Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Libanoni barométer NEM OKOZOTT KÜLÖNÖSEBB MEGLEPE­TÉST, hogy az izraeli légierő kedden és szerdán két ízben támadta a dél-libanoni Damour városát. Ugyan­csak szerdán bekapcsolódott a provokációsorozatba az izraeli tüzérség is, amely tüzet zúdított a közös határ Libanoni oldalán 8 kilométerre fekvő, a korábbi iz­raeli támadások következtében félig romokban heve­rő Nabatije városra és a körülötte levő falvakra. Mindez várható volt a palesztin gerillák legutóbbi fegyveres akciói — különösen a kedden Jeruzsálem­ben történt bombamerénylet — után: az izraeli had­vezetés régi elve, hogy egyetlen palesztin harci cse­lekményt sem szabad „megtorlás nélkül” hagyni. Dehát ez utóbbi izraeli vállalkozás, amely nemkülön­ben polgári célpontok ellen irányult, nem maradt válasz nélkül: a palesztin harcosok Dél-Libanonból sorozatvetőikkel „megszórtak” néhány izraeli tele­pülést. A FEGYVERES AKCIÖK e legújabb eszkaláció­ja miatt Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár „mélységes aggodalmának” adott hangot. Arra is rámutatott az értelmetlen emberi áldozatok és anyagi károk mel­lett ezek az ellenségeskedések tovább nehezítik a közel-keleti válság általános rendezését. A főtitkár ezért — ki tudja hányadszor? — arra szólította fel az érdekelt feleket, tegyenek újabb erőfeszítéseket az átfogó közel-keleti rendezés eléréséért. Az ENSZ-főtitkár állásfoglalásával egyet lehet érteni, de más kérdés már, hogy mennyi reális alap- j ja van az átfogó rendezés szorgalmazásának. Az ed- ? digi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Libanon,; amely negyedik éve a polgárháború és az egymást \ keresztező külföldi érdekek kettős harapófogójában ] vergődik, érzékeny barométerenként reagálja le a > térségben lezajlott akár pozitív, akár negatív fejle- ? ményeket. Emlékeztetni kell arra, hogy a két koráb- \ bi — a csapatszétválasztásokról szóló — külöhmeg- állapodás nyomán Libanonban automatikusan fel­lángolt a polgárháború pislákoló parazsa. BÁRMENNYIRE IS TRAGIKUS ez a libanoni lakosság és az ott élő palesztin menekültek szem- s pontjából, félő, hogy a legrosszabb most is bekövet-1 kezik. Az Egyesült Államok bábáskodásával létrejött i egyiptomi—izraeli különbéke minden eddigi alkunál í súlyosabban belegázolt a palesztin arabok nemzeti \ jogaiba. Pedig — ez már szinte axióma — a palesz- ' tin kérdés rendezése nélkül semmiféle átfogó és tar­tós békemegoldás nem valósítható meg a térsékben. A Biztonsági Tanács határozott fellépésére lenne végre szükség. A libanoni segélykiáltás már eljutott az ENSZ székhelyére. Pálfi Viktor Eoyipiomi elszigetelődés BAGDAD Az arab országok fokozzák politikai és gazdasági boj­kottjukat az egyiptomi rend­szerrel szemben, mivel Kairó veszélyes következmények, kel járó kapituláns politikát folytat Izrael irányában. F. Abdallah iraki pénzügymi­niszter bejelentette: a közel­jövőben Kuvaitban konferen­ciát tartanak annak eldönté­sére, hogy kizárják-e Egyip­tomot az arabközi pénzügyi és gazdasági szervezetekből. Ugyancsak Kuvaitban zajlik az olajexportáló arab orszá­gok szervezetének (OAPEC) rendkívüli konferenciája. En­nek a tanácskozásnak is a napirendjén szerepel Egyip­tom kizárásánál? kérdése. Edward Gierek a lenivel gazdasági helyzetről Tartalékokból sikerült a lakosság ellátása Barabás János, az MTI tu­dósítója jelenti: Szerdán — mint már je­lentettük — plenáris ülést tártott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága. Az ülésen a tár­sadalmi ellenőrzés alá vont kisipar — az állami és szö­vetkezeti tulajdonban levő kisüzemek — nagyszabású fejlesztéséről hoztak dönté­seket. Ez a termelési forma alacsony beruházásigényével, a helyi nyersanyagokra és munkaerőre támaszkodva, rugalmasan tud alkalmaz­kodni a fogyasztók szükség­Csak tízen élték túl Spanyolországban kiemeltek annak az autóbusznak a ron­csait, amely több mint 50 iskolásgycrmekkcl kedden az Orbigo folyóba zuhant. A szörnyű katasztrófát mindössze tízen éltek túl. A képen az egyik áldozatot elszállítják. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) letelhez és jelentős szerepet játszhat a lakosság ellátásá­nak javításában. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a plénumon tartott zárszavában méltatta ennek az ágazatnak és elfo­gadott fejlesztési programjá­nak a jelentőségét, majd számps, az ország életében klucsfontosságú szerepet ját­szó kérdéssel foglalkozott. Elmondotta, hogy az év el­ső hónapjai igen nehezek voltak az ország számára, mert a rendkívül kemény té­li hónapokat, az olvadás kö­vetkeztében hosszú évek leg­nagyobb árvize követte. Emiatt az év első negyedé­ben a múit év azonos idő­szakához viszonyítva csök­kent az ipari termelés, s különösen súlyosak voltak a veszteségek a nyersanyag­termelő és alapanyaggyártó iparban, ez pedig nehézsége­ket okoz a feldolgozó ipar és más népgazdasági területek anyagellátásában. A tartalé­koknak köszönhető, hogy je­lentősebb nehézségek nélkül sikerült biztosítani a lakos­ság ellátását, és egyes cik­kek kivételével jelentősebb hiányok a fogyasztási cikkek terén nem jelentkeztek. A becslések szerint az ór- szágban — mintegy egymil­lió hektárnyi mezőgazdasági területet öntött el az árvíz — fűzte hozzá a LEMP KB első titkára, majd rámuta­tott: a politikai bizottság a helyzet alapos elemzésé után úgy döntött, hogy a késések és károk ellenére meg lehet és meg kell va­lósítani az idei tervet. Vietnam jóakarata nyilvánvaló — A kínai tárgyalóküldött­ség szombaton, április 14-én, várhatóan a deli órákban érkezik Hanoiba Han Nien- Lung külügyminiszter-he­lyettes vezetésével, és ha raj­tunk múlik, akár közvetlenül a megérkezés után is meg­kezdődhetnek a tárgyalások — jelentette ki Phan Hien vietnami külügyminiszter-he­lyettes csütörtökön Hanoiban. — Vietnam jóakarata nyil­vánvaló. Bár kínai csapatok változatlanul 15 körzetet tar­tanak megszállva, folytatják fegyveres provokációikat, ké­meket dobnak át, erődít­ményeket és utakat építenek a határ közvetlen közelében, mi készek vagyunk tárgyal­ni. Célunk az. hogy a helyzet lehetőleg stabilizálódjék, és helyreállítsuk normális kap­csolatainkat. Most nem te­szünk mást, mint várunk, s Szovjet—kínai viszony Az eltépett szerződés Van két olyan mondata a szovjet—kínai barátsági szer­ződés pekingi felmondását megbélyegző szovjet kor­mánynyilatkozatnak, ame­lyet. joggal idéznek azok, akik szilárdan bíznak a szo­cialista nagyhatalom békepo­litikájában. „A Szovjetunió­ba- változatlanul fennmarad az a mély megbecsülés, ame­lyet a kínai nép, e nép tör­ténelme' és kultúrája iránt érez. Nincsenek objektív okok arra, hogy országaink népei elidegenedjenek egy­mástól, vagy különösen ar­ra. hogy szembekerüljenek egymással” — állapítja meg a szovjet kormánynyilatko­zat. A SZOVJET­ELLENESSÉG JELE Az 1950 februárjában kö­tött szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés egy­oldalú felbontása Peking ré­széről a mai kínai vezetés régóta kialakult, mindinkább mélyülően szovjetellenes stratégiájának megnyilvá­nulása. Ha szerződésfelbon­tás formálisan csak most történt is meg, csak össze­gező kifejezése egy hosz- szabb folyamatnak. Magát a felmondás aktusát 1978. őszén előre bejelentette előbb a kínai külügyminiszter, majd Teng Hsziao-ping, a vezetés második embere. Aki az elmúlt 29 év tör­ténetét vizsgálja, felidézve a ideiét, leszögezheti: ez volt az új Kína számára az első igazi fellépés a világpoliti­QJimiste IjiJ. április 13., péntek kában, hiszen az aláírás ide­jén még csak néhány hónap telt el a Kínai Népköztársaság kikiáltása — 1949 októbere — óta. A barátsági szerző­déssel együtt írták alá azt a megállapodást, amely a Csang Csüng vasutat a Kínai Népköztársaság tulajdoná­ba adta és amelynek értel­mében a szovjet csapatokat kivonták Port Arthurból. Aláírtak egy olyan megálla­podást is, amely több száz millió rubel hosszú lejáratú szovjet hitelt nyújtott Pe- kingnek. A szerződés meg­szövegezésére és aláírására Moszkvába érkezett Mao Ce-tung a pályaudvaron az előzményekről így beszélt: „Az Októberi Szocialista Forradalom után a szovjet kormány elsőnek szüntette meg azokat az egyenlőtlen szerződéseket, amelyek a cári Oroszország és Kína között fennállottak. A szovjet nép és a szovjet kormány csak­nem 30 éven át több ízben nyújtott támogatást a kínai népnek szabadságharcában. A kínai nép sohasem fogja elfelejteni azt a testvéri se­gítséget, amelyben nehéz megpróbáltatásai idején a szovjet nép és a szovjet kor­mány részesítette.” A SEGÍTSÉG ÉRTÉKE A szerződést aláíró két fél egyike az elmúlt 29 eszten­dőben igyekezett a legtelje­sebben megfelelni szerződé­ses kötelezettségeinek. A Szovjetunió az 1950-et köve­tő évtizedben 198 korszerű­en felszerelt hatalmas ipari vállalat felépítésében nyúj­tott segítséget Kínának; a többi között olyan, Kína szá­mára teljesen új iparágak­ban. mint a gépkocsi-, a traktor- és repülőa"ogvártó ipar. Huszonegvezer szovjet tudományos-műszaki doku* mentáció került a Kínai Népköztársaság tulajdonába; közöttük több mint 1400 nagyvállalat teljes terve. Még 1963-ban is — ekkor már egymást érték Peking szovjetellenes megnyilvánu­lásai! — nyolcvannyolc ipari vállalat és objektum építésé­nél nyújtottak műszaki segít­séget szovjet vállalatok és szakemberek. 1950 és 1960 között a Szovjetunió által szállított* berendezésekkel ál­lították elő Kínában a vas és az acél 35—50, az alumí­nium 100, a tehergépkocsik, traktorok 85, a villamos- energia 50, az elektromos berendezések 45, a nehézgép­gyártás termékeinek 35 szá­zalékát. Több ezer kínai 5 szakember tanult szovjet egyetemeken és üzemekben, A Szovjetunió állandó se­gítséget nyújtott Kínának az ország védelmének erősítésé­ben és a korszerű honvédel­mi ipar megteremtésében. A szerződés „döntő szerepet töltött be abban, hogy 1950—53-ban a koreai há­ború éveiben és az úgyne­vezett tajvani válság idején, 1958-ban megakadályozták a KNK elleni nyílt imperialis­ta agressziót” — állapítja meg a szovjet kormánynyi­latkozat, amely utal azokra a szovjet katonai egységek­nek a szerepére is, amelye­ket a KNK kormányának kérésére küldtek. Kína terüle­tére. hogy védelmezzék az országot az ellenséges légi­erő berepüléseitől. Az elmúlt mintegy három évtizedben, akárhol és akár­hányszor volt szó a Kínai Népköztársaság nemzetközi szerepéről, jogairól, képvise­letéről, a szovjet politika mindig teljes súlyával fel lé­nett a kínai nép oldalán. Elég csak arra a hosszú küz­delemre visszaemlékezni, amelyet a Szovjetunió azért 1950. február 14 VisinszkiJ s zovjet külügyminiszter aláírja a szerződést. A háttérben S ztálin és Mao vívott, hogy az ENSZ-ben (és más nemzetközi szerve­zetekben) ne bitorolhassa Peking jogos helyét Tajvan, s a KNK végre elfoglalhas­sa helyét. szakadAr lépések Kínában egy időtől fogva másként pillantottak a szer­ződésre és a szovjet—kínai viszonyra. Mao Ce-tung már 1958-ban arról beszélt, hogy „fel kell készülni a szaka­dásra”, „nem szabad félni a szocialista táborban és a nemzetközi kommunista mozgalomban bekövetkező szakadástól”. A hatvanas évek elejétől fogva a pekingi vézetés — Mao élete végéig az ő, halála utón a ma élen álló politikusok irányításá­val — nyílt a nemzetközi szintéren szinte naponta el­hangzott szovjetellenes rágal­makkal és támadásokkal for­dult szembe az 1950-ben aláírt szerződéssel. Az ENSZ közgyűlésein, a kínai külügy­miniszter. Teng Hsziao-ping tokiói amerikai beszédei­ben, Hua-Kuo-íeng jó né­hány megnyilatkozásában a legszélsőségesebb imperialis­ta hecclapok modorában be­szélt a Szovjetunióról. Moszkva már 1971-ben, majd 1973-ban javasolta, hogy a romló viszony meg­javítása céljából kössenek megállapodást az erő alkal­mazásának eltiltásáról, illet­ve a kölcsönös meg nem tá­madásról. Peking akkor a most felmondott szerződésre hivatkozva mint szükségte­lent utasította el a javasla­tokat. Most magát a szerző­dést mondta fel. Annak idején a dokumen­tum 6. cikkelyébe belefog­lalták a 30 évre kötött szer­ződés. ha csak a felek egy évvel az érvénytartam lejár­ta előtt nem közük a fel­bontásra való kívánságukat, további öt évig érvényben marad. Peginkben mostaná­ban már csak azt az egyet­len pontot tekintették betar­tandónak, hogy a huszonki- tencedik évben kell közölni a szerződés felmondására irányuló szándékot.- G. M. majd meghallgatjuk a kínai magyarázatot — mondotta a vietnami külügyminiszter­helyettes. Hozzátette: Viet­nam kedvező légkört akar ki­alakítani a tárgyalások meg­kezdéséhez, s reméli, hogy, a tárgyalások jó eredményhez vezetnek. Röviden LUSAKA, SALISBURY A rhodesiai légierő csü­törtökre virradóra újabb lé­gitámadást hajtott végre Zambia északi részén a Zimbabwe afrikai népi unió (ZAPU) egyik tábora ellen. —, jelentették be hivatalo­san csütörtökön Lüsakában. 'Saüsbury-i katonai források közölték, hogy a héten ez volt a harmadik ilyen jelle­gű támadás zambiai terüle­ten tartózkodó zimbabwei hazafiak ellen. A zambiai kormány bejelentése szerint a legújabb rhodesiai agresz- sziónak 136 halálos áldozata és több. mint kétszáz sebe­sültje van. BRÜSSZEL A belga képviselőház után csütörtökön a parlament ma. sik háza, a szenátus is nagy többséggel bizalmat szava­zott Wilfred Martens Fla- mand keresztényszocialista pártelnök kormányának. Ez­zel az új belga kormány tör­vényessé vált. A kormány legfőbb feladata a terület» önkormányzatot és a szövet­ségi államformát megvaló-J sító alkotmánymódosítás tető alá hozása. BEJRUT A libanoni fővárosban szemfényvesztésnek tekin­tik azt a népszavazást, ame­lyet Szadat elnök rendeleté­re április 19-én tartanak! Egyiptomban. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy az egyiptomi vezetés az ellene irányuló bírálatok' elhall­gattatásának, a szavazásra jogosultak megfélemlítésének és zsarolásának jegyében vállalkozik a referendum» megrendezésére, és ezért nerr» is kételkedik annak kimene­telében. ROMA Rómában és PadovábanJ szélsőséges „autonomisták’* összecsaptak a rendőrséggé» és vandál pusztítást vittek végbe. Róma belvárosában gépkocsikat gyújtottak föl, békés járókelőket bántalmaz­tak, gyújtópalackokat haji-j gáltak a kirakatokba. PadO- vában is hasonló jelenétek» játszódtak le. Az incidensek azután rob­banták ki, hogy a padovai főügyész letartóztatta aa „autonomisták” egyik veze­tőjét, Toni Negri egyetemi s oktatót. Azzal gyanúsítják, hogy közvetlen szerepet ját­szott Aldo Moro keresztény- demokrata pártelnök elrab­lásának és meggyilkolásának! megszervezésében. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom