Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

V

A munka ünnepe.tjei

Tizedszer kaptak „Kiváló vállalat" kitüntetést a tanácsi építők

fPolytatás az 1. oldalról)

Napjainkra tekintélyes gazdasági szervezetté fejlődött a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat: árbevételével ugyanis már a tavalyi év végére megközelítet' te a 800 millió forintot. Az elmúlt esztendőben elért eredmények közül — több más mellett — feltétlenül említésre méltó, hogy az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelés, a korábbi időszakéhoz képest 17 száqa' lékkai nőtt, a műszaki fejlesztés további előre haladáshoz teremtett alapot, s a nehéz, nemegyszer veszélyes feladatok közepette is ötödével sikerült csökkenteni a baleseteket.

Az egészséges törekvések hatására ma már jelentős — országosan is elismert — a vállalati ipari háttér, amelyben korszerű üzemek biztosítják a legváltozatosabb megrendelések kielégítését is. így tavaly már tömegszerűvé tehették , például a műanyag ablakok gyártását — az új termék különben 1977- től mutatkozik a vállalati építkezéseken — s beindulhatott a ragasztott, hőszige~ telt üvegek készítése.

Ilyenféle munkasikereket köszöntött a fesztiváldíjas Építők Heves megyei Kórusa szombaton délután az egri, Meder úti üzemcsarnokban rendezett ünnepi munkásgyűlésen. Megjelent — mások mellett — Kovács János, a városi pártbizottság titkára, Tarjányi Géza, a megyei pártbizottság munka, társa, Dér Béláné, a városi tanács elnökhelyettese, s a hazai és szlovák testvérvállalatok több képviselője is.

A vállalat teljesítményeit dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta, megemlékezvén egyben a munka közelgő ünnepéről is.

Gratulált a munkasikerekhez dr. Szűcs Endre, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője is, aki ezután átadta Varga Lajos igazgatónak — Princzes Gyula, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége elnökségének képviselője társaságában — a „Kiváló vállalat” kitüntetést, a magas elismerést, amelyet a tanácsi építők ez alkalommal immár tizedszer vehettek át!

Ezután a jól végzett munka további honorálásaira került sor. Az ÉVM-miniszter megbízásából „Kiváló munkáért” kitüntetésben részesítették Markó Sándor gépkezelőt, Hegedűs József művezetőt, Wolszky Agenor építésvezetőt és Lugossi Jó" zsefné osztályvezetőt. Miniszteri dicséretet kapott Varga Miklós művezető és Bakos Lajos kőműves bri~ gádvezető. A „Kiváló feltaláló” kitüntetés arany fokozatával tisztelték meg Kovács Gábor termelési, és Lukács László műszaki fejlesztési főmérnököt, a „Kiváló újító” kitüntetés arany fokozatát hatan, ezüst fokozatát ugyanennyien, bronz fokozatát pedig hárman érdemelték ki. 108 szocialista brigád jutalmazására s 94 kiváló dolgozó avatására is sor került. Összesen több mint egymillió forintos jutalmon osztoztak, s 28-an kaptak együttesen csaknem ugyanennyi értékű támoga" tást lakásépítéshez.

Kiegyensúlyozott munka a Csepel Autónál

Termelői áron mérve, mintegy 420 millió forintos az az érték, amely a Csepel Autógyár 3. számú Gyárának tavalyi munkájához fűződik. S kiegyensúlyozott igyekezetre vall, hogy ez alkalommal már a harmadik esztendőben sikerült minden ne' gyedévben teljes darabszám mellett biztosítani a mintegy 190 féle pótalkatrész szállítását a partner Autóker és MOGÜRT részére — méghozzá az utolsó megrendelésnek 1978-ban is november végéig eleget téve. A középtávú tervidőszak eltelt három évében egyébként több mint felével nőtt az egri gyár termelése, s évente 10 százalékkal csökkentek a veszteségek. Az elmúlt esztendőnek — amelyben egyébként a baleseti helyzet is a vállalati átlagnál sokkal kedvezőbb volt — eredményességét külön dicséri, hogy a feladatokat egy 200 millió forintos beruházás fi~ nisében kellett megoldaniuk az egrieknek.

Érthető örömmel számolt be mindezekről a május elseje alkalmából rendezett szombati ünnepségükön Demeter Pál igazgató, mielőtt átvette dr. Novák Pál vezérigazgatótól a „Kiváló gyár” kitüntetés. Az összejövetelnek — amelyen megjelent dr. Varga János, a városi párt-vb tagja, Eger város tanácselnöke is — a vállalat kiváló brigádjává avatták a „Nagy József” szocialista brigádot, Vermes Albert SZOT-oklevelet kapott. Összesen 29 brigád és 35 dolgozó jutott különböző kitüntetéshez, elismeréshez.

Gyöngyösi

ISG-siker

A volt Heves megyei Vasás Fémipari Vállalat tavaly már a harmadik évét zárta am Ipari Szerelvény- és

Gépgyár országos szervezetében — sikersorozatát pedig nemcsak folytatta, hanem betetőzte. A vezérigazgató két elismerő oklevele után ugyanis, elmúlt évi munkájával kiérdemelte már a „Kiváló gyár” kitüntetést is, öt hasonló társa közül másodmagával!

A három esztendő alatt 75 millióról 112 millió forintos értékűre nőtt Gyöngyösön a termelés s — még ma is folyamatban levő — jelentős fejlesztésekkel az eddiginél sokkal nagyobb teljesítményekre teremtettek, teremtenek módot.

J óleső örömmel beszélt ezekről s hasonlókról szombaton délután a május 1-i ünnepség alkalmával Veres Albin igazgató, Marosi László termelési igazgató pedig a nagyvállalat vezetődnek elismerését tolmácsolta, amikor átadta a szép kitüntetést. Az ünnepségein — amelyen részt vett Szabó László, a városi pártbizottság titkára, és dr. Jakab István, a városi tanács vb-tá tikára is — a legjobbak között köszöntötték Lakatos Józsefet, aki a napokban vette át a „Kiváló kohász" kitüntetést, a kiemelkedő munkát végzett 15 szocialista brigád kollektíváit, közöttük a „Vállalat kiváló brigádja” címet elnyert „Lenin” együttesét, a szintén aranykoszorús Frankel Leó, Komarov és a „Kiváló ifjúsági brigád” címre rászolgált „Vörös Október” gárdáját. 18 kiváló dolgozót is avattak, öszesen 190 ezer forintos pénzjutalmon osztoztak az arra leginkább érdemesek.

Kiváló az Egri Vasöntöde is

Eredményesen dolgozott tavaly az Öntödei Vállalat Egri Vasöntödéje is, amely — többi között — az előző év 4410 tonnájáról 4955 tonnára növelte öntvénytermelését, ezzel a mostani középtávú tervidőszaknak már első három esztendejében csaknem megkétszerezte korábbi teljesítményét. Gazdaságosabbá vált a gyártmányszerkezet, tovább csökkent a selejt, s jelentős anyag- és energiatakarékossággal sikerült növelni a nyereséget. Javult a munka szervezettsége, az előzőnél lényegesen kevesebb túlórával tudták megoldaná a feladatokat. Kedvezőbbé váltak a munka és szociális körülmények, újabb lehetőségeket teremtettek a dolgozók ismereteinek bővítésére.

Egyebek mellett ezeket idézte a munka közelgő ünnepét is köszöntő ünnepségükön Soós István igazgató tegnap, szombaton délután a Platán étteremben, ahol az Egri Vasöntöde dolgozóinak képviseletében dr. Lö- ricz Oszkártól, az országos vállalat gazdasági igazgatójától átvette a tavalyi teljesítményekért adott — az élüzem címek után első alkalommal kapott — „Kiváló gyár” kitüntetést.

A bensőséges hangulatú összejövetelen — amelyen részt vett Pintér László’ a városi pártbizottság tagja és Bárány Dénes, a városi tanács képviselője is — kitüntették a gyáregység nyolc Sizocialista brigádját, közöttük a vállalat legjobbjának bizonyult „Dobót”. Varga Zoltán a „Szakma ifjú mestere”. Gyűjtő Vilmos „Kiváló ifjú mérnök” elismerésben részesült, s 10 kiváló dolgozót is avattak, számos pénzjutalom mellett.

5okba ke.ul, de megmentik

Helyreállítják az egri fedett uszodát

„Nekrológ az egri fedett uszoda ügyében” című cikkünkben — amely lapunk 1978. október 29-i számában jelent meg — egyrészt megírtuk, hogy mitől vált élet- veszélyessé a szóban forgó sportlétesítmény, másrészt társadalmunk írott és íratlan törvényei alapján elmarasztaltuk az épület egykori kivitelezőit, tervezőit és a geológiai vizsgálatokat végző vállalatot is.

Cikkünkre elsőként a budapesti székhelyű Középülettervező Vállalat igazgatója — az uszoda építész-tervezője — válaszolt. A több szempontból is vitatható hangvételű levelében egyebek mellett a következőket hozta tudomásunkra a később még a pereskedést is kilátásba he. lyező igazgató.

Egy: „Szerintem egy jóérzésű újságírónak feltétlenül tilos szaklaikusként tetszelegni, hisztériás pánikot kelteni, a tényékhez vezető fá- radtágos út megjárása nélkül önkényesen tényeket és bűnösöket kreálni, felelősségért kiáltani és kinyilatkoztatásszerűen ítélkezni."

Kettő: „A uszoda kizárólag a téli úszóedzések lebonyolítására épült”.

Három: „Amikor először

töltötték fel vízzel, a medence egyik oldala valóban megbillent, s körülbelül húsz centimétert megsüllyedt, de amikor a vizet kiengedték belőle, lassan újra visszatért eredeti helyére.”

Négy: Tulajdonképpen geológiai anomáliával állunk szemben. Ilyen pedig függetlenül az indulatoktól, a jó, a rossz szándéktól létezik, mint ahogyan létezik — lásd a köd miatt félbeszakadt NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzést —. meteorológiai anomália is.”

öt: „Az épület a nem

megfelelő üzemeltetése miatt rohan a saját katasztrófájába”.

Hat: „Hogy a továbbiakban is legyen Egernek fedett uszodája, ahhoz nem újságcikkek, hanem tettek kellenek.”

A laikus újságíró nem kíván újabb vitába bocsátkozni a szakember igazgatóval. Már csak azért sem, mert ettől még valóban nem szűnik meg az életveszély a ma is bezárt uszodában. Néhány megjegyzést azonban engedjen meg a levél feladója.

AZ EGYIK: A hisztériás pánikot — bár Egerben ezt nem tapasztaltuk — sokkal inkább az uszoda állapota, mint a hibákat csokorba gyűjtő írásunk okozhatta.

A MÁSIK: Az épületet élet- veszélyessé nyilvánító szakemberek között btt voltak a Középülettervező Vállalat képviselői is, így az uszoda hibáit nem az újságíró kreálta, hanem a szakemberek állapították meg.

A HARMADIK: Ha a levél írója az általa pamfletnek

— gúnyiratnak — minősített cikkünket gondosabban elolvasta volna. akkor bizonyára könnyen rájön, hogy az írásunkban szereplő megállapítások — vagyis hogy miért, mitől vált életveszélyessé a fedett uszoda — nem az újságíró szüleménye, hanem a „tényékhez vezető fáradtságos út meg- járásával”, az illetékes szakemberektől, és az uszodát üzemeltető vállalat első számú vezetőjétől kapta információként a cikk szerzője.

A NEGYEDIK: az uszoda megmentéséhez valóban tettekre van elsősorban szükség. Az egriek ezért is fogadták örömmel a hírt, miszerint a tettek mezejére lépve a Középülettervező Vállalat ingyen készíti majd el a helyreállítás tervdokumentációit. Reméljük, nem hat kinyilatkoztatásnak, vagy szaklaikusi tetszelgésnek, ha azt mondjuk: ez a magatartás sokkal jobban illik az egyébként valóban tekintélyes vállalathoz, mint a különböző anomáliákra való hivatkozgatás.

Kaptunk levelet — igen korrekt, tisztességes megjegyzésként — a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat igazgatójától is. Néhány sort szó szerint idézünk leveléből :

„Vállalatunk csak az úgynevezett általános talaj- mechanikai szakvéleményt készítette el a fedett uszoda helyére, holott a vonatkozó rendelkezések szerint rész- . letes szakvéleményt kellett volna megrendelni. A Központi Döntőbizottság 1967. december 1-én 34.149 (1967.) 8. sz. határozatában ezért a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat ellen az eljárást megszüntette, és a hibákért kizárólag a tervezőt — a Középülettervező Vállalatot

— és a kivitelezőt — a 22. sz. Állami Építőipari Vállalatot — marasztalta el.”

Ezek szerint á tervezők és a geológusok is kifogástalanul dolgoztak, így a megrokkant fedett uszoda egyes- egyedül az építők lelkén szárad. Felfedezésünk öröme nem sokáig tartott azonban, mert cikkünk megjelenése után rövidesen megjelent szerkesztőségünkben az egykori kivitelező vállalat képviselője is és hivatalos dokumentumokkal bizonyította: az épület nem miattuk mozog, a Központi Döntőbizottság ellenük is megszüntette az eljárást.

A kör bezárult tehát, vagyis senki sem hibázott, sem a tervezők, sem a geológusok, sem a kivitelezők, nem tehetnek arról, hogy az általuk épített fedett uszoda életveszélyessé vált, lakat alá került.

Apropó! Hogyan is írja levelében a Középülettervező

Testvérvárosok világnapja '79

Erős kézfogással

D rátsztvo, Brüderlich- ” keit, fraternité, testvériség ... — a föld bármely nyelvén — legyen az orosz, német, francia, magyar vagy más — az összetartozást, őszinte barátságot, együttműködést, a nemzetközi szolidaritás humánus eszméjét jelentik e szavak. Idestova két évtizede, hogy elkezdődött, s ma már kontinensek városait köti össze a nemes mozgalom, mely közelebb hozza egymáshoz a világ különböző földrészeid élőket.

Már hagyomány, hogy minden év április utolsó vasárnapján megemlékezünk a testvérvárosok világnapjáról. Huszonként évvel ezelőtt, 1957. április 28-án, a farneiaországi Aix-les-Bains- ben jött létre a testvérvárosok szövetsége, amely a népek közötti megértést, a béke és biztonság megszilárdítását írja zászlajára. Vállalva olyan ügy szolgálatát, mely hozzásegíti az emberiséget az alkotó munka, a teremtés öröméhez.

Évről évre bővülnek a testvérvárosi kapcsolatok. A második világháborúban sok megpróbáltatást kiállt szovjet városok százait fűzi baráti kapcsolat a testvérországok városaihoz; a kölcsönös bizalom és* megértés jegyében születtek ismeretségeik a nem szocialista országok településeinek lakóival is.

Hgzánk a hatvanas évek elején csatlakozott a világ- szövetséghez. Napjainkban, szinte minden megyében több város is akad, amely szovjet, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, mongol, NDK-beli, romána finn, francia, olasz,- dán városokkal tartós, gyümölcsöző kapcsolatot hozott létre.

Szolnok testvére Tallin,

Szeged testvérei: Odessza,

Lodz. Kecskemét Szévaszto- pollal kötött barátságot, Székesfehérvár pedig Vorosilov- gráddal. Miskolc már „nagycsaládba” tartozik: Kassa,

Neubrandenburg, Vologda és Katowice a testvérei. Az ősi finn—magyar „családfa” is terebélyesedett: Siófok—

Oulu, Győr—Kuopio, Eger —Pori, Pécs—Lahti, Esztergom—Espoo városokat testvérpárként emlegetjük. Sok ezer kilométerre levő városok ismerkednek, barátkoznak egymással: Gyöngyös a dán Ringstaddal tart kapcsolatot, Kaposvár a mongol Darhant tekinti testvérének — erről tanúskodik az ajándékba kapott jurta és a magyar—mongol népi motí- vumú emlékoszlop Somogy megye székhelyén. Szombathelyen városrészt neveztek el a Mari Köztársaság fővárosáról, Jóska r-Óláról _U

A baráti szálak a Szovjetunióval, a szomszédos országokkal a legszorosabbak. Nem csupán a kultúra, a gazdaság, a sport területeit érinti együttműködésük, — munkás és ifjúsági találkozókat, kölcsönös üdülési akciókat szerveznek, tanácsi, közigazgatási tapasztalat- cseréket tartanak, tanulmányozzák a két város egészségügyi, oktatási rendszerét stb. Különösen hasznosak a településfejlesztést segítő kezdeményezések: a város- rendezésben, tervezésben, a városépítésben sok a közös vonás, hasonlóság, s így fel tudják használni egymás tapasztalatait. Az idegenforgalomnak is kedvező feltételeket teremt a városok együttműködése.

C elmérhetetlen értéke

* van a világot átfogó, nagyszerű mozgalomnak, de talán eszmei jelentősége a legnagyobb: a városok erős kézfogása a barátság, a biztonság záloga, mert milliókat ■ fog össze testvéri kötelékbe. Célja egy: a világ kiegyensúlyozott békés jövőjének megteremtése, megőrrése.

Vállalat igazgatója: „Amikor először töltötték fel vízzel, a medence egyik oldala valóban megbillent és körülbelül 20 centimétert megsüllyedt, de amikor a vizet kiengedték belőle, lassan újra visszatért eredeti helyére.”

Megvan a rejtély és a tettes is! Hát persze hogy a víz a bűnös! Kizárólag a víz! Mert ha a medencébe soha sem engednek vizet, hanem mondjuk sakkoznak, vagy gombfociznak benhe, akkor aligha billent volna meg, s indult volna el a süllyedés, a t tönkremenés rögös útján.

De, hogy az érintettek még csak véletlenül se tekintsék újabb pamfletnek sorainkat, ezért be is fejezzük a találgatásokat, s helyette nézzük meg, hogy végül is m| lesz a sorsa az egri fedett uszodának?

Annyi már biztos, hogy nem bontják le, hanem helyreállítják. A döntést maga az építésügyi és városfejlesztési miniszter hozta a megye és a város vezetői tudtára azon a tanácskozáson, amelyen Heves megye • idei építési feladatait beszélték meg a közelmúltban Egerben. A szóban előterjesztett tervek alapján két szakaszban kerül sor a létesítmény felújítására, és az alkalmazott technológia minden tekintetben garantálja majd az épület biztonságos üzemeltetését. Az egriek nagy bánatában eddig is osztozó, és a megoldást maximális jóindulattal támogató minisztérium keresi továbbá annak lehetőségét is. hogy a helyreállítási költségek előteremtéséhez központi segítséget kapjon a város.

Ez utóbbira, vagyis a minisztérium támogatáséra annál is inkább szükség van, mert a hely leállítás! munkálatokhoz nélkülözhetetlen milliókat sem a város, sem a megye nem » tudja egyedül előteremteni. Bár pecsétes papír még nincs a költségek várható alakulásáról, a támogatás mértékéről, de már az is reményt keltő, hogy a miinisiztérium is azt akarja, amit az egriek. Vagyis, hogy a lehető legrövidebb időn belül újra megnyithassa kapuit a megyeszékhely uszodája. Ha minden a tervek ígéretek szerint történik, akkor a patinás város, bár szegényebb lesz egy „műemlékkel”, de gazdagodik egy sportlétesítménnyel. Igaz, hogy nem újjal, de egyelőre ez is megváltást jelent a vízisport egri rajongóinak.

Végezetül reméljük. —• előző és mostani cikkünkben is elsősorban „ezért kiáltottunk felelősségért” —, hogy az egri fedett uszoda kálváriájának tanulságai a helyreállított létesítményt is túlélik majd. Mert igaz, hogy mindenki tévedhet, nem vitatjuk a jó szándékot, a szakmai tudást, sőt, m.ég az anomáliákat sem, de azt mindezekkel együtt sem írhatjuk kizárólag a véletlen, vagyis az anomália számlájára, hogy egy mindössze tíz éves létesítményt csak úgy lehessen megmenteni, ha tetőtől talpig átépítik.’ Hogy kik — építők, tervezők, bonyolítók. geológusok — mikor, hol és mekkorát mulasztottak, azt ma már valóban lehetetlen felelősséggel megállapítani. Azt viszont igen, hogy Egerben nem volt földrengés, s tornádó sem pusztított, így csak attól mehetett már gyermekkorában tönkre az épület, hogy eleve betegen született meg. Mert egy minden szempontból tisztességesen megvalósított beruházás tíz év alatt semmilyen körülmények között nem válhat használhatatlanná, életveszélyessé. Legfeljebb ha elemi csapás éri. De ilyenre az egriék a közelmúltból nem emlékeznek.

Koós József

lm amffis SSL, vasarniFtj