Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

A beszámoló pár [taggyűlésekről jelentjük Szavak helyett — tettek Ha idegen a vendég s csupán a beszámoló után ér­kezik a Hatvani Cukorgyár kommunistáinak összevont taggyűlésére — minden bi­zonnyal alaposan meglepő­dik. Ekkora üzemben ugyanis teljességgel szokat­lan, hogy mindössze egyet­len hozzászóló akad, s az mondhatni, „hivatalból” áll társai elé... A vendég azon­ban idejében a helyén ült, s Román Gyula titkártól ele­jétől végig hallhatta a veze­tőség tájékoztatóját, Juhász Ferenc városi titkár szavai­ból pedig a magasabb párt­szerv minősítését, amelyek egyaránt mozgalmas, tartal­mas munkát tükröztek. Rá­adásul nem is volt idegen a vendég, hiszen hosszú évek óta ismeri a cukorgyáriakat s ennélfogva az elhangzot­tak nagyrészt személyes ta- tapasztalataival, vélemé­nyével találkoztak. Ugyan­ekkor pedig tudta azt is, hogy éppen az imént ért véget a nagy répafeldolgo­zási kampány, egy olyan időszak, amelyben még a legnagyobb ünnepek is ösz- szefolytak a hétköznapok­kal, s amelynek fáradságát bizony nem lehetett az ajtó előtt hagyni... Szóval: ha csöndes is volt ez a párttaggyűlés — éppen eleget mondott. Mint egye­bek mellett kiderült: a gyár három alapszervezete létszámban és eredmények­ben is gyarapodott tavaly. A renszeresen megtartott ve­zetőségi ülések időről időre a legfontosabb teendőkre irányították a figyelmet. Az, hogy a feladatokban a leg­több helyet a gazdaságpoli­tikai kérdések kapták, 3 a kommunisták nemcsak han­goztatták, hanem minden poszton meg is mutatták cselekvőkészségüket: jól tükröződik az üzem teljesít­ményeiben. Ügy sikerült a nagykarbantartás, a beren­dezések cseréje, bővítése, hogy a későbbi műszakok­ban mindössze 13 órányi volt az üzemzavar. A most befejezett szezon, a rekord­évnek tartott korábbit is jóval felülmúlta! Több mint 400 ezer tonna répa -került a gépsorokra, s az előző 2800 helyett naponta, átlagosan 2945 tonna ter­ményből készítettek cukrot, a tervezettnél kisebb gyár­tási veszteségek mellett. S a munka mellett termé­szetesen nem feledkeztek meg a párttagok egyéb kö­telességeikről sem. Tanul­tak, elérték, hogy már több mint felüknek van politikai végzettsége, a politikai könyvek, folyóiratok for­galmazásában összesen 26 ezer forintos eredményük városi viszonylatban is sike­resnek számít. A munkásör- szakasz pedig —, hogy a pártmunkának csupán még egy területéről szóljunk — mindössze árnyalati különb­séggel került az őrzött első helyéről a harmadikra. Ugyanekkor — nem tit­kolták — vannak fogyaté­kosságaik is az alapszerve­zetnek. Sajnos, igen keve­set javult például a pártcso- port-munka, visszaesett a politikai vitakörök élénksé­ge, a taggyűléseken a részt vevők nagy része tartózko­dik a vitáktól. Jó néhány terület van, ahol feltétlenül előbbre kell lépni a jövő­ben! 1 A tennivalók — amelye­ket az újabb cselekvési program is részletesen meghatározott — az össze­vont taggyűlés óta vala­mennyi cukorgyári kommu­nista előtt ismeretesek, s bi­zonyára a mostaninál aktí­vabb légkört teremtenek majd a következő alapszer­vezeti számvetéseken, meg­beszéléseken. Mielőbb pe­dig a tettekre is megint sor kerül! Újabb tettekre — az újabb eredményekért. Gy. Gy. Egyetlen Aattintássn k Türelem nélkül nem megy — Négy vállalat összefogásával — Kétszáz bojler az első szóra A liizesatayi Felöli Tsz elsőként zárta az évet Eredményes esztendő után még gazdaságosabb termelés Szerdán délelőtt a füzes­abonyi művelődési házban gyülekeztek a Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai, hogy számot adjanak az el­múlt esztendő gazdálkodási eredményeiről. A zárszám­adó közgyűlés résztvevőit és vendégeit, közöttük Fe­kete Győr Endréi, a me­gyei tanács elnökét, Antal Lajost, a füzesabonyi járá­si pártbizottság első titká­rát, valamint Sramkó Lász­lót, a TESZÖV titkárát Go­dó József, a Petőfi Terme­lőszövetkezet párttitkára köszöntötte. A vezetőség beszámolóját az elmúlt esztendő gazdál­kodásáról Sárközi József, a közös gazdaság elnöke ter­jesztette a tagság elé. Min­denekelőtt arról szólt, hogy a g tzdasági építőmunka je­leni >gi szakaszába a a ter­melő - következetek feladat a is megváltozik. Ma mór — mondjtta — nem az az el­sődleges kérdés, hogy hány hektáron, miből mennyit termelünk, hanem az, hogy mennyiért termeljük. A mennyiségi szemléletet itt is, mint a népgazdaság többi ágazatában, fel kell, hogy váltsa a minőségi szemlélet. A termelőszövetkezet konkrét gazdasági elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt esztendőt a nem kis nehéz­ségek ellenére sikeresen zárta a közös gazdaság. Ta­valy a vezetőség beszámoló­ja némi bizonytalanságot tükrözött. Akkor az v<?lt a kérdés, hogy a tízmilliós nagyságrendű gépi beruhá­zások vajon megtérülnek-e. E15segítk-e a jobb. az ered­ményesebb gazdálkodást, végső soron a tagság boldo­gulását, Az 1978-as eszten­dő Választ adott erre a kérdésre. A termelőszövet­kezet1 alaptevékenységéből 65 millió forintos termelési érték került ki. Ez 28 szá­zalékos emelkedésnek fe­lel meg. A terme1 őszövet- ' ko-'et árbevétele 8 és fél százalékkal emelkedett. Mindez összességében azt eredményezi, hogy az éves kereset 10 ■ százalékának még telelő kién?szító része­dé st '■ 1 oszthattak ki a zár- számadó közgyűlés után. Az átlagos havi bérszínvonal 3775 forint volt. A vezetőségi beszámoló részletesen kitért az ágaza­tuk eredményedre. Növény- tei-vni?S7tés.ben 47 mázsás hektárainkéniti búzatermést takarított be a gazdaság, amely hét mázsával halad­ta meg a tavalyi átlagot. Legszembetűnőbb a növeke­dés a cukorrépa-termetesnél, ahol kereken 135 mázsával takarítottak be hektáronként többet az elmúlt évi át­lagnál. Külön említésre méltó, hogy az 1978-as esz­tendőben termelték először úgy ezt a fontos növényt, hogy nem kellett sem egyelni, sem kapálni, így tulaj dómképpen kézi munka­erő kiiktatásával sikerült elérni azt, hogy a terme­lés megduplázódott. Mind­ez a modern technikának és technológiáinak köszönhető, de nem szabad elfeledkezni arról — mutatott rá Sárközi József, hogy a legmoder­nebb technológiában is mindennek az alapja a gon­dos, lelkiismeretes, becsüle­tes munka. Az állattenyésztésről szól­va, fogyatékosságként em­lítette meg, hogy a tejter­melés még mindig nincs a kívánt szinten, annak elle­nére, hogy az évi növekedés egy tehénre vetítve 360 li­ter. A füzesabonyi Petőfi Tsz az egy tehénre jutó 2036 literes évi átlagával még így is az utolsók között kul­log mind járási, mind me­gyei tekintetben, A fogyatékosságok felso­rolásánál külön kiemelte, hogy még a szakvezetőknél sem fejlődött ki a helyes költségszemlélet, amely az új minőségi termelés elen­gedhetetlen követelménye. A szakvezetők gyakran nem ismerik még azokat a sza­bályozókat, rendeleteket sem, amelyek a közvetlenül irányításuk alá tartozó ter­melésre vonatkoznak. A szakvezetők ■ távol tartják magukat a számviteltől, holott éppen az lenne a „mit, mennyiért termelünk’’ gyakorlatnak az oAapja. Az elnöki beszámoló nagy fontosságot tulajdonított a nagy teljesítményű erőgé­pekkel dolgozók munkájá­nak. Kezükön milliós érté­kek vannak — mondotta az elnök —, s munkájuk mi­nősége! lelkiismeretessége meghatározhatja a termelő­szövetkezet egész termelését. Nagyon jelentős., fejlődé­sen, korszerűsödésen ment keresztül a számviteli mun­ka. .Az elmúlt esztendőben már naprakészen állt a könyvelés és pontos adat­szolgáltatással segítette a gyakorlati .szakembereket. Örvendetes tény, hogy a füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezetben a balesetek száma és a kiesett munka­idő is egy harmaddal csök­kent. Az elmúlt évről szőlő ve­zetőségi beszámolót az 1979- es tervek ismertetése követ­te, amelyet nem a termésát­lagok. minden áron történő /növelése, hanem a gazdasá­gosságra való törekvés jel­lemezett. Ezután az ellenőrző bi­zottság, a döntőbizottság, valamint a nőbizottság szá­molt be elmúlt évi munká­járól, majd hozzászólások, indítványok, javaslatok kö­vetkeztek, melyeik után a közgyűlés a beszámolót és az idei tervet elfogadta. • Sz. A. Ahogy még néhány hó­nappal ezelőtt csupa vára­kozás volt mindenki Gyön­gyösön, amikor elhangzott a bűvös fogalom: vezetékes gáz, ma már az érintettek is, a kíváncsiskodók is szin­te közönnyel mondják ki a szót. Gáz. Hány napig tart minden újdonság? Csakhogy egészen más annak a lelkiállapota, aki­nek lakásába most mennek majd a szerelők, a kőműve­sek, a kéménysöprők. — Te jó ég, meddig tart majd ez a felfordulás? — kérdezik az érintettek két­ségbeesetten. Bizony, kemény hetek várnak rájuk. Ennél precízebben már nem lehetett felkészülni. A Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat mindent felmért, mindent számba vett, min­dent egyeztetett és ezek után elkészítette a munká­latok menetrendjét. Mert az. Napra pontosan megmu­tatja a táblázat, hogy az egyes lépcsőházakba mikor mennek be a TIGÄZ, az eg­ri karbantartó szövetkezet, az ugyancsak egri kémény­söprő vállalat és a helybeli IKV munkásai. Melyik kezd, hogyan következnek utána a többiek és mikorra hangzik el a lakókat meg­könnyítő kijelentés: — Mi készen vagyunk, használja jó egészséggel hosszú ideig a kényelmeseb­bé tett lakását. Mosoly itt, mosoly ott, ki­csit zavartan, megilletödöt- ten, aztán kézfogás, majd a halk kérdés: — Most már minden rendben van? Igen. Alig hihető öröm: csak egy mozdulat a készü­lék gombján, zárján és már­is sisteregve fellobban a jel­legzetesen kékes színű, szi­szegő hangú láng. Tökélete­sen működik minden. Ak­kor van ezentúl meleg viz és annyi, amikor és ameny- nyit akar a kedves lakó. Nem kel) gyűjtést készíteni, nem kel! tüzelőt cipelni a fűtés is pofon egyszerűvé vált. Ez a vezetékes gáz elő­nye. De a vezetékes gázt be is kell vezetni, ez a munka pedig egyetlen perc örömet sem ad a lakás bérlőinek. Ehhez türelem, megértés, segítőkész magatartás kell. Bizony, nemcsak a szerelők, a lakók is vizsgáznák ilyen­kor sokféle jellemvonásból. ■ ■ ■ ■ Vörös Hadsereg útja 46 1—3., Lokodi utca 8—12. és 9—13., valamint az Olim­pia utca 7—13. számú házak összesen kétszáz lakása sze­repel az idei listán. A mun­kák sorrendjét is ez a sor­rend adja. Kezdődik a tor­túra január végével és befe­jeződik a gázszerelés szep­tember közepére. A későbbi időszakra már csak a há­zak külső csinosítása ma­rad hátra, de úgy, hogy az­zal is végezzenek november utolsó napjaira. Kerekítve éppen kilcnc­Á Nagyvásártelepen ipfreaflaicskozss a zö Eisey-gyimöícs forgalmazás heíyzefsről és fejseszlésérő! A kormány zöldségprog- ramjának . végrehajtása jó ütemben halad. Hazainkban a zöldség-gyümölcs ellátás színvonala változatos és ki­elégítő. de gyakran a házi­asszonyoknak és a terme­lőknek is vannak ezzel kap­csolatos megjegyzéseik. A termelőknek az, hogy sok­szor indokolatlanul is aka­dozik az átvétel, a háziasz- szoinyokinak, pedig elsősorban az árral és minőséggel szemben vannak jogos kifo­gásaik, — hangsúlyozták a Haaaíias Népfront Országos Tanácsának szövetkezet ­és agrárpolitikai, valamint gazdaságpolitikai bizottsagá- n.ak szerdai közös ülésén amelyen a zöldség-gyü­mölcs ellátás tapasztalatait és várható tendenciáit vitat­ták meg a szakemberek. A Nagy vásár telepen meg­tartott tanácskozáson a résztvevők az előbbiekhez azt is hozzáfűzték: napja­inkban a zöldség-gyümölcs­forgalmazás fejlesztése az a láncszem, amelyik a fo­gyasztás növekedését az áruk minőségének javítását es ff termelés stabíkzálásat meghatározó jelleggel befo­lyásolja. Ezért, mindenek­előtt a forgalmazásban kulcsszerepet betöltő válla­latok kereskéde 1 em-po lit ikai -zemléletét, munkájuk szer­vezettségét és telephelyeik/ üzemeik felszereltségét kell javítani. S bár az utóbbi évékben ezen a területen számos új és hasznos ten­dencia bontakozott ki a zöldség-gyümölcs ellátás ja­vítása érdekében, az érin­tett szakembere)-; és válla­lataik számára változatlanul ez a legfontosabb feladat. <MTI) millióra rúg a teljes költsé­ge ennek a munkának. Hogy mennyit kell # ebből vállalniuk a lakóknak? — Semennyit — halljuk Tóth Jánostól, a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatójától a nagyon rövid, de annál velősebb választ. Látva meglepetésünket, tovább folytatja: — A tanácsi kezelésű la­kások vezetékes gázra való átállítása a mi költségünkre történik. Utána a lakóknak nem kell magasabb bért fi­zetniük, mert, a lakás kom­fortfokozata vem változik meg a gáz bevezetésével. Tessék: csupa előny. Fo­kozott kényelem, egyetlen fillér nélkül — a lakóknak. Ha úgy tetszik, ajándék az államtól. Mi az, ami mégsem gyö­nyörűség? Gyűlést hívtak össze. Ott elmondtak mindent a lakók­nak. Aztán jegyzőkönyvben rögzítették, hogy milyen ál­lapotban van most a lakás. Hadd lássa világosan min­denki, milyen volt és mi­lyen lett az otthona a sze­relés megkezdése előtt és a befejezése után. Azt is közölték, ha vala­kinek a munkák alatt a fű­tés vagy a főzés nehézséget jelentene, szívesen kisegítik kályhával. Csak kérjék az Ingatlankezelő Vállalattól. — Inkább nekem adnák azt a negyvenezer forintot, amibe kerül a'lakásom kor­szerűsítése — mondta az egyik lakó. — Jó volt nekem a. cse­répkályha is — jegyezte meg egy másik, idősebb. — Minek a gáz? Csak többe kerül. Az én kis nyugdijam­ból pedig minden forintot meg kell gondolni. Igen, vannak idősebb em­berek, akiknek még tíz fo­rint is számít. A lakbér nem változik, de eddig a kony­hába tüzelgetett a sparheld- ban, fával, szénnel és neki az is nagyon megfelelt. Aki mosolyogva legyint erre, hogy: ugyan, micsoda el­maradottság, az nem tudja, nem látja, hogy nálunk is vannak még, élnek még kis jövedelmű emberek is. És hogy nem jobbak az anyagi körülményeik, arról ők sze­mély szerint nem is tehet­nek. A mi társadalmunkban sem, csak a szivárvány szí­nei ragyognak. Ettől sokkal bővebb a színskála. Tudni, éi'teni kell ezt is. És segíteni, ha lehet. A négy érdekelt vállalat mindent megfogadott. Pon­tosság. gyorsaság, jó minő­ség. Csak a lakók viseljék türelemmel a kényelmetlen­ségeket és engedjék be őket az adott, . jelzett időben a lakásukba. Tűrjék el a kényszerű felfordulást, mert anélkül ezt a munkát gyor­san és minél rövidebb idő alatt nem lehet elvégezni. — A TIGAZ kezdetben húzódozott a munkától — tudjuk meg Tóth János igazgatótól —, mert nem állt rendelkezésükre a két­száz gázbojler. Megkerestem a budapesti gyárat, ahol a legkészségesebben fogad­tak. Mikorra szállítsák le a bojlerokat? Most, rögtön? Mondtam, nem nekünk kel­lenek a bojlerok, hanem a TIGÁZ-nak. Ennyi volt az egész.. . Mint a mesében; mond­hatnánk erre. Még arra a bizonyos varázs-szóra, va­rázsigére sem volt szükség. — Mivel kellett a kéré­süket, megtámogatniuk? — kérdeztük az ingatlankezelő igazgatójától. — Semmivel. . Tessék! Vannak, akik hi­hetetlenül csóválják a fejü­ket? Nekik sem tudunk bi­zalmasan megsúgni többet. Tény, hogy kezdetnek ez sem rossz, ahogy a jelzett négy vállalat érintett dolgo­zóinak tenni akarása sem. Akkor hát... ? Érintett, kedves kétszáz család, ne vegyek el a szerelők, ked­vét. Hagyják, hadd dolgoz­zanak. Ez a legcélraveze­tőbb magatartás. G. Molnár Ferenc Küldöttgyűlés a MESZÖV-ben Eredményesen dolgoztak a megye szövetkezetei (Tudósítónktól): Küldöttgyűlést tartottak szerdán délelőtt Egerben a megye fogyasztási szövetke­zeteinek képviselői. A ta­nácskozást Klaisz Ferenc MESZÖV-elnök nyitotta meg, és üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Hegedűs 1 Ász- lót, a megyei pártbizottság munkatársát, Miskolci Lász­lót, a megyei tanács keres­kedelmi osztályvezető-helyet­tesét és Nagy Sándort, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak szex-vező titjeárát. A tanácskozáson megvitat­ták a megye általános fo­gyasztási, takarék- és la­kásszövetkezeteinek 1978. évi munkáját, amelyről dr. Mol­nár Ferenc MESZÖV-elnök - helyettes tartott beszámolót. A három szövetkezeti ágazat képviselői megtudhatták, hogy az áfészek 1978. évi ái'bevétele meghaladta a négymílliárd forintot, amely a tervezettnek megfelelően mintegy 9.5 százalékos fej­lődésnek felel meg. A vendéglátási tevékeny­ségükben, számítva a szesz­forgalmazási korlátozásra, csak mérsékelt növekedést terveztek, de a szövetkezetek a kiesést az alkoholmentes italok és az ételforgalmazas- sal ellensúlyozták es 2,7 százalékos foi'galomnöveke- dést értek el. A szövetkezetek az elmúlt évben számos intézkedést tettek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fej­lesztésére, a helyi ellátás nö­velése érdekében. Ezek ha­tására a szakcsoportok te­vékenysége tovább erősö­dött, amelynek eredménye­ként 81 vagon sertéshúst, 130 vagon nyálat, és 550 vagon zöldségfélét, gyám,ölesöt ad­tak a helyi és a központi el­látáshoz. A szövetkezetek gazdálko­dása csak mérsékelten növe­kedett, amelyet a központi szabályozás is befolyásolt. A takarékszövetkezetek be­tétállománya az előirányzott­nak megfelelően alakult és az előző évhez viszonyítva 14 százalékkal növekedett, A tagoknak adott kölcsönök összege 26 millió forinttal haladja meg a korábbi évet. A hitelpolitikai irányelvek­nek megfelelően kiemelten támogatták a lakosság ter­melési kölcsönigényét, ame­lyet elsősorban a szőlő- és a gyümölcstermelés fejleszté­sére fordítottak. A lakásépítő szövetkezetek ötéves előirányzata 954 la­kás felépítése. Ebből az el­teli három évben átadott la­kások száma 754, amely 79 százalékos időarányos telje­sítésnek fele! meg. A szövetkezetpolitikai munka területén az elmúlt ev folyamán a szövetkezetek jelentős előrehaladást, értek el a szövetkezeti és az üzemi demokrácia erősítésében. To­vább szélesedett a munkás- és iskolaszövetkezetek tevé­kenysége. jelenleg öt mun­kás és .13 iskolaszövetkezet működik a megyében. A küldöttgyűlésen megvi­tatták az 1979. évi terveket és jóváhagyták a MÉSZÖV 1979. évi költségvetését. Szabó Lajos rHömsMGi 19*9. február 1., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom