Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

gyilkosság háttér nélkül Egyszál ragun! A tévéfilm kapcsán hiánv. érzetem támadt. Nem a re. £ény markáns prózáját, kí­vántam vissza, az olvas, mányélmény mindig is meg isniétélhetetlen. Nem is s drámát, akartam felfedezni a képernyőn, ami a re­gényből született, hiszen a színpadon másképp koppan. nak a lépések, mint a kép. ernyőn. Az az asszony hi­ányzott, akiién Paffal Sarol­ta írásából megismertem. Az az asszony, aki kegyet­lenné váló sorsát riadtan fe­dezi fel; aki tudja, hogy va­lami megváltó lépést kelle. ne tennie; ki kellene nyúj­tania kezét. Kapaszkodnia kellene valahová, valaki, be. valakikbe. Vagy csak úgy, valamibe, kutatnia kel­lene valami bizalom, vagy szilárd pont után, amely az érzelmek, a szenvedélyek, a jellem és az egyéniség vé­delmezője lehetne. Az asszony lelkét, a job. bik énjét, ezt a riadt hitet, ezt a harera is, társnak is teremtett, embert kerestem, vagy inkább szerettem vol­na látni a képernyőn is. Mert ő hordja ennek az egész mondanivalónak a sú­lyát és az értelmét, a szívé, vei, az. egyenességével és a tapasztalatával. Nem tudom, a forgató- könyv (rója, vagy rendező-e a ludas abban, hogy a da. rabnak, Raffai Sarolta mon­danivalójának éppen a ten­gelye gyengült ezáltal, amit az. asszony jellemzéséből el­vettek. fis ezt éppen akkor és azzal tették, amikor a küzdelem, a minden irány­ban kibontakozó bizonyta­lanság, a sok-sok buktató pró. bára teszi ezt az asszonyt. Kuti Anna a kritikus idő- és cse­lekményszakaszban válik statisztává, ténfereg a fene­kestül felfordult tantestület örvénylő forgásában, mint­ha elveszítette volna min­den szándékát. Vagy az ör­vénylést magasította fel a tévés megoldás akkorává, hogy az asszony főhősi rang­ja ettől lekókkadt? Vagy po. litikusabbá akarták tenni ezt a szenvedélyes írást. Raffai Sarolta találó jellemzéseit? Pedig nagyon jó színészek vállalták a tévésítést. Vörös Eszter, Kuti Annája került Bélapátfalva főutcáján egy monumentális szobor emel­kedik ki a környezetből. A szobor egy rohamra induló, kezében puskát tartó 1919-es vöröskatonát ábrázol. A ta­lapzaton dátum: 1919. má­jus 20. A szobor és a dátum a 60 évvel ezelőtti Bélapát­falva határában lezajlott csa­ta emlékét idézi. A Tanács- köztársaság történetében ez a csata ugyan nem tartozik a nagyobbak közé, de nem is jelentéktelen. A 60 éve történt eseményekre, erre a csatára és az itt harcoló és hősi halált halt vöröskatonák­ra szeretettel és kegyelettel emlékezne vissza elsősorban a bélapátfalviak és diósgyő­riek. Ugyanis az itt harcolók között sok volt a diósgyőri elvtárs. De voltak közöttük bélapátfalviak is, mint pl. a nemrégen elhunyt Molnár István, aki a szemtanú hite­lességével mondta el a történ­teket. A májusi ütközetet több fontos esemény előzte meg. A proletárdiktatúra kikiáltásá­nak hírére a munkások kö­rében nagy volt az öröm Bélapátfalván is. Többen, mint pl. Dajzáth József, id. Kakukk Sándor, Molnár Ist­ván és mások, beálltak a magyar Vörös Hadseregbe. A cementgyárból elkergették a régi vezetőket és munkásta­nácsot választottak Szircsák Ferenccel. Mlkó Kálmánnal az élen. Megválasztották a községi derektóriumot is. Ennek élére Kakukk Sán­dort. Csuhány Jánost, Sas Mátét és még másokat vá­Q'Nmüsw 1979. június 5., kedd a legkényelrrtetlenebb hely. ’etbe, éppen a lélektani csonkítás miatt, mégis nem egy szép pillanattal ajándé­kozta meg a nézőt Bár így éhben az alakításban inkább a másik férfihoz futó me­nekülés. annak kapaszkodás, jellege lett uralkodóvá. a fenntartó, belső érték má­sodlagossá szorult vissza. Pásztor Erzsi a bölcs anya póztalanságáhan egyengette volna megszédült, és vesz­ni indult fia sorsát. Trófeán Péter érlelődő jellemszínész, aki tud bánni a rátelepített figurával. ingyenélök fis mintha csak cáfolatot akart volna szolgáltatni a tévé dramaturgiája, bebizo­nyítani azt, fyogy lehet teli­találat. az írói szándék sze­rint a képernyőn, is, vasár­nap este bemutatták Haj- dufy Miklós rendezésében Csiky Gergely művének té­véváltozatát. A múlt század végén a pesti ügyeskedők így verbu. válódtak egy nagy és kárté­kony csapattá. Okot és indo­kot, ötletét és módszert, fo­gást és csalafintaságot talál­tak minden napra, hogy munka nélkül jól éljenek mindennap és lehetőleg teli benőével élhessék a cifra rongyok, a magas látszat éle. tét. Negyvennyolc és ki­egyezés. a hősi múlt és a nyomorult jelen vásári ki­aknázása itt a „kor leve­gője”, ahol gyökértelen szemtelenséggel tehetik tönkre ezek a mákvirágok a tisztességes emberek sorsát, hitét. Hajdufy Miklós érzéke­nyen reagál a jellemekre, az azokban megbúvó hiúságot, éhséget a sikerre és a bol­dogságra; észreveszi, kina­gyítja a napról napra folyó erkölcsi fuldoklásra talált kifejezést.. S nemcsak a sző. lasztottak. A község határá­ban kisebb mértékű földosz­tás is volt, ún. proletárföldet osztottak, még ma is ezt a földterületét „Proletár”-nak nevezik. Április 30-án a di­rektórium dobszóval értesí­tette a lakosságot, hogy má­jus elsején egy egri küldött tart beszédet a kántorféle iskolában. A helybeli vörös­katonák is részt vettek ezen a gyűlésen Molnár Istvámék Egerből jöttek éppen, mert Egerben ellenforradalmi láza­dás volt, és azt verték le Az is­kola tanterme megtelt ün­neplő közönséggel. Az egri küldött baloldali szociálde­mokrata volt, asztalos,, név szerint Okos Miklós, a ké­sőbbi egri újságíró. Többek között beszélt a cseh inter­vencióról is, a súlyos hely­zetről és áldozatokról. Amíg a május 1-i gyűlé­sen még csak beszéltek a cseh intervencióról, addig már május végére sajnos a bélapátfalviak is saját bőrü­kön érezték ezt. Ugyanis 1919. április végén a cseh burzsoá csapatok és a román királyi csapatok megindítot­ták támadásukat a Tanács- köztársaság ellen. A csehek célja Miskolc elfoglalása, Salgótarjánt elvágni a fővá­rostól. Május 1-én a csehek már Ózdot is elfoglalták, sőt a 60. vörös dandárt is visz- szaszorították Bánréve felől. A front tehát közeledett Bél­apátfalva felé. A 60. dandár egységei Bélapátfalva—Mikó. falva—Egercsehi vonalán új frontvonalat építettek ki. Fegyverzetük 400 puskából, 12 géppuskából és 2 tarack­ból állt. A visszavonulás és t sok harc a dandárt kimerí­tette, így a cseheknek sike­rül Miskolcot is elfoglalniuk. A Bélapátfalvától kb. 8 km- le fekvő Szarvaskőbe is be­nyomult az ellenség. A .Vö­vegadta lehetőségek határain helü!! A Kamillát játszó Szemes Mari remek partner, tudja, hogyan kell váltania, hely. /etekben feltalálnia magát. De az igazi játékos, az egész játék valódi szervezője a Benczét alakító Darvas Iván. A zsaroló, a szózsong­lőr, a csűrő-csavaró, a min­denütt. és csak az önmaga céljait szolgáló, gátlástalan fickó ez. dzsentriből és asz. faltbetyárból összegyúrva. Rajtuk kívül minden csak epizód, még akkor is, ha ko­moly jellemsz.ínészek ja tsz. szák. Farkas András Szabadtéri előadások Világhírű művészek és együttesek részvételével jú­lius 1-től augusztus végéig csaknem 120 előadással vár­ják a budapesti szabadtéri színpadok a főváros szóra­kozni vágyó közönségét és vendégeit. A színgs nyári program július 1-én kezdő­dik, az elmúlt évadban is­mertté vált Dittersdorf ope­ra, „A hűséges parasztlány” Hilton udvar-beli előadásá­val. A margit-szigeti szabadtéri színpad hagyományos nyári operaelőadásainak sorát az egyik legnépszerűbb Verdi- opera, a „Trubadúr” július 5-i előadása nyitja meg. A szigethez kapcsolódik Minkus: Don Quijote című háromfelvonásos produkció, ja, és a zágrábi „Komedija” színház világhírű opera- társulatának magyarországi bemutatkozása. Előadásukban először hallhat a hazai kö­zönség vérbeli rockoperát. rös Hadsereg kezdett felbom- lani. De a reményt nem ad­ták fel. A parancsnokság el­rendelte a Vörös Hadsereg újjászervezését. Eger térségé­ben az 5. magyar hadosztály harcolt. Az ehhez a hadosz­tályhoz tartozó 19/2, 19/3 zászlóaljak május 10-én már kiszorították az ellenséget Bélapátfalváról, Mónosbél- ből és Mikófalváról, és to­vább üldözték á megvert cseheket Bükkszentmárton felé. A cseh burzsoá csapatok azonban nem nyugodtak be­le a vereségbe, és újból tá­madtak. A salgótarjáni front, ról csapatokat vontak el, és Bélapátfalva térségében ve­tették be az új és friss erő­ket, elsősorban az 5. had­osztály ellen. Az 5. hadosztály csapatait meglepetésszerűen érte a támadás május 11-én éjszaka. A magyar őrség egy része a fáradtságtól elaludt. Egy szemtanú szerint talán azért is, mert a katonák bort találtak valahol. A támadás a 19/2 zászlóaljat érte, mivel ők voltak Bélapátfalván be­szállásolva az ellenség mel­lett. Egyébként is ez a zász­lóalj vesztette a legtöbb em­bert. Megkezdődött a rende­zetlen visszavonulás, a me­nekülés, amelyet még az a rémhír is fokozott, hogy a csehek be akarják keríteni a zászlóaljat. A 19/3 zászlóalj is csatlakozott a visszavonulók­hoz, így az ellenség még az­nap Eger alá érkezett. Egert viszont nem tudták elfoglal­ni, mivel a magyarok ellen- támadásba mentek át, és május 13-án a csehek Eger és Felnémet között vereséget szenvedtek, és visszavonul­tak Szarvaskő felé. Az 5. hadosztály parancs­noksága új haditervet dolgo­zott ki. Ennek értelmében május 19-én folytatták a cse­Egy vidéki nyaralóhelyen késő éjjel megölnek egy fia­talembert. Az indítóok a fél­tékenység. A gyilkos fegy­ver egy vadászpuska. A tet_ tes — erősen ittas állapot, bán — a „nő” Válja régi ba­rátja. Az ítélet... Nos, miután az űj szovjet filmnek, a Kirándulás gyil­kosságnál címűnek még csak az első tíz percében járunk, ítélet természetesen nem születhet. De kár is lenne, ha születne, hiszen a kö­vetkező öt. percben gyanús lesz az a bizonyos, hölgy is, később a megölt fiú haver, jai mind a hárman, esetleg Válja jelenlegi barátja és a húga is... egyszóval, ha nem is mindenki, aki él, de azért elég sokan. Ennyit csak a sztoriból, mert talán az eddig leírtak, bői is kiderül, nem csalódik az, aki kedveli a krimiket. Minden szükséges elem elő. állt, kérdés most már csak az, hogy a rendező. Alek- szandr Fajncimmer, miként formálta -filmmé őket. hek üldözését, tervbe vették, hogy elfoglalják Putnokot, előrenyomulnak az eger— putnoki vasútvonal mellett, és elvágják a visszavonuló ellenség útját. De a csehek sem tétlenkedtek. Váratlanul hatalmas támadást indítot­tak az 5. hadosztály balszár­nya ellen. Május 18-án a csehek elfoglalták Pétervásá. rát, és tovább nyomultak előre a Pétervására és Bél­apátfalva közötti térségben. A hadiszerencse azonban a mi javunkra fordult meg, mert a Pétervásáráról ki­szorított magyar zászlóalj május 20-án visszafoglalta a községet, és így a Kistere- nyét birtokukban tartó cse- hez két tűz közé kerültek, sőt még a 46/1 és 11/1 zász­lóaljak is támadtak, így az ellenséget szétszórták, vagy visszaszorították. A Miskolc felszabadítá­sáért folyó harcot' a Vörös Hadsereg május 20-án kezd­te megvalósítani. Az előre­nyomulást május 19-én az 5. hadosztály kezdte meg. Hét zászlóalj és két üteg va­lamint egy páncélvonat az eger—putnoki vasútvonal mellett nyomult előre. Má­jus 20-án Bélapátfalva tér­ségében is megütköztek a cseh borzsoá csapatokkal a vöröskatonák. Ebben az üt­közetben Molnár elvtársék is részt vettek. Előzőleg nehéz csatákat vívtak a csehekkel, elfoglalták Rimaszombatot, Tót- és Magyarpokoráj.t, két napig tartó ostrommal a Fűrész nevű községet vették vissza a cseh halálfejes lé­gionáriusoktól, sőt Tiszolcot is sikerült visszafoglalni. Ké­sőbb Bekölce felé jöttek visz- sza. Bosszankodva tapasztal­ták, hogy árulók is működ­nek, mert sokszor már csa­ta közben vették észre, hogy a muníció közé olyan töl­tény is került szép számmal, amelyek hamuval vagy fű­részporral voltak megtöltve puskapor helyett. Ennek el­lenére azonban harci kedvük nem csökkent. Bekölce köze­Az igényes alkotó számára a feladat, nem is olyan egy­szerű. Hiszen a műfaj jelle­gét — könnyed, kis borzon, gásokkal teli, ám kockázat, mentes fejtörés — úgy illik megtartani, hogy a néző közben képet kapjon a sze. replők jelleméről, sorsáról, egy villanást a környezetről, a bűnözők lelkivilágáról, s az sem árt, ha némi erköl­csi tanulságot is le lehet vonni. Ami mindebből sikerült végül is nem kevés. A kö­zönség figyelmét nemcsak a különböző fordulatok, meg. lepetések tartják ébren, de az a szimpatikus magatartás is, amellyel az idős, tapasz, talt bíró szenvedélyesen ku_ tatja az igazságot, kizárva a tévedés legkisebb lehetősé­gét is. Az a módszer, aho­gyan mindenfajta hatásva­dászat nélkül, csakis humá. nus eszközökkel rábírja a kirándulás résztvevőit a va_ lóság föltárására. Ellenpont­jaként egy huligánbanda ve­iében egy kisebb cseh egysé­get szétvertek, két szekeret is zsákmányoltak, amely — éppen kapóra jött — lőszer­rel és kenyérrel volt meg­rakva. Majd tudomást szerez" tek róla, hogy Bélapátfalván a csehek és a diósgyőri vö­röskatonák harcolnak. Nem késlekedtek a harcba beavat­kozni. A bükkszentmártoni templomnál, a szőlőkön ke­resztül a csehek hátába ke­rültek. A diósgyőriek nem bírtak a túlerőben levő el­lenséggel, már vissza akartak vonulni, amikor megérkezett a felmentő sereg, amelyben főleg egercsehi vörös bányá­szok voltak, és a cseheket a Bélkő alá szorították. De a csehek újból támadtak. Már- már a csehiek sem bírták tartani a vonalat, amikor Molnár elvtársék megtalálták az összeköttetést, és rögtön támadtak. Először a csehek ezt el sem akarták hinni, nem volt tudomásuk újabb felmentő seregről, csak ami­kor felülről, a község nyugati részében levő szőlőhegyről állva kezdték lőni az ellen­séget géppuskával vegyesen akkor már a csehek fogtak meneküléshez. A magyar vöröskatonák pedig folytatták az előrenyo­mulást. A bélapátfalvi csa­tát 1919. május 20-án meg­nyertük. A csaté után a he­lyi lakosok összeszedték az elesett vöröskatonák holttes­teit, és a temető középső ré­szén eltemették. Sokáig csak egyszerű jel mutatta sírjukat. Majd az 50-es években. a diósgyőri vasgyári elvtársak kezdeményezésére, a bélapát­falvi cementgyári pártszer­vezet segítségével gránitkő síremléket állítottak fel a te­metőben. A diósgyőri vete­rán elvtársak a felszabadu­lás után minden évben, má­jus 20-án eljönnek Bélapát­falvára, a helyi elvtársakkal, veteránokkal, a párt- és tö­megszervezetek képviselőivel együtt leróni kegyeletüket a hős vöröskatonák emléke ojxít-k zárét látjuk, a züllött figu­rák sokoldalúan bemutatott mintapéldányát. Kettejükön kívül azonban senkit... A mellékalakok vázlatok ma­radnak csupán bármennyire is igyekeznek megformálóik. Semmit nem tudunk meg arról, hogy a bűnözők mi­ként váltak bűnözővé, hogy milyen ember is az a lány, aki miatt gyilkolnak, sőt akad olyan alak is, akit éppen a döntő pillanatban az alkotók egyszerűen el­tüntetnek a produkcióból.. Háttér nélkülivé válnak így az események. Mindez annál inkább följ tűnő, mivel a rendező nem húzza elég feszesre az össze­sodródó szálakat. Időnként ok nélkül lírizál, érthetet­lenül ismétli magát, túlma­gyaráz. A film ennek ellenére kellemes és nem is nívótlan nyári szórakozást nyújt. Eb­ben nem kis érdeme van a bírót alakító Oleg Zsakov- nak, a huligánvezér Lev Pri- gunovnak, akik mindketten valódi jellemeket formálnak. Az operatőr, Valerij Vla­gyimiron igyekezett kame­rájával megfelelni e műfaj követelményeinek. Németi Zsuzsa Közbeszólt a kánikula... Vasárnap délelőttre tér. vezték a Líceum udvarán a III. egri ifjúsági dalos­ünnepet. Minden rendben is volt, a 22 kórus annak rendje és módja szerint fel is vonult, a zenei óvodá­soktól, az általános, a kö­zépfokú iskolásokon át a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola két kórusáig. Már kilenc órától próbáltak a csöppségek, hogy minden jól sikerüljön. Az ünnep­ség tíz után meg is kezdő­dött, a fanfárok hirdették a szándékot és a hangula­tot, amely ezt a vállalko­zást létrehozta. Elhangzott az ünnepi beszéd is, ko­moly szavakkal ecsetelve az esemény jelentőségét, ha­gyományteremtő erejét. A nap azonban úgy tű­zött, a Líceum udvarának a betonja úgy verte vissza a fényt és a hőt a csöppsé­gekre, hogy egy félórás éneklés után a kánikulával és a feszengő gyermekek­kel vívott harcot a karve­zetők feladták. Bizonyára levonják a kö­vetkeztetést a szervezők. Ennyi munkának és ennyi értéknek nem szabad így, és ezért elsikkadnia. A ta­nulság: ne csak az esetle­ges esőre készüljenek fel, hanem számítsanak a hő­ség elviselhetőségen túli méretére is, főképp. ha gyerekekről van szó. És se­gítsenek rajta! Például időpont-áthelyezéssel! (f■ a.) Dr. Kalászi Pál: Á bélapátfalvi csata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom