Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Sortííz Szalvadorban BÁR A SALVADORl FŐVÁROSBÓL érkező je­lentések némileg ellentmondóak, annyi bizonyos, hogy kedd délután a rendőrség brutális beavatkozása kö­vetkeztében legalább tizennyolcán életüket vesztet­ték, s több tucat sebesültet kórházba szállítottak. A kis közép-amerikai ország néhány napja elkeseredett gerillaakció színtere. A diktatúra ellenfeleinek egy csoportja, a Népi Forradalmi Tömb elnevezésű szél­sőbaloldali szervezet fegyveresei a múlt hét végén megszállták a katedrálist, Franciaország és Costa Rica követségét. Túszaik közül a Costa Rica-i nagy­követ és négy diplomata, illetve alkalmazott cselhez folyamodva megszökött. A francia nagykövet és hat diplomata még mindig a gerillák foglya. Kedd délután a salvadori fővárosban kisebb tömeg rokonszenvtüntetést rendezett — ennek vetett véget a rendőrség sortüze. Azóta a hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint San Salvadorban a helyzet roppant feszült. A rendőrség valószínűleg a gerillák meglepetés­szerű megrohanására készül, hogy egyrészt kiszabadítsa a francia nagykövetségen ejtett túszokat, másrészt meg­tisztítsa a fegyveresektől a főváros katedrálisát. Kétségtelen, hogy az efféle elkeseredett fegyveres akciók ritkán vezetnek célra, s nem is helyeselhetőek. Salvadorban azonban olyan mérvű az elkeseredés, hogy a gerillák föllépésén aligha csodálkozhatunk. Az ország­ban egymást váltották a katonai kormányzatok, a sze­mélyes szabadság és az alapvető emberi jogok gyakor­lása rendkívül korlátozott. Mint annyi más latin-ameri­kai országban, Salvadorban is sokasodik azoknak a szá­ma, akiket a rendőrség elhurcol, s hozzátartozóik hasz­talan kutatnak utánuk, sorsuk ismeretlen. A Népi For­radalmi Tömb sok hívét kivégezték, s néhány tagjukat bebörtönözték. A múlt hét péntekén kezdődött akció­jukban szedett túszok fejében e fogságban levő társaik szabadon bocsátását követelik. NEM EGYEDÜLÁLLÓ a salvadori gerillák vak­merő akciója, néhány latin-amerikai országban le­zajlottak már hasonlóak. A diktatúrák rendszerint véresen megtorolják az ellenzéki erők fegyveres tá­madását; ez várható most Salvadorban is. Minden­esetre a Népi Forradalmi Tömb elszánt gerillái — bármiként is végződjék akciójuk — ismét felhívták a figyelmet az országukban uralkodó állapotokra. Gyapay Dénes „Közös célokért — együttes harcban” Megkezdődött az FKP n győzelem napján A fasizmus felett aratott győzelem 34. évfordulója alkalmából szerdán a gel­lérthegyi Felszabadulási em­lékműnél koszorúzási ünnep­ség volt. A Szovjetunió bu­dapesti nagykövetsége ne­vében Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete és a követség munkatársai he­lyeztek el koszorút az em­lékmű talapzatán. Ezután az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnokságá­nak képviselői koszorúztak. Elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait a magyarországi szovjet koló­nia tagjai is. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Sipos Károly alezredes, a Magyar Néphadsereg budapesti hely­őrségének helyettes parancs­noka. A győzelem napja és Csehszlovákia nemzeti ün­nepe alkalmából a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, a Román Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete pedig a II. világháború idején a fa- zismus ellen vívott harcok­ban Magyarországon elesett román hősök rákoslige­ti síremlékét koszorúzta meg. Az évforduló alkalmából szerdán szerte a Szovjet­unióban ünnepi üléseket, veterántalálkozókat tartot­tak, megkoszorúzták az el­esett hősök emlékművét s új emlékműveket avattak. Az ünnepi köntösben meg­jelent szerda reggeli közpon­ti szovjet lapok közlik Di- mitrij Usztyinov marsallnak a Szovjetunió honvédelmi miniszterének a győzelem napja alkalmából kiadott na­pi parancsát. Este a televí­zióban és a rádióban egy­perces csenddel adóznak a hősök emlékének, 21 órakor pedig Moszkvában és a töb­bi tíz hős városban diszsor- tűz és tűzijáték zárja az ün­nepet. Az évfordulóról Európa szinte valamennyi nagyvá­rosában is megemlékeztek. Barács Dénes és Kovács Ferenc az MTI tudósítói je­lentik: * Szerdán reggel a Párizs környéki vörös övezethez tartozó Saint Ouen sport- csarnokában megkezdődött a Francia KP 23. kongresszu­sa. A francia kommunisták számvetésén a párt 98 me­gyei federációjának értekez­letein megválasztott csaknem 2000 küldött vesz részt. A meghívottak között 88 kom­munista párt, illetve más baloldali szervezet és forra­dalmi mozgalom képviselőit találjuk. Az MSZMP kül­döttségét Övári Miklós, a PB tagja, a Központi Bi­zottság titkára, az SZKP de­legációját Borisz Ponomar- jov■, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja veze­ti. A francia baloldal másik nagy pártjának, a szocialista pártnak képviseletében Pierre Beregovoy, a végre­hajtó bizottság tagja van je­len. A kongresszus emelvényé­re először Rene Piguet a politikai bizottság tagja lé­pett, s javaslatot tett az el­nökség tagjainak megválasz­tására. Az elnökség megválasztása után a bevezető beszédet Etienne Fajon, a politikai bizottság tagja tartotta, s üdvözölte a delegátusokat, valamint a külföldi küldött­ségek tagjait. Ezt követően Georges Marchais, a párt főtitkára emelkedett szólás­ra, hogy elmondja a közpon­ti bizottság beszámolóját. — A szovjet és a francia kommunisták egységesek a korunk sok alapvető kérdé­seivel kapcsolatos nézetek azonosságában, a szilárd ba­rátságban, amely a közös célokért vívott együttes harc­ban edződött — állapítja meg a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának a Francia Kommu­nista Párt XXIII. kongresz- szusához küldött üdvözlete. ■L- A kongresszus olyan időpontban zajlik, amikor a nemzetközi színtéren ke­mény küzdelem folyik. En­nek középpontjában a hábo­rú és a béke, az enyhülés és a leszerelés problémái áll­nak, s ezek megoldásától függ az egész emberiség jö­vője — mutat rá az üzenet. — Az új világháború veszé­lyét elodáztuk, de még nem számoltuk fel teljesen. Az enyhülés a nemzetközi kap­csolatok uralkodó jellemzője, de még nem vált visszafor­díthatatlanná. Az imperializ­mus meghátrálásra kény­szerült, de egyidejűleg foly­tatja a fegyverkezési hajsza fokozását, beavatkozik más népek belügyeibe. Egyre in­kább felzárkózik az impe­rializmus politikája mellé a pekingi vezetők politikája. A szocialista Vietnam elleni agresszió az egész világ előtt leleplezte a jelenlegi kínai vezetés politikájának nagy­hatalmi, hegemonisztikus lé­nyegét — Ilyen feltételek között még kitartóbban és sürge­tőbben kell erősíteni minden haladó és demokratikus erő együttműködését — mutat rá a szovjet üzenet. A szovjet kommunisták nagyra becsülik a Francia Kommunista Párt fellépését a béke és az enyhülés meg- szilárdításáé' t, az összeuró­pai együttműködés fejleszté­séért, a független francia külpolitika folytatásáért, a két ország és néo közötti ba­rátságért. Az SZKP síkira- száll a két párt testvéri együttműködésének fokozásá­ért a marxizmus—leninizmus és a proletár internaciona­lizmus alapján, mindkét párt és a két ország népei érdekeinek megfelelően, a béke, a népek biztonsága, és a társadalmi haladás ér­dekében — fejeződik be az SZKP KB üdvözlete. Moro-évforduló A terror dúl és szedi áldozatait RÓMA; Szerdán egy éve, hogy á római belváros egyik szűk utcájában a Via Caetanin névtelen telefonüzenet nyo­mán megtalálták Aldo Moro volt miniszterelnök, a ke­reszténydemokrata párt el­nöke holttestét. Ám máig — s talán még sokáig — ho­mály fedi — kik követték el az évszázad politikai gyil­kosságát Olaszországban, távolították el az ország egyik legtekintélyesebb ve­zetőjét, s Itália azóta is ter­roristák fegyverei fenyege-' tésében él. ■ Az évfordulóról ország­szerte megemlékezitek gyűlé­seken, méltató cikkekben. A vörös brigádok mintegy 40 tagja került azóta lakat alá azzal a gyanúval, vág* váddal, hogy köze volt a gyilkossághoz. A terror az­óta is dúl és szedi áldoza­tait: 37-en haltak meg az elmúlt évben politikai ter­rorgyilkosság áldozataként! Megkezdődött a béke és barátsági hónap Heves megyében (Folytatás az 1. oldalról) Egerbe, a népünk körében igen nagyra becsült Ho Si Minh elnök nevét viselő ta­nárképző főiskolára, és hogy részt vehetünk ezen a szoli­daritási nagygyűlésen, Pető- fibányán. Az emberiség em­lékezetében még el sem hal­ványult a fasizmus rémural­mának emléke — folytatta — amikor a kínai vezetés Hit­ler nyomdokain járva újabb brutális fasiszta bűntetteket követett el Vietnamban és az indokínai országokban. Szövetkezve az amerikai im­perialistákkal és a japán bankárokkal megpróbálja megvalósítani az úgynevezett kínai expanzionizmus és he- gemonizmus politikát, hogy ő töltse be a csendőr szerepét Délkelet-Azsia térségében. A vietnami nép élvezve a vi­lág béke- és igazságszerető népeinek széles körű együtt­érzését, a Szovjetunió, Ma­gyarország és más szocialis­ta ország aktív és hatékony segítségét, támogatását, győ­zelmesen visszaverte Peking agressziós háborúját. — A pekingi vezetést csapatainak visszavonására és tárgyalá­sokra kényszerítette. — Mi békét és barátságot akarunk — folytatta a viet­1 1979. május 10., csütörtök _ Ki csinálja a forradalmat? EBBEN AZ ÜGYBEN Car­ter elnök ártatlan, bátran föl lehet menteni őt korunk és a történelem előtt. Sokan tettek szemrehányást neki otthon és másutt Nyugaton: miért nem akadályozta meg a forradalmi változásokat Irán­ban? Miért nem tudta előre, hogy így alakulnak a dol­gok? Miért nem avatkozott be időben, s terelte más irányba a fejleményeket? Mondom, ami a lényeget ille­ti, az elnök nem hibás, bár lehet, ezt ő maga se tudja. Ügy véli, ha idejében gon­dol rá, megállíthatta volna a kerék forgását. Ez utóbbi el­gondolásra vall Tumer ten­gernagynak, a Cl A és min­den amerikai titkosszolgála­tok felügyelőjének e napok­ban tett nyilatkozata. Még tavaly nyáron elemzést ké­szített a vezetése alatt álló intézmény, s úgy vélte: a sah hosszú ideig hatalmon ma­rad. Nem várták, hogy „iga­zi, spontán forradalom” tör ki ebben az országban. Egyébként is mind nehe- hezebb az amerikai befolyás érvényesítése a világban — panaszkodott a tengernagy —, a riasztó példa számunkra éppen Irán. Válasszuk ketté mondan­dónkat ezzel kapcsolatban. Tehetett volna-e valamit az iráni forradalmi változások ellen a hatalmas Egyesült Államok? A választ maguk a tények adják. Próbálkoz­tak ugyan mindenfélével az amerikaiak emberei, de a társadalmi földrengés oly elemi erővel tört ki, hogy Washington végül már csak elektronikus katonai beren­dezéseit igyekezett menteni. A polgári világ néha lidér­ces álmokat lát; eszerint megjelennek „szovjet ügynö­kök” (vagy ahogyan a ma­gyar televízióban nemrég Bovin szovjet kommentátor ironikusan mondta: a KGB) és forradalmat „csinálnak” egyik vagy másik országban. Egy éremnek két oldala ez: aki azt hiszi, hogy a for­radalmakat külföldről átdo­bott ügynökök robbantják ki, az véli úgy, hogy a CIA viszont ezt megakadályoz­hatja. Bármily meglepően hangozzék is e bonyolult vi­lág eseményei közepette — elő kell venni az általános iskolai történelemkönyvet. Igazi foradalmj helyzetet az a nép csinál, amelyik jz adott országban él. A KGB nem foglalkozik ilyesmivel, mert a Szovjetunió tudja, a revolúció nem exportálható, a CIA nem akadályozhatja meg, mert nincs hatalma hozzá. Mondjuk meg a teljes igazság kedvéért, hogy még odaadó, az ügyhöz halálukig kész igaz forradalmárok is beleestek hasonló tévedésbe: Dél-Amerikában történt, át­mentek más országba forra­dalmat csinálni. Belebuktak a kísérletbe... A világért se akarom itt és most néhány sorban meg­határozni az iráni fejlemé­nyek helyét a társadalmi változások rangsorában. Feu. dális és modern tőkés voná­sok keveredtek ebben az or­szágban, az elégedetlenség szétvetette a kereteket. Eny- nyj eddig biztosnak látszik. Más kérdés, előre látható volt-e a közeledő vihar, mondjuk egy vagy két esz­tendővel ezelőtt? Nyilván volt, aki látta, más pedig nem. A változások vezetői valószínűleg tudták és — ami ilyenkor elengedhetet­len — hittek benne, szervez­ték, elősegítették. A CIA nem látta előre és Carter el­nök sem. Én egyébként eb­ben sem marasztalnám el az amerikai titkosszolgálat főnökét és beosztottjait. Sok mindenhez értenek, a fegy­verszállításoktól a puccsok előkészítéséig, de társadalmi folyamatoknak nem szakér­tői. Hiába is akarnának az­zá lenni. ELMÉLKEDÉSÜNK ELE­JÉN igyekeztünk megvédeni az amerikai kormányzatot a honi szemrehányásoktól, amiért nem tudta megaka­dályozni az iráni fejlemé­nyeket. Szögezzük le azon­ban, hogy az elégedetlenség fölhalmozódásához — az irá­ni gazdaság torz alakításá­val, az olaj korlátok nélkü­li kiaknázásával, a milliár­dos fegyverüzletekkel — az amerikai politika alaposan hozzájárult. Tatár Imre narni delegáció vezetője, — de olyan békét, mely függet­lenségben és szabadságban születik, nem pedig rabság­ban és elnyomásban. Barát­ságot, egyenjogú együttmű­ködést és jószomszédi kap­csolatokat akarunk létesíteni, s nem fogadunk el semmi­lyen nagyhatalmi megleckéz- tetést. Az egész vietnami nép szorosan a Vietnami Kom­munista Párt köré tömörülve, éberségét megkettőzve fokoz, za harckészültségét, határo_ zottan visszavág a pekingi agresszoroknak, amennyiben azok újabb katonai kaland­hoz folyamodnának. Befejezésül a vietnami küldöttség vezetője hangsú­lyozta: nagyon örülünk an­nak, hogy országaink kipró­bált testvéri barátsága és harci szolidaritása mindin­kább erősödik és fejlődik. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a ba­rátság, ez a szolidaritás meg­bonthatatlan legyen, őszin­tén kívánjuk, hogy a testvéri magyar nép érjen el még nagyobb sikereket a párt XI. kongresszusán elfogadott ha. tározatok végrehajtásában, s járuljon hozzá a fejlett szo­cialista társadalom sikeres felépítéséhez szép országuk­ban. ★ A béke- és barátsági hó­nap programja tehát a teg­napi nappal elkezdődött! Hevesen magyar—NDK ba­ráti találkozóra kerül sor a háziipari szövetkezetnél. Aj rendezvény vendége volt Herbert Haas, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségénél« sajtóattaséja, aki a délutáni folyamán találkozott a nagyközség vezetőivel, s megismerkedett a városiaso­dás útján járó település ter-í veivel. Az ezt követő munJ kásgyűlésen az NDK sajtó! attaséja hazájának politikai; kulturális és gazdasági ered­ményeiről tartott előadást! Az ünnepi gyűlés után a vendégek a szövetkezet munj kájával ismerkedtek. A szövetkezetek megyei szövetségei — a TESZÖV, a MÉSZÖV és a KISZÖV kö­zös MSZBT-tagcsoportja bé­ke és barátsági gyűlést ren­dezett szerdán Egerben, az ipari szövetkezetek megyei szövetségének székhazába n.1 A gyűlésen Koczka László szövetkezetpolitikai osztály, vezető mondott beszédet. Fúj zesabonyban az áfésá MSZBT-tagcsoportjának ugyancsak ünnepi megemlé­kezést tartottak tegnap. Á gyöngyöspatai Mátrai Egye­sült Mezőgazdasági Termelőj szövetkezetnél békegyűlésre került sor a győzelem évfor­dulóján. Maximális autonómia tartományoknak TEHERÁN Az új iráni kormányzat­nak maximális autonómiát kell nyújtania minden egyes tartomány számára —, jelen, tette ki szerdai rádióbeszédé, ben Mehdi Bazargan, az or­szág miniszterelnöke. A miniszterelnök közölte,’ hogy a legfelsőbb politikái ■testület, a forradalmi ta­nács tanulmányozza mikép­pen lehet biztosítani azt; hogy a tartományokat kizá.' rólagos felelősség illesse meg saját ügyeikben. Fanyar NATO-reagálás a SALT-megegyezésre BRÜSSZEL: / Brüsszeli NATO-körök reagálása a második SALT- egyezmény elkészültének ál­lítólag közeli bejelentésére, meglehetősen fanyar. Az egyezménynek a világbékére gyakorolható pozitív hatásá­ról szerdán egyetlen szó sem hangzott el a brüsszeli „főhadiszálláson”. A nem hivatalos kommentárok vi­szont azt emelték ki, hogy a SALT-2 gyengíteni fogja Nyugat-Európa „védelmi ka­pacitását a Szovjetunióval szemben”. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Szovjetunió nukleá­ris fegyverrendszereivel. szemben az amerikai nuk­leáris fegyverrendszerek nem védik meg „automatikusan” Nyugat-Euéópát. Európa NATO-tagállamai tehát el­sősorban a brit és a francia nukleáris erőkre támaszkod­hatnak. NATO-körökben elismerik: ugyan, hogy az amerikai nukeláris fegyverek Nyugat- Európa védelmét „is” szol­gálják, de ez csupán másod­lagos az amerikai stratégiá­ban, hangoztatják. Ennek az „érvelésnek” a célja világos: a NATO-veze- tés minél előbb olyan riuk- leáris kapacitást kíván ki­fejleszteni — főleg amerikai fegyverrendszerek Nyugat- Európában történő elhelye­zése révén —r amely kifeje­zetten a Szovjetunió ellen irányul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom