Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
Báltérben - észrevétlenül ? A termelés kiszolgálói „A szerszámüzemben dolgozik? Akkor biztosan érti a szakmát. Ott nem maradhat meg akárki.. A vállalat, a gyár termelő műhelyeinek társaságában a szerszámüzem a háttér, az egyik kiszolgáló. Nélküle nem mennek a gépek, a termelőmunka folyamatosságé, nak éppen úgy alapfeltétele, mint az anyag vagy az energia. Szinte általánosan jellemző, hogy az itt dolgozók a legjobb szakemberek, ez is mutatja fontosságát. Persze, egy sor vita . is keletkezik az üzemeknek ebből a kapcsolatából. A szer. számüzemiek azt mondják, hogy a- karbantartás, beállítás gondatlansága miatt köp. halt, törnek gyorsan a drága kések, megmunkálóeszközök. A termelők meg a gyenge minőségre panaszkodnak. Gyakran kell a gép. nejt állnia szerszámcsere miatt, meg egyáltalán azért, mert nincs elég a szerszámokból. Nyűg a vállalatnak: leg. többször a profiljától eltérő nagy műhelyt fenntartani saját gépéi kiszolgálására. Ráadásul a szerszám-alapanyagok is ritkán elfogadható . minőségűek. Kellene egy cég, amely megrendelésre szállítaná, nagy szériában, legalább a különleges minőségű szerszámokat, és ellátná a termelőket. Legalább kisebbítené, ha nem is szüntetné meg a gondokat. Persze, külföldről is lehet vásárolni szerszámokat. A kívánt minőséget azonban elsősorban csak a tőkés országokból tudják beszerezni; a tavalyi import elérte a húszmillió dollárt. A behozatal korlátozására kidolgozott tervekben az idén már a szerszámok is szerepelnek; csökkenteni kell a dollárki- idásokat, vegyék meg itt— ion, ami kell. Igen ám., de honnan? Az ország egyetlen tiszta profilú, forgácsoló szerszámokat gyártó vállalata a „Forcon márkajelet használó Forgácsoló-szerszámipari Vállalat. A cégnek a tavaszi BNV alkalmából rendezett szokásos bemutató sajtótájékoztatóján igencsak tanulságos ismertetők hangzottak el. Először is: megdöbbentően kicsiny a vállalat termelési értéke a feladataihoz képest. Alig több mint 600 millió forint. Ahogy a vezetők elmondták, nálul^ sajnos már megszokott dolog, hogy megrendelő partnereik tehetetlenségükben gorombaságokkal, fenyegetőzések, kel tűzdelt leveleket küldenek nekik, nem is beszélve a személyes találkozások vitáiról. Nem a minőséggel van baj: egyszerűen képtelenek eleget tenni a meny- nyiségi igényeknek. A termelők pedig kínlódnak, veszekednek, importengedély után szaladgálnak. A vállalat 600 millió forint beruházással, tőkés exportfejlesztő hitel felvételével bővíti teljesítményét. Hogy milyen minőséget tud produkálni, arra példa, hogy a nyugatnémet Krupp-cég 20 éves szerződéssel technológiákért, speciális alapanyagokért cserébe szívesen veszi meg a kész szerszámo. kát. Miért szállítanak tőkés exportra itthon is keresett termékekből? A vállalat elkötelezte magát, s az együttműködés új eljárások megszerzését jelenti, közvetve segíti tehát a hazai ellátást is. A mostani helyzeten azonban ez még mindig nem so_ kát segít. Szükség van központi támogatásra. A Nemzeti Bank az idén januárban importkiváltó hitelt adott a vállalatnak, hogy pótolja a behozatalt. Ezért a pénzért most gépeket vásárolnak, olyanokat, amelyekkel lehet helyettesíteni a nagy nyugati szerszámgyártó cégek termékeit. Megoldás ígérkezik tehát: a cég azon kevesek közé tartozik, amelyek jelenlegi körülményeink között is zöld utat kapnak a terjeszkedéshez. az extenzív fejlesztéshez. A jó szerszámhoz különleges anyagra van szükség. A kohászat azonban ma még elsősorban abban érdekelt, hogy tonnákban számolja a tervét, a minőség nem áll az első helyén. Pedig az igények igencsak változnak: a következő években már ál. talános lesz a vezérelt. NC megmunkáló gépek alkalmazása, elterjed az automatizálás. A gépekre még jobb minőségű szerszám kell, s ha a nagy termelékenységű berendezéseknek „apróságok” miatt állniuk kelL, az bizony sokba kerül. A „háttérben” dolgozó iparnak tehát egyáltalán nincs másodlagos szerepe. Igaz, hogy viszonylag kis számú szakembercsoport gondja a vállalatoknál, hogy. van-e szerszám vagy nincs, de a termelésben dolgozó munkások teljesítménye függ tőle; ez, az első hallásra keveseket érdeklő téma gazdaságunk alapvető gondjai közé tartozik. Megyénk gépipa. ri vállalatai a megmondhatói, mennyi megtakarítást jelenthet a jó szerszámellátás, s mennyi gondot okoz a Nyugatról vásárolt gépek kiszolgálása. Ráadásul egy most kialakuló igénnyel is számolni kell: egyre jobban terjednek a hobby-kisgépek, egyre több barkácsszerszámra volna szükség. Egyelőre azonban csak az érdeklődés gyarapszik, az ellátás nem. A szerszámüzembe általában a legjobb szakembereket válogatják. De ezzel még, sajnos, nincs minden megoldva. .. Hekeli Sándor Ásványkutatás nukleáris szondával A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Kutaló Intézet is jelentős szerepet játszik az országos kőola.i- és gázipari kutatási programban. Emellett saját készítésű műszerekkel számos országban végeznek nyersanyagkutatási bérmunkákat. A képen: mérik az ásvány- kutatásokra használt nukleáris szondát. (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) JA pénzért — diákokat várnak nyárra Most első az öntözés Öntözéses szakemberek tanácskozása Gyöngyösön Májusban alig kaptak csapadékot a földek, s ez bizony meg is látszik a különböző növények fejlődésén. Kézenfekvő lenne hát, hogy a gazdaságok, ahol lehet, öntözéssel pótolják azt, amit a természet elmulasztott. Hogy ez mégsem olyan természetes minden mező- gazdasági üzemben, az derül ki az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak a Heves megyei tanáccsal közösen rendezett tanácskozásán. Az ÉVIZIG ellenőrzése alá tartozó, öntözésre berendezkedett csaknem 25 ezer hektáros területből Heves megyére, mintegy 6 és -fé] ezer hektár jut, ebből viszont a rendkívüli szárazság ellenére is mindössze 300 Népi ellenőrök vizsgálták Termelési rendszerek Hevesben Már több éves múltjuk van. Azóta rövid idő alatt forradalmasították a mező- gazdasági termelést. A rendszerekről van szó, pontosabban a termelési redszerek- ről. amelyek a tudomány leg ijabb eredményeit alkalmazzák a gyakorlatban. Lényegében Bábolna kezdte a kukoricával a hetvenes évek elején, amelyet aztán újabbak követtek. Az iparszerű termelés hamar tért hódított a szántóföldeken, a kertészetekben, az állattenyésztő telepeken. Nádudvar a >egnépszerilbb A termelési rendszerek működése nyomán jayult az élelmiszer-ellátás, több gabona, takarmány, hús jelzi évről évre ezek jelentőségét! Heves megye üzemeiben is népszerűek a termelési rend. szerek. 1975-ben például 20 ezer, 1976-ban 30 ezer, 1977- ben 35 ezer, tavaly pedig már 77 ezer hektáron folytatnak a gazdaságok iparszerű termelést. Nem véletlen, tehát, hogy ezek működéséről és eredményeiről tartott vizsgálatot a közelmúltban a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Arra voltak kíváncsiak a népi ellenőrök, hogy az V. ötéves terv elmúlt három esztendejében a termelési rendszerek miként járultak hozzá az eredmények javításához, a hatékonysághoz. Megállapították, hogy a nagyüzemek azért csatlakoztak a termelési rendszerekhez. hogy a korszerű eljárások bevezetésével növeljék az egyes növények hozamait és 'vele együtt javítsák az ered menyeket! A rendszerek terjedését elősegítette, hogy a gazdaságokban egymás után megjelentek a nagy teljesítményű gépek, a jó minőségű vetőmagok, a műtrágyák és növényvédő szerek, amelyeket meghatározott technológia alapján alkalmaztak. Ezek betartásával a termés- eredmények megduplázódtak. Heves megye gazdaságai közül a legtöbben a növény- termelési rendszerekhez csatlakoztak. A kertészeti és az állattenyésztési rendszerek még mindig kevésbé terjedtek el. Hevesben az 54 termelőszövetkezet közül, ma már mindössze hat nem tagja valamilyen rendszernek. Ez a kedvezőtlen természeti adottságokkal, illetve szemléletben! okokkal magyarázható. A megye gazdaságaiban legnépszerűbb a nádudvari rendszer, amely a gabona és az ipari növények termelését segíti elő magas színvonalon. Jelenleg húsz nagyüzem, 33 ezer hektáron a nádudvari rendszer segítségével termel, melynek szolgáltatásaival a taggazdaságok elégedettek. Paradicsom és szőlő iparszereién A népi ellenőrök Heves megye gazdaságaiban járva, megállapították, hogy a rendszerekhez tartozó partnerüzemek általában rendelkeznek azokkal a műszakitechnikai feltételekkel, amelyek az iparszerű termeléshez szükségesek. A technológiai fegyelem betartása nagyobb munafegyelmet és szaktudást követel mindenkitől. Ennek eredményeként nő az egyéni felelősség, és a korszerű gazdálkodás megvalósítása szervezett szakképzést indított el mindenütt. Heves megyében van a! központja a Csányi Paradicsomtermesztési Rendszernek, amely 1977. január 15-től működik. Hatásköre azonban országos kiterjedésű, hiszen tagja valamennyi paradicsomtermelő állami gazdaság. A rendszer 1977-ben 1385, tavaly 1465 hektárt foglalt magába, az idén pedig 1780-on termelnek közösen paradicsomot. Jelenleg 16 gazdaság tartozik hozzájuk, közöttük két termelő- szövetkezet, az erdőtelki és a hatvani Lenin, amely az idén januárban csatlakozott. A Mátra alján van a Gyöngyös—domoszlói Szőlőtermelési Rendszer központja, amely 1975-től működik. Tevékenysége a mátra- és a bükkalji borvidék gazdaságaira terjed ki. Tavaly két állami gazdaság és öt termelőszövetkezet volt tagja ennek a rendszernek, összesen 1308 hektár területtel. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, mint a rendszer irányítója, kidolgozta az üzemeknek a szőlőművelés technológiáját, javaslatot tett a talajerőutánpótlásra, valamint vállalta a korszerű erő- és munkagépek beszerzését a partnergazdaságoknak. Együttmüköd issei nagyobb hozamok A rendszer vonzáskörzete földrajzilag két, egymástól eltérő tájegységen: a Mátra és a Bükk alján van. Emiatt a közelebb fekvő mátrai gazdaságok hamarabb kapnak gépeket, mint a 80 kilométerre levő bükkalji gazdaságok, amit jogosan kifogásolnak! A rendszert irányító Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságnak tehát a jövőben arra kell törekednie, hogy az utóbbiak is időben részesüljenek az új technológiából és megkapják a szükséges gépeket. Az eddigi tapasztalatok szerint, a termelési rendszerek sok újat adtak a gazdaságoknak, és elősegítették az eredmények javítását. Búzát például tavaly rendszer alapján 30 ezer 439 hektáron termeltek Heves megyében, 40,9 mázsás átlagterméssel. Kukoricát 17 ezer 269 hektáron, melyből 46 mázsát takarítottak be hektáranként. Cukorrépát 1617 hektáron 322 mázsás hozammal, napraforgót 2920 hektáron 15,9 mázsával, borsót 1130 hektáron 26,8, paradicsomot pedig 285 hektáron, 211 mázsás átlagterméssel. A megyében működő és a megyén kívül tevékenykedő termelési rendszerek továbbfejlesztésére meglesznek a lehetőségek a következő években is. A Csányi Állami Gazdaság például a paradicsomtermelési rendszer ki- terjesztésére területnövelést tervez, főleg a nyíregyházi konzervgyár vonzáskörzetéhez tartozó nagyüzemeket kívánja megnyerni ehhez. A termelési technológia továbbfejlesztésére szocialista országokból importált gépeket vásárolnak. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság a szőlőter- mélési rendszerhez csatlakozott nagyüzemekkel, a 80-as évek elején felülvizsgálja szerződéses kapcsolatát. Ez úton döntenek majd a tagsági viszonyról. Jelenleg három termelőszövetkezettel folytatnak tárgyalásokat a rendszerbe való belépésről. Az abasári Rákóczi már csatlakozott is hozzájuk. A vizsgálat alapján a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak olyan érdekeltségi rendszer kidolgozását, amelyben az iparszerű termelést irányító üzemek és a partnergazdaságok megosztanák a többletjövedelmet, valamint az esetleges veszteséget is! A NEB- javaslatok között szerepel továbbá, hogy a megyében levő termelési rendszerek és a partnerüzemek mélyítsék el együttműködésüket. Ezzel nemcsak a hozamokat növelhetik. hanem a jövedelmezőség is javulhat, ami nem elhanyagolható sem az idén, sem a következő években. Mentusz Károly hektárt öntöznek jelenleg a gazdaságok. Pedig most is már legalább 30—50 milliméter csapadék utánpótlására volna szükség! Hozzátartozik az igazsághoz persze az is —, s ez elhangzott az öntözési szakemberek részére rendezett tanácskozáson —, hogy az öntözőberendezések több, mint fele elöregedett és sokhelyütt már alig találnak fizikai dolgozókat a meglévők üzemeltetésére. Ezért is határoztak úgy a résztvevők, hogy főleg a középiskolákból és a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetekből jó pénzért munkalehetőséggel várják a nyáron a vállalkozó diákokat. Az AGROKER képviselői elmondták, hogy hosszú idő óta nem volt ilyen csekély a vásárlási kedv, mint az idén. Alig kétmillió forint értékben forgalmaztak öntöző- berendezéseket és tartozékokat; ennek is nagyobb részét a Bányászati Aknamélyítő Vállalat vette meg. Egyébként úgy tűnik. hogy az ország déli részén „korábban ébredtek”, s már 'Heves megyéből is veszik a számukra szükséges öntözőgépeket. így aztán félő, hogy amikorra itt is elszánják magukat, már hiányos lesz a több. mint tízmillió forintos készlet. Jó példaként érdemel említést a nagyrédei közös gazdaság, ahol már, most 24 órás műszakban öntözik a berendezett táblákat, a jó termés érdekében. Ök is panaszkodtak1 viszont néhány tartozék, szórófej minőségére. A legtöbben mindezek mellett azt hangsúlyozzák, hogy végre valóban rne8 kel- lene értetni néhány gazdaság vezetőjével, milyen fontos dolog az öntözés. Pillanatnyilag ugyanis ehhez a munkához jut legutoljára ember, ezeknek a berendezéseknek a korszerűsítésére fordítják a legkevesebb gondot. Az ÉVIZIG szakemberei közölték, hogy a lehetőségek javítása érdekében saját gépeiket, szivattyúikat is az üzemek rendelkezésére bocsátják. Egyúttal öntözési versenyt hirdetnek, megszervezik a talaj nedvességének folyamatos mérését, a javításra pedig önálló karbantartó részleget állítanak munkába. (cziráki) Utolsó nap a BXV-n Csütörtökön, a BNV utolsó napján, a nagyközönségé volt a vásárváros. Eddig 520 ezren tekintették meg a beruházási javak szakvásárát, s e napra várták a 600 ezredik vendéget. Ismét benépesültek a pavilonok, a szabad kiállítóterületek, az üzemek, gyárak szabadságon levő dolgozói keresték fel a BNV-t, s jó néhány iskola ” is elhozta tanulóit, hogy megismerkedjenek a hazai és a. külföldi műszaki újdonságokkal. A látogatók között több ezer külföldi turista is volt, így egyebek mellett osztx'ák, szovjet és NDK-beli csoportok. Beiktatták az OTP új Heves megyei igazgatóját Csütörtökön délelőtt Egerben, az OTP Heves megyei igazgatóságán került sor az Országos Takarékpénztár új Heves megyei igazgatójának beiktatására, amelyen részt vett dr. Szirmay Jenő, az OTP vezérigazgatója, Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Maróti Sándor, a Heves megyei tanács elnökhelyettese és Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára is. Dr. Szirmay Jenő vezér- igazgató méltatta azt a munkát, amelyet Varga József, az OTP nyugállománj'ba vonuló igazgatója végzett, csaknem három évtized alatt. Ebben az időszakban a takarékossági mozgalom, a lakásépítési programnak az OTP-re vonatkozó feladatai egyre inkább sikerrel oldódtak meg, és ezek az eredmények olyan alapot teremtettek, amelyre támaszkodva, az új igazgató, dr. Balogh Zoltán, aki korábban a Borsod megyei OTP-nél igazgatóhelyettesi beosztást töltött be, új beosztásában, a Heves megyei Takarékpénztárnál tudja eredményesen folytatni a munkáját. Dr. Szirmay Jenő, méltatva Varga József munkáját, azt is kiemelte, hogy vezetése alatt olyan garnitúra alakult ki a Heves megyei takarékpénztáraknál, amely szíwel-lé- lekkel, hivatástudattal tesz eleget az OTP-re háruló, egyáltalán nem kis feladatnak. A búcsúztatáson, illetve a beiktatáson felszólalt Barta Alajos, aki ugyancsak méltatta a nyugállományba vonuló Varga József érdemeit. A vállalat dolgozói nevében Hevesi Kornélné szb- titkár és Bakondy József, a pártalapszervezet titkára mondott köszönetét a nyug-» állományba vonuló igazgatói nak és köszöntötte dr. Ba» logh Zoltánt, az OTP új vés megyei -igazgatójátj t
