huszonöt fajtajelöltet hoz. tak Kecskemétről, melyeknek oltványait színes fóliával takarták le. Szokatlan ez, hiszen nem a hagyományos telepítési mód. — A szakirodalom tanulságai szerint nem is olyan új, — igazit ki kísérőnk. — Inkább csak nálunk, Magyarországon, hiszen Nyugat. Európában évek óta használják a szőlőtelepítésnél a fóliás takarást. Most már hazánkban is bevezetik, hiszen az alföldi borvidéken néhány gazdaságban alkalmazzák. A hegyvidéken azonban kísérletképpen itt Egerben próbáljuk ki először ezt az eK járást. Nagyon sok előnyös, tulajdonsága van, főleg az, hogy olcsó. Emellett a tő-, liás takarással nem kell a, fiatal ültetvény sorközeit ka_ pálrii, vegyszeres gyomir„ tást sem -végezni, miután a sötét fólia alatt a gyomok, nem fejlődnek. Ugyanakkor, nagy előnye az is. hogy a fólia alatt a talajélet gyorsabban megindult. mint máskor és olyan párás környezet alakul ki az oltványok körül, amely állandóan porhanyósan, lazán tartja a talajt. A csapadékvíz pedig lefolyik és zavartalanul a szőlő gyökereihez jut. így a kisnövény fejlődéséhez jobb feltételeket biztosit. A fóliát nem szedjük fel a telepítés után, hanem 4—5 évig ott marad a földön, mindaddig, míg a szőlő tér. more nem fordul. Az egri állomáson nem titkolják, hogy sokat várnak ettől a kísérlettől, és szeretnék a hegyvidéken is mielőbb elterjeszteni. Mentusz Károly Nyolcvanezer diák a KlSZ-építőtáborokban Több mint 13 ezer diákmunkás, az idei építőtábo- rozók első turnusa június 17. én foglalja el helyét 67 KISZ. építőtáborban, — mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán. Az elmúlt hónapokban felkészültek a mezőgazdasági és ipari üzemek a segítőkész fiatalok fogadására. Jóllehet, az igények minden korábbit felülmúltak — a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt „kértek” erre a nyárra —, 11 ezerrel több, vagyis az egyetemistákat és a főiskolásokat is beleszámítva 80 ezres tanulóifjúság kapcsolódhat be a népgazdaságilag is nagyon hasznos, „társadalmi munka, ba”. Június végétől már „teljes lesz az üzem”: mind a 78 építőtáborban munkához látnak a diákok. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban serénykedik majd. Halásztelek, Kecskemét és Mezőkovácsháza szövetkeze, tei, Etyek, Martonvásár, Si- monpuszta, Szob és Zalaegerszeg állami gazdaságai első alkalommal kapnak a nyári munkák dandárjában sok száz segítőkész diákbrigádot. A szakmunkástanulóknak is több. szakmába vágó mun kalehetőség áll a rendelkezésükre. Építőtáboraik alig kétéves múltra tekintenek vissza: az idén mintegy 2 és féi ezer tanuló, 12 szakma képviselője tesz szert hat munkahelyen gyakorlati ismeretekre. Szakmai táborok nyílnak a budapesti új sport csarnok, a dél-pesti kórház és a metró építésénél, továbbá Ajkán, az alumíniumkohó rekonstnjkcióján. Fiatalokat várnak Diósdra, a Gördüiőcsapágy Művek építésére, Szolnakra a gyermek- város és más ifjúsági intézmények gyarapítására. Az elmúlt években népszerűek lettek a szakosított táborok: a vakáció idején a központi építőtáborok 35 tu”- nusában 4500 diákkal foglalkoznak főiskolások és egyetemisták. Halásztelken például az iskolarádió-szerkesztők gazdagítják a mupka után rádiós ismereteiket. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával hét táborban egy-egy turnus résztvevői közlekedési tudnivalókkal ismerkedhetnek délutánonként. A hazai idénymunkák végzésének meggyorsításába bekapcsolódnak határainkon túlról érkező fiatalok is. Négyszáz magyar középiskolás utazik Lengyelországba; s ugyanennyien érkeznek onnan négyhetes építőtáborozásra, a kecskeméti és a komáromi nemzetközi építőtábor 100—10(1 külföldi egye. temistát és főiskolást fogad. A békéscsabai konzervgyárban 150 eszperantó nyelvet tanuló külföldi diák dolgozik. vállvetve magyar társaival. Az ÁIB titkársága a táborozási idényben több mint 700- kulturális műsort szervez a táborlakók szórakoztatására. Útnak indul a budapesti Pinceszínház, a Mikroszkóp Színpad társulata. Pol-beat énekesek és más művészek teszik, változatossá az ifjúmunkások szabad idejét. A minőség közügy Azonnal leállíthatja. , felfüggesztheti ideiglenesen a minőségi előírásoknak nem megfelelő, hibás építőipari munkát az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, vagy más tárca — KPM, OVH. NIM — hasonló minőségellenőrzési szervezetének szakembere, ha a kifogásolt mun, ka az építmény stabilitását, vagy az élet- vagyon- és köz. biztonságot veszélyezteti. Erről intézkedett az építésügyi és városfejlesztési miniszter — más tárcák vezetőivel egyetértésben kiadott — új rendelkezésében, amellyel a korábban megjelent építés- felügyeleti rendelet végre, hajtásának jogszabályát egészítette ki. .NÜtMMfá 1979. június 5<, kedd
