Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

Közlemény, párt- és kormánykü.döttségünknek a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának ¥¥T vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottság inak, a Bolgár Népköztársa- ság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására 1979. június 18—20. között hi­vatalos, baráti látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség Szófiában magyar—bolgár barátsági nagygyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bolgár nép életével, a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeivel. Ellátogattak a szófiai Elektromos és Motoros Targonca Tervező Intézetbe. A magyar küldöttséget bulgáriai tartózkodása során mindenütt baráti és elvtársi légkörben fogadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Maeyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a magyar és a bolgár nép hagyományos, testvéri barátságát. j SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ; ( *m»mn ■■■ w S h Törökország: a kormányválság előjelet TÖRÖKORSZÁGBAN MOST MÁR nemcsak a I : terror nyugtalanítja a közvéleményt. Rövid három \ \ hét alatt, három miniszter vált ki Bülent Ecevit kor- < <; mányából, s Demirel ellenzéki igazság pártja rajtuk j 5 kívül több képviselővel erősödött. ; I Ha az erjedés tovább tart, már csak a politikai ; matematika is előre vetíti az újabb ankarai kormány- < válság lehetőségét. A képviselőházban jelenleg Demi- í rel pártjának 175 mandátumával szemben Ecevit köz- í társasági néppártja 209-cel rendelkezik ugyan, de az ? ellenzéket több kisebb csoportosulás is támogatja, s < együttesen már 218 szavazatot mondhatnak maguké- \ 5 nak. A kormányt támogatók összesen 222-en vannak j > az ankarai törvényhozásban — beleértve az Ec?vit j ? mellett álló kisebb pártok honatyáit és a függetlené- < < két, —, ez azonban már nem abszolút többség. Félő, j s hogy az ellenzék további képviselőket is megnyer a 5 > maga számára, s akkor a kormány bukása elkerülhe- ! 1 tetlen. j j ECEVIT BÍRÁLÓINAK a száma az utóbbi idő- S í ben rohamosan megnőtt. Elsősorban Törökország vál- > 5 ságos gazdasági állapotát róják föl neki, ami a devi- ! / zatartalékok megcsappanásában, néhány alapvető ^ cikk — mint például a kávé és a benzin — krónikus s \ hiányában, az inflációs ráta növekedésében és a török í ‘ líra újabb leértékelésében jut kifejezésre. Mások a , 1 terror tobzódásáért, a szélsőséges elemek gátlástalan s garázdálkodásáért neheztelnek a miniszterelnökre. í > Akadnak ellenfelei között olyanok is, akik szemére \ I vetik, hogy Ankara nem épít ki még szorosabb kap­csolatokat a tőkés országokkal, viszont túlontúl ba- i ráti viszonyt ápol a szomszédos Szovjetunióval. > Bizonyos körök gáncsolják Ecevit kormányának í < gazdaságpolitikáját, s az is nyílt titok, hogy a jobb- < oldal egyre türelmetlenebbül sandít a hadseregre a j \ terroristák gyakran általa ösztönzött akcióinak meg- ' I fékezése ürügyén. Vagyis: működésbe léptek mind- í azok az erők, amelyek kezdettől fogva helytelenítet- < ték Ecevit politikáját, s szívesebben vennék, ha Tö- \ rökország feltétel nélkül engedelmeskednék a NATO- > nak, alávetné magát az Egyesült Államok közel-keleti ? érdekeinek. j JÖVŐ KEDDEN a török parlamentben aligha-J j nem eldől az Ecevit-kormány sorsa. Az ellenzék bizo- j 5 nyára nem tétlenkedik addig sem, hanem igyekszik \ < újabb képviselők megnyerésével kicsikarni a döntést. < Ebben a feszült helyzetben ez nem is látszik kilátás­I « talannak: az ország 19 tartományában további két! hónapra meghosszabbították a rendkívüli állapotot, s j a múlt héten a politikai terror 15 áldozatot követelt. j Gyapay Dénes ! Hírügynökségek jelentik HANOI Vietnam kész olyan nem­zetközi konferencián részt venni, amelyet az ENSZ menekültügyi főbizottsága hív össze, hogy más közvet­lenül érdekelt országok kép. viselőivel megvitassa a VSZK és az ENSZ között korábban kidolgozott program végre­hajtását. E program célja a Vietnamból távozni kívánó,? ügyének törvényes rendezé­se. BELGRAD i Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök, aki hétfő óta jugoszláviai hivatalos baráti látogatáson tartózko­dik, szerdán kora délelölt Belgrádból különrepülőgé- pen Pulába utazott, ahonnan Brioni szigetére ment, hogy Tito köztársasági elnökkel tárgyaljon. Ez volt a Két államférfi első hivatalos ta­lálkozója. TEHERÁN Sikerült elsimítani a né­zeteltéréseket a négy vallási vezető, Ruhollah Khomenr., Kazem Sarait Madari, Sa- hab al Din Marasi és Mo­hammad Reza Golpajengani között Qumban kedden es'a kezdődött megbeszélésen. A síiták „szent városában” a vallási vezetők azért ültek össze, hogy egyeztessék az alkotmánytervezet elfoga­dásával kapcsolatos eltérő véleményüket. WASHINGTON Az amerikai kormány a színfalak mögött lemondásra szólította fel Somoza nica- raguai diktátort. Vance kü'.­1979,. június Zb, csütörtök ügyminiszter csütörtökön valószínűleg bejelenti; Washington „tudomásul ve­szi, hogy a sandinisták is részt vesznek majd az új nicaraguai kormányban”. A The Washington Star szerdai jelentése szerint a hét elején Washingtonban a nicaraguai parlament alei- nökével közölték: az Egye­sült Államok védencének távoznia kell. , RÓMA Szerdán Rómában meg­kezdődött a „vörös brigá­dok” elnevezésű tarrorszer- vezet két tagjának pere. Al­do Mórónak, a keresztény- demokrata párt egykori el­nökének meggyilkolásával és tiltott fegyverviseléssel vádolják őket az olasz ha­tóságok. A két fővádlott, a 29 éves Adriana Faranda és a 37 éves Valerio Morucci. élt az­zal — az olasz törvénye? által biztosított — jogával, hogy távolmaradt a tárgya­lástól. A per egy további vád­lottját, Giuliana Confortőt azzal vádolják, hogy a két terroristát két éven keresz­tül rejtegette a vatikánva- roshoz közel fekvő lakásá­ban. A rendőrség egyébként itt tartóztatta le május 30-án a két fővádlottat. A lakás átkutatásakor nagy mennyiségű titkos iratot és fegyvert foglaltak le. A per női vádlottjának, Adriana Farandának a táskájában pedig megtalálták azt a gép­pisztolyt, amelyről azóta a szakértői vizsgálat egyértel­műen megállapította, hogy többek között azzal ölték meg Áldó Mórót. A fegyverszakértői vizsgá­latok alapján Farandát es Moruccit két államügyész meggvi’kolásávnl vádolják, mivel őket is az említett géppisztollyal ölték meg. I. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XI. kong­resszusa hatái’ozatainal? vég­rehajtásáról, a fejlett szocia­lista társadalom építéséről. Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködésé­nek eredményeiről, a világ- helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapítottál? mt hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai — teljes összhangban a két ország barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésével — az élet minden területén dina­mikusan fejlődnek. Sikerrel válnak valóra a Bolgár Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének 1973. évi magyarországi látogatá­sakor és az azt követő felső­szintű találkozókon kidolgo­zott megállapodások. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt meghatá­rozó szerepet tölt be a két < ország hatékony együttmű­ködésében, a magyar és a bolgár nép barátságának fej­lesztésében. A két fél kife­jezésre juttatta, hogy a jö­vőben is erősíti a két test­vérpárt gyümölcsöző kap­csolatait. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gaz­dasági, műszaki-tudományos ' együttműködése, a két ál­lam érdekeinek megfelelően bővül és mélyül. A küldöttségek vezetői megerősítették „a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés és szo­cialista integráció további fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra” elnevezésű dokumentumot, amely a két ország gazdasá­gi kapcsolatainál? további bővítését és elmélyítését irá­nyozza elő a termelés szá­mos fontos területén. Hang­súlyozták, hogy ez az ok­mány összhangban áll a KGST komplex programjá­val, amelynek megvalósítá­sát mindkét ország szorgal­mazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejezték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági in­tegrációjának kibontakozta­tásához, a sokoldalú együtt­működés korszerűsítéséhez, s a hosszú távú célprogramok hatékony megvalósításához. A felek kedvezően értékel­ték a kulturális, a tudomá­nyos életben, a művelődés és a tömegtájékoztatás te­rén kialakult együttműkö­dést, amely jelentősen fej­lődött az elmúlt években. Egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép hagyományos barátságával összhangban — a jövőben is közösen emlé­kezzenek meg a két nép ha­ladó, forradalmi örökségé­ről, kiemelkedő történelmi évfordulóiról. II. A két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoztak a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé 1973. no­vember 23-i moszkvai nyilat­kozatával, s megállapították, hogy ma is érvényes a nem­zetközi helyzetről adott ér­tékelés. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjaink­ban az enyhülés a nemzet­közi kapcsolatok meghatáro­zó tényezője, jóllehet a szél­sőséges imperialista körök és a reakciós erők megkí­sérlik megakadályozni to- , vábbi kibontakoztatását. Alá­húzták, hogy az enyhülés megerősítése és elmélyítése újabb, határozott erőfeszíté­seket igényel, mert csak így válhat átfogó, tartós és visz- szafordíthatatlan folyamat­tá. A két küldöttség hangsú­lyozta, hogy a nemzeti?özi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedései?kel. Ennek megfelelően síkra- szálltak a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a fegy­veres erők és fegyverezetek korlátozását és csökkentését, a leszerelést — mindenek­előtt a nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézke­dések mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontosságára, amelyeket a szocialista országol? terjesz­tettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelés átfogó programjának elemei, ről, és állást foglaltak a le­szerelési világkonferencia összehívása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége mélységes meg­elégedéssel üdvözli a ha­dászati támadó fegyverek korlátozásáról aláírt újabb szovjet—amerikai megállapo­dást. E megállapodásnak rendkívüli jelentősége van a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempont­jából, életbe léptetése pedig jelentősen előmozdítaná a fegyverkezési verseny korlá­tozását. A két fél kifejezésre jut­tatta, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről Bácsben folyó tárgyalások sikere je­lentősen hozzájárulna a nemzetközi enyhüléshez. Alá­húzták, hogy a tárgyaláso­kon részt vevő szocialista or­szágok múlt évi javaslatai reális alapot nyújtanak az előrelépésre. Ezt lehetővé tenné, ha a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok késedelem nélkül, konstruk­tív választ adnának e javas­latokra. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek te­kintik a varsói szerződés tag­államai külügyminiszteri bizottságának 1979. május 14—15-i budapesti ülésén ki­dolgozott javaslatokat. Tá­mogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalom­erősítő intézkedések körét, és gyengítik a katonai szem­benállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cselekvőén elősegíti egy po­litikai szintű értekezlet ösz- szehívását valamennyi euró­pai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalom- erősítő és a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedések, javaslatok érdemi áttekinté­sére. Különleges jelentősé­get tulajdonítanak annak a javaslatnak is, hogy az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezleten részt vett államok szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem használ­nak egymással szemben sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége újból hangsú­lyozta, hogy a Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányának egységes egészként való vég­rehajtása hozzájárul a nem­zetközi helyzet további ja­vulásához, az enyhülési fo­lyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sorra kerülő madri­di találkozóra felelősségtel­jes munka vár a záróokmány valóra váltásának előmozdí­tásában. A Magyar Népköz­társaság és a Bolgár Nép- köztársaság kész tevékenyen hozzájárulni a madridi talál­kozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és de­mokratikus átalakítása mel­lett, felléptek a nemzetközi kereskedelemben alkalma­zott diszk: linációs korláto­zások megszüntetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az Európai Gazdasági Közösség megfelelő megállapodásának megkötése hozzájárulna az európai gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés bővítéséhez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Álla­mok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fejezte ki a különbékét elutasító arab né­pekkel és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfo­gó rendezése mellett, vala­mennyi érdekelt fél — köz­tük a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet — részvéte­lével. A felek cselekvő támoga­tásukról biztosították a nem­zeti függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért, az impe­rializmus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés el­len küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Alá­húzták, hogy az el nem kö­telezett mozgalomnak fontos szerepe van e harcban, és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfői­nek 1979. szeptemberében Havannában sorra kerülő ér­tekezlete újabb jelentős lé­pést tesz a népek békéjének és biztonságának erősítésére és hozzájárul az imperializ­mus, a kolonializmus, a neo- kolonializmus, valamint a faji megkülönböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozot­tan elítélték a .Vietnami Szo­cialista Köztársaság elleni kínai agressziót. Megerősí­tették pártjaik, országaik és népeik internacionalista szolidaritását a hős vietnami nép harcával, amelyet or­szága szuverenitásáért, terü­leti egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína hegemonista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nemzetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti a világbékét, károkat okoz a forradalmi és felszabadító mozgalomnak. Mindezek hangsúlyozása mellett kife­jezték, hogy készek normális államközi kapcsolatokat fenntartani a Kínai Nép- köztársasággal a békés egy­más mellett élés elve alap­ján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősöd­jék a béke. a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormány­küldöttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a Szovjetunióhoz fű­ződő testvéri, internaciona­lista kapcsolatoknak. Nagy­ra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja következetes elvi po­litikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás érdekeit szolgálja. Hangsúlyozták Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének kiemelkedő személyes hoz­zájárulását e politika kidol­gozásához és megvalósításá­hoz. A két küldöttség áttekin. tette a nemzetközi kommu­nista és munk*ás,nozgalom időszerű kérdéseit. Megálla­pították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom erősödik, és növekvő befolyást gyakorol a vi­lághelyzet alakulására. Alá­húzták, hogy a kommunis a és munkáspártoknak a óé. kéért és a társadalmi hala­dásért folytatott közös harca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerő­sítették. hogy pártjaik to­vábbra is a marxizmus—le- ninizmus elvei alapján és a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysé­gének erősítésén. Megkülönböztetett figyel, met fordítanak pártjaink­nak a Szovjetunió Kommu­nista Pártjához, a szocialis­ta közösség többi országa testvérpártjához fűződő kap­csolataira, a baráti és alko­tó együttműködés állandó fejlesztésére az élet minden területén. Az MSZMP és .a BKP ki. fejezte készségét, hogy a jövőben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok együttmű­ködésének előmozdításához. Hangsúlyozták az európai kommunista és munkáspár­tok 1976. évi berlini konfe­renciája közös dokumentu­mában foglalt elvek érvé­nyesítésének és a közös lei. adatok megoldásának fon­tosságát a békéért, a biz­tonságért és a társadalmi haladásért folytatott küzde­lemben. Megerősítették szo­lidaritásukat a tőkés orszá­gokban működő testvérpár, toknak a monopóliumok gazdasági és politikai ural­ma megtöréséért, a demok­ráciáért és társadalmi ár­alakulásáért folytatott har­cával. Kifejezték pártjaik szolidaritását a nemzeti fel - szabadulásért, a független, ségért és a társadalmi fel­emelkedésért küzdő erőkkel, Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP ki­emelkedő fontosságot tulaj­donít annak, hogy a test­vérpárok alkotó módon al­kalmazzák a marxizmus-— leninizmus tudományos el­méletét. Meggyőződésük: a kommunista pártok és vala­mennyi forradalmi, demok­ratikus erő érdeke, hogy kö. vetkezetes elvi harcot foly. tassanak a maoizmus, a szovjetellenesség, az anti- kommunizmus minden vál­faja ellen. A Magyar Szociálist Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt hasznos­nak tartja az alkotó szelle­mű párbeszéd folytatását, 3 kapcsolatok építését a szo­cialista és a szociáldemots. rata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kor­mányküldöttség találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézetazonosság jegyében foly­tak az összes kérdésben. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájárulást jelen, tenek a Magyar Szociális a Munkáspárt és a Bolgi" Kommunista Párt, a Magya- Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri ba­rátságának további elmé'vi- téséhez. sokoldalú együtt­működésének bővítéséhez, a marxizmus—leninizmus és u proletár internacionalizmus ekei alapján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista kö­zösség egységét, a nemzet, közi kommunista és mun­kásmozgalom összeforrott- ságának erősítését. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma. gyár Népköztársaság Elnóxi Tanácsa és kormánya nevé­ben meghívta Todor Zsivkov elvtársah hogy a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti lá­togatást a Magyar Népköz- társaságban. A meghívást köszönöttel elfogadták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom