Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
Az Egyesült Izzóban Új követelményekhez igazodnak Tízévi távoliét után ismerősként, de alig titkolható érdeklődéssel léptem be az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető és gépgyárának kapuján. Ismeretlen embernek nyújtottam át igazolványomat. Szekrényes János, a rendészet volt vezetője időközben nyugdíjba ment. De az igazgató ugyanaz, Skulté- ti Jánosnak, talán csak a haja lett egy árnyalattal világosabb. — A fiatal gyár az elmúlt évtized alatt megnőtt és megfiatalodott — mutattam az igazgatói szoba ablakától balra magasodó új üzemekre. — A félvezető gyáregység sok száz milliós beruházással a hazai félvezető-eszköz- gyártás korszerű tömeggyártó központjává fejlődött. A gyár 1978-ban több mint egymilliárd forint értéket termelt. Erre az évre 38 százalékos árbevételnövekedést terveztünk, a rubelelszámolású exportot 30 százalékkal, a tőkés kivitelt 42 százalékkal akarjuk növelni. — Ebben a gyárban hogyan érzik, gyakorlatilag mit jelent a gazdálkodás feltételeinek szigorítása — kérdeztem az igazgatótól. — Az Egyesült Izzó is érzi a gazdálkodós feltételeinek szigorodását. A dollár- vi/szatérítést csökkentették, a termelési adót növelték, több alapanyag drágult, mindez csökkenti az eredményt. Ezt tudomásul vettük, a gyöngyösi gyár kollektívája azon iparkodik, hogy az idei tervekben szereplő 1,5 milliárd termelési értéket és 250 millió forint nyereséget érjünk el. Kovácsszegi László, az üzemgazdasági osztály vezetője grafikonokkal és táblázatokkal , mutatja be a gyár fejlődését. Nagyon tanulságosak azok az adatok, amelyek az intenzív fejlődést jelzik, amelyek azt bizonyítják, hogy az Izzóban a többtermelést a munka termelékenységének növelésével érik el, mégpedig úgy, hogy ez nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi teljesítmény javulását is eredményezi. A gyárban ma már olyan jól képzett szakmunkásók, technikusok és mérnökök dolgoznak,' akik nagy termelékenységű üvegcsiszoló automatákat, gyógyszeripari gér 3két, üvegtestgyártó gépsorokat tudnak gyártani. De Lukovszki Éva és munkatársnői az Egyesült Izzóban új típusú tranzisztorokat szerelnek. (Fotó: Szabó Sándor) a gépgyártásnál is nagyobb sikereket értek el a félvezetők gyártásával. A gyöngyösi gyárban készült félvezetők működnek a hazai és a külföldi rádiók, televíziók lemezjátszók, magnetofonok, zsebszámológépek, automata- berendezések ezreiben. Ma már nemcsak germánium alapanyagú félvezetőket gyártanak, hanem egyre nagyobb arányban szilícium alapanyagú félvezetőket, miniatűr diódákat, és integrált áramköröket. — Vagyis a termékszerkezet váltása az Izzóban azt jelenti, hogy folyamatosan és gyorsan egyre, korszerűbb termékek gyártására térnek át? — Igen, de ennél többet is. Az V. ötéves terv során készülő termékeink mintegy 60 százaléka új termék. Ezt a váltást úgy kell elérnünk, hogy termelésünk gyorsan növekedjen, a korszerűség és minőség tekintetében a világ élvonalba kell jutnunk és tartósan állni kell a versenyt — mondja Skultéti János. — Mit jelent a sorozatgyártási technológia megvalósítása? — Nem azt akarjuk, hogy gyorsabban járjon az asszonyok és lányok keze. Már eddig is lényeges kisgépesítési hajtottunk végre, ezt folytatjuk. A germániumról szilíciumra váltás magasabb fokú automatizálást is jelent, de a szilíciumhoz a munkások, mérnökök nagyobb felkészültsége, az egyes részlegek nagyobb összhangja szükséges. A vezetők és a műszakiak feladata, hogy az idén az eddiginél is jobb legyen a munka szervezettsége. Ha ezt tapasztalják a munkások, akkor támogatják azt az elhatározást, hogy ebben az évben 250 ezer órával növeljük a hasznos időalapot, csökkentsük a műszakon belüli időveszteségeket, az egész- és a törtnapos hiányzásokat és az indokolatlan eltávozásokat. Meg lehetett szervezni az üzemen belüli tüdőszűrést, a tanácsok, a rendelőintézet hivatalos idejét és ügyintézését sikerült a termelőmunkához igazítani, bár még sok javítani való akad a gyárkapun belül és kívül is — mondja az üzem- gazdasági osztály vezetője. Az idén szilícium tranzisztorok újabb típusait kezdik gyártani, új üzemrész a Planár diódagyártó. De az Izzóban nemcsak beszélnek a munkaerő-átcsoportosítás- ról, a betanítás szükségességéről, hanem megfontoltan és következetesen cselekszenek. Szalai Sándorné üzemvezető nagy gondot fordít a munka jó • megszervezésére, a betanításra, és arra, hogy a teljesítmények növelésével arányosan növekedjenek a keresetek. Az Izzó dolgozóit nemcsak az érdekli, hogy mennyi béremelést kapnak az idén (átlagosan hat százalékot), hanem az is, hogy szakmai fejlődésük biztosított és a vállalat jövője — a szigorítások ellenére is — biztató. Dr. Fazekas László II Szovjetunió a BNV-n Budapesten május végén tartják a szokásos tavaszi nemzetközi vásárt. Aleszandr Pavlov, a szovjet kiállítás igazgatója, az ÄPN tudósítójával folytatott beszélgetésében elmondta, hogyan készülnek fel a szovjet külkereskedelmi szervezetek erre a technikai szemlére, s nyilatkozik a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról. — A Szovjetunió a budapesti nemzetközi vásár hagyományos résztvevője. Milyen szerepet játszik ez a vásár a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésében? — A Szovjetunió első ízben nem sokkal a háború megkezdése előtt vett részt ezen a budapesti kereskedelmi fórumon. Akkor a magyarok tízezrei számára egy új világ felfedezését jelentette a szovjet pavilon megtekintése. Ám a horthysta hatóságok reakciós politikája miatt, a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai nem fejlődhettek. Valójában ezek a kapcsolatok csak azután rendeződtek hogy Magyarország a fasizmus alól felszabadult. E kapcsolatok fejlődésének dinamikájáról tanúskodik, hogy Magyarország fő partnere lett a Szovjetunió, amely a magyar külkereskedelmi forgalomban több mint 30 százalékkal részesedik. Másfelől a Magyar Népköztársaság már hosszú évek óta az ötödik helyet foglalja el a mi kereskedelmi partnereink sorában. Tavaly például a kölcsönös szállítások értéke meghaladta a 4,8 milliárd rubelt. A kereskedelmi áruforgalom fejlődésében nagy szerepet játszik a budapesti nemzetközi vásár. Évről évre növekszik a BNV-n megkötött magyar—szovjet szerződések jelentősége. — Hogyan tükröződnek a szovjet kiállításon a , KGST keretében folyó együttműködés eredményei. egyebek közt a komplex program teljesítésének eredményei? — Ezek az eredmények szembetűnően megnyilvánulnak az úgynevezett szakosított és kooperációs termékek kölcsönös szállítási volumenének növekedésében. A Magyar Népköztársaságból szármázó behozatalunk több mint 30 százaléka és az oda irányuló kivitelünk mintegy 18 százaléka szakosított termék, főleg gépipari gyártmány. A gyakorlat bebizonyította, hogy a közös munkák eredményeinek felhasználása, az egyes ágazatok fejlesztésében, növeli országainkban a társadalmi termelés hatékonyságát. Ismeretesek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között a gépjárműgyártás, az alumíniumipar, a kőolajvegyészet, a híradástechnika területén megvalósuló kooperáció és szakosítás nagyszerű eredményei. Különösen eredményesen fejlődik a szakosítás és a kooperáció a műszergyártásban. A megállapodásnak megfelelően, Magyarország megszervezte a mikrohullámú és ultrarövid hullámú berendezések gyártását, amelyeket a KGST-tagállamokba exportál. A Szovjetunió például a legnagyobb külföldi megrendelője az elektromechanikai berendezést gyártó budapesti Kontakta gyár termékeinek. Másfelől a szovjet elektrotechnikai ipar mindazt gyártja, ami a szu- pernagy feszültségű áramvezetékek építéséhez szükséges. Ilyen berendezésekből szerelték fel a testvéri országoknak és a Szovjetunió délnyugati körzetének energiarendszereit egyesítő 750 kilovoltos Vinnvica—Albert- irsa távvezetéket. A mostani vásáron sokféle kiállítási tárgy is képviseli a műszer- gyártás specializált termékeit. — Hogyan szervezik meg a szovjet kiállítást és Tavasz után, nyár előtt Megkezdődtek az aratási Már az utolsó zsák magokat öntik a vetőgépek tartályaiba, lassan befejeződik a gyomirtás is a földeken. Sok helyütt már kell a tavaszi árpa, cukorrépa, de még a napraforgó és a kukorica is — gyakorlatilag- befejeződtek a tavaszi munkák. Igaz, a 'takarmánybetakarítás hetei még ezután következnek, de a gazdaságok többségében most már az aratás, annak megfelelő előkészítése a mindennapos beszédtéma. HATEZER HEKTAR KIPUSZTULT Szükség is van az alapos előkészületekre, hiszen a gépekre nem kevesebb, mint ötvenezer hektár termésének betakarítása vár. Már önmagában is tekintélyes mennyiség, pedig a szövetkezetek, állami gazdaságok vetésterülete csökkent az idén. Nem tervszerű szerkezetváltoztatás eredményeként, hanem egyszerűen a téli fagyok, a márciusi belvíz csaknem hatezer hektáron pusztította ki a száraz ősztől amúgy is gyenge növényeket. Csak egyetlen szemléltető adat: az előző évben tizedannyi kárt tett a gabonában az időjárás. Főleg a melegebb égtájakról származó — bő termőképességű olasz és jugoszláv fajtákat — viselte meg a tél. Ezeket a táblákat majd mindenütt felszántották, másutt pedig — milyen külkereskedelmi szervezetek vesznek azon részt? — A mintegy 2000 négyzetméter összterületű szovjet kiállítás négy csoportra oszlik: műszergyártás, kohászati és fémmegmunkálás, villamos energetika és villamossági gépgyártás, vegyipar és bányaipar. Ezeknek az ágazatoknak termékeit egy sor külkereskedelmi szervezet mutatja be, köztük a Maspriborintorg, a Sztan- koimport, a Techmasexport, az Energomasexport, az Elektronorgtechnika stb. Ezenkívül érdekes tematikával képviselteti magát a Szovjet Tudmányos Akadémia — „Nemzetközi együttműködés a kozmikus tér meghódításában” — és az Állami Szabványügyi Bizottság — ,.A Szovjetunió nemzetközi együttműködése a szabványosítás területén”. A budapesti nemzetközi vásáron első ízben szerepel a Szovjetunió 15 köztársaságának egyike, a Magyar Nép- köztársasággal határos Ukrán SZSZK. Ennek a kiállítási részlegnek az a fő feladata, hogy a vásár látogatóinak képet adjon arról, hogyan vesz részt Ukrajna a Szovjetunió és a külföldi államok kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatainak fejlesztésében, miképpen járul hozzá, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának fejlesztéséhez. (APN — KS) afeol érdemes volt — felülvetették árpával, lucernával. A tervezettnél is nagyobb mértékben nőtt ily módon a kukorica és napraforgó vetés- területe. Ez utóbbiból például kétszer annyit termelnek majd az idén, mint a korábbi években. Készül a gabona fogadására a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is. Az utolsó kiegészítő munkák vannak csak hátra például a kápolnai csarnoktárolón, amely az idén már fogadja a frissen vágott búzát, decemberben pedig újabb 5600.vagonos tárolótérrel nő ugyanitt a vállalat raktárkapacitása. Gyöngyöspatán a helyi termelő- szövetkezettel közösen építettek egy négyezer tonnás tárolót, s mindezek üzembe , helyezésével ez évtől már egyetlen szem gabonát sem kell ponyva alatt tárolni, igaz, a termelőszövetkezetek raktárai továbbra is rászorulnak. Jelenleg gyorsított tempóban ürítik a raktárakat, hogy a másfél hónap múlva kezdődő aratáskor minden fennakadás nélkül el tudják helyezni a felvásárolt termést. A következő két hétben ezért 13 és fél ezer tonna búzát szállítanak exportra, a nyári kenyérnekvalót pedig most már a malmokban .tárolják majd. DRÁGA PALÁNTÁK Befejezés előtt a kertészek első nagy munkája is, a palántázás. Túl a fagyosszenteken, most már a szabad ég alatt növekszik, erősödik a paradicsom, paprika, dohány. A csaknem hétezer hektáros terület egyharmadán dolgoznak a dinnyések, akik a palánták felét ültették eddig ki. Egyébként a paprika, paradicsom területe — egyfajta területi szakosodás eredményeként — a gyökérzöldségek és a káposzta rovására növekedett az idén. Paradicsomot például 1400 hektáron szednek a nyáron. A kertészetekben azonban ezen a tavaszon nem kis gondot okozott a tartós hideg idő, hisz a palántákat sokkal drágábban, nagyobb energiafelhasználással tudták csak megtermelni. A legjobban persze az áprilisi fagyokat a gyümölcsösök érezték meg. Áz előzetes becslések szerint a teljes virágzásában mínusz 5, mínusz 8 fokos hideget kapott kajszibarack és cseresznye virágainak 60—70 százaléka lefagyott. Kevésbé érzékeny kárt szenvedtek a meggyesek, őszibarackosok, a tényleges kár mértékéről azonban csak sziromhullás után néhány nappal kapnak pontos képet a szakemberek. Mindezek ismeretében készül a Heves megyei ZÖLDÉRT a nyári szezonra, az öt és fél ezer vagon áru felvásárlására. Itt elsősorban a megfelelő munkaerőt kell majd átcsoportosítani, illetve ^idénymunkások felvételével biztosítani. Rendbe hozzák ezekben a hetekben a különböző tárolókat, a 350 vagon áru befogadására alkalmas hűtőtermeket. Átadás előtt áll az egri hűtőházban az új 300 vagonos burgonyatároló is, mely ragasztott faszerkezeteivel az ország első ilyen építménye. A 30 millió forintos beruházás révén végre megszabadulnak a hatalmas burgonyatárolás év. ről évre visszatért nyűgétől. TÖBB GÉP, ALKATRÉSZ [gy aratás előtt rendre visszatérő vitatéma volt az alkatrészellátás. Nos, az idén várhatóan tovább csökken majd a hiánycikkek listája, hisz jelenleg is kaphatók a korábban alig beszerezhető NDK-kombájnmotorok, különböző kisebb-nagyobb szerelvények, alkatrészek. Az AGROKER ígérete szerint lesz bőven a nyáron ékszíj, melyből közismerten sok fogy az aratás alatt. Gondoskodott a vállalat elegendő gépről is: több mint 180 millió forintos készletében épp úgy helyet kaptak a nehéztraktorok, mint a korábbi években gyakran hiába keresett öntözőberendezések. A fokozott gyomosodásra való tekintettel bőven rendelkezik az AGROKER növényvédő szerekkel, sőt még az idén szűkre fogott importkeretből is van raktáron. A gazdaságokban egyébként a legtöbb helyen már beálltak a műhelyekbe a kombájnok, melyeket a szerelők ezekben a napokban szabadítanak meg törött, kopott, hibás alkatrészeiktől, javítják a szárítókat, a majd gabonaszállító járműveket, s hogy valóban megfelelő-e az alkatrészellátás, az most a gépek felkészítésénél derül majd ki. (cziráki) 1979. május 16., szerda Az utolsó táblákon ültetik a gépek a palántát Hevesen, a Rákóczi Termelőszövetkezetben Szép lueernatermést vágnak a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet beíakarítógépei (Fotó: Perl Márton) I
