Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Sortííz Szalvadorban BÁR A SALVADORl FŐVÁROSBÓL érkező jelentések némileg ellentmondóak, annyi bizonyos, hogy kedd délután a rendőrség brutális beavatkozása következtében legalább tizennyolcán életüket vesztették, s több tucat sebesültet kórházba szállítottak. A kis közép-amerikai ország néhány napja elkeseredett gerillaakció színtere. A diktatúra ellenfeleinek egy csoportja, a Népi Forradalmi Tömb elnevezésű szélsőbaloldali szervezet fegyveresei a múlt hét végén megszállták a katedrálist, Franciaország és Costa Rica követségét. Túszaik közül a Costa Rica-i nagykövet és négy diplomata, illetve alkalmazott cselhez folyamodva megszökött. A francia nagykövet és hat diplomata még mindig a gerillák foglya. Kedd délután a salvadori fővárosban kisebb tömeg rokonszenvtüntetést rendezett — ennek vetett véget a rendőrség sortüze. Azóta a hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint San Salvadorban a helyzet roppant feszült. A rendőrség valószínűleg a gerillák meglepetésszerű megrohanására készül, hogy egyrészt kiszabadítsa a francia nagykövetségen ejtett túszokat, másrészt megtisztítsa a fegyveresektől a főváros katedrálisát. Kétségtelen, hogy az efféle elkeseredett fegyveres akciók ritkán vezetnek célra, s nem is helyeselhetőek. Salvadorban azonban olyan mérvű az elkeseredés, hogy a gerillák föllépésén aligha csodálkozhatunk. Az országban egymást váltották a katonai kormányzatok, a személyes szabadság és az alapvető emberi jogok gyakorlása rendkívül korlátozott. Mint annyi más latin-amerikai országban, Salvadorban is sokasodik azoknak a száma, akiket a rendőrség elhurcol, s hozzátartozóik hasztalan kutatnak utánuk, sorsuk ismeretlen. A Népi Forradalmi Tömb sok hívét kivégezték, s néhány tagjukat bebörtönözték. A múlt hét péntekén kezdődött akciójukban szedett túszok fejében e fogságban levő társaik szabadon bocsátását követelik. NEM EGYEDÜLÁLLÓ a salvadori gerillák vakmerő akciója, néhány latin-amerikai országban lezajlottak már hasonlóak. A diktatúrák rendszerint véresen megtorolják az ellenzéki erők fegyveres támadását; ez várható most Salvadorban is. Mindenesetre a Népi Forradalmi Tömb elszánt gerillái — bármiként is végződjék akciójuk — ismét felhívták a figyelmet az országukban uralkodó állapotokra. Gyapay Dénes „Közös célokért — együttes harcban” Megkezdődött az FKP n győzelem napján A fasizmus felett aratott győzelem 34. évfordulója alkalmából szerdán a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél koszorúzási ünnepség volt. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a követség munkatársai helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatán. Ezután az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői koszorúztak. Elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait a magyarországi szovjet kolónia tagjai is. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Sipos Károly alezredes, a Magyar Néphadsereg budapesti helyőrségének helyettes parancsnoka. A győzelem napja és Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete pedig a II. világháború idején a fa- zismus ellen vívott harcokban Magyarországon elesett román hősök rákosligeti síremlékét koszorúzta meg. Az évforduló alkalmából szerdán szerte a Szovjetunióban ünnepi üléseket, veterántalálkozókat tartottak, megkoszorúzták az elesett hősök emlékművét s új emlékműveket avattak. Az ünnepi köntösben megjelent szerda reggeli központi szovjet lapok közlik Di- mitrij Usztyinov marsallnak a Szovjetunió honvédelmi miniszterének a győzelem napja alkalmából kiadott napi parancsát. Este a televízióban és a rádióban egyperces csenddel adóznak a hősök emlékének, 21 órakor pedig Moszkvában és a többi tíz hős városban diszsor- tűz és tűzijáték zárja az ünnepet. Az évfordulóról Európa szinte valamennyi nagyvárosában is megemlékeztek. Barács Dénes és Kovács Ferenc az MTI tudósítói jelentik: * Szerdán reggel a Párizs környéki vörös övezethez tartozó Saint Ouen sport- csarnokában megkezdődött a Francia KP 23. kongresszusa. A francia kommunisták számvetésén a párt 98 megyei federációjának értekezletein megválasztott csaknem 2000 küldött vesz részt. A meghívottak között 88 kommunista párt, illetve más baloldali szervezet és forradalmi mozgalom képviselőit találjuk. Az MSZMP küldöttségét Övári Miklós, a PB tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP delegációját Borisz Ponomar- jov■, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja vezeti. A francia baloldal másik nagy pártjának, a szocialista pártnak képviseletében Pierre Beregovoy, a végrehajtó bizottság tagja van jelen. A kongresszus emelvényére először Rene Piguet a politikai bizottság tagja lépett, s javaslatot tett az elnökség tagjainak megválasztására. Az elnökség megválasztása után a bevezető beszédet Etienne Fajon, a politikai bizottság tagja tartotta, s üdvözölte a delegátusokat, valamint a külföldi küldöttségek tagjait. Ezt követően Georges Marchais, a párt főtitkára emelkedett szólásra, hogy elmondja a központi bizottság beszámolóját. — A szovjet és a francia kommunisták egységesek a korunk sok alapvető kérdéseivel kapcsolatos nézetek azonosságában, a szilárd barátságban, amely a közös célokért vívott együttes harcban edződött — állapítja meg a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresz- szusához küldött üdvözlete. ■L- A kongresszus olyan időpontban zajlik, amikor a nemzetközi színtéren kemény küzdelem folyik. Ennek középpontjában a háború és a béke, az enyhülés és a leszerelés problémái állnak, s ezek megoldásától függ az egész emberiség jövője — mutat rá az üzenet. — Az új világháború veszélyét elodáztuk, de még nem számoltuk fel teljesen. Az enyhülés a nemzetközi kapcsolatok uralkodó jellemzője, de még nem vált visszafordíthatatlanná. Az imperializmus meghátrálásra kényszerült, de egyidejűleg folytatja a fegyverkezési hajsza fokozását, beavatkozik más népek belügyeibe. Egyre inkább felzárkózik az imperializmus politikája mellé a pekingi vezetők politikája. A szocialista Vietnam elleni agresszió az egész világ előtt leleplezte a jelenlegi kínai vezetés politikájának nagyhatalmi, hegemonisztikus lényegét — Ilyen feltételek között még kitartóbban és sürgetőbben kell erősíteni minden haladó és demokratikus erő együttműködését — mutat rá a szovjet üzenet. A szovjet kommunisták nagyra becsülik a Francia Kommunista Párt fellépését a béke és az enyhülés meg- szilárdításáé' t, az összeurópai együttműködés fejlesztéséért, a független francia külpolitika folytatásáért, a két ország és néo közötti barátságért. Az SZKP síkira- száll a két párt testvéri együttműködésének fokozásáért a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján, mindkét párt és a két ország népei érdekeinek megfelelően, a béke, a népek biztonsága, és a társadalmi haladás érdekében — fejeződik be az SZKP KB üdvözlete. Moro-évforduló A terror dúl és szedi áldozatait RÓMA; Szerdán egy éve, hogy á római belváros egyik szűk utcájában a Via Caetanin névtelen telefonüzenet nyomán megtalálták Aldo Moro volt miniszterelnök, a kereszténydemokrata párt elnöke holttestét. Ám máig — s talán még sokáig — homály fedi — kik követték el az évszázad politikai gyilkosságát Olaszországban, távolították el az ország egyik legtekintélyesebb vezetőjét, s Itália azóta is terroristák fegyverei fenyege-' tésében él. ■ Az évfordulóról országszerte megemlékezitek gyűléseken, méltató cikkekben. A vörös brigádok mintegy 40 tagja került azóta lakat alá azzal a gyanúval, vág* váddal, hogy köze volt a gyilkossághoz. A terror azóta is dúl és szedi áldozatait: 37-en haltak meg az elmúlt évben politikai terrorgyilkosság áldozataként! Megkezdődött a béke és barátsági hónap Heves megyében (Folytatás az 1. oldalról) Egerbe, a népünk körében igen nagyra becsült Ho Si Minh elnök nevét viselő tanárképző főiskolára, és hogy részt vehetünk ezen a szolidaritási nagygyűlésen, Pető- fibányán. Az emberiség emlékezetében még el sem halványult a fasizmus rémuralmának emléke — folytatta — amikor a kínai vezetés Hitler nyomdokain járva újabb brutális fasiszta bűntetteket követett el Vietnamban és az indokínai országokban. Szövetkezve az amerikai imperialistákkal és a japán bankárokkal megpróbálja megvalósítani az úgynevezett kínai expanzionizmus és he- gemonizmus politikát, hogy ő töltse be a csendőr szerepét Délkelet-Azsia térségében. A vietnami nép élvezve a világ béke- és igazságszerető népeinek széles körű együttérzését, a Szovjetunió, Magyarország és más szocialista ország aktív és hatékony segítségét, támogatását, győzelmesen visszaverte Peking agressziós háborúját. — A pekingi vezetést csapatainak visszavonására és tárgyalásokra kényszerítette. — Mi békét és barátságot akarunk — folytatta a viet1 1979. május 10., csütörtök _ Ki csinálja a forradalmat? EBBEN AZ ÜGYBEN Carter elnök ártatlan, bátran föl lehet menteni őt korunk és a történelem előtt. Sokan tettek szemrehányást neki otthon és másutt Nyugaton: miért nem akadályozta meg a forradalmi változásokat Iránban? Miért nem tudta előre, hogy így alakulnak a dolgok? Miért nem avatkozott be időben, s terelte más irányba a fejleményeket? Mondom, ami a lényeget illeti, az elnök nem hibás, bár lehet, ezt ő maga se tudja. Ügy véli, ha idejében gondol rá, megállíthatta volna a kerék forgását. Ez utóbbi elgondolásra vall Tumer tengernagynak, a Cl A és minden amerikai titkosszolgálatok felügyelőjének e napokban tett nyilatkozata. Még tavaly nyáron elemzést készített a vezetése alatt álló intézmény, s úgy vélte: a sah hosszú ideig hatalmon marad. Nem várták, hogy „igazi, spontán forradalom” tör ki ebben az országban. Egyébként is mind nehe- hezebb az amerikai befolyás érvényesítése a világban — panaszkodott a tengernagy —, a riasztó példa számunkra éppen Irán. Válasszuk ketté mondandónkat ezzel kapcsolatban. Tehetett volna-e valamit az iráni forradalmi változások ellen a hatalmas Egyesült Államok? A választ maguk a tények adják. Próbálkoztak ugyan mindenfélével az amerikaiak emberei, de a társadalmi földrengés oly elemi erővel tört ki, hogy Washington végül már csak elektronikus katonai berendezéseit igyekezett menteni. A polgári világ néha lidérces álmokat lát; eszerint megjelennek „szovjet ügynökök” (vagy ahogyan a magyar televízióban nemrég Bovin szovjet kommentátor ironikusan mondta: a KGB) és forradalmat „csinálnak” egyik vagy másik országban. Egy éremnek két oldala ez: aki azt hiszi, hogy a forradalmakat külföldről átdobott ügynökök robbantják ki, az véli úgy, hogy a CIA viszont ezt megakadályozhatja. Bármily meglepően hangozzék is e bonyolult világ eseményei közepette — elő kell venni az általános iskolai történelemkönyvet. Igazi foradalmj helyzetet az a nép csinál, amelyik jz adott országban él. A KGB nem foglalkozik ilyesmivel, mert a Szovjetunió tudja, a revolúció nem exportálható, a CIA nem akadályozhatja meg, mert nincs hatalma hozzá. Mondjuk meg a teljes igazság kedvéért, hogy még odaadó, az ügyhöz halálukig kész igaz forradalmárok is beleestek hasonló tévedésbe: Dél-Amerikában történt, átmentek más országba forradalmat csinálni. Belebuktak a kísérletbe... A világért se akarom itt és most néhány sorban meghatározni az iráni fejlemények helyét a társadalmi változások rangsorában. Feu. dális és modern tőkés vonások keveredtek ebben az országban, az elégedetlenség szétvetette a kereteket. Eny- nyj eddig biztosnak látszik. Más kérdés, előre látható volt-e a közeledő vihar, mondjuk egy vagy két esztendővel ezelőtt? Nyilván volt, aki látta, más pedig nem. A változások vezetői valószínűleg tudták és — ami ilyenkor elengedhetetlen — hittek benne, szervezték, elősegítették. A CIA nem látta előre és Carter elnök sem. Én egyébként ebben sem marasztalnám el az amerikai titkosszolgálat főnökét és beosztottjait. Sok mindenhez értenek, a fegyverszállításoktól a puccsok előkészítéséig, de társadalmi folyamatoknak nem szakértői. Hiába is akarnának azzá lenni. ELMÉLKEDÉSÜNK ELEJÉN igyekeztünk megvédeni az amerikai kormányzatot a honi szemrehányásoktól, amiért nem tudta megakadályozni az iráni fejleményeket. Szögezzük le azonban, hogy az elégedetlenség fölhalmozódásához — az iráni gazdaság torz alakításával, az olaj korlátok nélküli kiaknázásával, a milliárdos fegyverüzletekkel — az amerikai politika alaposan hozzájárult. Tatár Imre narni delegáció vezetője, — de olyan békét, mely függetlenségben és szabadságban születik, nem pedig rabságban és elnyomásban. Barátságot, egyenjogú együttműködést és jószomszédi kapcsolatokat akarunk létesíteni, s nem fogadunk el semmilyen nagyhatalmi megleckéz- tetést. Az egész vietnami nép szorosan a Vietnami Kommunista Párt köré tömörülve, éberségét megkettőzve fokoz, za harckészültségét, határo_ zottan visszavág a pekingi agresszoroknak, amennyiben azok újabb katonai kalandhoz folyamodnának. Befejezésül a vietnami küldöttség vezetője hangsúlyozta: nagyon örülünk annak, hogy országaink kipróbált testvéri barátsága és harci szolidaritása mindinkább erősödik és fejlődik. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a barátság, ez a szolidaritás megbonthatatlan legyen, őszintén kívánjuk, hogy a testvéri magyar nép érjen el még nagyobb sikereket a párt XI. kongresszusán elfogadott ha. tározatok végrehajtásában, s járuljon hozzá a fejlett szocialista társadalom sikeres felépítéséhez szép országukban. ★ A béke- és barátsági hónap programja tehát a tegnapi nappal elkezdődött! Hevesen magyar—NDK baráti találkozóra kerül sor a háziipari szövetkezetnél. Aj rendezvény vendége volt Herbert Haas, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségénél« sajtóattaséja, aki a délutáni folyamán találkozott a nagyközség vezetőivel, s megismerkedett a városiasodás útján járó település ter-í veivel. Az ezt követő munJ kásgyűlésen az NDK sajtó! attaséja hazájának politikai; kulturális és gazdasági eredményeiről tartott előadást! Az ünnepi gyűlés után a vendégek a szövetkezet munj kájával ismerkedtek. A szövetkezetek megyei szövetségei — a TESZÖV, a MÉSZÖV és a KISZÖV közös MSZBT-tagcsoportja béke és barátsági gyűlést rendezett szerdán Egerben, az ipari szövetkezetek megyei szövetségének székhazába n.1 A gyűlésen Koczka László szövetkezetpolitikai osztály, vezető mondott beszédet. Fúj zesabonyban az áfésá MSZBT-tagcsoportjának ugyancsak ünnepi megemlékezést tartottak tegnap. Á gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Mezőgazdasági Termelőj szövetkezetnél békegyűlésre került sor a győzelem évfordulóján. Maximális autonómia tartományoknak TEHERÁN Az új iráni kormányzatnak maximális autonómiát kell nyújtania minden egyes tartomány számára —, jelen, tette ki szerdai rádióbeszédé, ben Mehdi Bazargan, az ország miniszterelnöke. A miniszterelnök közölte,’ hogy a legfelsőbb politikái ■testület, a forradalmi tanács tanulmányozza miképpen lehet biztosítani azt; hogy a tartományokat kizá.' rólagos felelősség illesse meg saját ügyeikben. Fanyar NATO-reagálás a SALT-megegyezésre BRÜSSZEL: / Brüsszeli NATO-körök reagálása a második SALT- egyezmény elkészültének állítólag közeli bejelentésére, meglehetősen fanyar. Az egyezménynek a világbékére gyakorolható pozitív hatásáról szerdán egyetlen szó sem hangzott el a brüsszeli „főhadiszálláson”. A nem hivatalos kommentárok viszont azt emelték ki, hogy a SALT-2 gyengíteni fogja Nyugat-Európa „védelmi kapacitását a Szovjetunióval szemben”. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Szovjetunió nukleáris fegyverrendszereivel. szemben az amerikai nukleáris fegyverrendszerek nem védik meg „automatikusan” Nyugat-Euéópát. Európa NATO-tagállamai tehát elsősorban a brit és a francia nukleáris erőkre támaszkodhatnak. NATO-körökben elismerik: ugyan, hogy az amerikai nukeláris fegyverek Nyugat- Európa védelmét „is” szolgálják, de ez csupán másodlagos az amerikai stratégiában, hangoztatják. Ennek az „érvelésnek” a célja világos: a NATO-veze- tés minél előbb olyan riuk- leáris kapacitást kíván kifejleszteni — főleg amerikai fegyverrendszerek Nyugat- Európában történő elhelyezése révén —r amely kifejezetten a Szovjetunió ellen irányul.
