Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

Rohammal már nem megy

FURCSA KÜZDELEM EZ,

apró mozzanatok zászlóaljai sorakoznak a csatamezőn, s az igény előőrsei, a kényel- meskcdés utóvédjei galoppoznak körülöttük. Voltak, vannak közlegények tisztek, tábornokok, akik úgy hit. ték, hiszik, egyetlen derekas rohammal beveszik az áhított erődöt. Ám mind többen látják be, nem megy ez így, s új elemekkel gazdagítják, teszik hatásosabbá stratégiájukat, taktikájukat. Fölhagyva a képletességgel: a csatamező a termelés, s az erőd a termékben megtestesülő — de a tervezéstől a vevőszolgálatig tucat, nyi tényezőt magában foglaló — minőség.

Csupán négy-hat százalék között van az ún. kiváló minőségű áruk aránya a hazai cipőipar teljes termelésén belül. A cipőkészítésben vezetőnek tekinthető külföldi cégeknél ez a szám 20—40 százalék. Az objektív okok mellett jórészt a tech. nológiiai rendetlenségre, a szervezetlenségből fakadó kapkodásra, egy-egy részművelet — pl. a talpragasztás — ismétlődő hibáira vezethető vissza, hogy nálunk a lehetségesnél kisebb a kiváló és az első osztályú áruk aránya. A női csizmáknál — MEO, kereskedelem, vásárlók összesen — a kifogásolt termékek 89 százalékánál, a gyermekcipők 62. százalékánál állapítottak meg műszaki — gyártási — hibát.

Nem okvetlenül a kiválót, a már-már tökéletes árut kell értenünk minőségen — bár a közvélekedésben föl. bukkan ez is —, hanerh a használati célnak — rendeltetésnek — megfelelőt, azaz az előírttal — a tervezettel — egyező minőségű — osztályú — terméket. S ráadásul azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a minőségi jellemzők alkotta mérce nem mozdulatlan, a piaci igények alapján változik: magasabbra, alacsonyabbra kerül. Minden áru. fajtának a maga szerepkörében kell megfelelnie a minőségi követelményeknek. A zsebrádiótól például nem várható el az a hangminőség, ami az asztali készüléknél természetes, műszaki jellemzőivel éppúgy, mini árával, értékesítésével — csomagolás, szállítási határidő, stb. — feltételeivel. Summa summarum: a minőség a megbízhatósággal egyenlő.

HAT ÉVE VAGYUNK

csak tagjai az Európai Minőségügyi Szervezetnek,

nem kapkodtuk el a dolgot — vélhetnénk aligha alaptalan maliciával. Legyünk azonban tárgyilagosak. A gazdasági fejlődés bizonyos szakaszában a mennyiségi igények kielégítése elsődleges. Ezen a szakaszon most már túljutottunk, ám késve ismertük fel, láttuk be, hogy mind a bel-, mind a külföldi vevők szemében döntővé vált az áruk minősége. A késedelmes belátás lassú cselekvéssel társul, ez a gondunk.

Viharos tenger hullámaira emlékeztet az ipari értékesítés váltakozása: 1978. decemberében 80,5 milliárd forint értékű áru hagyta ei a termelőhelyeket, 1979. januárjában 51,8 milliárdnyi.

, A fémtömegcikkipar példá. ul 283 millió forinttal nagyobb értékű árut szállított a belkereskedelemnek tavaly szeptemberben — azaz: a negyedév végén! —, mint júliusban, a negyedév kezdetekor. Föltételezhető-e, hogy a kapkodás, a túlórázás, a minden áron való kiszállítás közepette ott vol. na a minőség a fő helyen, ahol lennie kellene? Széles körben és több ízben meg- N ismételt vizsgálatok bizonyítják: a negyedévek utolsó hónapjában, de különösen a félév, az esztendő befejező szakaszában az átla. gosnak két, háromszorosára nő a minőségromlás miatti ún. árengedményes termékek aránya a teljes árukibocsátáson belül. A kohó- és gépipar területén a legtöbb kár — minőségromlás következtében — a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a villamos berendezés és készülék iparban tapasztalható, s a roham idején, azaz •a negyedévek végén készített termékek négyszer

gyakrabban szorulnak garanciális javításra, mint a többi hónapban előállítottak. A gépiparban idén a terv szerint a termelési érték négyszázalékos növelése a cél; a korábbiaknál lassúbb ritmus lehetőséget nyújt a minőség előtérbe helyezésére.

Kérdés: így lesz-e? Hiszen a tárca reprezentatív vizsgálatai szerint a teljesítménybérben elszámoltaknak

mindössze nyolc százaléka az, akinek javadalmazása függ lényegesen g mennyiség és minőség viszonyától! Hiba lenne tehát csak a vállalatoktól számon kérni a termékminőség alakulását. A szabályozórendszer egésze nem ösztönzött ebbe az irányba — hanem a volumen felé terelt —, s ezért a termelők szelekció nélkül változtatták a termékskálái. A jót, a korszerűt silánnyal, az elavulttal egy gyékényen árulva. Az idén a szabályozók alkotta gazdálkodási keretek a korábbinál valamelyest jobban kifejezik azt a társadalmi érdekeltséget, amely a minőséghez fűződik, s a jövőre tervezett változások még inkább ebbe az irányba mutatnak. S ha á makrokörnyezet ilyen átalakulását gyorsuló ritmusban követi a mikrokörnyezet reagálása, — ne feledjük: ahol nem megfelelően szervezett a munka, ott nincs kellő fegyelem.

FEGYELEM HÍJÁN pedig puszta óhaj marad a minőség, akkor kiegészíthetjük a címként választott megállapítást: Rohammal már nem megy — de másként — igen.

Veress Tamás

I

Július 1-én éleibe lép

A r m nM ■ _ rr T »■ r | ■■

Az uj Büntető törvénykönyv

(2.) Biintetésnemek — végrehajtási intézetek

r KORUNKBAN SOK JOGTUDÓS — szocialista és nem szocialista országokban egyaránt — gondolkodik azon: hogyan lehetne megszüntetni a büntetéseket. Ez azonban egyelőre csak utópia: amíg bűnözés létezik, büntetésnek is kell lennie. Erről az új Büntető Törvénykönyv ezt mondja: „A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el”.

Négyféle főbüntetést és hétféle mellékbüntetést ismer a Btk, a bíróságoknak ezek közül kell megválasztani azt a büntetésnemet, amely arányban áll az elkövetett bűncselekménnyel. Természetesen a Büntető Törvénykönyv határozza meg azt is, hogy milyen cselekményért milyen, mennyire súlyos büntetés járhat. A büntetési tételek általában alsó és felső határ között mozognak, ezen belül kell mérlegelniük a bíráknak.

Főbüntetésként a legsúlyosabb: a halálbüntetés. Köztudomású, hogy az utóbbi években • ezt nagyon ritkán mondták ki és még ritkábban hajtották végre. Az új Btk kimondja: „Halálbüntetést kivételesen és csak akkor lehet kiszabni, ha — a

bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség különösen magas fokára figyelemmel — a társadalom védelme csak é büntetés alkalmazásával biztosítható”. Csakis olyan személyt szabad halálra ítélni, aki tettének elkövetésekor huszadik évét betöltötte. A halálbüntetés azonban egyetlen bűn- cselekménynél sem szerepel kizárólagos büntetésként. A bíróság minden esetben mérlegelheti, hogy a vádlottat hosszú időre szóló, esetleg életfogytig tartó szabadság- vesztésre vagy halálra ítélje-e.

Szabadságvesztés igen sokféle bűncselekemény elkövetőire mondható ki, legkisebb tétele három hónap, a felső határ pedig az életfogytiglani. Az utóbbi ugyancsak kivételes büntetés, akkor mondható ki, ha a halálbüntetés túl szigorú lenne ugyan, de az elítéltet mégis véglegesen el kell szigetelni a társadalomtól. A határozott idejű szabadságvesztés leghosszabb időtartama 15, több súlyos bűncselekmény egyidejű elbírálása esetén 20 év.

•Jelenleg a büntetésvégrehajtási intézeteknek négy fokozata van: fegyház. szigorított börtön, börtön és fogház. Az új Btk ezt háromra

csökkenti, megszüntetve a szigorított börtönt. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői, a leghosszabb büntetésre ítéltek fegyházba kerülnek. Ugyancsak fegyház vár a többszörös visszaesőkre. Ennél enyhébb fokozat a börtön, ahol a szándékos bűntettekért kiszabott rövi- debb idejű büntetéseket kell letölteni, s ide kerülnek a vétséget visszaesőként elkövetők is. Fogházban töltik büntetésüket a gondatlan cselekményekért elítéltek.

Humánus rendelkezés, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsáthatók. Életfogytiglanra ítéltet húsz év, más, fegyházbüntetést töltő elítélteket büntetésük négyötödének kitöltése után lehet feltételesen szabadságra bocsátani. A börtönnél a büntetés háromnegyedének, a fogháznál pedig kétharmadának kiállása után van erre lehetőség. Természetesért mindig csak olyanoknál, akiknél alapos remény van arra. hogy a továbbiakban törvénytisztelő állampolgárként fognak élni és dolgozni. Nem bocsátható feltételes szabadságra — a többi között — a többszörös visz- szaeső.

Harmadik főbüntetésnem a javító-nevelő munka. Ennek

ISorifSStii ííHIYSf ^ Bakonyi Bauxitbánya Vállalat ércMtermelésének 15 szá*

IBldl ítllll ildUAll zalékát külszíni fejtéssel nyeri. Legnagyobb külszíni bányáját, az iharkútit. csaknem hat .éve nyitották meg. A jó minőségű ércet adó iharkúti bányából az idén mintegy negyedmillió tonna bauxit kitermelését tervezik. A bányászok és a szállító munkások május végére az éves terv 45 százalékát már teljesítették.

A képen: 250 lóerős teherautókkal szállítják el a külszíni fejtésről az ércet.

(MTI fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS>

Usztönzö berezes, fő B¥BusiS«ea

i

A műhelyben már napok óta azon vitatkoztak, hogy ebben a hónapban megkapják-e a minőségi prémiumot, vagy nem. Amikor az akna fölé állt egy kocsi, vagy Végeztek a munkával, de műszakváltáskor, vagy az autóbuszon ismét szóvá tette valaki: nem igazság, hogy a mosók ezreseket markolnak fel, a fúvóknak meg ebben az évben egy fülért se adtak.

Nagy Károlyt aznap már harmadszor kérdezték, hogy mire költi a prémiumot. Tudta ő jól, hogy társai csak heccelik, de amikor azt hallotta, hogy Kelemen Ottó mosó előbb 400, aztán 1000 forintot vett fel, neki meg semmi se jutott, ugyancsak cifrán káromkodott. Kinek, miért fizetnek minőségi prémiumot, illetve miért vonlegrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb 2 év, összbüntetésként 3 év. A javító-nevelő munkára ítélt köteles a számára kijelölt helyen dolgozni, munkabéréből 5 és 30 százalék közti összeget levonnak, személyi szabadságában egyébként nincs korlátozva.

Az idén életbe lépő Btk- ban a pénzbüntetés, mint főbüntetés változatlanul megmarad. (Változatlanul szabnak ki a bíróságok pénzbüntetést szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként is.) (Nem tévesztendő össze a szabálysértésért különböző hatóságok által kirótt pénzbírsággal.)

FIGYELEMBE VETTÉK a

törvényalkotók, hogy jelentős különbségek vannak az egyes emberek, így a bíróság elé kerülő vétkesek keresete között is. A meghatározott összegű pénzbüntetés tehát nem egyforma súlyosan érintené az elítélteket —aki többet keres, könnyebben állja ki ugyanazt az összeget, mint a kisebb keresetű. Erre alapozva iktatták a törvény szövegébe a „napi tételt”, s a jövőben ebben fejezik ki a pénzbüntetés nagyságát. Egynapi tétel legalább 50. legföljebb 1000 forint lehet. A pénz-főbüntetés napi tételenként egynapi, fogházban eltöltendő szabadságvesztésre is átváltoztatható. ha az elítélt nem fizeti meg a kirótt büntetést. Megmarad a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés is.

(Folytatjuk)

Várkonyi Endre

ják azt meg? Erre kerestünk választ a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál.

KELEMEN OTTÓ, MOSÖMUNKÁS:

— A gépkocsik alváz- és

üregvédelmére négy év óta svéd berendezést, Dinitrol technológiát és eredeti külföldi anyagot használunk.

Helyesnek tartom, hogy a mí munkánkat, különválasztották a festőkétől és egyedi normát állapítottak meg külön! a mosónak és külön a szóróknak. Az egyes munkafolyamatokat ellenőrzik. Akinél egész hónapban nem találtak hibát, /annak az alapbéren felül fizetnek, akinél jogos kifogás . akadt, attól megvonják a minőségi prémiumot. Én minden hónapra megkaptam a prémiumát, elégedett vagyok az ösztönző bérezéssel.

Külföldi berendezés, új technológia ... Gyanússá vált a dolog. Előbb arra gondoltam, hogy a műszaki vezetők olykor szemet hunynak, könnyen adják a minőségi prémiumot.

RÚZSA SÁNDOR,

MUNK AFEL VE VÖ:

— Ha nem jól mosták le, nem gondosan zsírtalanították a gépkocsit, a legjobb anyag, a Dinitrol se tapad. Ezért a mosó munkáját a szórók és én is ellenőrzőm. A másik műszakban Forgó János, illetve Nagy Pál művezető felel a munka minőségéért. Felületes, rossz munkát nem tűrhetünk,'mert az új gépkocsik alváz- és üregvédelmére négyéves garanciát adunk. ’ Periszkópos műszerrel, vagyis az alváz és a küszöbök elrejtett zugaiba, a fúrt lyukakon is bevezethető nagyítólencsével ellenőrizzük, hogy mindenüvé kellő mennyiségű védőanyagot vittek-e fel, mert ez a feltétele, hogy a garantált négy éven belül a rozsda ne marja szét a sárvédőt, a küszöböket és az alvázat. Ha az első felülvizsgálatnál hibát, hiányosságot fedezünk fel, kijavítjuk azt. A rossz munkáért nem jár minőségi prémium. Néhány esetben a szóróktól meg kellett azt vonnunk, nehogy később kártérítést fizessünk és veszélyeztessük vállalatunk jó hírnevét.

BARTHA ANDRÁS,

AZ AUTÓÜZEMEK VEZETŐJE:

— Tapasztalataink szerint az ösztönző bérezésnek csak akkor van értelme, csak akkor ösztönöz minőségi jó munkára, ha következetesen, részrehajlás nélkül ellenőrizzük és megköveteljük a jé munkát. Szerződéses feltételeink között ez szerepel, ezt várják megrendelőink és svéd üzletfelünk is. Viszont aki kifogástalanul dolgozik, annak a besorolás szerinti alapbérnél több jár, . azt megilleti a minőségi prémium. Nem akarjuk azt elspórolni sem a fizikai, sem a műszaki dolgozóktól, mert az ellenkezne , bérezési alapelveinkkel és a vállalati érdekkel is. Az elmúlt évben 34 536 forint prémiumot fizettünk ki a fizikai dolgozóknak, az üzemvezetésnek és a műszakiaknak a lakossági szolgáltatás növeléséért 57 065 forintot. A lakatosok, szerelők, villanyszerelők és egyéb fizikai dolgozók a számlázott munkabérből nagyobb százalékú teljesítménybért kapnak a lakossági szolgáltatásért, mintha ugyanazt a munkát vállalatnak, közület részére végeznék. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy dolgozóink szívesen és jó minőségi munkát végezzenek a lakosság részére.

Megkérdeztem, hogy havi átlagos 200 forintos minőségi prémium vajon elegendő ösztönzést ad a szerelőknek és az alvázvédelemniel foglalkozó dolgozóknak? Nem a borravalót, vagy a csúszópénzt várják? Az üzemvezető erre azt válaszolta, hogy Egerben, Hevesen, Kápolnán és Lőrinciben akadhat ilyen ember is. De egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a munkások nemcsak a minőségi prémiumért iparkodnak jól dolgozni, hanem az ezzel járó erkölcsi elismerésért. Nem mindegy már, hogy kit tartanak hozzáértő, jó munkásnak, vagy megbízhatatlan embernek a munkatársak és az ügyfelek.

Amint az anyagi lehetőségek lehetővé teszik, az autójavító szakmában bizonyára nagyobb összeget szánnak a jó munka ösztönzésére. Ez megfelel a munkások, a vállalat, a lakosság, tehát a népgazdasági érdeknek is. De a Heves megyei Finprrj- mechanikai Vállalat vezetői addig se várnak tétlenül. Már nyomdába küldték azt a formanyomtatványt, amit névjegyként .adnak a számla mellé. Ezzel megszüntetik á hibákat elrejtő névtelenséget, mert majd azt is közük, hogy a számlázott munkát név szerint ki végezte. Ezzel a módszerrel növelni szeretnék a munkáért érzeti felelősséget.

Nem rossz módszer. Tapasztalataink szerint az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttes alkalmazása sikerre vezet.

F. L.

1919. június 31., csütörtök

i

\