Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
Já esztendő - kérdőjelekkel Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökével Hozzávetőleg évtizede ismerem közelebbről; beszélgettünk már több ízben itt, a szűkebb pátriában, a hajdan .nádfedeles házakból álló — innen a néveredet! — Nádudvaron. Egy tsz-elnök balsorsán tűnődtünk a strand melletti vendégház minikertjében; jóféle gondokról meditáltunk a tán ötven méternyire levő tsz-székház emeleten, voltaképpeni irodájában; s több értkezleten jegyeztem szavait a Vörös Csillag Termelőszövetkezet által létrehívott, ma országosan legnagyobb hatókörű növénytermesztési rendszer, a Kukorica- és Iparinövénytermelési Együttműködés irodáiban, tanácstermében. Időközben egy új gazdasági formáció székhelye lett a nagyközség, a százezer hektárnyi területen gazdálkodó Hajdúsági Agráripari Egyesülésé. Központjának kicsiny apparátusa szintén a tavalyelőtt kiszikkadt vizű, de a nyáron már ismét fürdőzők- től tarkálló strand peremén emelt faházban dolgozik. Mindhárom alakulatnak — tsz, KITE, HAGE — elnöke Szabó István, aki 1967, vagyis megalakulása óta elnöke a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának is. Az ■ MSZMP Központi Bizottsá- : gának tagja, országgyűlési képviselő. Ezúttal két minő- ségében faggatom: az országos érdekképviseleti testület elnökeként, egyszersmind : gyakorló tsz-elnökként, tudván tudva, hogy e két tiszt- ; ség valahol egybeforr, az alul- és felülnézet szerencsé- I sen találkozik és ötvöződik ' a mindennapok munkájában. Igaz, „lefutott ügy” a témánk, amit április 20-i ülésén tárgyalt meg a TOT. Vagyis az 1978. évi gazdálkodás összegezése, a zárszámadások megannyi tapasztalatot kíná. ló, tehát — közvetve — az újabb erőfeszítésekre tán a korábbiaknál helyesebben orientáló-ösztönző summáza- ta. — Ha akadnak is tájak, ahol bajok támadtak tavaly — mondja Szabó István —, nagy általánosságban, vagyis összességében jó évként lehet elkönyvelni 1978-at. A magyar mezőgazdasági. szövetkezetek az előirányzott termelésgyarapodást elérték, kivéve a zöldséget, a gyümölcsöt, a szőlőt, így a borproduktumot. Ez azonban csak a felszín: lényegesnek tartom, hogy nincs baj a vezetőkkel, sem a tsz-tagsággal, főként, ha a vetéstől a tavaly kiváltképpen nehéznek bizonyult aratásig, vagy a betakarításig megnyilvánuló, lépten-nyomon érzékelhető szorgalmat tekintjük. Persze, mélyebbre ásva, közgazdasági összefüggéseket vizsgálva, akad dilemma, nem is kevés. Például a ráfordításokat a hozamokkal egybevetve, már korántsem lehetünk elégedettek. Ha csak itt, Hajdú-Bihar megyében tekintjük át a fejleményeket, máris vegyes a kép: a HAGE, vagyis a hajdúsági löszháton gazdálkodó, 13 termelőszövetkezetnek, egy állami gazdaságnak összességében jó a mérlege, így van ez Hajdú- böszörményben és környékén, valamint Debrecen tájé. kán, de már a Tisza mentén, s Biharban igencsak nagy Korunkra sok jelzőt lehet találni, mint ahogy sokan az atomkornak, a száguldás korának és miegyébnek nevezik. Annyi azonban biztos, hogy a tudomány és a technika hihetetlen fejlődésen ment keresztül az eltelt évtizedekben és sok olyan újdonság született, ami megkönnyíti az emberek életét, munkáját. Nem véletlenül emlegetik tehát a huszadik századot a tudomány, a technika korának. A múltkoriban éppen egy új különlegességről értesültem. Már nem tudom milyen származású növénynemesítő a burgonya és a paradicsom keresztezése révén új növényfajtát állított elő, a paragonyát. Az elnevezés a két növény korábbi neveinek megpróbáltatásoknak volt kitéve a szövetkezeti gazdálkodás. Ezt tükrözi az is, hogy egyedül a mi megyénkben 16 tsz-nek 110 millió forint a pénzügyi hiánya ... — De lépjük csak át azt a megyehatárt... — Rendben van, nézzük tehát mit tükröz az országos mérleg — folytatja Szabó István. — Nos, 1978 egyik leglényegesebb fejleménye, hogy 7,1 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest a szövetkezetek termelési értéke, s 17—18 százalékkal összes árbevételük, elérvén a 148 milliárd forintot. Nyereségük viszont apadt, mégpedig a nagyot nőtt költségek miatt. Tetézte a pénzügyi nehézségeket, hogy néhány tröszt felvásárló vállalata nem volt fizetőképes: az elvitt baromfiért, sertésért, marháért késv.e kapták kézhez pénzüket a termelők. A kiadások főként az alaptevékenységben, tehát a voltaképpeni mezőgazdasági termelésben nőttek, ezért teremtődhetett jobb helyzet azokban a magasabb jövedelmű gazdaságokban, amelyek kiegészítő tevékenységet is folytatnak. Ugyanakkor ezek a tsz-ek tudtak különösebb fennakadás nélkül alkalmazkodni a nagyobb hatékonysági követelményeket támasztó ár- és más pénzügyi szabályokhoz. — Közismert, hogy a tsz- ek mezőnyében nagyok a különbségek. Ügy tudom, hogy a TOT köz- gazdasági főosztálya a tavalyi teljesítmények alapján is készített kategorizálást ... — Az erős, közepes, gyenge tsz-ekre bontás, ez a töb- bé-kevésbé helyénvaló, kissé már megszokott csoportosítás sok mindent elfed. Részletesebb fölsorolásra itt aligha kínálkozik mód, egészen röviden mégis annyit, hogy a mintegy másfél ezerből több mint 400 szövetkezeti gazdaság tartozik az ' átlag fölöttiek csoportjába. Ezekben a hatékonyság 50—100 százalékkal magasabbb az átlagosnál, s a fejlődés minőségileg új szakaszában vannak. Arányuknál lényegesen nagyobb a súlyuk az alaptevékenységben — 43 százalék —, s még nagyobb a nyereségben: 65 százalék. A középmezőnybe soroltak helyzete alig módosult tavaly a termelés, s a nyereség dolgá. bán. Romlott azonban az átlag alattiak és a veszteséges tsz-ek helyzete. — Járva az országot, még júniusban is láttam belvizeket a kukoricavetésre kijelölt földeken, főként a Tisza mentén. A veszteségekbe tehát jócskán belejátszottak objektív okok .., — Valóban sok helyütt elmondható ez — vélekedik az elnök. — Mégsem általánosítható: az adottságoknak meg nem felelő termelési szerkezet, a szakemberhiány, az erőn fölüli beruházások vállalása szintúgy közrejátszott Keresztezés összevonásából származik. Természetesen a paragonya amellett, hogy új tulajdonságai vannak, hordozza magában mind két ősének jó tulajdonságait is. Arról, hogy a kikísérletezett, illetve keresztezett növényt vajon mire lehet használni, arról nem szólt a híradás, de nem kell hozzá sok ész, hogy mondjuk paradicsomos krumplifőzeléket sokkal egyszerűbben lehet belőle készíteni, mint hagyományos módon. Remélhető, hogy a jövőben az eredménytelen gazdálkodásban, a veszteséges mérleg kialakulásában. Tény, hogy a pénzügyi hiányoknak 1976- ban az 54, majd 1977-ben a 74, tavaly pedig már a 85 százaléka a belvízkáros megyékben keletkezett, mégpedig az alábbi hatban: Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyékben, amelyek helyzetét csak súlyosbítja hogy itt található a kedvezőtlen adottságú tsz-ek 90 százaléka. Vagy hatvan tsz-t 1975 óta több ízben kellett, vagy most, ezekben a hetekben kell szanálni. Ezek a gazdaságok fennmaradási lehetőségeik határáig jutottak el — gyors megsegítésük nélkül már nem teremthetők meg vállalati gazdálkodásuk föltételei. ... Igen változatos, sokszínű, tehát a szövetkezeti térkép: az időjárásbeli és a szabályozók teremtette szorításokat kivédők, sőt feltörők egyfelől, s a megingot- tak, aláhanyatlottak, gyámolításra várók másfelől. Itt, az egyébként szintén mostoha adottságairól, aszályról, szikről híres-hírhedt Hortobágy peremén, a nádudvari Vörös Csillagban jól zárult 1978. — Valóban sikerültnek mondható a gazdálkodás, hiszen egy év alatt egymilliárd 108 millióról egymilliárd 359 millió forintra gyarapodott a tsz termelési értéke, továbbá 196-ról 246 millió forintra a nyereségünk — mondja Szabó István. — Minden korábbit fölülmúló számok ezek, amilyeneket még sorolhatnék, ám úgy vélem, ez a beszélgetés nem helyi, hanem országos kitekintésű. — Végezetül azt kérdem, mit ajánlhat akár csak címszavakban a tsz-ve- zetőknek? — Ahhoz, hogy a mező- gazdaság 1979-re' tervezett növekedése megvalósuljon, tehát a célként kitűzött, 2,5 —3 százalékos növekedési ütemet elérjük, ennél jóval többet, 5—6 százalékot kell produkálniuk a szövetkezeteknek, s 10 százalékot is a legjobbaknak. Reális-e vajon így, április vége felé mindez? Ha a búzát nézzük, akkor nem, de ha az összes lehetőséget tekintjük át, még sokat tehetünk néhány rossz előjel ellenében. Az állattenyésztés adott, a kipusztult búza helyére kukorica, napraforgó vethető még, takarékoskodhatunk a költségekkel, munkaerővel, de nem a munkabérrel. Rengeteg útja- módja van a gépek jobb kihasználásának, az energiával, és vegyszerekkel való takarékosságnak. Ezt a munkát még meg sem kezdtük voltaképp. A társadalmi, gazdasági törekvéseinkkel azonosult szövetkezeti parasztság nagy politikai erő, amelyre támaszkodva, nagyon szívós munkával, de meg lehet felelni a ma és a holnap, új, magasabb követelményeinek. Keresztényi Nándor a paragonya megkezdi térhódítását, és egészen új távlatokat nyithat meg a konyhaművészetben. És például is szolgálhat arra, hogy a növénynemesítők keressék az új megoldásokat, ne hagyjanak fel kísérletező kedvükkel. Mert bizonyára nem csupán a paradicsom és a burgonya keresztezésére van lehetőség, hanem másokéra is. Mert például mennyivel egyszerűbb lenne vegyes salátát készíteni a paradicsom, a paprika, az uborka keresztezése révén létrejött, illetve létrejövő növényből, mint külön-külön. De a csúcs bizonyára az lenne, ha sikerülne a marhapörköltet a tarhonyával keresztezni.., (kaposij Mintegy 330 hektáron kerül vetésre a napraforgó, amelyet Matuz János és traktorostársai végeznek. Hájas a Zagyvavölgyében 1250 hektárnyi búza gyomirtása befejezéséhez közeledik. Nagy János vontatóvezető az utolsó hektárakat látja el a hasznos vegyszerrel. Balogh János tsz-elnökhe- lyettes ellenőrző körúton a lőrinci határban dolgozók közt. (Szabó Sándor képriportja) Élénk az élet a 3400 hektáron gazdálkodó Zagyvavölgye Termelőszövetkezet földjein is. Gépek, traktorok vidám hangja tölti tölti meg a levegőt. Mindeki azon szorgoskodik, hogy a tavalyinál eredményesebben alapozzák az évet. Képeink ízelítőt adnak az itt folyó munkáról. Szövetkezeti összefogás a szövetkezeti sajtóért Három évvel ezelőtt kezdeményezték megyénkben az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségei — a KISZÖV, a TESZÖV és a MÉSZÖV —, hogy „Szövetkezeti Élet” címmel közösen indítsanak egy havonként, nyolc oldalon, tízezer példánybán megjelenő megyei szövetkezeti lapot. Az elhatározás — a megyei pártbizottság egyetértésével — rövidesen valóra is vált: 1976 ’ júliusában megjelent az új lap első száma. A szövetkezeti lapot is a Heves megyei Lapkiadó Vállalat adja ki, de a szerkesztőség tárgyi feltételeit főként a lapot fenntartó szövetkezeti szövetségek biztosították' és biztosítják, s ezzel is a szövetkezeti együttműködés szép példáját valósítják meg. A megyei pártbizottság, valamint a szövetkezetek megyei testületéi egyaránt úgy értékelték a közelmúltban a Szövetkezeti Élet tevékenységét, hogy eredményesen tölti be a közös lap a hivatását: ma már mind a szövetkezeti tagság, mind a választott tisztségviselők szeretik, magukénak érzik a lapot. Ezt bizonyítja egyebek között az a nagyszerű összefogás is, amely a szerkesztőség eddigi, kezdeti mostoha tárgyi feltételeit gyökeresen megváltoztatta. Ugyanis tegnap, szombaton költözött a szerkesztőség Egerben, a Dobó-tér 8. szám alatti szépen felújított helyiségekbe, amelyek rendbetétele közel nyolvanezer forintba került. A szerkesztőség számára felújított két helyiségről az egri áfész mondott le, s 'egyidejűleg 'egy telefonkészülék beszerelésének költségeihez 25 ezer forinttal járult hozzá. Az Egri Épü• letkarbantartó Szövetkezet' vezetősége — mint a felújítás kivitelezője — soron kívül és a vállalt határidőre kiváló minőségben végezte el a munkálatokat, amelyekből, mintegy 20 ezer forint értékű az önként felajánlott társadalmi munka. A költségek nagyobb há-' nyadát pedig a MÉSZÖV, a TESZÖV és a KISZÖV egyenlő arányban vállalta.1 Már csak a posta távközlési üzemén múlik, hogy a megrendelt telefonkészülék az ígéretüknek megfelelően — még május végéig beszerelésre kerüljön, s akkor megoldódik a szerkesztőség egyik legnagyobb gondja. ,Nwwöj}fö 1979. május ö„ vasárnap J
