Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

Üay®$ kezű házfelügyelők Egy egész terem bizonyít­ja, hogy milyen ügyes kezü- ek a gyöngyösi házfelügye­lők. Aki nem hiszi, menjen el az Ingatlankezelő Vállalat központjába, a második eme­leti helyiségben ott találhat­ja a tárgyi bizonyítékokat Méghozzá tucatszám. Ráadó sül még szemet vonzóak i ezek a bizonyítékok. Ott a felirat is: Béke i Barátság brigád. Néhány hete hogy megala­kult ez a kis közösség a dé li városrészen tevékenykedő házfelügyelők körében. És miris kirukkoltak: szebbnél szebb hímzéseket, kézimun­kákat vonultattak fel. Mind­egyiken rajta a szám, hogv az asztalra elhelyezett urná­ba be lehessen dobni a sza vazócédulát Döntse el e közvéleménv. hogy mely1: OMbmMM 1979. március 18., vasárnap házfelügyelő kezét tartják a legügyesebbnek. A részrehaj­lás kizárva. Nagyon tiszteletreméltó ennek a kiállításnak a szán­déka. Hadd lássák szerte a varosban, milyen hasznosan tudják eltölteni a szabad idejüket a házfelügyelők ma­napság. Vége annak a régi világnak, amikor még a ház­felügyelőkről azt tartották, hogy minden idejüket há- 'lártoskodással töltötték, éles nyelvüktől . aligha menekül­hetett meg bárki emberfia. Ennek már vége, lásd: egy nagy teremnyi csodálatosan szép kézimunka a megcáfol­hatatlan bizonyíték rá. Mindez nagyon szép. De azt is állítják egyesek, logy a házfelügyelőknek másfajta kézimunkában is >eleskedniük kell: söprésben, felmosásban, tisztogatásban. Fzt is kiállításon bizonyítják, téghozzá állandó kiállításon: rájuk bízott épületekben. Mi lenne, ha ott is elhe­lyeznék a szavazóurnákat? (—ár) A jobbik idegrendszer győzött. De volt olyan is, hogy tartották magukat mind a ketten, s az egymás­nak rohanó két gép egyetlen lángoló tömegben összeol­vadva zuhant a földre. A Korvin-téren vette ki a könyvet a Szabó Ervin könyvtárból, lehet, hogy épp a Bűvésszel. A félkörív kétharmadában jártak. A Bűvész kocsiján túl a valószínűtlen messze­ségben apró, sötét emberalak integetett: Laurent, a Fő. Hívja vissza őket. Jól van. Egy fél percet még tudsz várni. A számítás jó volt, látta. Szembe fognak talál­kozni. Még húsz másodperc. Százötvennel rohantak egy­más felé, mintha a centripe- tális erő acélhúrja tartaná őket a kör kerületén. Ke­ményen markolta a repülő- kormányt és összehúzott szemmel nézte az alárohanó betont. Zöldesszürkének kép­zelte el azokat a háború előtti égitaligákat, kétfedelű­Ahol már túljutottak az „ábécén” A fakultatív oktatás és a hevesi gimnázium A vidéki középiskolák ta­nárai joggal panaszkodtak így: , — A nagy múltú városi gimnáziumokkal szemben többszörösen hátrányos helyzetben vagyunk. Fiatal intézmény lévén, nincs si­kerek sorozatában bővelkedő krónikánk, ráadásul tárgyi feltételeink sem a legmeg­felelőbbek. Épp ezért nem indultak tagozatos osztályok emiatt nem tülekedtek hoz­zánk a jelentkezők. Mindig a gyengébb képességűeket kell felvennünk, s ezért ért­hető. hogv nem büszkélked­hetünk kiugró eredmények­kel. Tegyük hozzá mindjárt: valamennyi megjegyzés tel­jesen jogos, s mostohagyer­meknek lenni egyáltalán nem kellemes érzés. A kiutat persze kereslek, s ebben segített a megyei művelődési osztály is. Ízelítő a jövőből Ez történt Hevesen is. A részletekről Nagy János igazgató beszél: — Mi tulajdonképpen már hat esztendeje kóstoltunk be­le a fakultációba, úgy is mondhatnám, hogy legalább az „ábécéjével” megismer­kedtünk. A gyerekek ugyan­is gépészeti-műszaki rajzot és kémiai anyagvizsgálatot — az utóbbi a laboránst te­endőknek felel meg — tanul­hatnak. Nagy segítség ez szá­mukra. hiszen érettségi után nem kell állás után szalad­gálniuk. mindannyian elhe­lyezkedhetnek valahol. Ez a többlet tapasztalataink sze­rint vonzó, ám jelentőségét mégsem fedezte fel vala- mennvi diák. Ezt igazolja az is. hogv tanulóinknak csak eevharmada döntött így. Más szóval: ezz.el még nem let­tünk versenvképesek. Az vi­szont örvendetes, hogy a jö­vőben hasznosítható tudniva­lókkal gyarapodtunk, s a fa­kultatív oktatást egyértelmű­en helyeseltük. Az úiat megszokni n»m könnyű, ám az itteni peda­gógusok rég túlvannak a kezdéssel, iáré buktatókon. — Eleinte kissé aggód­tunk amiatt, hogy az osz­tálykeretek bizonyos mér­tékben megbomlanak, hi­szen a választott tárgyakkal foglalkozók kevesebb óra­számban tanulják a fizikát, a kémiát, a biológiát és az oroszt. Természetesen a gya­korlati anyagot is külön cso­portban sajátítják el. Később azonban kiderült: kár volt nyugtalankodnunk: az ösz­szetartó erő, a közösségi szel­lem nem tört meg, a gye­rekek alkalmazkodtak a sa­játos körülményekhez. Ezt csak azért említem, mert a téma másutt is felvetődhet. Egy biztos: a nevelők szív- vel-lélekkel munkálkodtak. Az Országos Pedagógiai In­tézet nem véletlenül kérte fel az iskolát, hogy működ­jön közre e két tárgy végle­ges szerkezetének kialakítá­sában. Fogadtatás és felkészülés Sok helyütt még tanácsta­lanok. itt azonban tudták, ml a tennivaló. Ezért nagy gondot fordítottak az alapos előkészítésre, nem feledkez­tek meg a demokratizmus elvének következetes érvé­nyesítéséről sem. — Meg kellett h átáraznunk azt, hogy mit- akarunk. Ezt előbb az iskolavezetés, majd a pártalapszervezet, vitatta meg. Persze, ezekre a tárgya­lásokra meghívtuk a felet­tes szervek képviselőit is. Az így összeállított javaslatter­vezet került a tantestület elé. ahol mindenki elmond­hatta. véleményét. így hatá­roztuk el, hogy az ifjak érdek­lődésüknek megfelelően — a magyar, a történelem, a ma­tematika, -a fizika, a kémia, a biológia valamint a már em­lített gépészeti-műszaki rajz és a kémiai anyagvizsgálat című tárgyakból választhat­ják a nekik tetsző párosítást. Ezzel a többletfeladattai megbirkózunk mert nem hi­ányoznak már sem a szemé­lyi. sem a tárgyi adottságok. Időben tájékoztattuk a járás általános iskolai igazgatóit, és pályaválasztási felelőseit — még tavaly októberben —, s így ólt is jókor informál­hatták a nyolcadikos fiatalo­kat. Pillantás 1981-be Az átállás nem egyszerű dolog, ugyanis a fakultáció sok szempontból alapvető változást jelent majd. No, nem az idén szeptembertől, hanem két esztendő múlva. Az első és a második osztály még nem hoz különösebb fordulatot: ekkor még a régi formában zajlik a szintkü­lönbségek felszámolása és a pályaorientáció. Az előrelá­tás, a megfontolt tervezés azonban már most sem árt. A matematika-fizika sza­kos dr. Almádiné Cseplye Zita így fogalmaz: — A csoportok létrehozása, az elhelyezés nem ütközik akadályba: a folyosók végé­ből ugyanis elrek észtünk két termet, így meglesz a feltét­lenül szükséges tizenhat helyiség. Ez lényeges, de legalább ennyire fontos, hogy mi is fogékonyabbá váljunk az újra. Néhány dokumen­tum már megérkezett, s eze­ket áttanulimányoztam, ez­után is azt állítom, hogy nehezebb, de sokkal izgal­masabb, változatosabb dol­gunk lesz, mint valaha volt. Kollégája, Forgó János is ehhez a gondolatkörhöz kap­csolódik : — Az eddiginél is hatéko­nyabban felkarolhatjuk a te­hetséget, s kibontakoztathat­juk a meglevő képességeket is. Az külön előny, hogy idő­vel a városi intézményekkel is felvehetjük a versenyt Rajtunk múlik, hogy épp annyit nyújtsunk, mint ők. A magyar-német szakos Kovács Mária szintén az elé­gedettek közé tartozik. — Az ősszel a megyed pré dagógus-továbbképző kabinet szervezésében a Szabolcs me­gyei kísérletekkel ismerked­tünk meg. Az eredmények megnyugtattak bennünket: nem vitás, hogy igazi alko­tómunka vár mind annyiunk­ra. Egyről azonban ne feled­kezzünk meg: könyvtári anyagunkat gyorsan gyarapí­tani kell. mert szakirodalom híján nehezen boldogulnánk. Ügy véljük, ez csak szer­vezési kérdés, ha nem hiány­zik a jövendő siker zálogai a tantestület tettvágya... Pécsi István 1 Esélyek és pontszámok AZ IDEI TANÉVBEN meg­közelítőleg 50 000 diák érettségizik, s ezekben a he­tekben kell eldönteniük, hogy milyen életpályát vá­lasztanak. Várhatóan — a korábbi évekhez hasonlóan — ebben az évben is a vég­zettek több mint fele a fel­sőoktatási . intézményekben szeretne továbbtanulni. A ta­valyi adatok szerint — a ko­rábban fel nem vettekkel együtt — összesen 35 697 di ­ák próbálkozott és közülük 16 000-en kezdhették meg ta­nulmányaikat az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain. Közöttük 3700-an olyanok is, akik egy évvel korábban előfelvételivel biztosították a bejutást. Idén várhatóan ha­sonló lesz a jelentkezési arány és a felvételi esélyek sem sokat változnak. Szinte minden felsőoktatási intéz­ménybe több lesz a jelent­kező — általában kél. és fél­szeres a túljelentkezés —, mint ahányat fel lehet ven­ni, s így a felvételiken a szerzett és hozott pontszá­mok mellett ismét nagyon nagy szerepe lesz a pályára való alkalmasságnak és a tehetségnek. A korábbi évek, illetve a tavalyi év adatait elemezve, egyre nő az érdeklődés a tu­dományegyetemek iránt, eze­ken a legnagyobb a túlje­lentkezés. Kölönösen a böl­csészettudományi karokon nagy a tolongás. Tavaly pél­dául igen sokan jelentkeztek pszichológia, szociológia szak­ra, illetve a jogtudományi egyetemekre. Bár tavaly a korábbi évekhez képest valamivel kevesebben jelentkeztek az orvosi egyetemekre, mégis, továbbra is csak azok pá­lyának sikerrel, akik a fel­vételi vizsgákon is kiválóan szerepelnek. Az egyes ka­itokra a bejutás esélyei azon­ban nem egyformák. A SO- _.,,TE általános orvosi karára például három és félszeres volt a túljelentkezés, ugyan­akkor a gyógyszerész és fog­orvos karra jelentkezők szá­ma lényegesen kevesebb volt. A Marx Károly Közgazda- sági Egyetemen évek óta háromszoros a túljelentkezés és a bekerüléshez szükséges pontszámhatár 14—16 között mozog. Az ELTE-n a túljelentke­zés az állam- és jogtudo­mányi karon négyszeres, a bölcsészkaron ötszörös, a természettudományi karon kétszeres. Ennek megfelelő­en a bejutáshoz szükséges pontszám legalább 16,5, 17— 18,5, illetve 14—16. Szegeden és Debrecenben is hasonlóak a jelentkezési arányok és a felvételhez szükséges mini­mális pontszámok is azono­sak. nek, zajosnak. Most úgy érezte, hogy ez egyszer ki kell tartania. Ha nem ő rántja félre a kocsit, még minden sikerülhet ebben a rohadt életben. Vive la Bastille! Bűvész! Feri! Mit. csinál ez az állat? Belement. Vár­ja, hogy ő forduljon el. O is ismeri Cskalov, a Levegő Hőse életét. -Várhat. Majd meglátjuk, kinek jobbak az idegei. Még erősebben szorí­totta a kormányt. Az elmúlt hónapok minden elkeseredé­se volt a két kezében. En­nek az egynek sikerülnie kell És akkor nem számít. hogy kétezret kémek a kur­vák, és nem sikerült a fran­cia gimnázium és a kanadai egyetem. Ez siker... Kivillant előtte a Bűvész arca a fekete kocsi ablakke­retében, amint megkeménye­dett arccal, fogcsikorgatva, két kézzel alászedve csavarja jobbra a kormányt. Aztán, miközben az ülésen hátrafe­szülve, minden elkeseredésé­vel taposott a fékbe, úgy repüit el előtte a fekete ko­csi két ablaka, mint egy szemberobogó vonat a szom­széd vágányon. Furcsán ígaskodott felfelé a kocsi- est, s a nap a szemébe tük- özött a dőlt szekuritüveg- ől. A Bűvész most, amikor iem gondolt rá, megcsinálta i főmérnök számát. Két ke­féken fordult el a sikoltó í urnákkal radírozó sárga ko- -si orra előtt. Utána elengedhette a kor­mányt: a kocsi, amint ola­jozottan visszahuppant a négy kerekére, szép nagyívű félkörben lassult, ő maga nekiszorult az ülésnek, iszo­nyatos nyomást érzett a mellkasán. (Mint amikor ta­valy a Lukács-fürdő udvarában pénzt akar­tak szerezni, és ő megpró­bált lebukni a négyméteres pénzmedence fenekére.) A Citroen még mindig százzal ment előre. Fáradtan ült, sután maga alá húzott lábbal, a kormányt nem fog­ta. Az autó magárahagyva, puhán és ostobán rohant előre. Valamit kellett csinál­ni. Lassan, meggyőződés nél­kül lépett rá újra a fékre, és erőtlenül, hosszan beljebb nyomta. Lassan tompult a beton rohanása. A végén megdühöd ott, és egyszerre beletaposott. A kocsi síró gumikkal csúszott még vágó­két métert, aztán blokkolt. A megálláskor nekinyomult a homloka a szélvédőnek; régi, telenvolt iskolába villa- mosozásokra emlékezett, es odaléhelt az ablakra. A le­helét azonnal eltűnt. Most nyár volt, Párizs volt. Már visszazökkent az ölési re. A pálya messzeségéből, minit némafilmen, hadonászó emberek szaladtak feléjük. Távoli kiáltozásuk nem tud­ta megtörni a megállás dö­römbölő csöndjét. Gépiesein kiszállt és fel­egyenesedett. Az ajtó, ahogy elengedte, halk kattanással becsukódott a saját súlyától. Enyhén imbolyogva lépett előre, ahol nem messze a fe­kete kocsi állt. Az ajtaja nyitva volt, és a Bűvész fel kézzel a kormányra támasz­kodva nézett maga elé a be­tonra. Lassan ment félé. Az agyá­ban érezte a hetvencentis léptek földhözragadt süket­ségét, s valami ízetlen ke­serűség zsibbadt a szájában. Az ellenfény és a vakítóan világos háttér élesen káráé- zolta a fekete kocsi és a kormányára támaszkodó fe­kete alak körvonalát. A Bű­vész fél Iáiba a betonon nyu­godott. A Iáiba előtt a kicsi, szikrázó férTrisepp ült. Egy darab fémhulladék. A felté­té alak most belerúgott. Az­tán már néhány lépéssel odébb szikrázott az a csepp nap a földön. Az emberek kiáltozása kö­zelebb ért, s előtte ott állt i nyitott ajtajú fekete kocsi. >S 19. Elmozdulhatott rajta a mélységállító kai-, s most a karosszériára, hátán a két kis háztetővel puhán, ele­gáns, halk szószegéssel eres»- kedett lefelé. Már csak ne­hány centire volt a földtőL (1958, 1978) (VÉGE) KISEBB A TOLONGÁS a a természettudományi karo­kon. így a budapesti Mű szaki Egyetemen is, ahe másfél-kétszeres túljelent kezes mellett 13—17 ponttá be lehet jutni. Biztató esc lyek mutatkoznak a Ves/.p rémi Vegyipari Egyetemér ahol szintén másfél-kétsze rés, és a Bánki Donét Gép ipari Műszaki Főiskolán is ahol viszont alig volt az el­múlt években túljelentkezés. Kedvezőbbek az átlagnál ró!. Ar. új jelentkezőknek tehát a felvételi rutinnal rendelkező társaik konkur- renciájával is meg kell küz- leniük. Hogy a választott ;zak hogyan befolyásolja majd az idei esélyeket, ar- a vonatkozóan a korábbi Ivek tapasztalatai alapján észített táblázat alapján övetkeztethetünk. A felmérések szerint a el nem vettek újrajelentke- zése az egyes szakok szerint a következőképpen alakult (százalékban): Újra jelent­kezett Közü­lükfel­vettek Lemon­dott szándé­káról Természettudományi kar 86,7 60 0 Orvostudományi egyetem 97,1 51,4 0 Jogtudományi egyetem 85.7 23,8 2,9 Közgazd.-tud. egyetem 85,7 35,7 9,6 Műszaki egyetem, főiskola 63,2 42.1 9.2 Agrártudományi egyetem 70,7 21,5 10,8 Tanárképző főiskola 62,7 35.8 17,9 Tanító- és óvónőképző 78,8 51,5 9,1 a bekerülés esélyei a Pol- lack Mihály építőipari- és gépészkarán, illetve az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán is. Nem számít „menőnek” a fiatalok köré­ben, ezért kedvező lehetősé­geket kínál az agrár felső- oktatás. A Debrecenbe je­lentkezők például az átlag­szint teljesítése esetén is bi­zakodva várhatják az érte­sítést hozó postást. Az esélyek latolgatásánál, illetve a pontok számolgatá­sánál külön kell szólni egy nem elhanyagolható tényezőről. Azokról van szó, akiknek el­sőre nem sikerült bejutni az egyetemekre és főiskolákra, és akik újra és újra próbál­koznak. Áz elmúlt években több alkalommal is készítet­tek felméréseket az Országos Pedagógiai Kutatóközpont­ban, azt vizsgálva, hogy mi lett a fel nem vettek sorsa? Kiderült, hogy a megkérde­zettek nagy ’ többsége első kudarca után is tovább akar tanulni. 73,7 százalékuk már a következő évben újra pró­bálkozik, 17,4 százalékuk ké­sőbbre halasztja a próbálko­zást és csak 8,9 százalékuk tett le véglegesen szándéká­MINDEZEKRÖL az Okta­tási Minisztérium által ki­adott tájékoztató részlete­sebb eligazítást ad, ismertet­ve a keretszámokat, szako­kat, szakpárokat. Egyet azonban e kiadvány nélkül is biztosan tudhatunk; ket­tesekkel, hármasokkal idén is teljesen célszerűtlen jelent­kezni, mert csak egy fájó kudarcélménnyel lesz „gaz­dagabb” az önkritika nélküli pályázó. Sebők János

Next

/
Oldalképek
Tartalom