Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

Korszerű növényvédelem a bontombináinál Az egri történelmi borvi­déken folyamatos a szőlőül­tetvények védelme. Az Eger- Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát egri és Eger kör­nyéki szőlőtáblái fölött már háromszor körözött a heli­kopter és a sorok között erő­gépek is permeteztek a hét folyamán. Antal Nándor, az egri sző­lőgazdaság vezetője elmon­dotta, hogy a kombinát hegy. vidéki szőlőiben eddig fer­tőzéssel nem találkoztak és a rovarkártevők ellen is vé­dekeztek. Az ültetvényeken a szőlő virágzása a hét végére befejeződik, a, kötés jónak mondható. Az ápolási mun­kát szervezetten végzik. A Béke és az Üj Élet trakto­rosbrigád gépekkel, míg a Bikavér, a Mathiász, a Mé­doc Noir, a Kékfrankos és a Szőlöskert elnevezésű kol­lektívák kézzel végzik a munkát. Szépen fejlődnek a bikavérprogram keretében létesített új telepítések is. Prokaj Lajos egerszóláti üzemegység-vezető utalt arra, hogy milyen nagy jelentősé­gű a korszerű légi és földi növényvédelem összehango. lása. Lukács András Eger Juoiter-kutatás I. Magam közvetlenül ugyan nem foglalkozom Jupiter- kutatással — ,mert ezt ná­lam gazdagabb országok vég­zik, én meg rájuk hagyom — de mindig figyelemmel kísé­rem az eredményeket. Az amerikai tudósok Voyager—1 nevű űrszondája márciusban csodálatos képeket készített a Jupiterről. Naprendsze­rünk legnagyobb bolygójá­ról, örvénylő felhőtakarójá­ról, holdjairól (melyekből 13 vagy 14 van neki) és gyűrű­jéről. Mert most tudhatta meg a világ, hogy nem csak a Szaturnusznak és az Urá- nusznak, hanem íme a Jupi­ternek is van gyűrűje. Csak innen eddig nem látszott... A képek valóban szenzáció­sak. Az amerikai TIME-ból átvett cikk mellett a Magyar- ország is közölt egy képet a sok közül. A kép aláírása: „A JUPITER 104600 KILO­MÉTER TÁVOLSÁGBÓL. Nagy meglepetést keltett.” (Mo. 18. sz. 17. old.)... Ben­nem is nagy meglepetést kel­tett a kép... Ezen a' „Jupi- ter"-képen hiába kerestem a hatalmas felhőréteget, a hoU dakat. a gyűrűeskét. Igaz le­het az, hogy közelről nem látni a képen a legnagyobb holdakat sem, melyeket már Galileo Galilei (1564—1642) is felfedezett anno dacumal? A felhők meg csak úgy eltűn­tek a Jupiterről? Gyanút fog­tam tovább kutattam. Elju­tottam az Élet és Tudomány képeihez (18. sz. 558—560. old.) Az eredményi itt közlöm: A Mo-ban látott kép nem a Jupitert ábrázolja 104600 ki­lométerről, hanem egyik hodját. az lO-t az ő mezte­len. azaz felhőtlen felületé­vel. de 862 200 km-röl... A többi stimmel. .. Hogy hon­nan tudom? A kép ugyanaz, mint ami az ÉT 560, oldalán jelent meg — helyes aláírás­sal. Csak az ellenség meg­tévesztésére 00 fokkal elfor­dították ... És egy csíkot le­vágtak belőle, hogy elférjen az aláírás ... (Dr. Szemes Varga Béla) Mi is részt Mint ismeretes, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának 1979. január 29-i döntése alapján minden év májusában szolidaritási bé­lyeget bocsátanak ki. A szolidaritás nemcsak politikai segítség, az erkölcsi és politikai együttműködé­sen túl szükségük van a fejlődő országokban élőknek anyagi segítségre is. A szo­lidaritási alap ez évi bevé­telét Vietnam megsegítésére fordítjuk. Mindannyian együttérzően figyeltük a kí­Az Egri Járási-Városi Köz. lekedésbiztonsági Tanács „Gyermekek a közlekedés­ben” címmel rajzpályázatot hirdetett. A versenyre min­den iskola és óvoda beneve­zett a megyéből. A beérke­zett pályamunkákat a na­pokban értékelték az egri 1. számú Általános Iskola pin­ceklubjában bensőséges házi ünnepségen. Kovács Sándor törzsőrmester dicsérettel be­szélt a szebbnél szebb raj­zokról, különösen a legki­A Hazafias Népfront gyön­gyösi városi elnöksége ta­nácskozására hívta meg a déli városrészen lakó nyug­díjasokat a 6. sz. általános iskola tornatermébe. Gyön­gyösön ilyen még nem volt. Részben azért, mert ilyes­miről eddig nemigen lehe­tett hallani, hogy a már megérdemelt pihenőjükön levő nyugdíjas emberek, sa­ját maguk kérik azt, hogy az illetékes vezető szervek tájékoztassák őket városuk, s ezen belül főleg lakótele, pük várospolitikájának idő­szerű kérdéseiről. Másrészt pedig azért is újszerű dolog volt ez Gyöngyösön, mert ebben a városban ezelőtt egy-egy gyűlésre a meghí­vottak jó része rendszeresen késve érkezett. Most nem így történt A meghívottak időben elfoglalták helyüket. Először Széles János, a HNF városi titkára nyitotta meg a tanácskozást és, beje­lentette, hogy ez az össze­jövetel a jelenlevő nyugdí­jasok kérésére jött létre. Ez­után Keresztesi Lajos, a vá­rosi tanács elnökhelyettese kezdte meg a beszélgetést A közelmúltban Zagyva- szántó községet Lőrincihez csatolták. Négyszázra tehető a mezőgazdaságban dolgo­zók száma a községben, az itt lakók többsége a környe. ző ipari üzemekben — cu­korgyár, cementgyár, VEGYÉPSZER, Qualitál és a helyi Meteor Szövetkezet­ben keresett munkát. Korábban a helyi tanács sokat tett a közművelődési munka feltételeinek javítá­sáért. 1972-ben a 34 négy­zetméterről 100 négyzetmé­terre növelték a könyvtár alapterületét, s ezzel együtt a szakmai felszerelés is gaz­dagodott. A megyei könyv­tár mór a fejlesztés kezde­tén a tanács segítségére sie­tett. Hat év elteltével azon­ban újabb raktározási gon­dok jelentkeztek, hiszen a megemelkedett költségvetés lehetővé tette a könyvállo­mány állandó gyarapítását s ugyancsak megoldásra v*r az irodahelyiség biztosításá­ra is. A művelődési házat kívül-belül felújítják. * vetfün!<... nai—vietnami háborúról szóló híveket, s most ismét, az anyagi segítséggel is ki­fejezésre juttatjuk, hogy az ország valamennyi dolgozója mellettük áll. A Heves me­gyei ZÖLDÉRT 780 dolgozó­ja 14 500 forintot gyűjtött össze. Szolidaritásunk igazi kifejezője a bélyeg, a színes kéz kapaszkodik a feléje nyújtott testvéri fehér kéz­be, mert tudja és érzi, hogy barátai segítségére számít­hat. Dobrovits Mária Eger sebbek, az óvodások munká­járól. Közülük is kiemelked­tek az egri Vallon utcai óvo­dások rajzai, melyeket okle­véllel jutalmaztak. Óvodá­saink közül 2. helyen vég­zett Szentgyörgyi Zsuzsanna, a harmadik Ruskó Roberta, a negyedik pedig Fonád Sán­dor lett. Szép munkájáért Imreh Rajmund dicséretben részesült. Dr. Pelle Józsefné óvónő, Eger Azért nem úgy írom, hogy előadását, mert a szónok nem hangzatos szavakkal teletűzdelt, magas szintű szónoklatot tartott, hanem csak beszélgetett. Egy kis papírral a kezében, szinte családias hangnemben vá­zolta mondanivalóját. Őszin­tén szólt városunk jelenlegi helyzetéről, az eddig elért eredményekről, amelyben szerepelt az építkezés, a vízgazdálkodás, az iskolák és óvodák, a közművelődés, a városrendezés. A tájékoztató után hozzá­szólások következtek. Egye. sek elmondták, hogy a nyug­díjasokra minden tekintet­ben számíthat a város veze­tősége. Kétségtelen, hogy ez az összejövetel nem gvűlés volt, hanem családias, közvetlen, őszinte, bizalmas beszélge­tés. Sok ilyen kellene Gyön­gyösön, és más városban, illetve községben is. A nyug. díjasok örömmel vennék, hogy őket sem hagyják ki a közösség dolgaiból, ered­ményeiből. .. Dávid József Gyöngyös klubhelyiséget a megyei TIT-szervezet segítségével berendezték. Sajnos a tech­nikai eszközökkel való fel. szereltség azért még ma sem kielégítő. Diavetítőre, lemezjátszóra, lemezekre, filmvetítőre lenne szükség. A művelődési házban a né­pi-díszítő szakkör jelentős eredményeket mondhat ma­gáénak, az asszonyok szíve­sen látogatják a szakkör foglalkozásait Munkáikból évente rendeznek Ijemuta- tót. A képzőművészeti szak. kör 1977. óta működik álta­lános iskolai tanulók részé­re, ennek Berényi István tanár a vezetője. Zománc­festéssel, pl a kát.készítéssel foglalkoznak. Évenként ren­deznek kiállítást,, most egv debreceni bemutatóra ké­szülnek. Tizenöt taggal dolgozik a fntószakkör. ők a helvi tűz­oltószertárban kaptak he­lyet. Az említett három kis­csoport a közeljövőben kö­zös kiállításon mutatja be rnnpir.áif a zagyvaszántói ér­deklődőknek, 1978-ban ala­kult meg a fiatal utazók klubja. Tagjai KISZ-korú fiatalok — mintegy 24-en — több kiránduláson, jól elő­készített programon vettek részt. Sajnos a csoport fél­éves működés után meg­szűnt. Helyes lenne, ha ha­marosan újra összejönnének az utazni szerető fiatalok a művelődési házban. Ugyan­csak megszűnt a tudomá­Adács község, mintegy 3800 fős lakosságával nem tartozik a gyöngyösi járás kis települései közé. Lakos­ságának nagy része már a felszabadulás előtt, de azóta is, főként a közlekedésben, a vasútnál helyezkedett el. A községben szinte alig van család, amelynek a vasúttal valamilyen kapcsolata ne volna. Ezért vált immár hu­moros szólásmondássá, hogy „Adácson még a pap is vas­utas”. Azt viszont már ke­vésbé ismerik — talán a me­gyén belül sem —, hogy a mátraalji települést csupán egy négy kilométer hosszú kövesút köti össze a külvi­lággal az év legnagyobb ré­szében, Vámosgyörk felől. Ez a négy kilométeres útsza­kasz lovaskocsi-forgalomhoz épült. így a szükségszerűen egyre szaporodó személyau­tók és nagy súlyú tehergép­kocsik, autóbuszok, a tsz kü­lönféle munka- és erőgépei­nek forgalma az utat alap­jaiban megingatta. Nem be­szélve arról, hogy annyira keskeny és mellé bogárhátú, hogy két tehergépkocsi, vagy éppen autóbusz alig tudja egymást kikerülni, előzésről pedig szó sem lehet. Csak súlyosbítja a helyzetet a ta­lán még a török időkből származó három keskeny kő­híd. Az eddig is nagyon igény­be vett út állapotát tovább rontotta, hogy az adácsi vas­úti megállóhelyen a MÁV a teherforgalmat 1972. január 1-vel megszüntette, s így több száz vagon tüzelő- és épületanyag, valamint mező- gazdasági termék szállítását terelte erre az útra. Adács, a volt bánya előtt elhúzódó gyöngyös—kará- csondi köves úthoz mindösz­Általában hajlamosak va­gyunk arra, hogy bizonyos fogalmakat társítsunk. Pél­dául valaha volt a csőnad­rág, s ezzel a jampec fogal­ma párosult. Aztán divatba jött a szűk nadrág és a bő- szárúakat kezdtük borús te­kintettel méregetni. Megér­kezett hazánkba a beat, és képzeletünkben azonnal azo­nosítottuk a galerivel. A szakáll és a hosszú haj szi­nonimája a huligán lett. Mert általában arra is haj­lamosak vagyunk, hogy a nekünk nem tetsző külsőből azonnal belső következteté­seket vonjunk le. Pedig vall­juk meg őszintén, nincs mindig igazunk. Erről írt a minap Beke Jánosné olva­sónk Egerből. így hangzik a levél egy részlete: „Soha sem szerettem a szakállas fiatalokat. Ellenszenvesek voltak a számomra. Aztán történi valami, ami megin­gatta véleményemet. A busz­ról fájós lábbal kászálódott le egy öreg bácsi, mögötte türelmetlenül nézték a töb­biek a kínos lassúságot. Vé­gül is a részvétlenek közül kilépett egy szakállas fia­talember, gyöngéden a hóna alá nyúlt az öregnek, s lese­gítette. Aztán visszaugrott az induló kocsira. Ez a sza­kállas fiú tetszett akkor ne­kem. .. ” Elgondolkoztató a levél néhány sora, s arra ösztönzi az embert, valóban revidiál- ni kellene nézeteit, már ami a külső megjelenést illeti. Mert a külső az nem min­nyos ismeretterjesztéssel fog­lalkozó TIT-klub, okait ér­demes lenne alaposabban megvizsgálni. A községben lenne igény művészeti jel­legű — amatőr csoport mű­ködésére is, színjátszás, né­pi tánc — a lehetőségek is adottak, hiszen a község számos ipari üzemmel áll jó kapcsolatban. Baranyi Imre Eger sze hét kilométerre fekszik. Körülbelül 12 méter széles, domb nélküli, szinte nyíl­egyenes földút csatlakozik a karácsomdi, úthoz közút ki­építésére feltétlen alkalmas lenne. • Az út megépítése elő­nyösnek és gazdaságosnak Ígérkezik, A Jászárokszállás —Gyöngyös távolság az ed­digi 21 kilométer helyett 14 kilométerre csökkenhetne. Az út megépítésével a for­galom is meggyorsulna. Gya­korlatilag megszűnne a vá- mosgyörki sorompó miatti várakozás, mert az adácsi fénysorompóval ellátott fél­sorompó egy percnél továbbb soha nincs zárva. Igaz, hogy a köves út épí­tése nem olcsó, de ez a költ­ség viszonylag rövid távon megtérülne, mert ezzel a Vá- mosgyörkre tervezett eléggé költséges felüljáró és az ah­hoz kapcsolódó út megépíté­se mellőzhető lenne szerin­tünk. Ezen a ponton találkozna a közérdek a község lakossá­gának érdekeivel. Azt hiszem, amikor min­denütt a munka termelé­kenységéről, a gépek és fel­szerelések jobb kihasználá­sáról, az üzemanyag takaré­kos felhasználásáról és a költségek csökkentéséről be­szélünk, érdemes erről szól­ni, s az illetékeseknek fel­mérések alapján a lehetősé­geket felülvizsgálni. Medve János Adács A javaslat elgondolkoztató, bár kivitelezési lehetőségét valóban alaposan fel kell mérni. Mindenesetre illeté­keseink figyelmébe ajánljuk. (A szerk.) dig azonos az ember jelle­mével, ha távolról van is benne valami. De ahogy vál­tozik a divat, úgy változ­nak a vele kapcsolatos fo­galmak is. Mert ugye mi­lyen szépen elviseljük a hosszú hajat fiúknál, s hogy fel vagyunk háborodva, mi­kor meglátjuk azokat a „ko­pasz huligánokat” El is fe­lejtve, hogy tíz évvel ezelőtt még milyen lelkesen prédi­káltunk a hosszú haj ellen érvünkként, hogy az az egész rövid mennyire egészsége­sebb. Hát nincs itt valami hiba mégis? S ha ehhez még hoz­zátesszük, hogy ma azok is felháborodnak a kopasz fe­jen, akik tíz évvel ezelőtt, tizenévesen a hosszú hajjal demonstrálták újat akaró fiatalságukat?! Szóval, levonhatnánk már végre a következtetést, hogy mégsem lehet csak a külső után ítélni, mert találkoz­hattunk már hosszú hajú, szakállas kiváló dolgozóval, és simára fésült, elegánsan kipucolt szélhámossal a Kék fény kamerája előtt. Mert azt is hozzá kell tenni , — miközben enyhe vagy erő­sebb rosszallással nézzük a fiatalok hosszú haját, vagy kopasz fejét, rojtos nadrág­ját, elnyűtt pólóingét —, el­feledkezünk arról, néhány év és kigyógyulnak mindeb­ből. S átveszik tőlünk örök­ségként az előítéleteket is. Hisz mi mást tehetnének. Ezt is megtanulják. Tő­lünk. .. — d. — Az együttműködés a jó közművelődési munka titka Vallon úti óvodások sikere a rajzpályázaton Beszélgetés nyugdíjasokkal... LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA A külső nem minden Javaslat útiigyben MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8-.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Népi zene. 9.10 „Vár egy új világ...” 10.05 Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. 11.06 Rádió­színház. 12.20 Zenei anya­nyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Madrigálok. 13.00 Mindenki szórakozik. 14.00 Szolgáltatók szolgál­tatása. 14.10 Népdalok. 14.30 Aratás előtt. 15.05 Üj zenei újság. 18.00 168 óra. 17.30 A hegedű virtuózai. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 A fesztivál­búcsúból. 19.55 Hallgas­sunk operát! 20.43 Rádió­színház. 22.1.0 Tudósítás a súlyemelő ifjúsági Európa- és világbajnokságról. 22.20 Magyar előadóművészek. 22.55 Két zenekari szvit. PETŐFI 8.33 Operettek. 9.33 Dalok a békéről. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.00 Sza­bad szombat. 12.00 Köny- nyűzene. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosok a mik­rofon előtt. 14.40 Angot asszony lánya. 15.45 Félek, de nem nagyon. 16.33 öt­órai tea. 17.30 Különleges szolidaritás. 17.55 Körkap­csolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről és a súly­emelő ifjúsági Európa- és világbajnokságról. 19.03 Híres előadók albuma. 19.31 Az alattvaló (rádiójáték). 20.33 Közvetítés a súly­emelő ifjúsági Európa- és világbajnokságról. 21.00 Népszerű dallamok. 22.10 Verbunkosok. 23.10 Sláger­múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás — Lapszemle — Visszapillan­tó — Információk, tudósí­tások, riportok a hét ese­ményeiről. 9.00 Észak­magyarországi krónika: Aratás előtt Karcsán — Piaci jelentés — Fürdőru­ha-bemutató Tapolcán — 9.15 Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegyzete — Mikrofonlánc. Beszélgetés Avar István színművész­szel, országgyűlési képvise­lővel. Riporter: Antal Mag­da — Zenés programaján­lat — Műsorösszefoglaló... 9.00 Tévétorna. 9.05 Mese, mese, mátka. 9.30 Az al­batroszok szigete. 10.00 Mi­re megvénülünk. 11.00 Já­ték a betűkkel. 11.25 Tánc­zene a Román Televízió műsorából. 14.00 Magyar- ország állatai. 14.10 A vi­lág minden városa (olasz tévéfilm). 15.35 A 19. mis­kolci filmfesztivál díjnyer­tes filmjeiből. 1. Várostér­kép. 16.10 Csata fekete­fehérben. 16.30 Gondok és célok 1979—80-ban. 17.00 Főzőcske — de okosan. 17.35 Itt születtünk, itt élünk. 18.10 Parabola. 18.58 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 20.00 Nem félünk a farkastól! (ame­rikai film). 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Telesport. 2. MŰSOR J8.15 Férfi kosárlabda Eu- rópa-bajnokság. 19.45 Esti muzsika. 20.05 Zenés tv- színház. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Ki fog gólt lőni? J/émisőa 1979. június 16., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom