Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

Gépjármű-vezetéstechnika! TOP! $ Fékezzünk, de hogyan? A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tájékoztatója Terhelés és az autózásban Vezetéstechnikai szempont­ból legveszélyesebb manőve­rek: a fékezés, kanyarodás és gyorsítás. A jármű gyorsítását alap­vetően meghatározó tényező a súlyegységre eső motortel­jesítmény. Hiába van azon­ban pontos adattábla a for­galmi engedélyben, ha a jár­mű vezetője csupán becslés­sel állapítja meg a tényleges rakományát. Gyakran előfordul — nem szándékosan ugyan —, hogy a jármű túlterhelt lett. Az így leromlott fajlagos mo­torteljesítmény még sík úton is megtréfálja a járműveze­tőt egy előzési manőver vég­rehajtásában. Hol marad ilyenkor a deffenzív taktiká­ban emlegetett erőtartalék? A kanyarodás közben a biztonságra főleg a sebesség, a kanyar íve és a súlypont magassága van a legnagyobb hatással. A sebesség helyes megvá­lasztásához a jármű alapvető kormányozottsági tulajdon­ságát nem lehet figyelmen kívül hagyni, (alul és túl­kormányozottság) Vontatványok esetén foko­zott figyelmet érdemel a szerelvény becsuklása és en­nek következménye. A jármű tervezésénél igye­keznek a súlypontot a föld­höz közelíteni. A jármű ve­zetője ugyanezt tegye, ami­kor a csomagtartót, vagy a tetötartót megpakolja. A nehezebb tárgyak helye a csomagtartóban legyen és ne a tetőtartón. A fékezés, a mozgási ener­gia felemésztése, a túlterhe­lés esetén már nem igaz a gyári paraméter és mérete­zés. A fékek túlzott igénybevé­tele csökkenti a hatásossá­got. Erősen igénybe veszi az alkatrészeket és nem ott áll meg a jármű, ahol szeret­nénk. A közlekedés bizton­sága szempontjából ez egy­általán nem mindegy. Milyen hasznos tanácsot lehet adni a jármű vezetői­nek ahhoz, hogy ne érje vá­ratlan meglepetés az úton? Kerülni kell a hirtelen gyorsítást, lassítást és ka­nyarvételt. A dinamikus ha­tások gyors és sokszor kiszá- míthatatlan veszélyt okoz­nak. A sebesség helyes megvá­lasztásával „távköz és tér­közt” nyerünk, ami a def­Arra való tekintettel, hogy „fokozott” terhelésről van szó, legyen ez igaz a közle­kedésben úgy, hogy „foko­zott figyelemmel és elővi- gyázattal” közlekedjünk, és ezzel teszünk legtöbbet a balesetek megelőzésére. Elek László, MKBT felnőttoktatási szakbiz. vez. h. ' Az autó használatának végső soron mindig az a célja, hogy egymástól többé- kevésbé távol fekvő helyek között a személyek vagy áruk gyors és egyúttal biz­tonságos helyváltoztatását megvalósítsák. E két fő kö­vetelmény a közlekedésben elsődleges feladat, de egy­mással szemben bizonyos mértékig ellentétesek is. Ha a gyorsaság és biztonság ará­nyai helyesek, akkor a gép- járművezető funkcióját álta­lában megfelelően tudja tel­jesíteni. A gyorsaság a motor tel­jesítményétől függően adott. A biztonság elérésében alap­vető szerep a gépjárműveze­tőnek jut. A gyorsaságra való törekvés ösztönös is, mert a sebesség és gép fe­letti uralkodás sokaknál ter­mészetes örömérzést ad. Jó­zan gondolkodással azonban befolyásolni kell a gápj ár­művezetőnek ösztöneit. El­lenkező esetben a biztonság követelményei súlyos csor­bát szenvednek. A gépjárművet irányító ember mellett maga a gép­kocsi jelenti a közlekedés és Sebesség km/ó Reakcióidő alatt megtett út (m) biztonsága másik fő ténye­zőjét műszaki, menetdinami­kai tulajdonságaival A köz­lekedési folyamat nem elha­nyagolható -tényezője az út­pálya sem (műszaki para­méterei, burkolat felszíné­nek fizikai sajátosságai, for­galomszabályozása). Jelentős szerep jut a köz­vetlen (forgalmi viszonyok) és általános (pl.: időjárás) környezeti hatásoknak is. A felsorolt fő tényezők egyaránt lényeges elemei a gyorsításnak, a lassulásnak, fékezésnek. A fékezés mecha­nizmusában legfontosabb szerep az embernek jut (fék­rendszer, futómű állapotának ellenőrzése, útfelület tapadá­sának megítélése, a fékezés időbeni elhatározása és vég­rehajtása, fékerőhatás érzé­kelése). Balesetvizsgálati tapasz­talataink szerint többen azt sem tudják, hogy az általuk használt gépkocsinak kedve­ző viszonyok mellett, adott sebességnél mennyi a féktá­volsága. Ez gépkocsinként változó. Átlagos adatot ala­pul véve vészfékezés esetén száraz úton a következők szerint alakul a féktávolság: Fékút (m) Az összes megtett út megállásig (m) fenzív vezetés taktikai alap­50 1 13,9 12 25,9 elemei közé tartozik. 60 16,7 17,3 34,0 A rakományok elhelyezé­70 19,4 23,5 42,9 sénél fontos a súlypont föld­80 22.2 30,8 53,0 höz közelítése és megfelelő 90 25,9 38,9 63,9 rögzítése. 100 27,8 48,1 75,9 Ä féktávolság megfelelő imeretének birtokában a ru­tinfékezés veszélyei már csökkennek, önmagában ez még kevés. Végrehajtásának mechanizmusától sok min­den függ. A táblázatban írt érték csak akkor érhető el, ha kerekenként a fékerő ha­tása egyenlő. Ez függ a beállítástól, a kerekek egyenletes tapadá­sától, amit külső tényező is befolyásolhat. Pl.: a gépko­csi egyik oldala vizes, poros, sáros, egyenletlen útfelületre kerül. Vészfékezés esetén ilyenkor a gépkocsi nem tart irányt. Tapasztalattal ren­delkező gépkocsivezetők már Motorosok védelmében! KORUNK EGYIK JEL­LEMZŐ VONÁSA a motori­záció rohamos fejlődése, a gépjárművek mindennapi életünk fontos kellékei let­tek. Az általános tendencia mellett főleg a fiatalok kö­rében fokozott érdeklődés nyilvánul meg a kétkerekű „vasparipák” iránt. Azonban a fejlődésnek árnyoldalai is vannak. Évek óta emelkedik a közlekedési balesetek száma és különö­sen nagyarányú emelkedés figyelhető meg a kétkerekű járművek baleseteinél. A motorkerékpárok száma az összes járműnek alig 5—7 százalékát teszi ki, mégis a közti balesetek 30%-a velük történik. Arányuk a súlyos. és halálos baleseteknél is számukhoz viszonyítva indo­kolatlanul magas, 13—15% körüli. E sokunknak kedves jármű veszélyességét jelzi az a statisztikai adat is, hogy százmillió kilométe­renként átlagosan 15 motor­kerékpár-baleset történik, míg egyéb járművekkel köz­lekedve csak 3. Megyénkben sem jobb a kétkerekű járművek veze­tőinek baleseti statisztikája, évente csaknem kétszázan szenvednek balesetet és évek óta igen erőteljes növeke­désnek lehetünk tanúi e té­ren. Különösen szomorú és elgondolkoztató, hogy a mo­torkerékpár áldozatainak mintegy 90%-a 35 évnél fia­talabb, a halálos balesetek­ben is e korosztály részará­nya 60%. Ha ennek a kedvezőtlen aránynak okait kezdjük ku­tatni, azonnal feltűnik a járműfajta felépítéséből származó kiszolgáltatottsága. Az utast nem védi a kör­nyezet hatásaitól semmi. Jó időben jó közlekedési viszo­nyok között, — talán éppen ez a körülmény adja a mo­CbMwiism 1979. június 16., szombat tor fő vonzását is, — veze- . tője szinte egész testével „élvezi” a sebesség vará­zsát. De esőben ugyanilyen szabadon csapódik arcába az előtte haladó gépjármű ke­rekéről a sár és víz, ezzel nagymértékben rontva a mo. tor vezetőjének látását. Bal­esetkor pedig szinte azon­nal és minden esetben kap­csolata fizikai értelemben is közvetlenné válik a termé­szettel. Mindehhez járul még hogy a technika fejlődése egyre gyorsabb, egyre na­gyobb teljesítményű moto­rokat produkál. A legtöbb baleset gyors­hajtás miatt vagy irányvál­toztatással összefüggésben következik be. A gyorsaság­ra törekvés a célszerűségen túl ösztönös is. A kétkere­kű járművek fajlagosán jó­val nagyobb gyorsítóképes­séggel rendelkeznek mint a négykerekűek, vezetőik „fia­talos” lendülettel ki is hasz­nálják ezt a tulajdonságot is éppúgy, mint járművük kis helyigényét. Így gyakran rendkívül balesetveszélyes szituációkat hoznak létre, mert arról már megfeled­keznek, hogy alig tenyérnyi területen kapcsolódnak a föld felületéhez és jármű­vük nyomon tartása, leféke zése néha nem is egyszerű feladat. TOVÁBBI VESZÉLYT JE­LENT, hogy az emberi szer­vezet és érzékszerveink vi-. szonylag könnyen alkalmaz­kodnak a környezet körül­ményeihez. Így van ez a se­bességgel is. Tartós utazás alatt ha megszokunk egy bizonyos tempót, aztán ha a forgalom és az útviszo­nyok megváltozása miatt lassítani kényszerülünk, tér. mészetellenesnek érezzük a lassúbb haladást és csak akaratunk aktív közremű­ködésével kényszerként vesz- szük tudomásul az új kör­nyezet lehetőségeit. Ha ez a rendszer valamely ok mi­att nem működik kifogásta­lanul, sebességünket máris helytelenül választjuk meg és bár esetleg nem sértünk tételes jogszabályt, mégis a célszerűhöz, a biztonságos­hoz képest nagyobb sebes­séggel fogunk közlekedni, ez pedig balesetveszélyes. A gépjárművek fejleszté­sekor a gyárak nagy gondot fordítanak passzív biztonság fokozására, a karosszéria célszerű kialakítására. Mo­torkerékpároknál erre nincs lehetőség. A baleset követ­kezményeit csak néhány esz­köz — bukósisak, bukócsö, célszerű ruházat — csökken, ti. Ezért a biztonsági veze­téstechnika műfogásainak sokkal nagyobb jelentősége van, mint az autók eseté­ben. Arra kell törekedni, hogy a jármű műszaki ál­lapota, felszerelése olyan legyen, hogy ne gátolja a könnyű és gyors manővere­zést. Pl. egy rosszul elhe­lyezett csomag,, gyakorlat­lan pótutas mind-mind bal­eseti veszélyforrás lehet. Ér­demes gondolni arra is, hogy motorkerékpáron utazva vi­szonylag kevés a mozgásle­hetősége, a célszerűtlenül kialakított ülés vagy kor­mánytípus okozta egészség­telen kényszertartás korai elfáradást, figyelemlazulást eredményezhet. Hasonlóan hat a tartós, erős napsütés, az egyhangú monoton vagy éppen lüktető ideges forga­lom is. Célszerű ezért gya­kori rövid pihenők beikta­tásával megtenni az utat. Balesetek vizsgálatakor kiderül, hogy a vezető alap­vető követelményeknek sem tett eleget, meggondolatla­nul fáradt, kimerült álla­potban vagy esetleg lázas betegen vezette járművét. A súlyos következmények el­lenére még ma is minden negyedik motorosbaleset­ben játszik szerepet az . al­koholfogyasztás. A PASSZÍV BIZTONSÁG szinte egyetlen eszközéről, a bukósisakról még ma is megoszlanak a vélemények a motorosok körében. Kilo. gásolják — főleg a kezdő motorosok —, hogy a sisak nehéz, nyáron nagyon me­leg, rontja a látást és nagy­mértékben tompítja a hallást. Kísérletek és hazai tapasz­talatok ma már egyértelmű­en igazolják a bukósisak hasznosságát. A jó sisak egyértelműen csökkenti a rendkívül veszélyes fejsérü­lések bekövetkezését, védi az arcot és részben a nyaki gerincet is. A látóteret alig 3%-kal csökkenti, a széli részeken, melynek egyéb­ként is kisebb a szerepe a közlekedésben. A sisak alatt mérések tanulsága szerint nem rosszabbak az akuszti­kus viszonyok mint egy olyan gépkocsiban, mely zárt ablakokkal közlekedik.. Nyil­vánvalóan bizonyítja a sisak hasznosságát az a ténv. hogy 1976—78. 'között az USA 27 államában ismét lehetővé tették a motorosok számára a sisak mellőzését. Ezen idő alatt minden eddigit felül­múló méretűre nőtt a köz­lekedési balesetek következ­tében elhunyt motorkerék­párosok száma. A két év alatt a halálos áldozatok száma 23%-kal emelkedett, míg a motorkerékpárok alig 3%-kal szaporodtak. A passzív véde'em fontos része a megfelelő motoros ruházat, is. Bár hazánkban hiánycikk az igazi motoros, ruha. mégis arra kell töre­kedni. hogy az öltözék kellő védelmet nyújtson baleset­kor, leoven annnira zárt. hogy védőén az időjárás vi_ szontansánaitól és a bogarak támadásától, de zártsága ne gátolja a börfelület szellő­zését, illetnie a vérkeringést. Nem elhanyagolható a ruha színe sem, lehetőleg . rossz látási viszonyok között ia- vítsa a motoros láthatóságát. ALAPSZABÁLYKÉNT JÖ TUDNI minden motorosnak, hogy a közlekedésben ő a sérülékenyebb, ezért elsősor. bán saiát magának kell biz­tonságára vigyázni és min­denkor kerülje, hogy a jár. műve adta lehetőségekkel visszaéljen. Ugyanakkor más iárművek vezetői is vegyék figyelembe a motoros sajá­tos helyzetét. tekintsék nai-f- nemek 4s lehetőleg segítsék a közle­kedésben. Dr. Dunay György rendőr orvos őrnagy tudják, hogy intenzív fékezés esetén a gépkocsi kormá- nyozhatatlan. Ezért is ve­szélyes kanyarban erősen fé­kezni. Tehát nem mindegy, hogy egyes veszélyhelyzetek­ben a fékezés, manőverezés vagy esetlegesen gyorsítás felől dönt-e a gépjárműve­zető. Minél nagyobb a sebesség, annál bizonytalanabb az in­tenzív fékezés megfelelő végrehajtása (váratlan té­nyező közbelépése ilyen ese­tekben gyakori). A táblázat­ból is látható, hogy 100-as tempónál csaknem kéthar­maddal nagyobb a fékút, mint 60 km/ó sebességnél. Nem’ minden gépkocsi fék­rendszere van ellátva blok­kolásgátlóval. Ezek a gépko­csik erős fékezésnél meg­csúsznak. A csúszófékezés nem biztosít olyan fékhatást, mint a gördülő tapadás. A fékezéssel járó veszélyek sáros, havas és jeges utakon fokozódnak. Ilyen útfelüle­ten a tapadás minimális, vagy teljesen megszűnik, a kerekek egyenlő fékhatásá­val számolni nem lehet. Ezért a féktávolság 4—5- szörösre is növekedhet. Nyáron a vizes útfelület is kedvezőtlenül befolyásolja a fékhatás értékét. Ahhoz, hogy az abroncs az útfelüle­ten kapaszkodni tudjon, vi­zet kell kiszorítania. A futó­felületen ezért vannak bor­dák és rovátkák. A bordák széthasítják a vízfilmet, a rovátkák pedig elvezetik. Hazánkban a gépjármű­vek forgalomba helye­zésének és forgalomban tartásának műszaki fel­tételeiről szóló jogszabály a személygépkocsik gumiab­roncsa bordázatának alsó ér. tékát X mm-ben (minden ponton) határozza meg.-Több államban ez 2 mm-ben van megszabva. Külföldön végzett kísérle­tek azt igazolják, hogy eső utáni útfelületen nagyobb sebességnél lényegesen csök­ken a fékhatás 1 mm-es fu­tófelületnél. 100 km/ó se­bességű személygépkocsit fé­kezve — száraz úthoz visza- nyítva — 7 mm-es futófelü­letnél a fékhatás 63 százalé­kos, 1 mm-nél pedig 30 szá­zalékos. A két értékhatár között a futófelület nagysá­gával arányosan alakul a tapadás. Tehát vízfilm­mel takart úton csak 2 mm-es futófelület ké­pes kiszorítani úgy a vizet, hogy csökkent értékű (40 százalékos) fékhatás ke­letkezzen. Ha eltérő a gumiabron­csok futófelületének profil- mélysége, a fékhatás egyen­letlen lesz. Ezért célszerű úgy cserélni az abroncsokat, hogy egyenletesen kopjanak. Fejes Pál r. alezredes Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára gyermekeinket Ismét véget ért egy iskola! év és mintegy kétmillió ál­talános iskolás tanuló meg­kezdi kéthónapos vidám va­kációját. A tanulók egy ré­sze vidám táborokba vonul, hogy ott szerzett játékkal, sporttal és kulturális élmé­nyekkel erőt gyűjtsön a szep­temberben újra kezdődő is­kolai munkához. A gyerme­kek nagyobb része azonban idejét az utcán, játszótereken tölti. Az önzetlen futball o- zást, játékukat gyakran za­varja meg egy-egy fülsértő fékcsikorgás. Sajnos e jele­net gyakori követője a men­tőkocsi vijjogása. Az évente kiadott közleke­dési baleseti statisztika is bi. zonyítja, hogy évről évre a vakáció idején történik a legtöbb gyermekbaleset. Nem keli különösebben hangsú­lyozni, hogy mit jelent, ha a gyermeket játék közben az utcán éri a könyörtelen ha­lál. Megyénk területén az 1978. évhez viszonyítva csökkent a gyermekbalesetek száma. Kö­szönhető ez a szakkörök ve­zetőinek, pedagógusoknak, kik nagy szakértelemmel ok. tátják a közlekedési szabá­lyokat. 1978-ban a megyénk terü­letén 52 14 éven aluli gyer­mek szenvedett balesetet. Ebből két halálos, 21 súlyos, 39 könnyű sérüléses volt. Va­jon mi, oktatók, gépkocsive­zetők megtettünk-e mindent, hogy ez a baleseti arány ala­csonyabb legyen? Ügy érzem, van mit tennünk a jövőben is. Nemrégiben egy tíz. és nyolcéves gyermek frissen ásott sírja mellett álltak fáj­dalomtól összetörtén a szü­lők és néma megrendüléssel vettek örökre búcsút tőlük pajtásaik. Sok az olyan gyér. mekek száma, akik szeptem­berben az iskolai évet nem folytathatják, mert valame­lyik kórház sebészeti osztá­lyának hosszú hónapokig let­tek szomorú lakói. A közlekedési baleset mi­att a gyermeknek úttesten maradt minden csepp vére, ártatlan szemeit elborító könnye, vagy akár elszakadt ruhácskája is, mindenkor súlyos vád a felnőttek közö- nye és gondatlansága ellen. Minden balesetet szenvedett gyermek ártatlan áldozata a közlekedésnek, s érte mi, szülők, felnőttek, gépkocsive­zetők vagyunk felelősek. Ök csak áldozatok még akkor is, ha a jegyzőkönyvnek ri­deg sorai között olyan meg­állapítás olvasható, hogy fék. táv.olságon belül kerültek a jármű elé. Vagy nem tanú­sítottak kellő figyelmet az úttestre lépésük alkalmával. Vajon elvárhatjuk-e 6—8 esztendős gyermektől, hogy mérlegelje, milyen sebesség­gel közlekedik a gépkocsi, át tud-e még érni a túlsó ol­dalra? A szabály, a jegyzőkönyv elmarasztalja a gyermeket, de nyilvánvaló, hogy balese­tükért nemcsak ők a felelő­sek. Berecz Albert oktató Óvjuk KO Bizro ■■ Sok ember figyelmet felkeltették a Heves megyei Közleke­désbiztonsági Tanács felhívására készült közlekedésbizton­sági versenykirakatok. A nemes célt szolgáló igyekezetei a zsűri ötezer forinttal jutalmazta, A felvételünk a II. helye­zett kirakatot, a GYÖNGYSZÖV-áruház kirakatrendezőié- nek, Szoó Gyulának a munkáját mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom