Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
r ÍJÜlí KOSSUTH A technika történetéből A MÉTER — UTCAI GÄZLÄMFA — HUMBOLT VISSZATÉR — AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE 180 éve, 1799. december 10-én hoztak törvényt Franciaországban, hogy június óta a párizsi levéltárban őrzött platina rúd hosszát, a Föld délkörének 40 milliomod részét fogadták el „méter” néven új hosszmértékegységként. 175 éve, 1804-ben szerelték fel az első utcai gázlámpákat Londonban. Ugyancsak a fenti évben tért vissza 1790-től tartó útjáról Alexander von Humboldt német természettudós, a Föld kutatásának egyik úttörője, aki Venezuelát, Kubát, Kolumbiát, Ecuadort, Közép-Amerikát és Mexikót utazta be. szerint felsorakoztatott elemek tulajdonságaiban bizonyos szakaszosság mutatkozik. Rendszere csak a korábban ismert 61 elemet tártál - mozta, de egyes helyeket üresen hagyott, mert az elemek hasonlósága szerint nyilvánvalónak tartotta, hogy még számos, ismeretlen elemnek kell lennie. Zsenialitására vall, hogy meg is tudta előre határozni ezen ismeretlen elemek főbb tulajdonságait a mellettük, alattuk és fölöttük levő elemekből interpellálva Rendszerét ma is felhasználják, azzal a csekély eltéréssel, hogy az elemeket atomsúlyuk periódusos rendszámuk sorrendjében írják fel. A vízszintes sorok (a periódusok) a legkülső elektronhéjon egy elektront tartalmazó alkáli fémekkel kezdődnek és az elektronok- tettet (nyolc elektron az atom legkülső elektronhéján) tartalmazó nemesgázokkal zárulnak. A, függőleges sorok pedig olyan elemeket tartal- moznak, amelyek kémiai sajátságai és legtöbb fizikai tulajdonsága nagymértékben egyezik. Ez a periódusos rendszerezés készítette elő az utat az atom szerkezetének megismeréséhez, és a fizika, és kémia legnagyobb jelentőségű felfedezése volt 110 évvel ezelőtt, 1869-ben fedezte fel Dmitrij Mengye- lejev (1834—1907) orosz kémikus a kémiai elemek periodikus törvényét ezeknek az atomsúlyuk sorrendjében oly módon való csoportosítását, hogy egy-egy csoportba hasonló fizikai és kémiai tulajdonságú anyagok kerüljenek. Mengyelejev arra jött rá, hogy a növekvő atomsúly Karakültenyésztés A Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiban él a híres karakül juh, amelynek fiatal bárányairól lenyúzott bundája szép rajzolatú, gyönyörű prémet ad. A bunda keresett cikk a nemzetközi prémpiacon. E tájakon hatalmas félsivatagi puszták váltakoznak sivatagokkal. A vidék gyenge talajain gyér sótűrő növényzet nő, amely tavasszal gyorsan sarjad. Ilyenkor a több százas nyájakban őrzött karakul juhok kondíciója feljavul, így kibírják — tartalékaikból — o rekkenő nyarat, majd a kemény telet. A fajta értékét az újszülött — egynapos — korban levágott bárányok prémminősége határozza meg. Valamikor arra is sor került, hogy a báránymagzatot négyhónapos korban kivették az anyjából, amikor a fedőszörök még csak selymes hullámokban rendeződtek; ezeket igen magas áron hozták forgalomba. A múlt században az- emelkedő prémárak eredményeként karakül kosokkal kezdték a közép-ázsiai területektől távolabb tenyésztett juhnyájakat is keresztezni, s gyorsan terjedt a tenyésztése a Kaukázustól északra és nyugatra elterülő síkságokon, sőt Dél-Oroszországban, Ukrajnában és Moldáviában is. Ma a Szovjetunión kívül Iránban, Indiában, Pakisztánban, Afganisztánban, Romániában, Afrika északi partvidékén, az arab, országokban és Dél-Afrikában tenyésztik nagyobb mennyiségben, de növekszik e juhok száma Mongóliában, Kínában, Angolában is. A leningrádi, New York-i, londoni, frankfurti és lipcsei árverésekre évente kb. 10 millió kifogástalan, fajtiszta minőségű, egynapos korban nyúzott prém kerül. Egy női bundához 15—20 bárányprém szükséges, a kikészített prémek ára 15—30 dollár között változik. Ma világszerte gondot jelent, miként, lehetne a karakültenyésztés jövedelmezőségét növelni. Elsősorban az éltetések sűrítésével igyekeznek nagyobb bárányszaporulathoz jutni. A legújabb lengyel gyártmányú mezőgazdasági repülőgép (MTI Külföldi Képszolgálat) A különféle rendeltetésű repülőgépek óriási családjának kissé mostohán kezelt „robotos” tagja a mezőgazda- sági repülőgép. A repülőgéppel végzett munkákat két alapműveletre lehet visszavezetni: a szemcsés, illetve porszerű anyagok szórására, valamint a folyadékszórásra vagy permetezésre. A repülőgépnek, mint mezőgazdasági munkaeszköznek fő előnye a gyorsasága, termelékenysége és gazdaságossága. Működése a talajtól független, tehát ún. tapo.sási kárt nem okoz. Víz félett, erdős és mocsaras területeken szinte pótolhatatlan. A szélesebb nyilvánosság előtt alig ismert, hogy milyen nehéz a mezőgazdasági pilóta munkája. Más járművel ellentétben a repülésben a lassú mozgás a legveszélyesebb. A mezőgazdasági gépekkel csak 05—100 kilométeres óránkénti sebességgel lehet repülni, és ami a veszélyt növeli, a repülési magasság legtöbbször csak 1,5— 4 méter. Pontosan tartania kell a vezetőnek az előírt kijelölt irányt, figyelnie kell a zavaró légáramlatokra, a felbukkanó akadályokra, fáikra, gémeskutakra, elektromos távvezetékekre, táv- írópóznákra stb. Természetesen egyidejűleg állandóan ellenőrizni kell a motor működését,. a tüzelő- és kenőanyag fogyását, a leszórt szemcse, illetve folyadéktartály ürülését. A szóróberendezést pontosan a kijelölt területsávban kell bekapcsolnia, de a talaj teljes bete- rítésénél a szél hatását is már lehetőleg előre’ számításba kell vennie. Rossz talajú, szükségkifutó-pályákon, me- csíkokon kell rövid, gyors, fel- és leszállásokat végeznie, napjában sokszor ismétlődően. A jó mezőgazdasági pilóta ért a mezőgazdasághoz, sőt néhány társtudományban. pl. a rovartanban is van némi jártassága. A mezőgazdasági repülőgépeknél olyan műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a rövid fel- és leszállási úthosz- szat az alkalmi, rossz talajú kifutópályán. Fontos követelmény, hogy a gép sárkánya, és főleg futóműve jól ellenálljon a napközben sokszor ismétlődő fel- és leszállásokból eredő igénybevételnek, ugyanakkor a szerkezeti részek könnyen ellenőrizhetők és javíthatók legyenek. A gép hajtóművének különösen munkabírónak és ellenállónak kell lennie, hiszen a talaj feletti repüléseknél a levegő a szokottnál erősebben szennyezett, a naponta sokszor végzett felszállás során ugyanakkor a motorból mindig -a maximális startteljesítményt kell kivenni. A permetlét, illetve szemcsés anyagot magába foglaló tartályt a pilóta- üléstől elkülönítik, sőt, újabban a tartály konténerrendszerű, tehát leszálláskor gyorsan cserélhető. Hol a termésnövelés határa? Programozott növényház Egy lengyelországi kutatólaboratóriumban a gabonatermesztés intenzívebbé tételével foglalkoznak. A búza és a rizs keresztezéséből született gabona magvából nyert liszt dagasztás közbeni viselkedését az itt látható készülékkel, a farinográffal vizsgálják. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A világgazdaság szakértőinek számításai szerint a mezőgazdasági termelés évi 4 százalékos növekedése tehetné a világ élelmezési helyzetét kiegyensúlyozottá, pontosabban nagyobb zavaroktól mentessé. Ez bizony nem csekély követelmény, tudva azt, hogy a föld mezőgazdasága — hosszú időre visszatekintve — évente még 3 százalék többlettermelést sem nyújt a világ népességének A sokszor tragikus méretű élelmiszerhiány különösen a fejlődő országokban észlelhető, de esetenként még a tehetősebb' ipari országok élelmezésében is keletkeznek átmeneti zavarok. Az elmaradott mezőgazdaságú országokban már sok évvel ezelőtt meghirdették a ..zöld forradalmat”. Ennek lényege a nagy termőképességű, új gabonafajták gyors elterjesztésében állt volna. A törekvés elesnie látványos sikereket hozott, az új gabonafajtákkal bevetett területek növekedtek, a hozamok emelkedtek, általában valamelyest mérséklődött az élelmiszerhiány. 1970 után azonban a „zöld forradalom” lendülete megtört, s ma ott tartunk, hogy meglehetősen reménytelennek látszik a mezőgazdasági termelés évi 4 százalékos növelésének biztosítása. Pedig az élelmiszertermelés biológiai lehetőségei még közel sincsenek kihasználva. A tudósok azt vallják, hogv a hektáronkénti százmázsás búzatermés nem illúzió a jelenlegi 50—80 mázsa helvett. A kukoricatermesztés fejlesztésében még ennél is nagyobb lehetőségek vannak, megháromszorozható lenne a terméseredmény, ha hektáronként. sikerülne 200 má 7S9S átlagot élérni, ami a szakemberek szerint ééiyál- talán nem elképzelhetetlen. A Szimáni Egyetem (Japán) mezőgazdasági kísérleti állomásán olyan — teljesen gépesített — növényházat építettek, amelyben a munkákat programozott automata irányítja. A ház egy 800 négyzetméter alapterületű főépületből és egy hozzáépített kétemeletes, 600 négyzetméteres segédépületből áll. Az utóbbiban van a vezérlőközpont az elektronikus adatfeldolgozó berendezéssel, a hűtő- és a raktárhelyiségekkel, valamint a fűtő- és hűtőberendezésekkel. A növényház építési költségei elérték a 200 millió yent. Az elektronikus adatfeldolgozó berendezés segítségével történik a természetes fény erősségének, a hőmérsékletnek és a levegő páratartalmának a mérése a házban, valamint a szélsebesség, a szélirány, és a csapadék- mennyiség mérése a házon kívül. A vezérlőközpont a programja szerint ezeknek az adatoknak megfelelően szabályozza a fényerősséget, az esőztető berendezéseket és a szellőztetést, az utóbbit az üvegház ablakainak a részleges kinyitásával. Ha például a szélsebesség másodpercenként 4 méter, akkor mind a 140 oldalablak félig nyitva van, és ha a szélsebesség másodpercenként 6 méterre nő, teljesen becsukódnak. A mért értékeket a vezérlőasztal tv-képernyői is mutatják, így a kezelő bármikor ellenőrizheti a program teljes végrehajtását. A talajmegmunkálást, az esőz- tetést a trágyázást, a permetezést, stb. végző munkagépeket egy percenként 33 méteres sebességgel mozgó híddarura kapcsolták. A daru is programozott, a rákapcsolt gépekkel automatikusan végzi a különböző munkafolyamatokat. Télen a t<*b alatt elhelyezett légfűtök biztosítják a kellő hőmérsékletet. A világgazdaság szakértőinek számítása szerint a mező- gazdasági termelés évi 4 százalékos növekedése tehetné a világ élelmezési helyezetét kiegyensúlyozottá, pontosabban nagyobb zavaroktól mentessé. Dehát vannak-e még tartalékok? összeállításunkban a mezőgazdaság néhány érdekességével igyekszünk választ adni erre is. MAI műsorok: 8.27 Népdalcsokor. 9.00 Barokk versenyművek. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Pai- siello: Az úrhatnám szolgáló. 11.24 Mit ér egy fehérpénz? 11.40 A menedék. 12.35 Baránszky-Jób László: Élmény és gondolat. 12.45 Zenemúzeum. 14.16 Mindenki könyvtára. 14.46 Nóták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Hans Eisler-kórusok. 16.19 Bécsi klasszikus kamarazene. 17.07 Operaáriák. 17.45 Népzenekedvelőknek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.40 Szimfonikus zene. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Operaötösök. 22.55 Bölöni Farkas Sándor „sóhajtásai”. 23.10 A Juilliard-vonósnégyes lemezeiből. PETŐFI 8.45 Slágermúzeum. 9.40 Akkor senki nem emelt ki- fogásit ... 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a pécsi stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Malomnóta. 14.00 Kettőtől fél ötig ... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Hét végi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00 Egy óra dzsessz. 23.15 Szimfonikus könnyűzene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Szakkörök nőknek... A városi és községi művelődési házak egyre több olyan szakkört hoznak létre, ahová a dolgozó nők munkaidő után is szívesen elmennek. A klubokban és a különböző szakköri foglalkozásokon hasznos tanácsokat kapnak a gyermekneveléshez, a főzéshez és a divatossá vált kézimunkázáshoz. Szerkesztő-riporter: Jakab Mária — Filmzene — A munkahely és a légkör ... Önodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Az orvosszakszervezet a megyei kórház munkásvédelmi helyzetet tárgyalja — Ülésezett Eger város Tanácsának végrehajtó bizottsága — Lap- és műsorelőzetes... TEJ 8.30 Tévétorna 8.35 Iskolatévé. 15.30 Iskolatévé (ism.) 16.50 Alice Babs műsora. 17.45 A negyedik dimenzió. 18.15 Perpetuum mobile. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.50 Monitor. 22.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 16.50 En francais. 17.05 Orosz nyelv. 17.25 Jégkorong-világbajnokság. 19.50 Kamerával hetedhét országon át. 20.00 Dosztojevszkij: Szegény emberek. 21.00 Tv-híradó 2. 22.50 Szemle. Mwsäafö 1979, aunhs UL» oswiactok Új mezőgazdasági
