Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
Villamossági cikkek Hatvanból A hatvani városi tanács Bajcsy-Zsilinszky úton levő szociális foglalkoztató üzeme mintegy 50 csökkent munka- képességű helybelinek biztosit munkalehetőséget. A szentesi Kontakta-gyárral nemrég kötött szerződés alapján csaknem kétmillió darab lámpafoglalatot állítanak majd elő. Képünkön Madarász István és Kormos Gézáné, a foglalatok szerelése közben. (Fotó: Szabó Sándor) Közös kenyéren F Falugyűlés, ami nem panaszkodással, nem a gondok felsorakoztatásával kezdődik. Heréden vagyunk, a Zsúfolásig megtelt művelődési otthonban, ahol Temesvári József tanácselnök egy messzi testvéri nép küzdelmes harminc esztendejét idézi, majd az újabb nehéz napokról, az újabb véráldozatról beszél. — Veled vagyunk, Vietnam! — mondja a szónok, s ahogyan hangjai elülnek, a pillanatnyi némaság, a hirtelen csönd sok mindent sejtet. Igaz együttérzést, őszinte segítőkészséget, s mély aggodalmat. Az egybegyölt háromszáz ember tudja, hogy a kínai vezetés tűzzel játszik. Ami könnyen terjed, földrészekre átcsaphat. A szolidaritást bele is szövik azokba a mondatokba, amelyeket távirat formájában juttatnak el a Vietnami Szocialista Köztársaság nagy- követségére. Másfél millió forint ' Tartalmas, olykor izgalmas párbeszéd továbbiakban a falugyűlés. Meg aztán számadás a lakosság színe előtt. Mit és hogyan? Múltban, jelenben, jövendőben, s azon az úton, ami háromezernél több ember életsorsának jobbításához visz. A tavalyi esztendő kapcsán például jó hallani, hogy — először a település életében — másfél millió forint fölé emelkedett az egy év alatt teljesített társadalmi munka értéke. Összefogással új tűzoltószertárt építettek, parkosítottak, árkokat ástak, csapadékvizet vezettek el a herédiek. Továbbá a Pamutnyomóipari yállalat, ahová sokan járnak el a faluból, elkészítette egy újabb gyermekintézmény, egy új óvoda kiviteli terveit. A jogos kívánságlistát ugyanekkor a belvízveszély felszámolásának igénye vezette be. Merthogy a Pusztai út mentén nemrég egész házsor pincéjét öntötte el a méteres árhullám, megfelelő áteresz hányában. A Petőfi utcaiak korszerű utat, közművesített ivóvizet kértek. Mások a kereskedelmi ellátás szűkösségét tették szóvá, vagy a régen esedékes ravatalozót sürgették. Ami készpénz f Igen, némely esetben a felszólalók üres kaput döngettek. S ez a népes találkozó éppen azért volt hasznos, mert a már foganatosított intézkedésekről nyomban választ kaptak a jelenlevők. Ebben a községi vezetőket segítették a taná- cson kívül gazdálkodó szer- vek képviselői, akiket — bevált gyakorlatként — igencsak meghívnak a herédi, nagykökényesi falugyűlésekre. Józsa Béla, a Hatvan és íVidéke Áfész főkönyvelője például készpénzként adta tovább, hogy az igazgatóság négymillió forint költségkerettel ABC-áruház építését kezdi meg a következő esztendőben. A belvíz leküzdésére a helyi tanács végrehajtó bizottsága hozott határozatot, ígérve, hogy társadalmi segítséggel az idén megépítik az átereszt. Nem kétséges a Petőfi utca burkolása sem, mivel csak a Lenin Termelőszövetkezet hatszáz köbméternyi alapkő szállítását vállalta magára. S ez jó- tzerint a kezdet! Tesznek k hozzá mások is, mint ahogyan hétszáz család hajlandó községfejlesztési hozzájárulást fizetni az új temető és ravatalozó létesítésére. Körzetesítés Negyedik esztendeje Herédhez tartozik a kilencszáz lelket számláló szomszédos falucska, Nagykökényes, ahová napszálltával igyekszünk Bráz Máté hatvani osztály- vezető társaságában. A kocsiban ül az összevont települések tanácselnöke, és Vi- czián Mihály iskolaigazgató is. Közös témánk a pár kilométeren: víz és kenyér! Utóbbi a szellem értelmében. Temesvári József kimutat a kocsiablakon. — Velünk párhuzamosan épül a vízvezeték, elektromos vezérlésű átemelő szivattyúval. A kökényest kút nem bírja, Heréden van fölös víz, adunk belőle. Az Országos Vízügyi Hivatal csaknem egymilliót, a megyei vízmű kétszázezret, a Lenin Termelőszövetkezet három- százezer forintot juttat a munkákra ... Ami pedig a ma estét illeti, nem hiszem, hogy a kökényesi szülők az iskola körzetesítése ellen lennének. A városi tanács művelődésügyi osztálya kellően előkészítette az átszervezést. Heréd mindent biztosított a harminchárom felsős fogadására, s rendezett a tanárok jövője is..í Telt padsorok Példás tisztaság, múzeumi vitrinek sora, a parkettás tanteremben telt ház fogadja a Hatvanból, Herédről érkezőket. S az üdvözlő szavakat rögtön a lényegre összpontosító elnöki információ követi: Üj rend szeptembertől! A kökényesi felsősök havi 22 forintos buszbérlettel járnak át Herédre. A diákönkormányzat gondoskodik a felügyeletről. Az igazgatóság szoros kapcsolatot teremt az „ingázók” szüleivel. S a délutáni foglalkozásokat Nagykökényesre szervezik, hogy késő estig egyetlen gyermek se maradjon el a családi otthontól. Mindez pedig a jobb, a több szellemi táplálék, a magasabb szintű, iskolai oktatás végett történik. Állják úgy a sarat a kö- kényesiek középfokon, meg feljebb, akár városi diáktársaik! Aki hozzászól, az ügyért beszél. Szülő, pedagógus egyáránt. Éspedig akként summázva, hogy menet közben csiszolódik az új módszer. Ilyenformán nem üres szójáték, amit a községi tanácselnök említett: — Közös kenyéren, közös vízen növekszünk most már. S ez így van rendjén. így tükrözi az összevont köz- igazgatásból fakadó javakat . Moldvay Győző Tizennégy község ellátása Javuló áruválaszték, kulturáltabb kiszolgálás Eredményeky gondok, tervek a pétervásán áfésznál Naponta nem kevesebb, mint ötmillió vásárló fordul meg hazánkban az áfészek üzleteiben. A szövetkezetekre rendkívül nagy és fontos feladat hárul tehát a lakosság élelmiszerekkel, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásában, a háztáji és a kertgazdaságok segítésébe, a megtermelt áru felvásárlásában és értékesítésében, valamint a különböző szolgáltatások biztosításában, szélesítésében. Nem kivétel ez alól a pé- tervásári áfész sem, amelynek ellátási területéhez tartozó tizennégy községben tizenkét élelmiszer-, két tej-, négy hús-, egy cukorka-, tizenegy zöldség-gyümölcs, egy vegyes ruházati, egy vasműszaki, egy könyves-, egy bútor-, tizenhárom vegyesbolt, két gázcseretelep és harmincegy vendéglátóipari egység működik. A szövetkezet — ahogyan a közelmúltban tartott ülésen az Egri Járási—Városi Népi Ellenőrzési Bizottság is megállapította,. évről évre színvonalasabban végzi igen sokirányú tevékenységét. Munkáját dicséri többek között, hogy az alapvető élelmiszerekből tavaly is kié gyensúlyozott és gazdag volt üzleteinek a kínálata; Javult a terület tej- és tejtermékekkel való ellátása, egyre jobb a kenyér minősége, ha szerényebb mértékben is, mint szerették volna, de bővült a választék a különböző ruhaipari cikkekből, a gépekből, a szerszámokból, és vegyi, valamint a vegyesipari termékekből is. Az újabbnál újabb piackutatásaik eredményeként ma már 326 termelővel van szerződéses kapcsolatuk. Elsősorban a választék bővítését szolgálják azok az együttműködési szerződések, amelyeket a budapesti Skála Áruházzal, a SZŐVÁRU és a szolnoki, valamint a balassagyarmati VASVILL vállalatokkal kötöttek. A kölcsönös árucsere eredményeként ma már olyan cikkek, termékek is megvásárolhatók az áfész boltjaiban, amelyekért két- három évvel ezelőtt még Budapestre, Miskolcra, Gyöngyösre, vagy más nagyobb városokba kellett elutazni. Hat községnek van már saját tüzelőolaj-telepe, a saját erőből építkezőknek igen nagy segítséget jelent — anyagi előnyeiről nem is szólva — a három kikölcsönözhető betonkeverő gép, ugyancsak örömmel vette a lakosság, hogy ma már az áfész üzletei is ingyen szállítják haza a tartós fogyasztási cikkeket. A háztáji és a kert gazdaságok részére évek óta bő választékban biztosítják a különböző vetőmagvakat, a burgonya-, gyümölcs-, a zöldségtermelők segítségén kívül mindig számíthatnak a szövetkezet támogatására a kisállattenyésztők is. Nem érte kifogás az elmúlt években a szövetkezet fel- vásárlási tevékenységét sem. Figyelemre méltó továbbá az ist hogy az üzletekben javult a kiszolgálás kulturáltsága, egyre több jól képzett kereskedelmi szakember dolgozik a kisebb-magyobb boltokban, a vendéglátói pari egységekbe®. Természetesen nem mentes a gondoktól, a problémáktól sem a szövetkezet munkája, a tizennégy község ellátása. A késedelmes szállítások gyakran okoznak hiányt egy- egy áruféleségből, a pétervásárd sütőipari üzem ma sem tudja zsemléből és kifliből kielégíteni az igényeket. Hogy miért nem jut több tőkehús az üzletekbe, annak okát maguk is megértik és tudomásul veszik, azért viszont gyakran kell vitatkozniuk, hogy legalább a húskészítményekből tudjanak többet adni a lakosságnak. Nem tartják megfelelőnek a pecsenyeborok választékát, — különben a szeszes italok forgalma 1978-ban csökkent a korábbinál, elégedetlenek a növényvédő szerek árusításának szűkösi, — megfelelő üzleteik hiánya miatt csak Pétervásárán tudják árusítani — lehetőségeivel is. A háztáji és a kertgazdaságokban használt kisgépekből is jóval többet tudnának eladni, javítani kívánják — az új partnerekkel már meg is kötötték a szerződéseket — a cukrászipari termékek kínáiLatált, — keresik az új boltok, az új üzletek létesítésének lehetőségét is. Nem csámátoafc abból sem titkot, hogy az említett fejlesztésekre elsősorban a terület központjában, vagv- is Pétervásárám és a nagy idegenforgalmat lebonyolító Bükkszéken kerül majd sor. Feladataik között szóltak végül arról is az áfész vezetői, hogy tovább kívánják javítaná munkájuk szervezettségét, gazdaságosságát és a készletgazdálkodásukat is. Teszik mindezt azért, hogy az idén és az elkövetkezendő években is minél több és gazdagabb árukészlettel, még több szolgáltatással tudják szolgálni a területükhöz tartozó lakosság érdekeit, igényeit. K. J. Törvényesség, rend, nyugalom Interjú Csivincsik János rendőr alezredessel a hevesi járás közbiztonságáról Néhány évvel ezelőtt a hevesi járá? közbiztonsági helyzete a megyei átlag alatt maradt. Azóta jelentős változás történt. E változásról készített interjút hevesi munkatársunk Csivincsik János rendőr alezredessel a hevesi járási rendőrkapitányság vezetőjével. — Hogyan értékeli, alezredes elvtárs, a hevesi járás közbiztonságát? — Járásunk közbiztonlsá- gát a szilárdság jellemzi, érvényesül a szocialista törvényesség, tehát a törvényességi helyzet is jó. Ennek fokozása további feladatokat ró állományunkra. Nem jellemző a járás közrendjének nyugalmát különösebben zavaró, súlyos, az utca rendjét sértő, erőszakos bűncselekmények előfordulása. Állampolgáraink biztonságban, nyugodt körülmények között élhetnek. Ezt a kedvező helyzetet elsősorban a párt- és állami szervek központi és helyi politikájának minden szerv részéről, minden szinten való érvényre juttatásának tulajdonítjuk. Az ismertté vált bűncselekmények száma csökken. Ebből nem következik, hogy elbizakodottságra, vagy megnyugvásra okunk len'ne. A bűnüldöző szervektől eddig is nagy erőfeszítéseket követelt, hogy a járás — főleg Heves nagyközség — dinamikus fejlődése zavartalan legyen és hogy a kedvező helyzetet tartósan biztosítani tudja, ahhoz a jövőben még hatékonyabb értékelőelemző, megelőző és felderítő munkára lesz szükség. A bűnözés szerkezetének sajátossága, hogy a bűncselekmények többsége a törvény által is csekélyebb társadalmi veszélyességűnek minősített vétség. Enfciek nem mond ellent, hogy járásunkban is előfordulnak súlyosabb bűncselekmények. Az összbűnözés struktúrájában' legnagyobb arányt — mintegy 50—52 százalékot — a tulajdon ellen irányuló bűncselekmények teszik ki, ezért a kérdésen belül ezzel foglalkozom. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények közül a leggyakoribb bűnelkövetési forma a lopás. Ezek többsége kis kárértékkel jelentkezik és elsősorban a termelőszövetkezeteket károsítja, főleg mezőgazdasági terményekre, gépalkatrészekre, szerszámokra korlátozódik. A lopások nagyobb részét alkalomszerűen követték el, amit az őrzés, a tárolás fogyatékosságai, az ellenőrzés hiánya vagy lazasága és a bizonylati fegyelem megsértése tett lehetővé. Ezek felszámolására igen sok esetben küldtünk figyelmezetető átiratot, s ezek alapján az érintett gazdasági egységek vezetői a szükséges intézkedést megtették. A személyek javait károsító bűncselekményeken belül gyakori az alkalmi lopás, ami kerékpárra, önkiszolgáló üzletekben letett táskákra, pértzre és mezőgazdasági termékekre irányul. Elkövetésére az alacsony kárérték, a kedvező alkalom és a sértettek felületessége, esetenként hanyagsága volt jellemző. Az előforduló lopások megelőzése jelentős gondot okoz, mert az állampolgárok kisebu értékű tárgyai 1 őrzését elmulasztják, többször hosszabb idő elteltével teszik meg panaszukat. A bűncselekményt elkövetők korcsoport szerinti ösz- szetételében a fiatalkorúak arányának csökkenése tapasztalható. Változatlanul a cigány fiatalok közül kerül ki a bűnelkövetők döntő többsége. Az általuk elkövetett bűnesetek legnagyobb része kis kárértékű, vagyonelleni. De szerepet játszanak a megrontás, súlyos testi sértés elkövetésében is. — Milyent a járás közlekedési helyzete? — A járás közúti közlekedésének biztonsága a fokozott és hatékonyabb közúti ellenőrzések hatásaként javult. Áz összbűncselekmé- nyek mintegy 8 százalékát teszik ki. A bekövetkezett baleseteknél kiváltó okként leggyakrabban a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és az elsőbbségi jog meg nem adása volt megállapítható. A közlekedési fegyelem javulásával összefügg, hogy a közlekedés zavartalanságát biztosító megelőző tevékenységünk tovább szélesedett, és differenciáltan arra irányult, hogy a közlekedésben részt vevő . járművezetők és gyalogosok a szabályokat jól ismerjék, alkalmazzák. A gazdasági egységeknél megtartott gépszemléket, brigádértekezleteket is felhasználtuk ez irányú munkánkhoz. Ezt szolgálta a propagandamunka is. A közlekedés- biztonsági tanáccsal együtt 1978-ban a 29 esetben szervezett előadáson mintegy 2000 fő vett részt, ö* mező- gazdasági üzemben NRESZ- vetélkedőit tartottunk. Jelen íősen fejlődött az óvodások, általános és középiskolások közlekedési nevelése. Nagy számban kapcsolódtak be és sikeresen szerepeltek a „Nemzetközi Iskola Kupa” versenyein, és az „Iskolák a közlekedésért” mozgalomban. — Hogyan értékeli a társadalmi segítők, elsősorban az önkéntes rendőrök munkáját? — Az önkéntes segítők odaadó és áldozatkész munkája rendkívül sokrétű és szerteágazó. A járásban 21 csoportban 280 önkéntes renliőr működik. Évente több ezer óra szolgálatot teljesítenek. Például 1978- ban 4224 órát önállóan, 5296 órát pedig rendőrrel együtt töltöttek el szolgálatban. Az önkéntes rendőrök munkájukkal hozzájárulnak a közrend, a köz- biztonság védelméhez, a bűnüldözési és ifjúságvédelmi rendőri feladatok ellátásához, a személyi és vagyonbiztonság védelméhez, a szocialista együttélés szabályainak érvényesítéséhez. Tevékenységük elsősorban a megelőzésre irányul, de hathatós segítséget nyújtanak a bűncselekmények elkövetőinek felkutatásához, elfogásához is. Jelentős segítséget nyújtanak a biztonságos közlekedésre neveléssel ösz- szefüggő ellenőrzésekhez,, propagandamunkához. Az önkéntes rendőrök többsége társadalmi megbízatását felelősséggel és szorgalommal végzi. Intézkedésük és fellépésük kulturált, törvényes. Munkájukról a párt-, a tanács- és társadalmi szerveken túlmenően gyakoribb eisnaeaó nyilatkozatok hangzanak el a lakosság részéről is. — Befejezésül: alezredes elvtárs, hogyan foglalná ösz- sze a témával összefüggő feladatokat? — A bűnüldöző szervek munkája a bűnözés egésze ellen irányul A cél valamennyi bűncselekmény felderítése és az elkövetők felelősségre vonása. Emellett további fontos faladat a bűnözés okainak feltárása, megszüntetése. Hatékony intézkedésekkel, és jogpropaganda tevékenységekkel elősegíteni a helyes közfelfogás kialakítását, az állampolgári fegyelem erősítését. Fontos politikai feladatunknak tartjuk a fiatalkori bűnözés megelőzését, elsősorban a veszélyeztetett helyzetben levő fiatalok' felderítését, környezetük megismerését és a szükséges intézkedések megtételét. Mindehhez tovább kell erősíteni és tartalmasabbá kell tenni a bűnözés leküzdésében az állami, társadalmi és gazdasági szervekkel való együttműködést. »4f,iil%<- 8. Kitt Tibor \
