Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
A Központi Statisztikai terű tejesítéséről, a Hiuatal jelentése az 1978. éiri népgazdaság fejlődéséről 1978-ban a termelés növekedése az iparban megközelítette, az építőiparban és a mező- gazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egészében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban kevesebb volt, mint 1977-ben. A termelés növekedése a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A lakosság jövedelmének lés fogyasztásának növekedése megközelítette n tervezettet. Az ország termelő állóeszközei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális és kulturális létesítményei bővültek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott követelmények. A gazdálkodás hatékonysága az előirányzottnál csak kisebb mértékben javult. A termelés anyag- és eszközigényessége fokozódott. Elmaradt az igényektől a termékszerkezet korszerűsítése. A belföldi felhasználás növekedése meghaladta a termelés növekedését. A kivitel alig, a behozatal jelentősen emelkedett. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtlenebbé vált. A megtermelt nemzeti jövedelem 1978-ban 'több mint 510 milliárd forint volt, összehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a tervben előirányzott 5 százalékot, részben, mert a bruttó termelés a számítottnál mérsékeltebben emelkedett, másrészt, mert az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan pőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakossági (fogyasztás a tervezetthez közelállóan, 3 szá- ealékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt. Ebben szerepet játszott, hogy a tervezett csökkenés helyett a beruházások összehasonlító áron körülbelül 4 százalékkal nőttek, de különösen a készletfelhalmozás volt nagymértékű. Mindezek következtében a belföldi felhasználáson belül tovább nőtt a felhalmozás aránya. A NÉPGAZDASÁG 1978. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI 1978. év 1977. év százalékában Terv Tény Nemzeti jövedelem 105 104 Ipari termelés 105,5—106 105,2 Országos építési-szerelési teljesítmény 104—105 105 Mezőgazdasági termékek termelése 102—103 102 Egv lakosra jutó átlagos nominal jövedelem 107—1074 107,5—108 Egy keresőre jutó nominálbér 107 108 ’ Fogyasztói árszínvonal 104 104,6 Egy lakosra jutó reáljövedelem 103—103,2 103 Egy keresőre jutó reálbér 102,8—103 103 A lakosság fogyasztása 103,4—103,6 103 A szocialista szervek beruházásai, 180—182 196,5 milliárd Ft Lakásépítés, ezer db 90 88 IPAR, ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszeriparon kívüli ágazatokban együttvéve 6.1 százalék, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamosenergia-ipar 9,8 százalékkal, az építőanyagipar 7,6 százalékkal és a gépipar 6,4 százalékkal. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése 2—3 százalékkal emelkedett. A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növekedése nem járt együtt a termelés összetételének és szervezettségének, a termékek minőségének és választékának szükséges mértékű javulásával. A termékszerkezet korszerűsítése több ipari ágazatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az indokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mértékben. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Az 1978. Az 1978. termelési az 1977. mennyiév százaségei lékában Villamos energia, milliárd kwő 25,5 109.2 Szén, millió tonna 25,7 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 100,1 Földgáz, milliárd köbméter 7,3 111.1 Acél, millió tonna 3-9 104,1 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 103.6 Bauxit, millió tonna 2,9 98.5 Timföld, ezer tonna 785,4 99,9 A! iiminium félgyártmány, ezer tonna 150.5 107.7 Tégla, milliárd darab 1,9 99.5 Cement, millió tonna 4,8 103,1 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 887,3 110,2 Növényvédőszer, hatóanyagban. ezer tonna 21,2 123,8 Műanyagok, ezer tonna 212.8 113,5 Vegyi szálak, ezer tonna 28,1 109,2 Autóbusz, ezer darab 13,1 110,3 Számítástechnikai termékek, folyó áron. milliárd Ft 4.5 107,4 Rádió, ezer darab 264,0 102.1 Televízió, ezer darab 434,7 102,7 Hűtőszekrény, ezer darab 432,1 94,9 Mosógép, ezer darab 223,2 110,2 i Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, 365,0 99,8 millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, 42,6 99,7 ezer tonna 15,1 97,4 Cipő, millió pár 45,9 100,2 Fogyasztói tej, millió liter 783,2 102,1 Vágott baromfi, ezer tonna 156,5 104,4 Napraforgóolaj, ezer tonna 73,7 109,9 Sör, millió hektoliter 7,2 103,4 1978-ban az ipar elsősorban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási célú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelkedett a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az exportra történő értékesítés csak mérsékelten emelkedett. Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mellett növekedett az anyagimport szerepe. Az energiahordozók és anyagok behozatala a termelés növekedését jóval meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves átlagban 1 687100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal kevesebb, mint 1977- ben. A munkatermelékenység 5,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán az ipar állóeszközei bővültek és korszerűsödtek. A Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyára évi 150 000 tonna PVC- por gyártó és évi 124 000 tonna marónátrongyártó kapacitással termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 000 tonna évi polipropilén gyártó kapacitás. Elkészült a 750 kV-os távvezeték Albertir- sa—országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű 1978-ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítőképességét további 430 mw-tal, 9 százalékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelést növelő beruházása — amelynek felét már 1977- ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Átadták a zalaegerszegi hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mély hőmérsékletű tárolórész és évi 11 600 tonna mirelitárut előállító üzem létesült. Megkezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna szárazáru-gyártó kapacitásbővítést jelent. Az országos építési-szerelési teljesítmény a tervben előírt 4—5 százalékos ütemnek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal meghaladta az előző évii Bővült és korszerűsödött az építőipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság! termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után 2 százalékkal nőtt. A növénytermelés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő eredményei ellenére alig haladta meg az előző évit és nem érte el a tervezettet. Az állattenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt A mezőgazdaság anyagi ráfordításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A többlettermés — a tervnek megfelelően — nagyobb részt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés több, mint 7 százalékkal nőtt. A burgonyatermés, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből, és egyés szálas és lédús takarmányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt: a vágóállat termelése 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyapjú 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. december 31-ivel. A sertés- állomány — a tenyésztés ingadozásának kiküszöbölésére hozott intézkedések» eredményeként — három éve közel azonos nagyságú. 1978, december 31-én 8 millió sertés volt az országban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szaporodott. A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami mezőgazdaságban és a mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gépi vonóerő-kapacitás 7 százalékkal nőtt. Az erdőtelepítés és felújítás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árúízvédelmi fővédvonalak, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megközelítette, a közcsatorna-hálózat építése és a szennyvíztisztítás nem érte el a tervezettet. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési,.vgUglalpk áruszállítási teljesítménye a tervezettet* 'Kissé meghaladó, sze- mélyszállítási teljesítménye a tervezettet megközelítő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyisége 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növekedés 1,8 százalék volt. A helyi tömegközlekedés 2,5 milliárd utast szállított, 1,9 százalékkal többet, mint az előző évben. 1978-ban 15 villamos- és 15 Diesel-mozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 darab hév motor- és pótkocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyeztek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év folyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folyamán a személygépkocsi-állomány 97 000 darabbal nőtt és az év végén meghaladta a 830 ezret, ebből 788 ezer a lakosság tulajdonában volt. A közutakon mintegy 1700 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolat-erősítést végeztek, 200 km új út épült. Átadták a forgalomnak az M3-as autópálya Budapest—Gödöllő közötti 23,5 km-es szakaszát. A telefonfőközpontok befogadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 eZer állomással, 5—5 százalékkal bővült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk A levélirányítás korszerűsítésére Budapesten levélfeldolgozó automatát helyeztek üzembe. KÜLKERESKEDELEM A népgazdaság fejlődésében nagy jelentőségű nemzetközi gazdasági kapcsolataink 1978-ban tovább fejlődtek. E kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mellett folytatód a termelési, a tudományos és műszaki együttműködés, a közös beruházások megvalósítása. A külkereskedelmi forgalom nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban, az áruforgalom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglévő hiányosságok hatására, a tervtől eltérően alakult. A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál lassabban emelkedett. A forgalomnak a tervezettől eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb behozatali többlet keletkezett, elsősorban a nem rubel elszámolású forgalomban. BERUHÁZÁS Ä szocialista szervek 196,5 milliárd lormtot fordítottak beruházásra, a tervben előirányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumenben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesztési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi éveknél valamivel nagyobb mértékben fordították a folyamatban lévő beruházásokra. A központi állami beruházások az előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fejlesztési forrásokkal rendelkeztek, beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelentős túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerepe volt az exportfejlesztő beruházásoknak. A beruházások építési hányada csökkent, a gépeké, beleértve az importgépeket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az építőipar, valamint a mezőgazdaság és erdő- gazdálkodás beruházásai emelkedtek. JÖVEDELMEK, FOGYASZTÁS Á lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet megközelítően emelkedett. A nomináljövedelemnek növekedése valamivel meghaladta az előirányzatot. A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben megvalósított béremelések mellett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedéseknek. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete meghaladta a 3700 forintot. A nominálbérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. Így az egy keresőre jutó reálbér lényegében jó ütemben nőtt és mintegy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak reálkeresete ennél mérsékeltebben emelkedett. Ugyancsak nőtt a társadalmi juttatások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövedelem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi juttatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 milliárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt és az év végén 1 974 000-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8,8 milliárd forintot fizettek ki, 3 százalékkal többet az 1077. évinél. Gyermekgondozási segélyen 1978. decemberében 277 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal. év végére 124,9 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978- ban 281 milliárd forint volt, összehasonlító áron 3,9 százalékkal több az jalozo evineL A forgalom a tervben számítottnál valamivel mrsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1,9 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,7 százalékkal fokozódott. Az áruellátás 1978-ban élelmiszerekből —í egyes zöldség-gyümölcs félék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata összességében az előző évhez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfordult választékhiány. A vegyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mellett egyes cikkekből — például hazai gyártású automata mosógép, villanybajler, vastömegcikk, egyes építőanyagok — a kínálat a keresletet nem elégítette ki. A kiskereskedelem üzlethálózata 1978-ban tovább bővült. A főváros üzlethálózatának fejlődése a tervezettnél kissé lassúbb, ami elsősorban a lakótelepek üzlethálózatának nem kielégítő ütemű fejlesztésével függ össze. A fogyasztói árak a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lényegében az égetett szeszes italok július 24- vel végrehajtott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Állami erőből — főként a budapesti lakásépítkezések elmaradása következtében — a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lakosság lakásépítése sem érte el a számított NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS 1979. január 1-én az ország népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1000 lakosra 15.7 élveszületés 13,1 halálozás jutott! Az élveszületések aránya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél, 1000 lakosra számítva 2,6 természetes szaporodás jutott, az előző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977, évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az iparban, valamint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a korábbi évekhez hasonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak. A kiadások nagyobb hányada a fekvőbetegellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi benu- házások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azonban — a kórházi rekonstrukciók, tatarozások, átépítések miatt — az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az orvosok száma az év folyamán 700-zal, 29 200-ra emelkedett. Egy általános körzeti orvosra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott, mint 1977-ben. Az ösz- szes körzeti orvosi állások 5,3 százaléka betöltetlen volt. A bölcsődék befogadóképessége az év végén 58 100 volt, 2800-zal több, mint egy évvel azelőtt. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és decemberben elérte a 345 000-et. Rendszeres iskolai oktaitásban az 1978/79-es tanévben 1,8 millióan vesznek részt. Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú oktatásban a létszám emelkedett, a középfokon csökkent és a a felsőfokú oktatásban nem változott. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százalékban szakmunkástanuló a 14—16 évesek 40,5 százaléka, középiskolai tanuló a 14—17 évesek 38,8 százaléka, főiskolai, vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8,3 százaléka. 1978-ban nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozatokon 34 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 ezren, esti és levelező tagozatokon 14 ezren szereztek oklevelet. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán a televízió-előfizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízió-előfizető jutott. IDEGENFORGALOM 1978-ban nagymértékben nőtt az idegen- forgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több, mint 1977-ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió turista tartózkodott hazánkban, számuk 2,0 millióval nőtt. A Magyarországot felkereső külföldiek többsége — 90 százaléka — a szocialista országokból érkezett. A kereskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a turisták számának növekedésével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni — szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak. Külföldre 5,4 millió magyar utazott, 16 százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest, 1979. február 3. Központi stafeztíkaj B&rataä fWTQ
