Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-09 / 57. szám
Hoayan horgásszunk? Hegkezdődött a vetés Gazdaságaink felkészültek a tavaszi munkákra Mintegy 400 mezőgazdasági erő- és munkagép folyamatos karbantartásáról gondoskodnak a hatvani Lenin Termelő- szövetkezet kerckharaszti gépműhelyében. A szerelőcsarnokban befejezték a tavaszi nagyjavítást. Képünk Juhász László és Viczián István szerelőt örökítette meg az IHC- tárcsa beállítása közben. (Fotó: Szabó Sándor) Ne tessék hinni, hogy csak a horgászatról lesz most szó. Töredelmesen bevallom, az csak ürügy. Mármint a horgászat. Bár az ötletet az a kis, nem is tanulság nélkül való történetecske adta, amit a Gagarin erőmű igazgatójától hallottam nem is olyan régen. Arról van ezó, hogy a tő partján ott horgásznak egymás mellett a japánok és a magyarok. Valahogy így hozta a véletlen. Érdemes azt is megjegyeznünk, hogy a magyar horgászoknak is éppen olyan felszerelésük van, iránt a japánoknak. Valahogy az a hír terjedt el, hogy a világon a legjobb horgászfelszereléseket a japánok gyártják. Tekintettel arra, hogy a magyar horgászatnak nagyon fontos feladatokat kell végrehajtania, nem sajnálták az illetékes szervek a kemény valutát a szükséges japán horgászfelszerelésekre. Mindent megvásároltak, ami a jó horgászáshoz kell, került, amibe került, de a népgazdasági érdekek, ugye.,. Ezért lehetett a magyaroknak is mindenben olyan felszerelésük, mint a japánoknak. Valahogy úgy adódott, hogy még időben is egyszerre kezdték el a horgászatot a magyarok és a japánok. Csak az eredménynyel volt baj. Alig telt el két óra a horgászattal, a japánoknak már csodálatos pontyok, harcsák vergődtek a kosarukban, míg a magyarok kosarában csak egyetlen nyeszlett keszeg és egy semmit érő dévér szégyenkezett. Kezdték nagyon rühellni magukat. A magyar horgászok jeles erényekkel ékes vezetője végül elhatározta, ő csak megkérdi a japánoktól, mi az ő titkuk. — A mi titkunk? — kérdezte vissza álmélkodva a japán horgászok egyike, miközben megint leszedett egy ötkilós pontyot a horgáról és az újabb csalit is ráhúzta a Amikor ezt a címet leírtam, töprengeni kezdtem azon, nem tűnik-e nagyképűségnek azt állítani, hogy szűkebb hazánknak is van k ü 1 ü g y e. Ha azonban alaposabban végignézzük, s egy képzeletbeli mérleg serpenyőjébe helyezzük külföldi kapcsolataink eredményeit — például a testvérvárosi együttműködés tapasztalatait —ii bizonyára másként hangzik majd a cím. Mit takar hát a kifejezés: külügyi mérlegünk?! Mindenekelőtt azokat a hivatalos és baráti látogatásokat, delegációcseréket, amelyekre az előző években létrejött, illetve megerősödött kölcsönös, testvéri kapcsolatok teremtettek lehetőséget. Az élet különböző területein dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek ' tapasztalatcseréje, az egyes kutatási részterületek eredményeinek közös elemzése és fel- használása, a baráti és távoli népek mindennapjainak megismerése — osztozás a gondokban és az örömökben — mindkét oldalon pénzben ki nem fejezhető, felbecsülhetetlen értéket jelent. S mindez, mint csepp a tengerben, egy része az ország külügyi tevékenységének. Gy ermekkézzel írt levelek A legutóbbi békekongresz- szus egyik felszólaló küldötte fogalmazott így: „Az ember olthatatlan békevágya egy gyermekkézzel írt, egyszerű levélkéből is kiesenhelyére. — Te, drága magyar barátunk, a mi titkunkra vagy kíváncsi? Nem értelek. Miből gondolod, hogy nekünk valami titkolniva- lónk lenne? Itt vagyunk mellettetek. Pontosan láthattátok, mint csinálunk. Mi is ugyanazzal a felszereléssel horgászunk, mint ti. Ugyanazzal a csalival is. — Igaz, igaz — bólogatott a magyar horgászok bölcs vezetője. — Csakhát — sóhajtott egy halkat a japán horgász, miközben a keze egy pillanatra sem pihent meg —, amikor ti bedobtátok a horgot a vízbe és kihúztátok hal nélkül, akkor te, tisztelt horgászvezető, azonnal kiadtad az utasítást: emberek, a botokat letenni, mindenki jöjjön ide. így volt? Ugye! Szépén leültetek, elővettétek a termoszokat, kitöltöttétek a kávékat és elnökséget is választottatok. Aztán megszavaztátok a napirendet, a jegyzőkönyv vezetőjének személyét, majd abban is megegyeztetek, kik hitelesítsék a jegyzőkönyvet. így volt? így. Aztán elkezdődött a tanácskozás. Meghallgattátok a félórás előterjesztést, aztán kérdéseket tettetek fel, amiket megválaszoltatok, aztán megnyitottátok a vitát. Folytassam? Mi ezalatt egy szót sem szóltunk, csak horgásztunk. És mindent hallottunk, amit ti mondtatok. Látod, miközben te most engem faggatsz, és én udvariasan válaszolok, közben állandóan dolgozom. Amikor üresen húzom ki a horgot, akkor nem hívom össze a társaim, hogy megvitassuk, mi lehet az oka annak, hogy a hal nem kapott a csalimra. Nemy szólok senkinek, hanem újból a vízbe dobom a horgot. Eny- nyi az egész, kedves, bölcs magyar barátom. Bizony, kedves magyar barátom, ennyi az egész. Vagyis: ha horgászni kell, akkor nincs helye a tanácskozásnak. Mert azt mondják a bölcsek, hogy hangos szóval, hosszas értekezletekkel nem lehet halat fogni. dűlhet...” Nem volt nehéz követni a gondolatsort: nemzetközi kapcsolataink apró diplomatái szűkebb hazánkban is azok a gyermekek, akik a nyiladozó nyelvtudásuktól, éledő közlési vágyuktól, mindenre kiterjedő érdeklődésüktől sarkallva levelet írnak egy szovjet, bolgár, német, csehszlovák, vagy francia pajtásuknak. Vagy: akik a nemzetközi úttörőtáborokban ismerkednek a távoli országokból jött társaik életével, szokásaivaL A különböző barátságfesztiválokon, a VIT-en járt Heves megyei fiatalok folytatták az elmúlt évben is ezt a „diplomáciai” tevékenységet. De itthon sem tétlenkedtünk: az egri, a gyöngyösi nemzetközi építőtáborok lehetőséget nyújtottak a fiataloknak arra, hogy ismerkedjenek egymással, s bővítsék, erősítsék a baráti szálakat, s sokszor vitázv^ érvelve álljanak ki közös ügyünk mellett. Külön is szót érdemel az a munka, amely a külügyi mérlegünk megvonásakor jelentős súly- lyal esik latba: az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, illetve a vietnami Vinh pedagógiai főiskolája között kialakult és azóta is gyümölcsöző kapcsolat. Ennek révén szép számú, jól képzett általános iskolai tanárt adott a megye a távoli országnak. De nem elhanyagolható a csuvasiai Jakovlcv•, illetve a csehszlovákiai Banska Byst,rica-i, valamint az angliai exeteri főiskolával létesített kapcsolat sem: a hallgatók és az oktatók tanulmányútjai egyben leheMárpedig horgászni úgy kell, hogy minél több hal akadjon a horogra. Különben az elpocsékolt időnek semmi haszna nem lesz. Az idő pedig még a pénznél is sokkal értékesebb, mert a pénzt még utólag is meg lehet szerezni, de azt a percet, amelyik elmúlt, utólag már soha nem lehet visszahozni. Ezt is a bölcsek mondják. Azon a bizonyos beszélgetésen még azt is mondta a Gagarin erőmű igazgatója, hogy neki évente körülbelül kétszázötven tanácskozáson kellene részt vennie. Ennyi esetben hívják és el is várják. Tudjuk, egy valamirevaló tanácskozás legalább fél napig tart. Az utazás oda és vissza, szintén kitesz nagyjából egy fél napot. Ha minden tanácskozásra elmenne az erőmű igazgatója, mikor tudna a saját vállalatánál dolgozni? Egyáltalán: dolgozni, hiszen a tanácskozások egy része a saját vállalatánál zajlik le — gyakran nélküle. Még egy példát elmondott. Korábbi munkahelyén történt meg, hogy az óvodásoknak csináltak a szocialista brigádok egy szépen felszerelt játszóudvart. Persze, ezt ünnepélyes keretek között kellett felavatni. A meghívó az igazgatónak is szólt. Amikor a legkisebbek ügye került legközelebb a tanácsi vb elé, az óvoda vezetője ott felpanaszolta, hogy az igazgató még arra sem méltatta őket, hogy a játszóudvar ünnepélyes átadásánál jelen legyen. Hiába küldtek neki személyre szóló meghívót. Folytassuk ? Minek? Ha még most sem derült ki, hogy mi hogyan horgászunk, és még csodálkozunk is azon, hogy mások kosarában mennyi hal ficánkol, akkor egy szót is kár volt mondani. Igaz is, jobb lenne, ha horgásznánk. tőségek a barátság hídjának építésére is. Tánc és bábjáték Megyénk nemzetközi kapcsolatainak szélesítésében nagy szerepet vállaltak szűkebb hazánk művészeti együttesei, csoportjai is. A külföldi vendégszerepléseken sikert aratott egri Harlekin Bábegyüttes, az építők kórusa, a szimfonikus zenekar, vagy a gyöngyösi Vidróczki Táncegyüttes újabb és újabb híveket szerzett az idegen- forgalmáról, vendégszeretetéről, s a különféle kulturális rendezvényeiről ismert megyének, megyeszékhelynek. A füzesabonyi Tinódi Kamarakórus, vagy a finnországi Poriban sikerrel szerepelt építők kórusának műsora után felhangzó taps nemcsak a látott-hallott produkciónak szólt, hanem az egyre szorosabbá váló baráti kapcsolatok hídverőinek is. Azoknak, akik a kultúra terén rakják le a barátság hídjának alappilléreit. Hogy mennyire van értelme ennek a munkának, mi sem bizonyítja ékesebben, mint a közelmúltban Egerben, járt dán miniszterelnök kérése: szeretne megismerkedni az itt-tartózkodása szűkre szabott óráiban a megye művészeti éleiével, népművészetével, mert sok szépet és jót hallott már róla. S ez már elismerés... ! Mint ahogy elismeréssel szóltak megyénk „munkásdiplomatáiról”, azokról a fiatalokról, akik három esztendőn át beoeüleUel álltak Március eleje mindenütt a tavaszvárás jegyében telik. A(z elmúlt napokban a változékony időjárást enyhébb időszak követte, a hőmérő napközben tíz-tizenegy fokos felmelegedést is jelzett. Mindez már a határba csalja a közös gazdaságok tagjait. Megkezdődött tehát a tavaszi munkák sorozata. Megjelentek az első gépek a földeken és ahol már kellően szikkadt a talaj, ott meg is kezdték a vetést. Heves megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben a január eleji kemény fagyok miatt néhány napos késéssel fejezték be az őszi mélyszántást. A földek így is jól előkészítve várják a vetőgépeket. A határ, főleg a lazább szerkezetű hevesi homokháton, Hort és Hatvan környékén, valamint a Tárná mentén népesült be először, ahol több helyen vetik a borsót. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nyert tájékoztatás szerint szövetkezeteink az helyt a szovjetunióbeli Uszty Ilimszk-i cellulózipari kombinát építkezésénél, vagy azokról a kombájnosokról, akik gépeikkel éjt nappallá téve dolgoztak a szomszédos Szlovákia rimaszombati járásának községeiben, Hrnciarske, Vgelinge, vagy Zalüzany határában a betakarítás idején. Csuvasiától — Svédországig A megye baráti kapcsolatai a szovjetuniobeli Csuvas ASZSZK-val tíz esztendeje alakultak ki. Nem sokkal később — immár hét esztendeje — baráti szálak fonódtak a bulgáriai Targoviste megyével is. A kialakult párt- és tanácsi kapcsolatok, majd a testvérvárosi együttműködés után nyílt lehetőség e barátság, testvéri együttműködés elmélyítésére. Az elmúlt években járt ilyen „kapcsolatteremtő” úton a KISZ, a szakszervezetek, a TIT, a Hazafias Népfront delegációja, de számos más példa is akad annak példá- zására, hogy egyre szélesedik a baráti országok közötti kapcsolat. A Heves megyei sportblók vendégszereplései, vagy az eszperan- tisták szélesedő levelezési mozgalmai — mind-mind ezt a célt szolgálják. Hasznos és rendkívül elmélyült kapcsolatokat alakítottak ki a megye üzemei, intézményei is. Az egri Fi- nomszerelvénygyár például a Csebokszári Aggregátgyárral, a várnai Manométergyárral, vagy a eeehaalovakiai Kőidén 800 hektárral több borsót vetnek, mint tavaly. A következő napokban ebből háromezer hektáron kerülnek földbe a magvak. Tavaszi árpát nyolcezer, kukoricát pedig megközelítőleg 2J. ezer hektáron vetnek gazdaságaink. Erőteljesen növelték az idén a napraforgó termőterületét szövetkezeteink, ami csaknem nyolcezer hektár. Ezt főleg e növény gazdaságosságával és jövedelmezőségével magyarázzák. A tavalyinál több lesz a silókukorica is mintegy száz hektárral, ami a nagyszámú állatállomány takarmányozását segíti majd elő. Megyeszerte az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben befejeződött a téli gépjavítás. Az erő- és munkagépek tehát startra készen várják a folyamatos munkavégzést. Nem volt nagyobb fennakadás az alkatrészellátással sem, így a gépjavítást időben elvégezték. Folyamatos a tavaszi vetőmagszállítás is. Ezek nagy vosmalt Filakovo üzemmel tart rendszeres kapcsolatot. A detki termelőszövetkezet tagjai a targovistei Dimiter Danov Tsz, az egerszólátiak pedig a vietnami Do-Sun Couqy Állami Gazdaság kollektívájával alakítottak ki baráti szálakat. A megye testvérvárosi, baráti kapcsolatai, együttműködési szerződései természetesen nemcsak a szovjetunióbeli, vagy a bulgáriai területekre korlátozódnak. A különböző megyei intézményeknek, iskoláknak, üzemeknek szoros kapcsolataik vannak csehszlovákiai, jugoszláviai, lengyelországi és NDK-beli partnerekkel. Egernek Finnországban (Pori), Gyöngyösnek Dániában (Ringstad) vannak még baráti városi kapcsolatai. De további kapcsolatokról is szót ejthetünk: ha zászlót tűznénk a térképre, Európa területén szinte minden ország fővárosa mellé jutna egy-egy apró lobogó. Ausztriába, Angliába, Franciaországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Svájcba és Svédországba jutnak el megyénk képviselői, kultúránk, életünk hírei. S ez már komoly munkát jelent szűkebb hazánk külügyi „szolgálatában”. .. Nem a delegációk száma a döntő Külügyi mérlegünk megvonásakor sohasem az oda- vissza utazó delegációk száma volt és lesz döntő, hanem az, hogy a tapasztalat- cserék alkalmával piit kapunk a barátainktól, a távoli népek képviselőitől, a környező országok szakembereitől. S természetesen az, hogy mi mennyit adunk, adhatunk nekik a megyénkben tartózkodásuk idején. Szilvás István része zsákokban már az üzemekben van. Amint Van j Imre, a Vetőmag Vállal; t Észak-magyarországi Központjának főmérnöke elmondta, eddig 155 vagon a- vaszi árpát, 15 vagon kukoricát, 420 mázsa lucernát, 520 mázsa vörösherét, 460 mázsa borsót szállítottak el a nagyüzemek. Továbbra is nagy a kereslet a lencse- vetőmagból, melyből a vállalat nagyobb mennyiséget bocsát a gazdaságok rendelkezésére. Ezúton is kérik a nagyüzemeket, hogy pótmegrendeléseiket mihamarább juttassák el a vállalathoz, mert csak így tudják biztosítani a még szükséges vetőmagvakat. Örvendetes az a hír is, hogy elegendő mennyiségű, korai érésű és rövid tenyészidejű hibrid kukoricamag áll az üzemek rendelkezésére, így ennek szállításával sem lesz fennakadás. Heves megye nagyüzemei a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz 230 millió forint értékű ipari eredetű anyagot vásároltak, — hallottuk Bán- fi Sándortól, a Heves megyei AGROKER Vállalat igazgatóhelyettesétől. Műtrágyából január óta folyamatos a szállítás. Nem volt hiánycikk a fejtrágyának használt nitrogén sem, de jut elegendő foszforból és káliumból is. Folyékony műtrágyából eddig 777 mázsát adtak el. Biztosítottak a tavaszi növényvédő szerek is, noha főleg néhány tőkés importból származó készítményből kevesebb van, mint tavaly ilyenkor. Ezt hazai, illetve a KGST-országokban gyártott szerekkel igyekeznek pótolni. Közös gazdaságaink mintegy 70 millió forint értékű új erő- és munkagépeket vásároltak az esztendő eddig eltelt részében. Újdonságként megjelent a K—701-es, nagy teljesítményű, univerzális szovjet traktor, de emellett továbbra is árulnak Rába 180 és Rába—Steiger hazai gyártmányú traktorokat is. Az elmúlt hetekben főleg ekékből, tárcsákból, boronákból, valamint vetőgépekből vásároltak nagyüzemeink. A felkészülés tehát lezárult és minden lehetőság megvan arra, hogy zavartalanul megkezdjék a tavaszi munkák sorozatát gazdaságaink. Remélhetőleg ez a terméseredményekben is megmutatkozik majd. (m. k.) Környezetvédelem a mezőgazdaságban A mezőgazdaság állami üzemeiben és a téeszek ben is a szakszervezeti bizottságok és aktivisták gazdád a természetvédelemnek. A MEDOSZ-ban elhatározták, hogy a szakszervezet az eddiginél nagyobb segítséget ad a nagyüzemi gazdáiknak a természet fokozottabb védelméhez. Az egészségre ártalmas környezeti hatások csökkentésére a MEDOSZ elhatározta, hogy a szakszervezeti munkában megfelelő rangot és nagyobb helyet kap a tudatos környezetvédelem. Többet adnak a környezetvédelemmel foglalkozók anyagi és erkölcsi megbecsülésére. A szákszervezeti tanfolyamokon és az üzemi szakszervezeti oktatásiban ezentúl ismertetik a legfinomabb szakmai tennivalóikat. Szorgalmazzák a munfcavenseny-mozgalom keretében is a környezetvédelmi újításokat, vállalkozásokat, az egyéni és kollektív kezdeményezéseiket. A szak- szervezet javasolja, hogy a kiváló vállalat cím pályázatok elbírálásánál legyenek az eddiginél nagyobb tekintettel a környezetvédelemmel kapcsolatos üzemi ered« mén vek re. arra. hegy a gazdaságokban mit tettek az óvó rendszabályok betartásáért. illetve az új módszerek bevezetéséért G, Molnár Ferenc Külügyi mérlegünk
