Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

Hindig őszinte szóval Egy pártcsoport tevékenységéről ÖSSZESEN TIZEN VAN­NAK. Amikor elsorol ia Tóth László a 2-es pártcso­port tagjainak nevét, kide­rül, hogy közülük hatan a tmk-hoz tartoznak, négyen pedig —, igy mondják — energiások. Tehát az ener­giáról kell gondoskodniuk a gyöngyösi MÁV Kitérőgyár­tó Üzemben. — Szolgáltatás a mi fel­adatunk — hangsúlyozza a pártcsoport vezetője. — Fon­tos munka. A tmk pedig azt is jelenti, hogy oda jól kép­zett szakemberek kellenek. Akaratlanul is valamiféle minősítést sugall ez a fel­sorolás. Megmutatkozik ez a pártmunkában is? A kérdés következik az előzőekből, akaratlanul is. Miután most van a szám­vetés ideje a pártmunkások körében is. az elmúlt év fel- adatainak végrehajtásáról nem nehéz összefoglaló képet adniuk. Mivel is kezdjék? Az csak természetes, hogy a megbeszéléseket a munka- tervnek megfelelően, rend­szeresen megtartották. Min­den hónapban összejön a pártcsoport, de ezt bizonyos rugalmassággal szervezik meg alkalmazkodva a benti' munkához is, a csoport tag­jainak időbeosztásáháoz is- Előfordul, hogy egy-egy párt­tag ennek ellenére sem tud megjelenni a megbeszélésen. De ennek csak komoly oka lehet. Másként el sem kép­zelhető. — Nálunk az elvtársak jól képzettek, ismerik kötelessé­geiket. tudják mit vállaltak, amikor a pártba beléptek. A FEGYELMET ezzel in­dokolja a pártbizalmi. Ezzel is. Miről'tanácskoznak a párt­csoport tagjai a havonta megismétlődő összejövetelei­ken? A témát az alapszerve­zet vezetősége hagyja jóvá annak a munkatervi javas­latnak megfelelően, amit a- párt titkárral egyeztetnek. A megbeszélendő kérdések gyakran eltérnek azoktól a tárgyköröktől, amik az alap­szervezet napirendjén is sze­repelnek. Mindig a pártcso­portra szabják. Az elmúlt évet értekelő pártcsoportülésen előbb a bizalmi mondja el a véle­ményét, személyenként kü- lön-külön a csoporthoz tar­tozókról. Utána mindenki bekapcsolódhat az értékelés­be. Általában van is monda­nivalója mindenkinek mert itt a nyílt és őszinte szó jár­ja. — Mielőtt a véleményem kialakítanám, előbb felkere­sem az illetékes gazdasági vezetőket is — közli a párt­csoport vezetője ennél a kér­désnél. — Mindent én sem tudhatok. Például: van most egy gazdasági fegyelmi az egyik társunkkal szemben. Már csak meg kell kérdez­nem, hogy mi van, hogyan van a dolog. Nem? De. Ha másként lenne, nem jól lentié, mondhatjuk mi is. Ennek a pártcsoportnak a tagja a pártalapszervezet tit­kára, Tóth József is. — Ott én is csak a párt­csoport egyik tagja vagyok — halljuk tőle. — Olyankor nem a párttitkár vesz részt a pártcsoport tevékenységé­ben. Ha valami közölni va­lója van a pártcsoportta! a pártvezetőségnek, akkor ezt ott nem én mondom el. Mindebből az is következik, hogy a munka értékelése­kor én is éppen úgy sorra kerülök, mint a csoport töb­bi tagja. — Tekintettel vannak ilyenkor a párttitkári funk­ciójára? — Egy cseppet sem. Szem­rebbenés nélkül a fejemre olvassák, ha valamit nem jól csináltam szerintük. Például megkaptam már, a jutalma­zásnál nem vettem figye­lembe hogy az egyik elv- társunk milyen jó munkát végzett. Igazuk volt, állapí­tottam meg én is így utólag. Jó az, ha. a fogyatékossá­gaimat szóvá teszik, külön­ben hogyan tudnék javítani azokon ? Szépen hangzó szavak ezek? Valóban azok. Ha csak szavak lennének, elnézően kellene mosolyogni rajtuk, vagy dühödten felpattanni: ugyan már. kérem... ! De ezek nem csak szavak. A párt tagjainak tudniuk kell, hogy náluk a szó és a tett elválaszthatatlan egy­mástól. — ÉN EGY KICSIT gyor­san felfortyanok, ez a ba­jom — állapítja meg reálisan a pártcsoport vezetője. — Könnyen összeszólalkozom a párttitkárral, ha a vélemé­nyem valamiben nem egye­zik az övével. De. ha egy perc alatt összeveszünk, ak­kor két perc múlva már ki­békülünk. Nem olyan ko­moly az a mérgelődés. Ami­kor aztán a munka értékelé­sekor én kerülök sorra, ezt is rám olvassák az elvtársak. Hogy hirtelen vagyok, köny- nyen felfortyanok. Igazuk is van, én tudom a legjobban. Meg is fogadom minden al­kalommal, most, aztán vál­toztatok rajta. Hát... még mindig nem az igazi. Nagy, vaskos tenyerével, olajos körmü ujjaival élén­kén gesztikulál közben, mintha ezzel is nyomatéket akarna adni a szavainak. Hi­szen ha csak azon múlna a dolog, hogy úgy igazán meg kellene fogni valamit,... ! De hát ettől sokkal bonyo­lultabb, összetettebb, nehe­zebb minden. G. Molnár Ferenc I KGST és Magyarország 1. Változások o gépiparban A szocialista országok gazdasági közösségének meg­alapításakor a gépipar csak néhány tagországban volt az ipar vezető ágazata. Ilyen országok közé tartozott a Szovjetunió, az NDK, vala­mint Csehszlovákia. A többi ország „történelmi öröksé­gül” kapta az elmaradott, gyengén fejlet} ipart, 'amely­ben a gépipar igen kis sze­repet játszott. A i együttműködés eredményei Ezért nem véletlen, hogy az. utóbbi három évtizedben a tagországok megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak a gépipar fejlesztésére. A fej lődés fontos tényezője, hogy az ötvenes évek közepétől a ■(««országok egyre szorosabb e«’-íSfci*w8ködést építettek ki. A kapcsolatok építésének első szakaszában — ez főleg az ötvenes-hatvanas évékben volt így. — első lépésként a szocialista országok nagy és megbízható felvevőpiacot biztosítottak egymás gép­ipari termékeinek. Ezekre alapozva új iparágak hono­sodtak meg minden ország­ban és fontos cél lett a ter­melés dinamikus bővítése. Ennek eredménye, hogy 1977 végén a tagországok az egy­más közötti szállításokból fedezték gépimportigényúk mintegy kétharmadát. Minőségileg új szakasz nyitányát jelentette az, hogy a hatvanas évek elejétől a gépipari szakemberek már nemcsak a kész gépek, be­rendezések kölcsönös szállí­tását szorgalmazták, hanem felvetették a szakosítás és a gyártási kooperáció gondola­tát is. A kölcsönös elemzé­sek bizonyították, hogy a termelési munkamegosztás továbbfejlesztett formája előnyös valamennyi résztve­vő számára és nagymérték­ben elősegíti a kölcsönös gépkereskedelem fejlődésé­vel egymás igényeinek telje­sebb kielégítését. Ennek megfelelően dolgozták ki a szakértők a hatvanas évek­ben a két- illetve sokoldalú termelésszakosítási. gyár­tásszakosítási programokat. Magyarország gazdasági érdekeit, termelési adottsá­gait figyelembe véve össze­sen 52 sokoldalú egyezmény megvalósításában vesz részt. 1977 végén a KGST-orszá- gwkha irányuló magyar gép­ipari kivitel ®akse?n 40 százaléka már a szakosított termék volt. jt\ szakosított termékeknek mintegy 90 százaléka a köz­lekedési eszközöket gyártó ágazatból származott. Közüli járműgyártásunkat közis­merten a KGST-országokkal való szoros együttműködé­sünk jellemzi. Járműiparunk fejlesztésekor arra töreked­tünk, hogy egyes részegy­ségek. fődarabok tömegszerű gyártását szervezzük meg és ne a végtermék kibocsátásá­ra koncentráljunk. Ikarus és Zsiguli A magyar járműipar ta­lán legjelentősebb exportter­méke az autóbusz. Az utób­bi években a hazai gyártó- kapacitás mintegy 60 száza­lékkal bővült. Ennek ered­ményeként évente több mint 11 ezer kész autóbusz gör­dülhet le a szerelőszalagok­ról. Az előállított termékek mintegy 85—90 százalékát külföldön értékesítjük. Az exportszállítások alapja a szocialista országokkal alá­írt hosszú lejáratú megálla­podások egész sora. Legna­gyobb vevőnk a Szovjetunió. Évente több mint 6000 autó­buszt vásárolnak a városi, valamint a városok közötti forgalom javítására, fejlesz­tésére. Szerződés szabályozza az NDK-ba szállított magyar autóbuszok mennyiségét is. A baráti ország autóbusz­bevitelének mintegy 90—9® Kiállta a próbát Újjáválasztják a lakóbizottságokat Átestek a „tűzkeresztsé­gen” az öt esztendővel ez­előtt megválasztott lakóbi­zottságok. Az elv és a cél, amiért létrehozták őket., el­fogadható és érthető volt, bár annak idején sokan két­ségbe vonták létjogosultsá­gukat. Nos, az eltel néhány esztendő tapasztalatait fi­gyelembe véve elmondhat­juk, hogy minden gánesos- kodás és a néhol jelentkező hibák ellenére kiállták az idő próbáját, s most már van olyan megbízható alap, amelyre építve készülhetünk a lakőbizottságok újjává- lasztására. Szerep a lieiyl politikai munkában A beható vizsgálódás, amelyet több megyére ■ és városra kiterjesztve folyta­tott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkár­sága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, arra az állásfoglalásra jutott, hogy a lakóbizottságoknak meg­van a helyük, szerepük a helyi politikai munkában; lehetőségeik szinte korlátla­nok — jó feltételek biztosí­tása mellett — a szocialista együttélés normáinak érvé­nyesítésében, a házi kollek­tívák közösséggé kovácsolá­sában, a lakók érdekeinek képviseletében, illetve a tár­sadalmi megmozdulások, a közhasznú akciók szervezé­sében. Az egri városi tanács vég­rehajtó bizottsága i 976-ban kapott, először tájékoztató jelentést a lakóbizottságok működéséről. Itt is hangsú­lyozták, hogy ezek a testüle­tek a lakóterületi munka legkisebb alkotóelemei, tö­megmozgalmi a laptényezök, a tanács lakossági kapcsola­ta kiterjesztésének a szocia­lista- demokrácia intézmény- rendszerének nélkülözhetet­len bázisai. Működésük tár­sadalmi hasznossága tehát vitathatatlan. Közös a cél A megyeszékhelyen össze­sen 87 lakóbizottság tevé­kenykedik, három-három fő­vel. Február hónapban a ta­százalékát az Ikarus-buszok teszik ki. A magyar járműipar fej­lődésének egyik jelentős ál­lomása volt. hogy bekapcso­lódott a több mint tízéves múltra visszatekintő VÁZ személygépkocsi-együttmű­ködésbe. (Hazánkon kívül részt vesz a kooperációban Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Lengyelország, vala­mint Jugoszlávia is.) Ma­gyarország az egyes típusod­tól függően 15—20 féle rész­egységet és alkatrészt készít a Togliatiban működő üzem részére. Ezeknek a szállítá­soknak ellenértékeként kész Lada személygépkocsikat kapunk. A hazánkban is igen keresett kis fogyasztású autókból a mostani ötéves tervidőszakban összesen 180 —200 ezer darabot vásáro­lunk. Számitógéptsalád A szocialista országok gépipari együttműködésének egyik kiemelkedő programja a számítástechnikai együtt­működés. A növekvő infor­mációszükséglet elengedhe­tetlenné tette a korszerű számítógépgyártó bázis mes ­terem toset a KGST-orszá- gokban. Hazank ugyancsak részt vesz ennek a prog­ramnak a valóra váltásában. A sokoldalú megállapodás-' nak megfelelően vállaltuk a számítógépesalád legkisebb tagjának — az K—10-nek — kifejlesztését, sorozatgyártá­sának a megszervezését., majd folyamatos műszaki színvonalemelését. A vállalt kötelezettségeinknek meg­felelően fejlesztettük ki a géphez tartozó peníariákat nácstagi beszámolókkal egy- idöben értékelik e bizottsá­gok munkáját is, s választ­ják meg az új tisztségvise­lőket. Ami az értékelést il­leti, országosan Egert a jók közé sorolták. Természetesen a közvetlenül a területet érintő kérdésekben már megoszlanak a „helybeli" vélemények, de a minősítés­nek és az ujja válasz tásnak éppen az a lényege, hogy közösen döntsenek az állam­polgárok, együtt mondjanak véleményt az eddigi mun­káról, és javaslataikkal se­gítsék a további feladatok megoldását. A tanács osztályaival és a tanácsi intézményekkel az évek folyamán egyre jobb kapcsolat alakult ki, ahol a lakóbizottság tagjai komo­lyan vették és veszik társa­dalmi megbízatásukat, tá­maszkodnak a közösség ere­jére, és maguk is képesek kisebb közösségüket mozgó­sítani. A végrehajtó bizottság döntése alapján a lakóbi­zottságok elnökei részére a tanács és a népfront fél­évenként megbeszélést tart, ahol a legaktuálisabb fel­adatokról adnak tájékozta­tást, s természetesen megvi­tatják azokat a kérdéseket, észrevételeket, amelyeket a bizottság képviselői a tarso­lyukban magukkal hoznak. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon nem valami tanácstagi „helyettesítést” jelent a lakőbizóttságók mű­ködtetése? Természetesen — nem! Hiszen egy-egy tanács­tagi körzetben több lakóbi­zottság is tevékenykedik, mi inkájuk eredményessége kihat az egész választókör­zetre. Ahol a tanácstagok és a lakóbizottságok kapcsolata jó — s kopogj uik le: a megye­székhelyen a legtöbb kör­zetben jó —, ott megfelelő­Ar. építőipar igényeinek megfelelően az idén az épí­tőanyag-ipar a korábbinál mérsékeltebb ütemben, 3 százalékkal bővíti termelé­sét, s így a vállalatok na­-------------------------------------------\ é s egyéb kisegítő berendezé­seket is. Ezeknek a termé­keknek szállítására sokolda­lú egyezményeket írtunk alá. Az előzetes számítások sze­rint. az 1976—80-as években a KGST-országok egymás közötti számítógép-forgal­mából hazánk mintegy tíz százalékkal részesedik majd. Jelentősek a magyar nép­gazdaság szempontjából azok a sokoldalú egyezmé­nyek is. amelyek a híradás- ipari termékek, mezőgazda- sági. élelmiszeripari gépek, orvostechnikai készülékek termelését és kölcsönös szál- írását szabályozzák. A már meglevő egyezmé­nyek továbbfejlesztése mel­lett a szakemberek újabb megállapodások kidolgozá­sán fáradoznak. Az igények­nek és a lehetőségeknek megfelelően várhatóan rö­videsen befejeződik majd az atomenergetikai berendezé­sek gyártás-szakosítására és export-import szállítására szoló megállapodások kidol­gozása, Ebben hazánk is ér­dekelt. Termelési hagyomá­nyaink alapján né­hány berendezés gyártásába bekapcsolódhatunk. Ugyan­akkor a villamosenergia-ter­melő kapacitás bővítésével párhuzamosan érdekeltek vagyunk a partnerországok­ban gyártott berendezések vásárlásában is. Az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek fontos területe lehet a részegységek, félgyártmá­nyok és alkatrészek szako­sítására épülő kooperáció, ahol még vannak kihaszná­latlan lehetőségek. Faragó András (Következik: Energiáva l-. -nélkül) ere találkozik a kisebb kS» zösségek cs a nagyobb kö* zösség érdeke. Ez az elv ve* zérli a további munkát is. s természetes, hiszen közös a cél. Még töbd ssgüs^get Természetesen a kölcsö­nösségnek minden területen érvényesülnie kell — meg jobban, mint eddig. Ez egy­részt, azt jelenti, hogy a ta­nácsi szervek es intézmé­nyek valóban igényeljék a lakóbizottságok segítségét, keressék velük a kapcsola­tot, kérjék véleményüket, s az életre való javaslatok ne vesszenek el a feledékeny- ség bürokratikus homályá­ban. Az újjáválasztáskor azt ia érdemes fontolgatni, hogy néhol miért nem végeztek megfelelő munkát a. lakóbi­zottságok. Valljuk be, volt, ahol nem vették komolyan, vágy nem érte megbíza­tásukat, s élői it az is, hogy olyan személyt válasz­tottak meg, akit már amúgy is „ellepték” társa­dalmi funkciói. A jelölés te­hát itt is, mint minden tár­sadalmi és tömegszervezet esetében, komoly, felelősség­teljes feladat. Jó lenne, ha az eddigieknél még több fia­tal vállalna részt ebből a munkából, hiszen a közéleti tevékenység egyfajta iskolá­ja is a kis közösségek gond­jainak értékelése, vállalása, érdekeinek képviselete, illet­ve védelme. A tűzkeresztség tehát megvolt., s most bizakodóan tekintünk a jövő hónapban megválasztandó új laköbi- zottságok munkája elé, re­mélve, hogy néhány év múl­va még jobb eredményekről hallhatunk, mint hallottunk eddig. Kátai Gábor MwmöaM 1373. lantiar 1&, kedd f/égendő építőanyag lösz gyobb energiát fordít,hatna ti a munka hatékonysági fel­tételeinek megteremtésére, a minőség javítására, a ter­mékszerkezeit korszerűsíté­sének meggyorsítására. A betonelemgyártásban is job­ban előtérbe kerül az énítők igényeihez rugalmasan al­kalmazkodó szerkezetek gyártása, amellyel az. épít­kezéseken munkát, munka­erőt takarítanak meg. A hazai cementtermelés bővül ugyan 2 százalékkal, de az igények kielégítése érdekében szocialista nart- nereinkitől is importálunk még az idén 829 ezer tonna cementet. Hasonlóképpen a mészhidrát-szükségietek ki­elégítésére 100 000 tonnát vásárolunk szocialista part­nereinktől. A téglaipar a hagyományos termékeken túl bővíti kínálatát á kivá­lóan hőszigetelő Poroton kézifalazóblokkal. Falburkoló csempéből 12 százalékkal bővül a hazai termelés, amit elsősorban a választék bővítése érdeké­ben 800 000 négyzetméter importtal egészítenek ki. Ke­rámia padlóburkolólapból bőséges a kínálat, de moza­iklapból, üvegtéglából és üvegmozaikból ugyancsak a szocialista partnereink segí­tik belföldi szükségleteink kielégítését. Az ellátás szín­vonalának emelése érdeké­ben az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium szi­gorítja a vállalatok szerző­déses kancsodatainak ellen­őrzését, hogv erősöd ion a szerződési és szállítási fe­gyelem. Ugyanakkor fontos­nak tárttá azt is, hogy a ■nagy tömegű építőanyagok ■ hó! az első negyedévben elő­szállításokkal gondoskodia- nak szükségleteik tetemes részéről a legnagyobb fel - használók, s így csökkentsek az év közi szállítások csúcs- forgalmi gondjait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom