Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
Furcsa egy dolog ez: mindenütt a gazdasági vezető dönt, határoz, erre mondjuk, hogy: egyszemélyi fe. lelősség, ugyanakkor ott van a pártszervezet, amely szintén irányít és ellenőriz. Mintha a két dolog nem illeszkednék egymáshoz. Ennek az okoskodásnak a helyességét a formális jegyek igazolják — látszatra. Ha azonban a gyakorlatot vizsgáljuk, esetünkben például a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz-ben, akkor a szembefeszülő részletek egyszerre elrendeződnek, és minden nagyon egyszerűvé válik, ami korábban bonyo- ultnak tűnt. Nézzük, miről s van szó. NEMCSAK EGY JELENTÉS Lehet, hogy sokan elhúz- ák a szájukat, mihelyt ezt í szót hallják: jelentés. Talán igazuk Is van, hiszen korábbi tapasztalataik alap. ján alakult ki bennük az elragadtatással nem egészen egyező véleményük. De hát azt is mondhatjuk: jelentés és jelentés között óriási különbség lehet Bizonyítékul nézzünk bele abba az írásos anyagba, amelyet Kocsis István ágazati főmérnök aláírásával juttattak el a tsz pártszervezetéhez. Ez az anyag az ipari rendszerekben való részvételükről és a borkombináttal való együttmükö. désükről szól. De hogyan? Mert ez a lényeg. Mindenekelőtt: alaposan. Nemcsak kijelent tényeket, hanem bizonyítja is a megállapításokat A még nyitott kérdéseket sem hallgatja el, mint amilyenek a szőlőfajták kiválasztása, a szőlőtelepítésre alkalmas terület kijelölése, a termesztés különböző technikai tényezői, például a támrendszer, amely meghatározza a lombozat elhelyezkedését, vagy a metszési módok közül a legmegfelelőbb alkalmazása, ami a termés mennyiségét befolyásolja. Ne soroljuk tovább ezeket a szakmai kérdéseket, mert nincs szükségünk arra, hogy a részletekbe belebonyolódjunk. Amit érzékeltetni akarunk, bizonyára már világos: a jelentés előbb tényeket sorolt fel, aztán következtetéseket állapított meg, és így alkalmat adott arra, hogy a pártalapszervezet tagjai dönteni tudjanak: egyetértenek-e bizonyos köv a tkeztetésekkel, vagy más megoldás keresését javasolják a szakembereknek. A KONKRÉT HELYZET VIZSGÁLATA Már szinte frázisnak tetszik a klasszikus megfogalmazás: mindig a konkrét helyzet konkrét elemzéséből kell kiindulni, ha helyes következtetésekhez akarunk eljutni. Mennyivel könnyebb azonban általános, semmitmondó frázisokat felsorakoztatni egymás után, mint a tényeket' figyelembe venni és figyelembe ajánlani. Az olyan „langyos szódavízre” emlékeztető előterjesztésekből általában nagy baj nem származik, hiszen senki sem veszi magára, senki sem sértődik meg ennek következtében, a munkaterv ellen sem vétettünk, csak éppen nem használtunk senkinek és semminek. A gyöngyöspatai tsz kommunistái mindezt elkerülték és kikerülték, mert a szőlő- termesztési ipari rendszerrel kapcsolatban a köznapi tapasztalatokra építettek. Például: a tanácsadás nem mindig érkezik időben, a műtrágyaadagok előírás szerinti biztosítása gondot okoz, könnyít a metszőgép és a csonkázó beszerzése a nehéz fizikai munkán, de nincs a- rendszernek megfelelő alapgépe, Jó és kevésbé jó megoldások, könnyítések és nehézségek sorakoznak egymás mellett, amik jelzik, hegy a jelentés összeállító, ja komolyan vette a felada* tát, a pártaianszervezetet, va- léfe&a tájékoztatni akarta a témáról, gflflaít méiyeéféfess és összetettségében. Ez azért is lényeges, mert általában az életben nem csupán fehér és fekete színek kerülnek egymás mellé, nem csupán jóból vagy rosszból áll valami, hanem ezek az ellentétes pólusok egybefognak sok-sok árnyalatot is. AMIKOR AZ ELVEK ANYÄGIASULNAK A gyöngyöspataiak taggyűlésével kapcsolatban arra is rá kell mutatnunk, hogy munkájukban nyomon követhettük, hogyan válik mindennapi gyakorlattá a központi határozat egyéb-., ként holt betűje. Hogyan testesülnek meg a jó elvek az emberi törekvések és cselekvések áramkörébe bekapcsolva. Mert ilyen fogalmakat tudunk „kipipálni’! az alapszervezet munkája nyomán: hatékonyság, gazdaságosság, ésszerű takarékosság, minőség, termelékenység. Pedig ezek a fogalmak sehol nem jelentkeznek a szövegben, de a jelentésnek is, a taggyűlés munkájának is ezek adják a gerincét. És ez így jó, mert nem a hivatkozás gyakorisága szabja meg a dolog értékét, hanem annak tartalma. Ha úgy tetszik, ez a megoldás sem túlságosan elterjedt, mert nem is kömy. nyű a végrehajtása. Sokkal kevesebb szellemi erőfeszítést igényel néhány megszokott frázis, elkoptatott szófordulat, közismert kifejezés-patron felszínes, ha még oly mutatós ismételgetése, mint a valóság lélkiis. meretes és felelősségteljes feltárása. Hogy melyik megoldás a hasznos, az egyedül helyes és célravezető, ezt aligha kell szavakba is foglalni. MIT TEHET A PÁRTSZERVEZET-; A témát láttuk, a jelentést eléggé alaposan ismertettük, csak azt nem mondtuk még, mit tehet mindebben a pártszervezet? Egyáltalán mi jó van abban. ha a termesztés iparszerű rendszereiről a párt tagjai, a tsz kommunistái tanácskoznak, arról jelentést hallgatnak meg, végül véleményüket is megfogalmazzák? Utóvógre a gazdaság ügyeibe nem szólhatnak bele, a közvetlen irányítás az elnökre, az adott ágazat vezetőire tartozik. Furcsa is lenne, ha akár a párttitkár vagy az alapszervezet bármelyik tagja elkezdene intézkedni a természeti rendszerrel kapcsolatban. A lényeg: véleményt mondanak. Ez lehet sokféle, de mindenképpen vélemény, amely nem pusztába költött szó. Igaz, a gazdaság vezetője, az üzemrészek irányítói vagy figyelembe veszik, vagy nem. Az alapszervezet határozata ugyanis csak az alapszervezet tagjaira érvényes. Tekintettel arra is, hogy a taggyűlés soha sem dönt abban, hogy a metszés milyen legyen a . szőlőben, mennyi műtrágyát használjanak fel, hanem csak elveket mond ki, így „nem nyúl át” a gazdasági vezetés feje fölött, nem helyette intézkedik. Különben is, a terület szakemberei is ott ülnek a taggyűlésen, akár mint meghívottak, nemcsak joguk, hanem kötelességük is az összes és lényeges információ megadása, a különböző szakmai adatok elő- sorolása és ilyen módon a pártszervezet helyes állás- foglalásának kialakításához a lehető .legtöbb segítség megadása. Mindebből az is következik, hogy - a pártszervezet a központi elhatározások és döntések végrehajtását kíséri figyelemmel, azt segíti elő és egyben ellenőrzi is. Egy óvatoskodó, emiatt talán fölöslegesnek tetsző megjegyzés: az, hogy a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz kommunistái megkérdezték, hogyan is állnak ők a termesztés iparszerű rendszereinek alkalmazásában, néni kivételes, rendkívüli eset. Ahogyan mindezt csinálták, az sem a példák példája. De mindez .. tény, mindez jó arra, hogy másoknak is alkalmat adjon tapasztalatok kialakítására és azok átültetésére a saját munkájukban. G. Molnár Ferenc Medicorújdonsdg A Medicor Művek Röntgengyárának legújabb terméke a komplett andiográfiás munkahely, amelyet érrendszeri vizsgálatokhoz az orvosi igényeknek megfelelően több változatban lehet ösz- szeállítuni. A képen: szerelik az andiográfiás röntgenmunkahelyet. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Túl ax országos szinten Minőségi fejlődés esz oktatásban Pedagógustéma a testület előtt A pedagógustéma mindenkit érint, hiszen jóformán alig él olyan család a megyében, amelynek valamilyen kapcsolata ne lenne az iskolákkal. Nem beszélve arról, hogy a pedagógusok helyzetéről, a tanítók és tanárok képzéséről szólva tulajdonképpen a jövőről beszélünk. Hiányzik 21 testnevelő Ilyen vonatkozásban tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága a napirendet, amelynek mutatói egyértelműen jelzik a fejlődést, s egyben azt Is, hogy bizonyos vonatkozásban jobbak vagyunk az országos átlagnál. Míg öt évvel ezelőtt a tanítási óráknak 77 és fél százalékát látták el szakos tanárok a megyében, addig ma már 85 és fél százalékát. Az országos átlag nem éri el a 85 százalékot. Más oldalról megközelítve: a szak- rendszerű oktatásban részesülők aránya 99,3 százalékra emelkedett a megyében, míg az országos átlag 99 százalék. E ridegnek tűnő számok nem egyszerűen csak meny- nyiségi, hanem minőségi fejlődést is jelentenek, hiszen ezáltal emelkedett az oktatónevelő munka színvonala. Az eredmények számbavétele mellett a végrehajtó bizottság figyelmeztet a ma még tapasztalható hiányosságokra is. Mert igaz ugyan, hogy az elmúlt fél évtizedben majd háromszázzal növekedett a nevelők száma megyénkben, ám ami az egyes szakokat illeti, nem mindenütt megfelelő az ösz- szetétel. Történelem és földrajz szakosból például több van a szükségesnél, míg 21 testnevelő tanár jelenleg is hiányzik az iskolákból. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a következő tanévre 46 újabb keretet kapott ugyan a megye, ám ennyi üres állás nem lesz, és íjgy ennek megfelelően kevesebb a kiírt pályázatok száma is. Az az igazság, hogy a fiatal pedagógusok, s főleg a megfelelő szakon végzettek nem mindig ott jelentkeznek, ahol éppen szükség van rájuk'. így még mindig maradnak üres helyek, főleg a városoktól távol eső községekben. Ugyanakkor Egerben 120-an kívánnak elhelyezkedni, holott a megyeszékhelyen egyetlen egy üres állás sincs. A főiskola jelen éte Mint említettük, a pedagógusellátottsága megye jobb Július 1-én életbe lép A r » ^ ii ™ . w Y" * R >■ Az új Büntető s ©rvenykonyv (1.) 1 Btk háláivá — B büntetés végrehajtása MINDEN TÁRSADALOM igyekszik megvédeni magát azoktól, akik nem akarnak beilleszkedni, akik bűncselekményeket követnek el az egyes emberek vagy a közösség ellen. Az ókorban — tanúság rá a biblia — kegyetlenül torolták meg mind. azt, amit. az akkori jogalkotók bűnnek tartottak, s nem volt másként a középkorban sem. Mindig aszerint alakult a büntetőjog, hogy a társadalmat milyen bűncselekmények ellen kellett védeni, s — elsősorban —, hogy mely osztályok voltak uralmon és azok érdeke mit követelt. Az első magyar „büntető törvénykönyv”, I. István király törvénykezése például súlyosabb bűnnek tekintette, ha valaki vasárnap nem ment templomba, mint ha egy földesúr megölte valamelyik jobbágyát. Modern értelemben az első magyar büntető törvény- könyv — az úgynevezett Csemegi Kódex — 101 évvel ezelőtt, 1878-ban lépett érvénybe. Számos módosítással, de lényegében meg is maradt egészen a felszabadulásig. Szocialista társadalmunknak azonban olyan büntető törvényre volt és van szüksége, amely amellett, hogy megfelelő büntetést szab ki a bűnök elkövetőire, céljául tűzi azt is, hogy a megtévedt, sőt a bűnös embert megnevelje és visz- szahozza a társadalomba. A múlt év végén emelle törvényerőre az országgyűlés az új Büntető Törvény» könyvet, s az az iáén július elsején lép hatályba. Elődje, az 1979 első felében még érvényben levő Btk., 1961 óta szabályozza a büntető jogszolgáltatást. Csaknem két évtized telt el közben, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésében olyan nagy horderejű változások következtek be, amelyek szükségessé tették új Büntető Törvénykönyv megalkotását. Több évi, alapos előkészítés után került a parlament elé a javaslat, amely most már törvény. Júliustól ennek alapján ítélkeznek a bíróságok. NEM EMELKEDETT HAZÁNKBAN az elkövetett bűncselekmények száma (ellentétben számos nyugati országgal, ahol a legutóbbi két évtizedben rohamosan nőtt). A fejlődés azonban magával hozta, hogy — mint erről majd cikksorozatunk további részeiben szó lesz — bűn- cselekménnyé minősítsék azt, ami eddig nem számított annak és fordítva: egyes bűn- cselekményeket kivon a törvény a büntető igazságszolgáltatás hatálya alól, és szabálysértésként vagy egyéb módon (például vállalaton belül, fegyelmi eljárással) bünteti. A következőkben csupán néhány részletet ismertetünk és magyarázunk a Btk- ból. Teljességre cikksorozatunk már csak azért sem vállalkozhatnak, mert a törvény 867 paragrafusból áll. Igyekszünk ezek közül kiválogatni azokat, amelyek a legszélesebb érdeklődésre tarthatnak száméi. Kezdjük a Btk. hatályával. A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban levő törvény alapján kell elbírálni, de a korábban elkövetett cselekményeknél is az új törvényt alkalmazzák a bíróságok, ha eszerint már nem minősül bűncselekménynek, illetve a réginél enyhébb elbírálás alá esik a cselekmény. Területileg a Btk. hatálya kiterjed a Magyarország területén elkövetett bűncselekményekre és azokra is, amelyeket magyar állampolgár külföldön követ el. Magyar területnek számítanak a külföldön járó magyar hajók és repülőgépek is. külföldi Állampolgárt akkor kell a magyar törvény szerint felelősségre vonni, ha külföldön elkövetett cselekménye mind a magyar, mind elkövetés helyén érvényes törvények szerint bűncselekmény. Állam és emberiség elleni bűncselekményt elkövető nem. magyar állampolgár ellen mindenképpen a magyar törvényt kell alkalmazni, s a büntető eljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. Azonos érvényű a magyar bíróság ítéletével a külföldi bíróságé, ha azt nemzetközi szerződés írja elő, vagy ha a külföldi bíróság a magyar hatóságok felajánlása alapján járt/el. Ha viszont külföldi bíróság már elítélte a magyar törvények hatálya alá tartozó személyt, a legfőbb ügyész határozza meg, hogy itthon újra bíróság elé állítsák-e az elkövetőt. Amennyiben igen, úgy a külföldön letöltött büntetést az itthon kiszabottba be kell számítani. Módot ad az új Btk. arra, hogy a külföldön kiszabott büntetést a magyar állampolgár itthon tölthesse le, és hogy a magyar bíróság által elítélt ugyancsak saját hazájában állja ki az itt rárótt büntetést. Ezt nevezi a büntetőjog a büntetés végrehajtása átvételének, illetve átengedésének. Van arra is lehetőség, hogy a külföldi saját hazájában felejeh Magyarországon . elkövetett bűncselekményéért. A Btk. 8. paragrafusa szerint felajánlhatja a magyar. hatóság, hogy a külföldi ellen az eljárást saját országának hatóságai folytassák le. Kimondja a Büntető Törvénykönyv, hogy magya^ál- lampolgár más államnak nem adható ki. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kiadható a nem magyar állampolgár, de viszonosság alapján sem lehet kiadni akkor, ha cselekménye akár a magyar, akár a kérő ország törvényei szerint nem bűncselekmény, illetve ha az illető nem büntethető. Mindenképpen meg kell tagadni annak a kiadatását, aki Magyarországon menedékjogot kért és kapott. MINDEZEK A RENDELKEZÉSEK egyszerre szolgálják a törvényesség és a szocialista humanizmus eszméjét: a bűnöst meg kell büntetni, de nem lehet még külön sújtani azzal, hogy hazájától és hozzátartozóitól távol, idegen nyelven beszélők között töltse le büntetésének hónapjait, esetleg éveit. (Folytatjuk) Várkooyi Endre az országos átlagnál. Jelentős. szerepe van ebben az egri Ho Si Mi.nh Tanárképző Főiskola jelenlétének, tevékenységének. És nem kevésbé annak, hogy e felső- oktatási intézmény tanárai céltudatos munkával jól felkészítik a pályára hallgatóikat. Legutóbb több mint háromszázan jelentkeztek a megyéből az egri főiskolára, így lehetőség volt arra, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb 80 hallgatót. Ám az elhelyezkedési lehetőség ennél kisebb, egyharmada csupán. Ebben az évben például 27 állást hirdettek meg a megyében, ugyanakkor 51 végzett hallgató kívánt itt elhelyezkedni. Egyébként is évről évre tapasztalható a meghirdetett állások csökkenése, Tulajdonképpen ez a tendencia is pozitív töltésű, hiszen a főiskola jelenléte, az évről évre végzett hallgatók jelentkezése, helyfoglalása szűkíti az üres állások körét és számát. Érdemes felfigyelni arra is, hogylebben az évben, első ízb’ejif végeztek népművelés szakosok w-főiskolán. A közművelődés helyzetét, munkamódszerét vizsgálva, többszörlisiszócvá^tettük már lapunkban, hogy e területen bizony hiányoznak a szakemberek. Várható lett volna tehát, hogy a kulturális intézmények, a művelődési központok szinte kapva kapnak a most végzett népművelők után. A megyében azonban mindössze két népművelő állást hirdettek meg, amelyet a 16 frissen diplomázott szakember közül egy sem pályázott meg. Ez bizony elgondolkodtató, érdemes lenne vizsgálni, miért. segítséget! A vidéki pedagógusellátottság javítására hozott intézkedések lényegében meghozták a várt eredményt. A letelepedési segély, a területi pótlékok, a szolgálati lakások, az ösztöndíjak, az illetményföld, az étkezési lehetőség biztosítósa tovább javított a helyzeten. Ennek ellenére néhány községben — a hevesi járás területén, a gyöngyösi járás északi részében például — még nem sikerült a kívánt szintre emelni a szakos ellátottságot. E községekre figyelve hozott határozatot a végrehajtó bizottság, előírva és feladatként szabva, hogy a helyi tanácsok elsősorban meg. felelő lakás- vagy lakásépítési kölcsön, esetleg telek biztosításával segítsék elő a pedagógusok letelepedését. Sokatmondó és megszívlelendő a hozott határozat másik része is, amely tulajdonképpen arról szól, hogy nagyobb gondot kell fordítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására, a' jó munkahelyi légkör biztosítására. Ez utóbbi félmondat — a jó munkahelyi légkör biztosítása — legalább olyan fontos, mint a határozat első része. Márkusz László 1979. június 2f)., szerda Ä pfflrtssefüf-iíssi megkérdezte
