Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

Érdeklődéssel a közügyek iránt Pailás-ankét — szakköri tagoknak A művelődési ház kereté­ben működik a hatvani me­zőgazdasági és technikai szakkör, amelynek általános iskolások a tag.iai. Rendsze­res foglalkozásaik között sze­repelt már mezőgazdasági gépjavítási munkálatok hely­színi megtekintése, vetélkedő a ■ termelőszövetkezetben használt munka- és erőgépek­ről, az állattenyésztéssel kap­csolatos előadás. Elsősorban a helyi II. sz. általános iskola tanulói kö­zül kerülnek ki a szakköri tagok. A művelődési ház és az iskola úgy érzi, hogy te­vékenységük egyben pálya- irányítást is jelent. A közel­múltban, a szakkör tagjai a Pajtás c. folyóirat munkatár­sait látták vendégül Hatvan­ban. A program során Géczi Éva, a levelezési rovat mun­katársa és Gebri Antal új­ságíró találkozott a szakkör tagjaival. A csoport vezetője a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet dolgozója, Kontsits Pál mezőgazdasági gépész. A szerkesztőségi ankétot a herédi művelődési ház me­zőgazdasági . szakkörénél megismételték. Az ottani csoportvezető szintén a hat­vani termelőszövetkezet dol­gozója, Barta Antal. Baranyi Imre . Eger l%az lehet ez? Eil volt Budó István...? Köztudomású, hogy Gár­donyi Géza, mielőtt megírta volna az Egri csillagokat, évekig folytatott tanulmányo-- kát az egri vár ostromának történelmi valóság-hátteréről, a regényben szereplő szemé­lyek életéről. Nem véletlen, hogy az Egri csillagok világ­siker lett, és Dobó Istvánék hősi tettei, a várvédők helyt­állása sok ország fiataljai előtt a hősi hazaszeretet pél­dájává lett... Gárdonyi ha­lála után (1922) saját titkos­írásával lejegyezve maradtak ismeretlen adatok az utódok­ra. Pár éve ketten is meg­fejtették Gárdonyi titkosírá­sát, fény derült a feljegyzé­sekre. Amit ebből közzétet­tek. sokan olvastuk. Nem volt köztük adat a várkapitány régebbi, vagy később felvett újabb nevére... De az iro­dalomtörténet él, az iroda­lomtörténészek nem alsza­nak, újabb és újabb ismeret­len kéziratokat fedeznek fel (melyeket én még nem is­merhetek). Lehet, hogy azok közt van újabb adat? Olvas­tam a NU-ban (II. 24. utol­só old.), hogy országos kultu­rális vetélkedőn, melyet a TIT szervezett, első lett egy egri üzem „egri telepének Dudó István szocialista brigádja. „... A szocialista brigád sikerének örülünk, gratulálunk, hogy a kulturá­lis vetélkedőn dicsőséget sze­reztek Egernek! Ök bizonyá­ra jól tudják az egri vár tör­ténetét is... Én azóta is nyomozok. Dobó István, a várkapitány, az egri hős ké­sőbb Erdély vajdája lett. Ha csak ott nem vette fel a D u - dó nevet? Igaz lehet ez? Kutatok, de bizonyítékot még nem találtam rá. Ha a NU esetleg tudna adattal szolgálni a névváltozásra. — megköszönném . . . Addig he­lyes lesz továbbra is D o- b óról nevezni el egri teret, utcát, brigádokat, mert az ő nevét az égész világon jgl is­merik... **Illik / Egerben is / is- / merni... Ez egy rövid vers — én írtam ... J DR. SZEMES — VARGA) ** Illik Eqeroen is is­merni ... Városkörzeti, lakossági ta­nácskozás volt Gyöngyösön a IV. sz. városi népfrontkörzet lakói részére a régi művelő­dési házban, február 26-án este 6 órakor. A résztvevők előtt Tir De­zső tanácselnök ismertette a városfejlesztés 1978. évi ered­ményeit és az 1979-ben meg­valósítandó terveket, felada­tokat. elmondta az ezzel kapcsolatos gondokat, prob­lémákat is. A nagy 'érdeklődéssel hallgatott beszámoló után 22 hozzászólás bizonyította, hogy városunk lakossága élénk aktivitást tanúsít a közügyek iránt. Sok felszólaló a saját utcá­jában előforduló környezeti hiányosságok megoldását kérte a. városi tanács elnö­kétől. Néhányan szóvá tet­ték a megnövekedett jármű- forgalom veszélyességét egyes útkereszteződéseknél, főként az iskolák, óvodák környé­kén. Igaz, hogy ezeken a he­lyeken jelzőtáblák figyel­meztetik a gépjárművezető­ket, de sokan nem veszik ezeket figyelembe, ezért fo­kozottabb elővigyázatosságra A TESZÖV, a Heves me­gyei Tanáccsal közösen, 1978. márciusában a KMP meg­alakulása, a magyar polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság 60. év­fordulója tiszteletére közmű­velődési vetélkedőt hirdetett a termelőszövetkezetek szo­cialista brigádjai részére. A füzesabonyi járás vetél­kedőjére a hét végén került sor, amelyen részt vett Far­kas Károly, a füzesabonyi járási pártbizottság osztály- vezetője, Farkas Piroska, a megyei tanács munkatársa és Sólyom Ernő, a TESZÖV osztályvezetője. A vetélke­dőn a csapatoknak a Tanács- köztársasággal kapcsolatos filmeket, fényképeket, iro­dalmi alkotásokat kellett fel­ismerniük, továbbá feladatuk volt fogalmak megmagyará­zása, totó kitöltése és ünnepi műsor összeállítása, hiányos szövegrész kiegészítése is. A nagyközségünk abban a sajátos helyzetben van, hogy a művelődési és kulturális munka központja, a Rézérc­mű tulajdonában levő és a szakszervezet, a tanács, az Aknamélyítő Vállalat, a Há­ziipari Szövetkezet közös fenntartásában működő Bá­nyász Művelődési Ház. A sokrétű művelődési és kulturális .feladatokat eddig Gál Mihály társadalmi mun­kában látta el. Kiamik Jú- lianna népművelési ügyve­zető közreműködésével. Az igények szükségessé tették, hogy a sokrétű munkát egy függetlenített ember fogja össze, irányítja és szervezi, figyelembe véve a testületi döntéseket, határozatokat, nem utolsósorban az éves egységes népművelési tervet. Ez Poós Anna népművelő lett, s munkáját segítik az üzemi és munkahelyi kul- túrfelelősök, aktivisták, akikkel koordinálva szerve­zik a tervezett rendezvénye­ket. szakköröket, a bányász és ifjúsági klubok, a műsza­ki klubok, köztük a Magvar Elektrotechnikai • Egvesiilet recski, csoportjának összejö­veteleit, ahol legutóbb az iskola korszerű világítását vállalták társadalmi össze­van szükség. Javaslat, hogy a gyalogátkelő helyeken cél­szerű lenne villogok felszei’e- lése. Néhányan az egyes ut­cák, lakótelepek gázbekötésé­nek idejéről kértek felvilágo­sítást. A városi tanács elnöke a felvetett kérdésekre alapos, határidőket is megjelölő vá­laszokat adott. A gyors ügy­intézést igazolja, hogy már másnap, február 27-én reg­gel megvizsgálták a Széna út környezetét. Kérni fogják az Egyesült Izzó szocialista bri­gádjainak segítségét is a hi­ányosságok, hibák megszün­tetéséhez, a környezet szépí­téséhez. Nagyobb társadalmi összefogásra van szükség vá­rosunkban a környezetvéde­lem érdekében is. A városkörzeti tanácskozás végén a résztvevők egyhan­gúan elfogadták a Magyar Szolidaritási , Bizottságnak küldendő levelet, melyben felháborodásunkat fejezzük ki a kínai vezetők világbékét veszélyeztető agresszív poli­tikája miatt. Hornyák Istvánná népfronttitkár Gyöngyös Az izgalmas versenyben 59 ponttal az első helyen vég­zett a poroszlói Magyar— Szovjet Barátság Tsz szocia­lista brigádja, második lett 55 ponttal a mezőtárkányi Aranykalász Tsz csapata, 46 ponttal harmadik a feldebrői Rákóczi Tsz, negyedik pedig 44 ponttal a sarudi Tisza- menti Tsz. A négy csapatnak emlék­lapot, könyv- és pénzjutal­mat nyújtott át Szemán Bé­la. a TESZÖV közművelődési előadója. A vetélkedösörozat immár a vége felé közeledik. Az eg­ri járásból az ostorosi és a mátraderecskei, a hevesi já­rásból a hevesi és a pélyi, a füzesabonyi járásból pedig a poroszlói termelőszövetkezet brigádja jutott be a március 18-án megrendezendő me­gyei döntőbe. Váradi Anna Eger fogással, a taniács anyagi támogatása mellett. Jelentős az ipari üzeme­inkben működő szocialista brigádok segítsége, közülük többen vettek részt külön­böző versenyeken, vetélke­dőkön, jó eredményekkel. Feladatként áll azon/ban előttünk,- hogy eredménye­sebben működjön a jövőben a több mint 30 tagú TIT- csoport. Több olyan szóra­koztató műsort igényelnek, amilyet most a mőbizottság szervez, melynek bevételét az öregek napja megrende­zésére fordítják. A fiatal népművelő és a kulturfelelősök továbbra is igényeljük a nagy gyakor­lati tapasztalatokkal rendel­kező Gál Mihály segítségét, ki figyelembe véve a lakos­sági és üzemi igényeket, tá­mogatja, segíti a fiatalokat. Bízunk bennük, hogy még inkább fellendül Recsken a népművelési munka, mely­nek jelentős területe a mun­kásművelődés továbbfejlesz­tése. a fiatalok, az értelmi­ségiek, az alkalmazottak és egész felnőtt lakosságunk szórakoztatása. Marúzs Jjános Recsk Szoclal sía brigádok vetélkedőié Füzesabonyban fl dolgozók művelődését szolgálja... Egy lépéssel előbbre Számadást végeztek a pa- rádi nagyköségi közös tanács vezetői. Három község köz­életi problémáinak rendezé­séről számolt be' Kovács Gábor tanácselnök az elmúlt időben megtartott falugyűlé­seken. Kiemelte, hogy a kö­zös tanács területének lako­sai nagy figyelemmel kísé­rik és segítik a tanácsi mun­kát. A lakosság tevékeny részvétele nagyban segíti, hogy bővüljön és fejlődjön a nagyközség. Természetes, hogy az anyagi lehetőségek miatt áz igények csak egy része került megvalósításra, de évről évre eltűnnek a fe­hér foltok és minden évben számottevő a fejlődés. Az elmúlt év legfontosabb munkálatai közül községen­ként csak a legfontosabbakat említve: Párád községben a szeméttároló és szennyvízle­eresztő telep megépítése, Bo- dony községbeij. az általános iskola felújítása, Parádsasvá- rcn az iskola szennyvízelve­zetésének megépítése bizto­sítja a három község előbb­re lépését. Az 1979. év az.előző évek­nél nagyobb feladatot ró a tanács vezetőire, a község lakóira. Egyetlen kiemelt be­ruházásra kell összpontosíta­ni minden anyagi erőt. Ez a parádi körzeti iskola 4 tan­teremmel és 1 tornateremmel való megépítése, melyhez nagy szükség van a lakosság társadalmi munkájára. Gembiczki Béla Parádsasvár Négy éviized a vásárlók szolgálatában Dicséretre méltó, ha valaki egy életre szólóan választ pá­lyát, foglalkozást és a válta­kozó sikerek és buktatók után kiteljesedettnek érzi ko­rábbi elképzeléseit. A petőfibányai ruházati bolt vézetője. Komáromi Zoltán is ezekhez tartozik, hiszen 45 évvel ezelőtt egy egész életre elkötelezte magát a kereskedői szakmával, és a katonaidőt leszámítva, több mint négy évtizedet töltött a pult mellett, a vásárlók szol­gálatában. Kezdetben a különböző ke­reskedelmi vállalatoknál volt alkalmazásban, a jelenlegi munkahelyén pedig 1953-tól, mint boltvezető dolgozik. Innen megy nyugdíjba rövi­desen . a helyi és környékbeli lakók által jól ismert és köztiszteletnek örvendő „Zoli bácsija”. Nyugdíjba vonulása alkal­mából a kisker vállalat ve­zetősége igen értékes erköl­csi és anyagi elismerésben ré­szesíti a közismert szakem­bert; két hét szovjetunióbeli jutalomüdülésen vehet részt. Lelkiismeretes és eredmé­nyes munkájáért eddig a többféle kitüntetés, elismerő oklevél mellett öt alkalom­mal érdemelte ki a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Mi, vásárlók, 1 azt kíván­juk^ hogy töretlen derűvel, jó erőben és egészségben töltse el megérdemelt nyug­díjas pihenő idejét. Zachar László Petőfibánya r Amikor még Üj-Hatvan is Boldog volt 1930-ig a boldogi határ a 3. sz. műútig terjedt. Boldog­hoz tartozott a budapest— hatvani vasútvonal is. 1894- ben, amikor a vasúti pályát építették, Posta Béla régész az itt talált vaskori telep leleteit, mint boldogi lelete­ket helyezte el a Nemzeti Múzeumban. Hatvannak vámszedő joga volt. A vámház, a mai víz­toronnyal és honivédsírral szember a cukorgyári olda­lon állott. A spórtpálya, a Fáy-tanya és a vasútállómás egy része is Boldog határá­hoz tartozott. Ez akkor kezdett problé­mát okozni, amikor 1923— 1924-ben az Országos Föld­birtokrendező Bíróság 11. 117/1924 O. F. B. számú ha­tározatával a mai Üj-Hat- vannak nevezett részen ház­helyeket osztott ki. A boldo- giak közül azok. akik az ugyanakkor kiosztott Gólya­telepen nem kaptak házhe­lyet, itt jutottak telekhez. A hatvani határban fekvő Brindza-dűlő is csaknem tel­jesen a boldogi gazdák tu­lajdonában Volt. Űj-Hatvan Boldogra adó­zott. a Brindza-dűlő boldogi gazdái Hatvanba. Mindenki tudta, hogy ez a helyzet nem tarthat soká. 1929-ben indul­tak meg a területremdező tárgyalások, Pest és Heves megye, az aszódi és hatvani járás. Hatvan és Boldog képviselői között. Boldogot nagy veszteség érte, mert a mezőgazdasági­lag értékes terület hélyétt a, homokos Brindzát kapta, de elvesztette sok lakosát is. Az 1920-as népszámláláskor 2884 lakója volt a falunak, míg 1930-ban csak 2861. Ha fi­gyelembe vesszük, a termé­szetes szaporulatot, mely tíz- évenkint mintegy 400 főt tett ki, Boldog, minitegy 450 lakóját vesztette el. Nehéz tárgyalások folytak a két bizottság között. Az egyik helyszíni bejárás után a hatvani vasútállomás ét­termében tartottak „munka­ebédet”. Itt a világos padlóburko­laton egy sötét csík jelentet­te a „hármas határt”. Itt találkozott Pest és Heves megy, a hatvani és aszódi járás, Hatvan és Boldog. A tárgyalás a hosszú fe­hér asztalnál is folyt és any- nyira elmérgesedett, hogy az asztalokat széthúzták. Mindegyik bizottság a1 saját területére „vonult vissza”. Hogy a „határsértést” meg­akadályozzák, az egyik olda­lon a hatvani rendőr, a má­sikon az aszódi főszolgabíró díszhuszárja állt őrt. A megegyezés végül még­is megszületett és a terület- cserét 1930. január 1-vel végrehajtották. Már akkor felvetődött, hogy Boldogot csatolják Heves megyéhez, de ezt akkor nem tudták ke­resztülvinni. Most már meg­történt az átcsatolás, a kél termelőszövetkezet is egye­sült. Reméljük, nem lesz több „határvita”! Űjváry Ferenc óödöllő M A I műsorok: HADID KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 9.30 Amikor én még... 10.05 Kenessey: Az arany, meg az asszony. 11.30 Ókori kalandozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Mindenki szórakozik. 13.47 Iskolakerülők. 13.57 Rahmaninov: II. zongora­verseny. 14.30 Számvetés. 10.05 Űj zenei újság. 16.00 168. ÓRA. 17.30 Sportkró­nika. 18.00 Zeniés játékok­ból. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.45 A lápla- 4tók (Rádiójáték). 19.54 Né­pi zene. 20.43 Pitti Katalin énekel. 21.00, Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. , 22.15 Magyar előadóművészek le­mezeiből. 23.00 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05 Népdalok. 8.38 Siklósi várfesztivál. 9.21 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 9.40 Szabad szombat. 11.40 Fia­taloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi ta­nácsok. 14.40 Régi hangle­mezek között. 14.59 Szív­hiba. -15.34 Közvetítés baj­noki labdarúgó-mérkőzé­sekről, 16.33 ötórai tea. 17.30 Közkívánatra! 19.18 Magmások, figyelem! 20.03 Pénelopé férje. 20.38 Shir- ley MacLaine zenés élet­rajza. 21.24. Nóták. 22.00 Az élete regény volt. 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.30 Hírek — Időjárási előrejelzés — Emberek, utak, járművek. (Mi van és mi nincs az AUTÓKER raktárában? — Egri közle­kedési go»"« lók — Hol tart a Búza téri aluljáró építé­se? — Tárgyalótermi je­lentés). Riporter: Irnreh József. 18.30 Észak-magyar­országi krónika — Zenés hét vége (Közben: Napja­ink kérdései Wirt Lajos jegyzete — 18.55 Hírössze­foglaló, lap- és műsorelő­zetes ... T 8.00 Tévétorna. 8.05 Kame­ra. 8.40 Kuckó. 9.20 Világ­nézet. 10.00 „Életet az éveknek”. 10.30 MinderJki közlekedik ... 10.45 Önök kérték. 11.55 Küszöbök. 13.20 Belgrádi fiúk. 14.05 Hogyan fociztak a kozá­kok? 14.25 DVTK—Vasas- bajnoki labdarúgó-mérkő­zés. 16.25 Különös külhoni kalandjaink. 17.10 „Hogy nálam különb legyen ... ” 17.50 Századunk lírája. 18.25 Üj honfoglalás. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Gusztáv a kertjét műveli. 20.05 Nafta- lin (Bohózat). ” 21.10 Örök­zöld dallamok. 21.40 Tv- híradó 3. 21.50 Az utolsó mozielőadás. (Amerikai film). 2. MŰSOR 16.50 Tisztelendők. 17.15 Most mutasd meg! 17.45 Egy életen át (Szovjet film). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Dvorzsák: IX. (Űjvilág) szimfónia. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Színház a tévében. 1979. március 3„ szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom