Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

TILAG FEQJUETÄBXAJ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 145. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1919. június 20., szerda Forró hangulatú barátsági nagygyűlés Szófiában Folytatódtak a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások Szófiában folytatódtak a magas szintű magyar—bolgár tár­gyalások. Képünkön Kádár János és Todor Zsivkov. (Népújság lelefotó — MT1—KS) Kedden délelőtt a magyar párt- és kormányküldöttség szálláshelyén Kádár János­nak,, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és j Todor Zsivkovnak, a Bolgár ; Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével folytatódtak a magyar—bolgár hivatalos tárgyalások. v A tárgyalásokon vélemény­éserét folytattak a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről, a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom­ról. Hangoztatták, hogy egyeztetett külpolitikát foly­tatunk a Szovjetunióval közös úton haladunk a var­sói szerződés, a KGST ke­retében tevékenykedünk, s a nézetek azonossága határoz­za meg nemzetközi tevékeny­ségünket. A nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom fejlődik és erősödik, a kommunista, és munkás­pártok harca kedvezően hat a világ forradalmi folyama­tára és a világhelyzet ala­kulására. Megerősítették, hogy pártjaink a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemé­ben hozzájárulnak a nemzet­közi kommunista • és mun- ' kásmozgalom egységének megszilárdításához, a világ más forradalmi erői kapcso­latának fejlesztéséhez. / Vendégeinket — saját ^ nyelvükön — „barátoknak” szeretném szólítani. Ez a szó magyarul majdnem ugyanúgy hangzik, mint bol­gárul. A tudósok, a nyelvé­szek bizonyára nyomon tud­ják követni, hogy milyen , történelmi ösvényeken érint- > keztek egymással a közeli és '.a távoli népek. Harmincöt évvel ezelőtt népeink, amelyek már év­századok óta ismerték egy­mást, vállvetve indultak el a barátság eme nagyszerű országútján. Bolgárok és magyarok immár négy évti­zede haladnak együtt, és nincs az az erő, amely leté­ríthetné őket erről az útról, vagy elválaszthatná őket egymástól. Minden közös szerződé­sünkben és egyezményünk­ben benne foglaltatik az Aláhúzták: korunk fő meg. határozója az erőviszonyok kedvező megváltozása a bé­ke, a szocializmus, a demok­rácia, a társadalmi,, haladás erői javára. Ezen erők har­ca eredményeként a nem­zetközi viszonyok alakulásá­nak meghatározó, tényezője az enyhülés a különböző tár­sadalmi rendszerű országok között. Ennek kapcsán üd­vözölték a bécsi csúcstalál­kozó eredményeit, a SALT II. aláírását, amely újabb nagy horderejű megállapodá­sok kiindulópontja lehet, elő­mozdítva a további leszere­lés ügyét. A kora délutáni órákban a magyar párt- és kormány­küldöttség Szófia dolgozói­nak képviselőivel találkozott: az Universiade csarnokban bolgár—magyar barátsági nagygyűlést tartottak. Felcsattanó tapssal, „druzs. ba, druzsba” (barátság) kiál­tással köszöntötték a nagy­gyűlésre érkező magyar és bolgár vezetőket, az elnök­ségben helyet foglaló Kádár Jánost és Todor Zsivkovot. Elhangzott a magyar és a bolgár Himnusz, majd Petr Mezsdurecski, a szófiai ta­nács végrehajtó bizottsága elnökének megnyitóját kö­vetően Todor Zsivkov emel­kedett szólásra. egymás iránti rokonszenv, a közös érdekek tudata, a kölcsönös segélynyújtási szándék, a közös magasztos cél, a szocializmus és a kommunizmus felépítése iránti kölcsönös felelősség- érzet, a létező szocializmus vívmánj'ainak megvédése testvéri közösségünkben. Ezért nincs szükség hosz- szas beszédre, amikor kö­szönteni kívánjuk a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait. Vendégeink személyében köszöntjük a magyar népet, amelyet közös harcunkban tanúsított bátorságáért, te­remtő akaratáért és közös ügyünkhöz való hozzájáru­lásáért szeretünk és tiszte­lünk. — A közelmúltban mind­annyian ugyanolyan büszke­séggel ünnepeltük a magyar munkásosztály forradalmi pártja megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 80. évforduló­ját. Annál is inkább, mert a magyar vörös hadsereg so­raiban bolgár forradalmárok, internacionalisták is harcol­tak. örülünk annak, hogy a magyar nép ezt a dicső ju­bileumot újabb hatalmas vívmányokkal ünnepelte meg a fejlett szocialista társada­lom építésének minden te­rületén. A dolgozók sikere­sen teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának előirányza­tait. örömmel köszöntjük a Magyar Népköztársaságot, amely magas szintű anyagi és szellemi kultúrával ren­delkező ország, hű szövetségesünk és har- harcostársunk a fejlett szocialista társadalom épí­tésében, a szocialista kö­zösség méltó tagja, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő állam. — Megelégedéssel állapí­tottuk meg —. hangsúlyozta —, hogy az utóbbi években párt- és kormányközi kap­csolataink, valamint orszá­gaink társadalmi szerveze­teinek kapcsolatai intenzíven fejlődtek, új, hasznos- tarta­lommal gazdagodtak. Az élet azonban mind ná­lunk, mind Magyarországon, mind a világ más tájain szüntelenül újabb és újabb feladatokat vet fel. Az a kötelességünk, hogy keressük ezeknek a feladatoknak a legjobb megoldásait. Arra a közös megállapításra jutot­tunk, hogy nem hasznosítjuk mara­déktalanul a gazdasági együttműködés több fon­tos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cserében rejlő lehetősége­ket. Ezért megvitattunk és jóvá­hagytunk egy dokumentu­mot, amelynek rendkívüli távlati jelentősége van. Todor Zsivkov külpolitikai kérdésekről szólt, majd be­szédét így fejezte be: — Köszönetét szeretnék mondani magyar elvtársa­inknak mindazért, amit ta­lálkozónk rendkívül alkotó és szívélyes légkörének meg­teremtéséért tettek. Most is, mint mindig, őszinték vol­tunk egymáshoz, megosztot­tuk a jövőről alkotott elkép­zeléseinket, megvitattuk a távlati feladatokat és a gon­dokat, törekedtünk arra, hogy segítsük egymást az országa­ink fejlődése során felmerü­lő nehézségek leküzdésében, az új megoldások keresésé­ben, egyszóval: úgy beszél­tünk egymással, ahogyan a kommunisták, marxisták, le­ninisták, ahogyan testvérek között szokás. Ezért szeretném megkérni a magyar elvtársakat, hogy tolmácsolják a magyar kom­(Folytatás a 2. oldalon) Todor Zsírkor : Kapcsolataink intenzíven fejlődtek 1 " — — ............."• ■ 1 -------------------------­M ár próbaüzemei a Török-fürdő Pedagógustéma, öntözéses gazdálkodás és áramszolgáltatás a megyei tanács vb napirendjén Szalay Istvánnak, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének a vezetésével ülést tartott kedden Egerben a végrehajtó bizottság. El­sőként Szabó Istvánnak, a művelődésügyi osztály ve­zetőjének előterjesztésében ^megvitatta a megye pedagó­gusellátásának helyzetéről, valamint a tanárképző fő­iskola munkájáról szóló be­számolót. Részt vett a tes­tület ülésén dr. Papp Zol­tánné, aki az Oktatási Mi­nisztérium képviseletében elismeréssel nyilatkozott a megye munkájáról. Ezután Koós Viktor, me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető számolt be az öntözéses gazdálkodás ered­ményeiről, vázolva a további feladatokat is. Az Észak- magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat igazgatójá­nak tájékoztatója követke­zett ezután, Valazka László beszámolt az áramszolgálta­tás megyei fejlesztéséről, a lakossági igények kielégíté­séről. A vb-ülés befejezéseként dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese adott rövid tájékoztatást az egri Török-fürdőről. Mint elmon­dotta, a korábbi határozat alapján vizsgálják, miért húzódott el az átépített Tö- rók^fürdo megnyitása. Noha ez a vizsgálat még tart, a hiányosságok egy részét megszüntették, s így a fürdő megkapta a használatba vé­teli engedélyt, s ezekben a napokban megkezdődött a próbaüzemelés. Részletes jelentését a júliusi vb-ülés elé terjeszti majd a bizott­ság. A pedagógustémáról szóló beszámolónk lapunk 3. olda. Ián olvasható. A sport az egész társadalom ügye KÖZISMERT PARADOXON: a civilizáció áldásai a ci­vilizációs ártalmak szülői is egyben. A repülőgép, az autó, a mozgólépcső megteremti a gyorsaság, a kényelem maxi­mális feltételeit, ugyanakkor redukálja is a természetes emberi cselekvésingereket és -igényeket. A mozgásszegény életmód, a kényelem elfogadása és igénylése — ha elural­kodnék — az ember elkorcsulásához vezethetne. Riadót kellett fújni! A Magyar Szocialista Munkáspárt 1967-ben alaphatáro­zatot hozott a testnevelési és sportmozgalom feladatairól, ezt követően a legmagasabb párt- és állami fórumok rend­szeresen napirendre tűzték a kérdést. Kialakultak az él­sport és az ifjúsági, tömegtestedzés helyes arányai; uralko­dóvá lett az a szemlélet, miszerint a versenysportban elért sikerek önmagukban nem reprezentálhatják az ország ed­zettségét. A sportsikerek fontosak, lelkesítenek az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmek, helyezések sportmozgal­munk tekintélyét, hírét öregbítik. Ám hiába szép és gazdag a kirakat, ha szegényes a raktár... A testedzés és a sport állami irányításának megvalósí­tása volt az első lépcső. A sportélet állami, tanácsi felügye­lete egyben azt is jelenti és garantálja, hogy a testedzés társadalmi ügy; szervezéséért, irányításáért az államigazga­tás apparátusa felelős. Kialakultak az előbbre lépés felté­telei. Az általános és középiskolákban heti háromra emelték a testnevelésórák számát, kidolgozták — és gondos, alapos kísérletezés után bevezették — a szellemi-fizikai harmóniát sokoldalúbban, komplexebben szolgáló új tantervet. Meg­valósulhatott, ami Comenius, vagy Eötvös óta is csak illúzió volt: képességeitől, adottságaitól függetlenül minden gyerek örömét lelheti a testedzésben! Hiszen az új tanterv nem uniformizált követelményeket szab, hanem mindenkitől ön­magához mért fejlődést kíván meg. Ez pedig egyik — és talán legfőbb — garanciája lehet annak hogy az iskolapad­ból kinőve is igényelje a felnövő nemzedék a mindennapos, rendszeres testedzést. Sportéletünk kulcskérdése az iskolai, ifjúsági testedzés, amelynek minősége, intenzitása az élsport eredményességét is alapvetően meghatározza. A létesítmény-feltételek és a szaktanár-ellátottság javítását célzó törekvések és erőfeszí­tések állandóan napirenden vannak. Az elmúlt néhány év­ben tornatermek és -szobák, kispályák, sportudvarok százai, uszodák, csarnokok tucatjai épültek, részben állami támo­gatással, részben társadalmi összefogással. A TF-en, a ta­nárképző főiskolákon emelték a testnevelés-tagozatosok fel­vételi keretszámait; a tanítóképző főiskolák speciális kollé­giumain egyre több fiatal kap testnevelési szakképzést. És ami tulajdonképpen új vonás: ma már az óvodások napi­rendjében is jelen van a tudatos testedzés! Valójában ezzel már a rendszeres testnevelést készítik elő, mely az iskolák alsó tagozatos osztályaiban fontos tantárgyként kell, hogy szerepeljen. A mozgás az ember vele született, természetes életszük­séglete. Figyeljük csak a két-hároméves apróságokat: a szü­net nélküli, örökösen megújuló lendület nem fárasztja őket; sőt, akkor bágyadnak el, ha fegyelmet, mozdulatlanságot parancsolnak rájuk. A szemek csillogását, az energiát és robbanékonyságot, a mozgás, a játék önfeledt örömét kell megőrizni és átmen­teni a felnőttkorba is. A gyermek perpetuum mobile- vágyait kell ébren tartani mindvégig. Hogy milyen módon és hogyan, az a körülményeken, a lehetőségeken múlik. De legfőképpen az embereken: a testnevelőkön, az edzőn, sport­vezetőn ; a szülőkön, a hivatali főnökön, a barátokon, tár­sakon. És azon a felismerésen, hogy az edzettség nem ma­gánügy, hanem nagyon fontos gazdasági, társadalmi tényező! Ha a sportról, a mozgásról, az Edzett ifjúságért moz­galomról beszélünk, nem egyszerűen arról van szó, hogy X, vagy Y egészséges-e. Hanem arról, hogy mennyivel töb­bet tudnak nyújtani a nagy közösségnek — a társadalomnak —, ha edzettek, egészségesek. Ezért is nagyon fontos, hogy a testedzés mindennapos téma maradjon, s hogy a párt- és állami fórumok rendszeresen tűzzék napirendjükre az idő­szerű sportpolitikai kérdéseket A párt sportpolitikája ugyanis szerves és elválaszthatatlan része az általános poli­tikának. Ma kezdődik az országos kommunista sportaktíva, amely a testnevelés, a sport, az egészséges életmód jelené­ről és távlatairól tanácskozik, értékeli sportéletünk minden jelentős kérdését. Bizonyos hogy a tanácskozáson az arányok majd mar­kánsabban bontakoznak ki, mint a fentiekben. Hiszen szólni kellett volna még az iskolákban folyó utánpótlás-kiválasztás­ról, a tudatos utánpótlás-nevelésről, az élsport terveiről, céljairól, olimpiai reményeiről. Miért esett mégis több szó az egészségügyi ♦ és tömeg­testedzésről ? Mert itt vannak elsősorban adósságaink. ÖNMAGUNKKAL és — legfőképpen — a társadalom­mal szemben. (KS) Targovistei vendégeink programja Látogatás az egri Finomszerelvény gyárban Az SZMT vendégeként megyénkben tartózkodó tar­govistei szakszervezeti dele­gációt kedden a megyei pártbizottságon fogadta Vas­kó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően a bolgár ven. dégek — Dorkó Józsefnek, az SZMT vezető titkárának kíséretében — a Finomsze- relvénygyárba látogattak, ahol tájékoztatást kaptak a gaz­dasági munkáról, a szociális, ta munkaversenyről, az üze­mi demokrácia fórumairól. Különösen élénken érdek­lődtek a vendégek a szák. szervezeti tisztségviselők, aktivisták tevékenységéről, munkájuk módszereiről és általában a szakszervezeti élet eredményeiről, gondjai­ról. A beszélgetést követően gyárlátogatáson ismerke­dett a delegáció a Berva tertnékeivel, a technológiai folyamatokkal, a dolgozók munkakörülményéiveL Ebéd után a bolgár szak. szervezeti küldöttség megyei szakszervezetei vezetőkkel, és az SZMT munkatársaival cserélte ki tapasztalatait, majd a sűrű program után, pihentetőül megnézték me­gyénk fotóművészeinek kiál­lítását, a Megyei Művelődési Központban. Ma a delegáció a Mátra környékére látogat. Először felkeresik Gyöngyösön az SZMT oktatási központját, majd a dolgozók üdülési le. hetőségeiről, körülményeiről tájékozódnak Mátraházán, az üdülési igazgatóságon és néhány üdülőben. Délután a Mátraaljai Szénbányák Vál­lalatánál tájékoztatót hall­hatnak az ott végzett szak, szervezeti munkáról, s végüt megtekintik a Thorez-kül- fejtést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom