Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
Pótolni a pótolhatatlant MAGYARORSZÁGON JELENLEG mintegy harmincezer gyerek él különböző otthonokban, állami gondozottként, Otthonban való elhelyezésüket az tette szükségessé, hogy veszélyeztetettekké váltak azok mellett. akiknek pedig a legfőbb kötelessége lenne óvni őket, vigyázni rájuk. Többségük az alkoholista szülők miatt lett állami gondozott, mert azok képtelenek voltak megfelelően gondoskodni róluk. Most, amikor mindenütt a nemzetközi gyermekév jegyé- I ben végzik, a munkát, mikor 1 naponta beszélnük a gyermekek jogairól, a szülők kötelességeiről gondolnunk kell, talán elsősorban is, ezekre a gyerekekre, akiket kivetett az otthon, a család. Ha valakinek szüksége van fokozott : törődésre, szeretetre, ők ! azok. Nem anyagiakra gon- i dőlünk elsősorban. Közismert, hogy régmúlté már a ! szürke egyenruha, az után 1 igazán senki sem tudná kiválasztani a sétáló gyerekek 1 közül ki él otthon a családban és kinek otthona az állami intézet. Már ami a ruhát Illeti. A gyermekotthonok korszerűsítésére milliókat költ államunk. De ez sajnos nem minden. Nincs az a lelki ismertes gondozónő, vagy pedagógus, aki az intézetekben minden gyermeknek azt a szeretetmennylsé- get adhatja, amit a családokban megkaphatnának. Országos méretekben milliós nagyságrendben beszélhetünk arról, milyen támogatást nyújtanak az állami gondozott gyermekeknek az üzemek, vállalatok, s azok szocialista brigádjai. Am amíg az üzem a vállalat forintokat adhat, a szocialista brigádok ha komolyan veszik ezt a munkát, a forintoknál jóval többet, I Sok példa van arra megyénkben is, hogy karácsony táján hatalmas csomagokkal . megrakodva érkeznek az Egri Gyermekvárosba, és a többi otthonokba a szocialis- ' tk brigádok képviselői, játékok, csokoládék garmadáját I hozva az ott lakóknak, De 1 arra Is találunk példát, hogy egy-egy gyermeket családtagként fogadva patronál egy-egy brigád. Ezek a gyerekek második otthonukra találnak a brigádtagoknál, akik rendszeresen látogatják őket, szünidőben pedig felváltva látják vendégül számukra az igazi otthont pó- tplva. Ilyen törekvésre van. tervek Besenyőtelken | Az 1978-ra tervezett társadalmi munka össaege Besenyőtelken ö30 ezer, a telje- sitelt pedig több mint egymillió forint volt. Ha az idén is ilyen szorgosan dolgoznak majd a besonyőtelldek, akkor nem lesz gond a tervek megvalósításában sem. Szükség is van a további társadalmi munkára, mert az új nevelési központ — melynek átadásáraa tervek szerint augusztus 30-án kerül sor —, környezetének szépítésére nincs elég pénz, s így a lakosság és az üzemek segítségére számítanak a tanács vezetői. A község vízellátásának javítása Is az idei tervek között szerepel; Dór- mánd és Besenyőtelek vízhálózatának az összekötése rövid időn belül megtörténik. Az ABC-áruház építését tavaly szeptemberben kezdték el, * ez év novembe- rében be kell fejezni. A járdaépítés folytatása, a játszótér megépítése, a közterületek rendezése, az árkok tisztán tartása már szinte rutinfeladatnak számit, de természetesen ezekkel minden évben törődni kell, s a beI sényőtelkiek tőrödnek is. ÖjMeé l UW. I8.J vasárnap példa az egri Finomszerei vénytől Petőfibányáig. Van de még nem elég. A GYERMEKOTTHO NOKBAN nagyon sok olyan gyermek él, akivel egyáltalán nem törődnek a szülők, el vétve nézik meg őket, s ér deklődésük legfeljebb akkor kezd ébredezni gyermekük iránt, amikor az már keresőképessé válik. Ezekkel valóban elhagyott gyerekek, kel törődni, egy szocialista közösség legszebb feladata lehet. Erre ezer mód kínálkozik, s haszna a gyermekek szempontjából lemérhetet- len. Noha nem készült róla hivatalos statisztika a ta pasztalatok alapján mégis megállapítható, hogy azok a gyerekek, akik az állam törődése mellett élvezik a csak nekik szóló törődést, szerete- tet, jobban elviselik az ott honok, néha kaszárnyaszerű közösségi rendjét, másrészt ez a kapcsolat út az életbe. A brigádok által éveken keresztül patronált gyerek ha felnövekszik könnyebben beilleszkedik a dolgozók kö zösségébe. Igaz, a patronáló hálózatok kiépítésével a többiek sem tűnnek el egészen nevelőik szeme elől, de emellett is nagyon sokat jelent a felnőttéválás első lépéseinél, hogy érezhetik a családias törődést. Van olyan szocialista brigádunk, melynek tagjai „örökbefogadnak” egy-egy gyermeket. A brigád gyermekének aztán havonta fél- retesznek némi pénzt, hogy az nagykorúvá válva köny- nyebben tegye meg az első lépéseket, ne érezze annyira a 18 éves korban sem nélkülözhető családi támogatás hiányát. S mivel ilyen sokat jelent az állami gondozott gyermeknek az ilyenforma emberi kapcsolat, arra kell törekednünk, hogy minél több szocialista brigádnak legyen „örökbefogadott” gyereke. Többet érők ezek a személyes kapcsolatok akár tíz ajánlásánál Is. Való Igaz, a családot nem pótolhatja senki, De törekedni pótlására, begyógyítani a lelki sérüléseket nagyon szép és fontos feladat: Emberségünk próbája lehet. ÉVENTE MÁSFÉL-KÉTEZER állami gondozott éri el a nagykorúságot. Egy részüket visszafogadja a csalód — sajnos nem mindig hátsó gondolat nélkül — egy- részüknek az igazi támogatást, a munkahely törődése mellett a patronáló brigád léte jelenti. Ezért fontos, hogy a brigádok ne csupán anyagiakkal, hanom a gyermek személyének szóló törődéssel próbálják meg pótolni a pótolhatatlant: a családot. A gyermekek érdekében, akik felnőve munkatársak lesznek. És, hogy milyenek, azon is múlik, mennyit és hogyan törődünk velük — a szülök helyett. Deák Rózsi Az átányi „Kakaskáz" Átány községben nagy gonddal helyreállították az 1857 bc> épült — ma már műemlék parasztházat. A „Kakasház’’ nevét egykori gazdájától a Kaaas csatádtól örökölte. A korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett parasztház híven tükrözi a hajdanán itt lakó család életét. (Perl Márton képriportja) í PerSratok tanulsága Lopni, rabolni veszélyes És úgyszintén: más törvénybe ütköző cselekedeteket elkövetni. Természetes, hogy így van ez, hiszen mi sem kézenfekvőbb, mint hogy a lopás, a csalás, a sikkasztás, valamint a különböző erőszakos cselekmények a társadalomra nézve súlyuk, minősítésük arányában veszélyesek. Elkövetőiket nevezi közveszélyeseknek a köznyelv, ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy nemcsak köt-, hanem Önveszélyesek is ezek a bűncselekmények, hiszen elkövetőikre az esetek nagy többségében fény derül —• s elnyerik méltó büntetésüket. Ügy tűnik, jó néhányan vannak, akik mit sem törődnek ezzel, innen, hogy a sajtó, a rádió, a tévé úgyszólván nap mint nap nyilvánosságra hoz — nem csemegeként, hanem hogy mindenki okuljon! — néhány elrettentő esetet. Eme — díszesnek aligha nevezhető csokorba, mindennapi munkája során a Hevesi Járásbíróság is bele-beleköti a maga kis „virágszálait”. Pucéran a hideg őszben Azon az október végi estén Tlszanánán is éppen olyan hideg és sötét volt, mint mindenütt ezen a vidéken. Tapasztalta ezt Kocsis János Is, aki — szerenÁ mozgássérültek világnapján Március IS: a mozgássérültek világnapja... Ezen a hét végén szerte a világon azok felé fordul az érdeklődés, akik részben velük született hátrányokat, másrészt Háborús sérülések, illetve a rohanó élet, a munkahelyi, országúti szerencsétlenségek, a környezeti ártalmak. vagy éppen a civilizáció más nyomait viselve élnek közöttünk. Ahányon vannak, szinte annyifélék. Csupán egyben hasonlatosak: tragédiákat, keserűségeket őriznek, hordoznak magukban — amelyektől szeretnének szabadulni. Gondjaiktól könnyebbülni: rajtuk is áll. Okvetlenül fel kell oldaniuk gátlásaikat, előítéleteiket, nem szabad elszigetelni magukat. Nem szabad arra gotdolniuk, azt hinniük, hogy sorsuk végérvényesen megpecsételtetek, •ilétük megváltoztathatatlan. S természetesen: másoknak is közeledniük kell. Az egészséges, az épkézláb embereknek is fel kell ismerniük, hogy valamennyien egy ugyanazon világ lakói vagyunk, közös dolgainkban mindenkire szükség van, Mindenki hasznos lehet a maga módján, az élet, a munka, az érvényesülés, a boldogulás lehetősége mindenkié. S ezért a meglehetősen sokat emlegetett rehabilitációt a lehető legtökéletesebben, a legjobb akarat és cselekvés mellett kell végrehajtani! Ha nem is elegendő, mindenesetre már számos szép példa akad Heves megyében ez utóbbiak megértésére. Mintegy harminc intézmény, vállalat, üzem segíti az alig egy esztendős Mozgássérültek Egri Egyesületét, öt kisebb- nagyobb szervezet pedig szocialista szerződés alapján is patronálja rendszeresen a támogatásra szoruló embereket. A jobb eredményekévt azonban feltétlenül többet kell fenni. Nem szabad, hogy bárhol is a közömbösségnek akár csak a legkisebb nyomát mutassák, valamiféle nyűgnek tekintsék a mozgássérültekkel való foglalkozást, S, hogy ez így lesz: ne esak a mozgássérültek világnapján fogadjuk! Segítő kezűnket nyújtsuk mindig, hogy — együtt haladhassunk!, A ollágnap alkalmából bensőséges hangulatu megemlékezést tartottak szombaton délben a Mozgássérültek Egri Egyesületénél, a szervezet egyidejűleg felavatott első önálló otthonában. A Rózsa Károly utca 21. szám alatt, társadalmi Összefogással kialakított új szervezeti helyiséget a patronálók nevében Ott László, az Épület- karbantartó Szövetkezet elnöke adta át Király Józsefnek. az egyesület elnökének — a városi szervek megjelent képviselőiúek jelenlétében. esétlenségére — Salgótarján ból keveredett ebbe a Tisza menti községbe, de nemesBk keveredett, hanem el is keveredett — lévén nemcsak idegen, de kissé ittas is —, így aztán bekopogott egy házba a faluszélén, hogy valami Jóember majd csak eligazítja. A jóember-jómadár házigazdát Fehér Pál néven ismerik a környékbeliek, és most már arról is, hogy minden ok nélkül leütötte az eltévedt embert, majd teljesen levetkőztette, végül pedig a lakásából kilökte. A szerencsétlen ember egyszál alsóban reszketett odakint, mígnem leütője és klfosztó- Ja „megszánta", és saját ócska ruhadarabjaiból néhányat utánadobott. Fehér Pál „emberséges” tette a Hevesi Járásbíróság elé került, ahol is dr, Bertes Károly tanácsa rablás bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért egyévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Kint a bárány, bent a bűnös Mármint a börtönben. Történt ugyanis, hogy a füzesabonyi lakos Baranyai Illés lopás bűntette mint korábban már kapott tíz hónap felfüggesztett börtön- büntetést, de az esetből nem tanult. Ha tanult volna — ami kora miatt Is ráférne, még nincs 22 esztendős —, bizonyára nem esik meg, hogy a pélyi termelőszövetkezet juhnyájábó] elemei egv kétezer forint értékű jerkét. A sajnálatos dolog ugyan szintén az esti sötétség leple alatt történt, de mint az lenni szokott: fény derült rá. (A jerke, szegény — már nem került meg.) A bíróság a — lopásra ezek szerint igen hajlamos — fiatalembert — hathónapi szabadságvesztésre ítélte, és mert elrendelték a felfüggesztett büntetés végrehajtását Is, Baranyainak bőségesen 1 esz Ideje, hogy a hűvösön eltöprengjen, s végre belássa: lopni veszélyes. Betört fej törött hét — itt fúrtak Suhdék Röviden így foglalható össze az a megbotránkozást és felhábo.ojást kiváltott eset, amelyet Suha István, Suha József, Suha László fiatalkorú követett el Átány- ban, s humorosan már csak igen-igen nehezen fogható fel, mert bűnük nem holmi kis lopás, esenés, hanem súlyos testi sértés, rongálás, garázdaság. Az események múlt év tavaszára nyúlnak vissza, amikor is Suha István és Suha József az átányi presszóban minden ok nélkül belekötött egy emberbe, majd — miután eltávolították őket — odakint várakoztak, és amikor embereik előkerültek, karóval támadtak rájuk. Augusztusban szintén együtt randalírozott a négy Suha. Sok fiatalba belekö» töttek, minden előzetes szóváltás nélkül pofozkodni kezdtek, majd megtámadták a parkon áthaladó Juhász Imrét, és olyan súlyosan bántalmazták, hogy az kartörést szenvedett. Ez sem volt elég, további garázdálkodás sora jelezte útjukat, melynek során egy másik férfi fejét is betörték. Ügyüket szintén a T*ive- si Járásbíróság dr, Berta Károly büntető tanácsa tárgyalta, és az elsőrendű vádlott Suha Istvánt, egyévi, Suha Józsefet pedig Hzhána- pi börtönbüntetésre ítélte, s a közügyek gyakorlásától két évre mindkettőjüket eltiltotta, A szintén súlyos testi sértés és rongálás bűntettében vétkes Suha László hathónapi, a fiatalkorú S. L öthónapi börtönbüntetést kapott. És mert a sort sajnos nem kevésbé enyhén minősülő esetekkel lehetne folytatni — sőt! —, felmerül a kérdés: miért oly nehéz egyeseknek megérteni, hogy lopni, rabolni, garázdálkodni veszélyes. Büntetlenül senki sert» teheti meg. B. Kuo Tibor I
