Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

arról, hogy az állami pénz­ügyek valóban kinőtték ko­rábbi jogi kereteiket, s ezért indokolt és szükséges a gaz­dálkodás hatékonyabb irá­nyításának kedvezőbb felté­teleinek megteremtése. A törvényjavaslat vitájá­ban Tímár Mátyás, államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a többi között arról beszélt, hogy az állami pénz­ügyekről beterjesztett tör­vényjavaslat fontos állomá­sa jogalkotásunknak. Segíti gazdasági céljaink, megvaló­sítását, előmozdítja az egyen­súly erősítését. Ezután rész­letesen szólt a gazdaságirá­nyításban bankrendszerünk­re és központi bankunkra háruló feladatokról. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a bankhitelnek fontos szere­pe van a vállalati és szövet­kezeti fejlesztések finanszí­rozásában, A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —, hogy (Folytatás az 1. oldalról) tők a gazdálkodásban rend­szeresen előforduló hibák, ezzel azok jórészt megelőz- hetővé is válnak; rendsze­rezhetők, terjeszthetők a gazdálkodás helyes és hite­les módszerei. Végül azért is szükség van erre a törvényre, — mondotta a pénzügyminisz­ter, mert a gazdálkodás fő feladataiban erősíteni kell a társadalom közös felelőssé­gét, amelyet pedig csak ak­kor várhatunk el állampol­gárainktól, ha ők is át tud­ják tekinteni törvényeinket, megértik a szabályokat; el­igazodnak bennük, mert a jogok és kötelezettségek egyaránt világosak. A tör­vényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább egyik alanya maga az állam, vagy annak valamelyik intézmé­nye, a bank és más pénz­ügyi intézet. A szocialista gazdaságirányítás feladatai Szabó Imre az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) összefüggő feladatok ellátá­sával megbízott intézménye, két, egyszersmind meghatá­rozza az állami vagyonnal való gazdálkodás legfőbb szabályait — mondotta Fa­luvégi Lajos. Ezután ismé­telten hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat keretjelle­gű, az eddigi joggyakorlatot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rend­szerbe. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat egyszerű­síti a pénzügyi szabályozást, négy törvényerejű rendelet, 9 kormányrendelet és ezek valamennyi végrehajtási utasítása helyezhető hatá­lyon kívül általa. A minisz­ter kérte az országgyűlést, a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Ezt követően Horváth La­jos (Baranya m. 3. vk.). a Baranya megyei Tanács el­nöke, az állami pénzügyek­ről szóló törvényjavaslat bi­zottsági előadója rámuta­tott: számot kell vetnünk az­Nagy Márta és Fiala Ti vadamé Faluvégi Lajos expozéját hallgatják összetettek, a pénzügyek egyes ágazatai szorosan ösz- szefonódnak egymással, te­hát a törvény kereteit nem szűkíthettük le az állam­háztartásra. Az állami pénzügyek rend. szere átfogja az állami költ­ségvetést, a hitel- és deviza- ga dálkodást, s az ezekkel zal, hogy fejlődésünk jelen­legi szakaszában is találko­zunk majd megújuló gon­dokkal, feszültségekkel, s ezeken már aligha lehetünk úrrá az irányítás eddigi esz­közeivel, módszereivel. So­kan azt várják a törvény­től, hogy ne növelje, ha­nem mérsékelje az egyedi szabályozást és ne bonyolít­sa, hanem egyszerűsítse az állami pénzügyek intézését. A törvényjavaslat bizott- ségi vitája — mondotta — azt is bizonyítja, hogy az állampolgárokat érdeklik az állam pénzügyei, és ez elő­segíti az állam és a demok­rácia egyidejű erősödését. Ezután a többi között szólt mu nüctsicaV nyári ülésszaka Komjáthy Aladár, Fodor Istvánné cs Kállai Gyula a tanácskozás szünetében azok a beruházások, ame­lyeket a terv a fejlesztési hitelekre szánt, és amelyek a minden piacon verseny- képes áruk termelésének növelését segítik elő, je­lentősen növelik vállalata­ink exportképességét. E keretekből az ipar ebben a tervidőszakban előrelátható­lag 60 százalékban, az élel­miszergazdaság 35 százalék­ban részesül. Fontos felada­tunk — fűzte hozzá —, hogy a gazdaság struktúráját javí­tó egyéb hitelek is fokozódó mértékben járuljanak hozzá az egyensúly erősítéséhez. A beruházások helyzetét ele­mezve megállapította: még mindig több beruházás van folyamatban az országban, mint amennyinek befejezése az ésszerű időn belül lehet­séges. Ezért fontos, hogy erő­forrásainkat ezek befejezé­sére konceentráljuk és kor­látozzuk az új beruházások megkezdését. A forgóeszköz-gazdálko­dásról szólva egyebek között elmondotta: folyamatossá és biztonságossá kell tenni az áruutánpótlást, mert ebben rejlik a vállalati készletgaz­dálkodás legnagyobb tartalé­ka. A továbbiakban hazánk külkereskedelmi forgalmát elemezve kitért arra is: ex­portunk értéke tavaly — ke­reskedelmi árfolyamon szá­molva — elérte a 250 milli­árd forintot, importunk pe­dig meghaladta exoortunkat. Tímár Mátyás ezután a pénz­ügyek fontos eleméről, az árfolyam-politikáról beszélt, s ezzel kapcsolatban kiemel­ten gazdálkodó szerveinknek nemcsak a világpiac árvál­tozásait kell fokozódó fi­gyelemmel kísérniük, ha­nem az árfolyamokban be­következett változásokat is, mert a tőkés konjunktúra lassú üteme és a nyugati vijág súlyos monetáris problémái szükségessé teszik, hogy az eddigieknél is jobban köves­sük nyomon a tőkés világ pénzügyi helyzetének alaku­lását. Mátyus Gábor (Bács m. 14. vk.) a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója egyebek között arról szólt, hogy a törvény alapeleme a terv- gazdálkodásnak, fontos vi­szonyítási mércéje a társada­lom, termelési egységei és az egyéni munka hatékonyságá­nak is. Megalkotása azonban csak a kezdet, s legalább ilyen fontos, hogy a parag­rafusok szelleme a gyakor­latban érvényesüljön. Szabó József (Baranya m. 10. vk.) azt emelte ki, hogy a törvény alkalmazásában minden érdekeltnek együtt, közösen kell munkálkodnia, s ez arra kötelezi a képvi­selőket is, hogy munkájuk­ban még tudatosabban segít­sék elő gazdaságpolitikai cél­jaink gyakorlati érvényesü­lését. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, s ismét Faluvégi Lajos kap­ta meg a szót: — úgy érzem — mondotta a többi között —, hogy a pénzügyi törvény akkor éri el célját, tölti be feladatát, ha minél inkább hozzásegít az eredményesebb, fegyelmezettebb munkához, s ezek nem rövid távú felada­tok. Az országgyűlés ezután megszavazta a javasolt mó­dosításokat és a törvényja­vaslatot ezekkel együtt ha­tározatban fogadta el, majd az interpellációk következ­tek. Inlerpelláciík Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Nagy Csaba (Bács m. 10. vk.), a Dél-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat művezetője a kiskunhalasi felüljáró építése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Takács Imré- né (Csongrád m.* 3. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP Bizottságának titkára a tex­tilipar jövőjének ügyében a könnyűipari miniszterhez: Kovács Istvánné (Pest m. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyár­egységének ' munkásellátási felelőse Mogyoród határá­ban elégetett vegyihulladék- anyagok környezetszennyező hatása miatt a nehézipari miniszterhez; Pályi Sándorné (Veszprém m. 3. vk.), a Pe- remartoni Vegyipari Válla­lat üzemvezetője Berhida és környéke rohamosan romló vízellátásának tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal el­nökéhez; Kárpáti Márta (Bu_ dapest 63. vk.), a Papíripari Vállalat személyzeti-szociá­lis igazgatója a csepeli táv­beszélő hálózat fejlesztésé­nek ügyében a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Dömötörfy Sándor (Zala m. 5. vk.), a hahóti Rákóczi Termelőszövetkezet főállat- tenjvésztője a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tár. gyábari ar-pénzügyminiszter­hez intézett kérdést. A miniszterek, illetve az államtitkár válaszát az inter­pelláló képviselők és az or­szággyűlés egyaránt tudo­másul vette. Ezzel az országgyűlés nyá­ri ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnököltek Péter János és Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnökei — befejezte munkáját. Junius 26-án kezdődik Moszkvában a KGST XXXIII. ülésszaka Június 26-án kezdődik Moszkvában a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően az ülésszakon a delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség ve­zetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Befejeziitt a 750 kilovoltos távvezeték likidését összehangoló kormáiiymeshatatmazotiak tanácskozása Jegyzőkönyv aláírásával 'pénteken Budapesten befe­jezte munkáját az Albertirsa és Vinnyica közötti 750 ki­lovoltos távvezeték; építését és működését összehangoló kormánymeghatalmazottak 9. tanácskozása, amelyen a kö­zös beruházásban , együttmű­ködő hat ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág. Magyarország, az NDK és -a Szovjetunió — képvise­lői vettek részt. Áttekintet­ték a távvezeték működésé­nek tapasztalatait. A távve­zeték az üzembehelyezéstől mintegy másfél milliárd ki- lovattóra villamos energiát szállított a Szovjetunióból hazánkba, s a magyar háló­zat közvetítésével Csehszlo­vákiába és az NDK-ba. A tapasztalatok kedvezőek a távvezeték a hozzátartozó berendezésekkel együtt biz­tonságosan működik. A megbeszéléseken kidol­gozták a távvezeték nem­zetközi átvételének rendjét. A budapesti tárgyalások szünetében a kormánymeg- h a ta 1 ma rótta k megteld n tet­tek a 750 kilovoltos távveze­ték magyarországi végpont­ját az albertirsai alállomást. (MTI) Több mint fél év telt el a tavalyi és az idei ország- gyűlés nyári időszaka kö_ zött. A találkozás sok közös gond, probléma megvitatá­sára adott újból alkalmat. A folyosói beszélgetések köz­pontjában az ország köz­véleményét foglalkoztató kedvezőtlen időjárás és azok várható hatása állt. A fülledt meleg a T. ház folyosóin sem kímélte a je­lenlevőket. Néhssysn meg­próbáltak .ugyan hűvösebb sarokba húzódni, de re­ménytelenül. Az izzadság- cseppek hamarosan gyön­gyözve jelentek meg a homlokokon, a nyakkendő­ket is lazábbra engedték, sokan célszerűbbnek talál­ták zakójukat a karjukba venni. A kupolacsarnokban egy nagyobb társaság — fő. leg mezőgazdasági területen dolgozó képviselők, szakem­berek -*■ Kádár János tár­saságában folytattak eszme­cserét a nyári ülésszak meg­nyitását jel^ő csengőszóig. Megyénk képviselői közül is bekapcsolódtak néhányan a beszélgetésbe. Ki-ki a sa. ját választókerületéhez tar­tozó mezőgazdasági termelő- szövetkezet helyzetéről szá­molt be. Valamennyiük vé­leménye közös nevezőn volt: a szárazságot, ahol csak le­het, öntözéssel kell ellensú­lyozni. Megszólalt a figyelmeztető csengő, ezt követően Kádár elvtárs az emberi helytál­lásra, a jól szervezett, fele­lősségteljes munkavégzés fontosságára hívta fel a be­szélgető partnerek figyelmét. Egyöntetű helyesléssel zárult a rövid eszmecsere, majd 11 órakor megkezdődött az or­szággyűlés idei, nyári ülés­szaka. Az első szünetben. Falu­végi Lajos pénzügyminiszter expozéja után, még élén- kebb élet zajlott a folyosó­kon. Vadkerti Miklósné, me­gyénk képviselője Kállai La­jos pénzügyminiszter-helyet­tessel beszélgetett az üléste­rem bejáratánál, s reflektál­va az elhangzottakra, sző­kébb hazánk, Heves megye feladatairól, gondjairól ej­tettek néhány szót. Különös hangsúlyt kapott a miniszteri expozéban a népgazdasági munka haté­konysága. Ehhez kapcsolód­va képviselőink egy cso­portja a kompolti kutatóin­tézetben tett látogatásukról, az ott folyó munka fontos­ságáról, az eredmények mi­előbbi felhasználásáról be­szélgetett. Időközben Szabó Imrével Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesz­tési miniszter társaságát ke­ressük. A találkozás mind­két részről kellemes volt. A detkiek mintegy 40 millió forintos beruházási költség­gel saját erőből új géptele­pet építtetnek. Szabó Imre elmondta az ágazati minisz­ternek, hogy a HÁÉV dol­gozói dicséretes munkát vé­geznek, s azt Ígérték, hogy ez év októberében már bir_ tokba vehetik az új létesít­ményt. Bíznak benne, hiszen nap mint nap látják: az épí­tők nem a levegőbe beszél­nek. Szemmel láthatóan öröm. mel fogadta a miniszter az elismerő szavakat. Kézfogás, s még egy mondat: — Szeretnék sok ilyen vé­leményt hallani építőink­ről — mondja Ábrahám Kálmán. Apropó, energiagazdálko­dás! Mert ez is szóba került. — Erről nekem is van mit mondanom — vág köz­be Eperjesi Iván képviselő, a Thorez-bányaüzem dolgo­zója. — Nálunk két energiá­val kell takarékoskodni, a folyékony és a villamos ener­giával. Ha jó minőségű sze­net adunk, könnyebb és ol­csóbb villamos energiát ter­melni a Gagarinban. Az erfedményes munkák felté­tele a gépek folyamatos üze­mének biztosítása, a pontos, tervszerű karbantartás. Ná_ lünk rengeteg szállítóeszköz üzemel, s így igen magas az üzemanyag-felhasználás is. Szocialista brigádjaink különböző vállalásokat tet­tek és tesznek az eredmé­nyes takarékosság érdeké­ben, de meg kell monda­nom — teszi hozzá a képvi_ selő őszintén —, nem va­gyunk még elégedettek. Az eddigieknél is sokkal job­ban kell célfuvarjainkat l<o. ordinálni. Ennek érdekében a legutóbbi vállalati párt- vb-n megalakítottunk egy négytagú koordinációs -cso­portot. Bízunk tevékenysé­gük sikerében. És természetesen a „ne­héz” témák mellett kelle­mesebb, hétköznapibb dol­gokról is szó esett a folyo­sókon. Például arról, hogy ki hol tölti nyári szabadsá­gát, milyen, utazásokat, ki­rándulásokat. terveznek, no és persze megint az időjá­rásról, amely, reméljük, a továbbiakban több örömet szerez valamennyiünknek. Perl Márton 1079. június W". szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom