Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . M/PJiuLrnn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 55. szám Carter tekintélyét tette kockára Zbigniew Brzezinski, Car­ter amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója és Alfred Atherton az elnök különleges megbízatású kö­zel-keleti utazó nagyköveté kedden délután Kairóba ér­kezett. Brezinski és Ather­ton feladata, hogy Szadat egyiptomi elnöknek átnyújt­sák Carter újabb javaslatait, amelyeket a holtpontra ju­tott egyiptomi—izraeli tár­gyalások felelevenítésére va­sárnap terjesztett Begin iz­raeli kormányfő elé és a jeruzsálemi kabinet hétfőn jóváhagyott. Az amerikai diplomaták­kal együtt érkezett az egyip­tomi fővárosba Carter kül­döttségének 65 tagú bizton­sági és protokollszemély- zetből álló első csapata, hogy előkészítse Carter látogatá­sát. Carter közel-keleti látoga­tásának bejelentése élénk visszhangot váltott ki az arab világban. Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter — aki az Arab Ligának a je­meni kérdés vitájára rende­zett rendkívüli tanácsülésén vett részt — Kuvaitban tett nyilatkozatában kijelentette, összefüggés van a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság ellen intézett észak­jemeni támadás és Carter- nak azon törekvése között, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültesse Szadat egyiptomi el­nököt és Begin izraeli mi­niszterelnököt. A jemeni konf­liktust a libanoni polgárhá­borúhoz hasonlítva hangsú­lyozta, hogy az Arábiai-fél- szigeten kirobbantott feszült­ség ugyanúgy lepelként szol­gál,' mint ahogy a libanoni háborút is az 1975-ös sinai' csapatszétválasztási egyez­mény elleplezésére használ­ták fel. ARA: 1,20 FORINT 1979. március 7., szerda Budapestre várjuk az SZKP KB főtitkárát Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója Moszkvában Kedden a Kremlben talál­kozóra került sor Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke között. Kádár János, az SZKP KB meghívására érkezett baráti látogatásra a Szovjetunióba. A megbeszélés során Ká­dár János és Leonyid Brezs­nyev megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a sokoldalú magyar—szovjet együttmű­ködés sikeresen fejlődik. Ehhez meghatározó módon járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros együttmű­ködése. A központi bizottsá­gok széles körű tapasztalat- cseréje, állandó kapcsolata, a rendszeres legmagasabb szintű találkozók mindkét párt tevékenységét gazda­gítják és elősegítik azt, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió előtt álló feladatokat összehangoltan és mindkét fél számára elő­nyösen oldják meg. A találkozón áttekintették a magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatok fejleszté­sének távlati kérdéseit. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a kooperáció és a ter­melési szakosítás folyama­tának további elmélyítése a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a hosszú távú együttműködési célprogra­mok megvalósítása a KGST keretében szilárd alapot nyújt Magyarország és a Szovjetunió további gazda­sági fellendüléséhez, az egész • szocialista közösség Forradalmi ifjúsági napok Koszorúzás Kápolnán — Nagygyűlés az egri körcsarnokban — Dalfeszti­vál, diáknapok, sportrendezvények megyeszerte Az idei forradalmi ifjúsá­gi napok programja az elő­ző évekhez hasonlóan most is történelmünk jelentős év­fordulóihoz kapcsolódik. Eb­ben az évben a Tanácsköz­társaság kiiikiálitásának és a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója jegyében ké­szült el a program, amelyet a KISZ Heves megyei Bi­zottsága a tanácsokkal, a népfronttal és a szakszer­vezettel együttműködve ál­lított össze. A forradalmi ifjúsági napok alatt a fiata­loknak lehetőségük, nyílik — a történelmi tapasztala­tok levonásával — az őket foglalkoztató mai társadal­mi kérdések megvitatására, hiszen az ifjúságii napok egyik célja a közéletiségre nevelés, illetve a KISZ-en kívüli fiatalok bevonása a programokba. Az idén a forradalmi ifjú­sági napok alatt kerül sor az ifjúsági filmnapok ren­dezvénysorozatára. A bemu­tatandó filmek, az alkotók­kal való találkozások ugyan­csak a vitakészség fejlesz­tésére szolgálnak. Ä megyei, járási és városi rendezvé­nyek szinte minden esetben évfordulókhoz kötődnek, így március 14-én Gyöngyö­sön lesz az országos diák­napok „főpróbája”: a Mát­ra Művelődési Központban rendezik meg az idei me­gyei diáknapok megnyitóját. Március 15-én Kápolnán az 1848-as emlékmű koszorú­zásával, s az egész napos sport- és kulturális rendez­vénnyel kezdetét veszi a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. Március 13-án Hatvanban az Ifjú Gárda-parancsnokok tanács­koznak, 20—21-én pedig tudományos-technikai szem­lére kerül majd sor. Már­cius 20—25 között a megyei sajtóhéten újságírókkal és diákújságírókfcal találkozhat­nak, vitatkozhatnak az ér­deklődők. A két 60. évfor­duló megünneplésére már­cius 25-én az egri városi körcsarnokban kerül sor. Kórus- és politikai dalfesz­tivál, sportverseny és poli­tikai nagygyűlés résztvevői lehetnek itt a fiatalok. Április 4-én Göngyösön rendeznek fesztivált, ahol a korábban meghirdetett for- gatókönyvíró-pályázat díj­nyertesei adják elő műso­rukat. * A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényei között szerepei az egri városi KISZ-bizottság és a városi szakmaközi bizottság által szervezett kispályás Labda­rúgóverseny. A bajnokságon lehetőséget adnak a 30 év­nél fiatalabb vállalati, in­tézményi fiataloknak az Edzett ifjúságért mozgalom­ban való részvételre. A ver­senyekre március 10-tői szombatom délutánomként kerül sor a FSmomsaerel- vénygyár lakótelepén levő ESE kézilabdapályáján. Az első helyezést elért férfi- és női csapatok elnyerik az ifjúsági napok vándorserle­gét, amelyet egy évig bir- tokolhatniak. A helyezettek sporteszközöket, sportfelsze­gazdasági teljesítőképességé­nek növeléséhez. Kádár János és leonyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió a szocialista kö­zösség többi országával és minden más olyan erővel együtt, amely felelősséget érez a jelen helyzetben, a világ politikai légkörének megjavítására törekszik. A hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalá­sok sikeres befejezése meg­felelne ennek a célnak. A Varsói Szerződés Szer­vezete Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai nyilatkozatában megjelölt program arra irá­nyul,. hogy elmélyítsék az enyhülést, fordulatot érje­nek el a leszerelés terén. Nagy fontosságú az is, hogy megvalósítsák mindazokat az új kezdeményezéseket, amelyek e program valóra váltását szolgálják, kösse­nek megállapodást az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet résztvevői arról, hogy egyikük sem al­kalmaz a másik ellen első­ként nukleáris vagy hagyo­mányos fegyvereket, állapod­janak meg a bizalmat erő­sítő új intézkedésekről. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott esz­mecsere során Kádár János és Leonyid Brezsnyev külö­nösen nagy figyelmet szen­telt a délkelet-ázsiai hely­zetnek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozot­tan elítéli Kína agresszióját a Vietnami Szocialista Köz­társaság ellen és internacio­nalista kötelességének tekin­ti, hogy hatékonyan nyilvá­nítsa ki Vietnam iránti szo­lidaritását. Vietnam, függet­lenségéért harcolva egyúttal a béke és a biztonság meg­szilárdításáért küzd, azért harcol, hogy a népek érvé­nyesíthessék útjuk önálló megválasztásának jogát. Ezért a vietnami nép segí­tése a békéért, a szabadsá­gért, az igazságért harcoló minden erő közös feladata. Peking most azt közli, hogy megkezdi a VSZK területére behatolt kínai csapatok visz­(Folytatás a 2. oldalon) Tudományos ülésszak a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából 4 — 'A Tanácsköztársaság a magyar nép XX. századi történelmi fejlődésének e fejlődés fő irányát jelző első nagyszerű felvillanása volt. Az akkor felvetődött és rész­ben megfogalmazódott kér­dések rövid, átmeneti időre feledésre ítéltettek. Negyed­századdal később merültek fel újra, jelenünk ad a maga gyakorlatával is választ e kérdésekre. Jelenünk, ame­lyen szabadon ünnepelhet­jük a nagy előfutár emlé­két, jelenünk, amely megte­remtette e történelmi ese­mény tudományos vizsgálatá­nak lehetőségét is — mon­dotta Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke a Tanácsköztársaság 60. év­fordulója alkalmából kedden, az Akadémián kezdődött kétnapos tudományos ülés­szak megnyitóján. A nyitó plenáris ülésen megjelent Kornidesz• Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője, több minisztérium ve­zető képviselője. A tanács­kozáson ott voltak a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, az NDK, a román és a szovjet tudományos akadémiák képviselői, vala­mint az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak és a görögországi mar­xista kutatások központjá­nak küldöttei. A megnyitót követően Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté­nek igazgatója „A Tanács- köztársaság a magyar törté­nelemben” címmel megtartott előadásában elemezte az 1919-es proletárforradalom hatását a magyar történe­lemre. — A Tanácsköztár­saság létrejöttének körülmé­nyeivel, szocialista gyakorla­tával — mondotta — sikerei- és kudarcaival mindmáig ta­nulmányozásra és tanulsá­gokra érdemes elméleti és tapasztalati anyagot nyúj­tott a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalomnak. Ily módon tanulságai nem­csak a honi, hanem a nem­zetközi forradalmi munkás­mozgalom politikai és elmé­leti tárházába is beépültek — mutatott rá. Ezt követően Nyikolaj Kuzmin, a Szovjetunió Tár­sadalomtudományi Akadé­miájának rektora emelkedett szólásra, s elemezte a ma­gyar forradalom tapasztala­tait és hatását a nemzetközi forradalmi folyamatra. Egye­bek között hangsúlyozta: o Tanácsköztársaság egész tevékenységében a konkret történelmi feltételekből in­dult ki, alkotó módon hasz­nosítva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ta­pasztalatait. A magyar pro­letárforradalom győzelme nagy nemzetközi jelentőségű volt: megmutatta, hogy az oroszországi októberi forra­dalom nem orosz, I—inem nemzetközi jelenség, s a munkásosztály a világ forra­dalmi mozgalmának vezető ereje. A jubileumi tudományos ülésszak szerdán szekcióülé­sekkel folytatódik, majd zá­ró plenáris üléssel ér véget.' Közös céiunk: a béke Szovjet-magyar barátsági nagygyűlés az egri KAEV-ben Iván VaszIIjevics Szalimon a nagygyűlés szónoka Az idei barátsági napok alkalmából kedden Egerbe látogatott Iván Vasziljevics Szalimon, a Szovjet—Magyar Baráti Társaságok Szövetsé­gének magyarországi képvi­selője. A megyeszékhelyen — a Hazafias Népfront Egri A résztvevők rgy csoportja (Fotó: Tóth Gizella) városi Bizottságának helyi­ségében — dr. Varjú Vilmos alelnök és Veres István tit­kár fogadta, majd tájékoz­tatta a városban működő népfrontbizottságok béke­mozgalmi munkájáról. Ezt követően az SZMBT képvi­selője barátsági nagygyűlé­sen vett részt a KAEV 10. számú, egri gyárában. A délutáni munkásgyűlés résztvevőit — köztük az el­nökségben helyet foglaló városi népfrontvezetőket, il­letve a gyár képviselőit — Merczel József párttitkár köszöntötte, majd átadta a szót I. V. Szalimonnak, a munkásgyűlés szónokának, aki egyebek között szólt a két nép kapcsolatáról, egy­re mélyülő barátságáról. Em­lítést tett arról a közös mun­káról is, amellyel a szovjet és a magyar népet képviselő baráti társaságok szorosabb­ra kívánják fonni a már meglevő testvéri kapcsolat szálait. Ezt követően arról a békeharcról beszélt a szó­nok, amely mindkét ország népének feladata és minden­napi tevékenysége. A KAEV-ben rendezett barátsági nagygyűlés részt­vevői ezután tiltakozó táv­iratot küldtek a Vietnam el­len katonai agressziót elkö-; vető Kína budapesti nagykö-j vétségére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom