Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

,<s jsac őszinte ssámnetis A párt-taggyűlések kö­zött nem lehet fon­tossági sorrendet felállítani, de mégis minden alapszer- , vezetben a beszámoló tag- ; gyűlések előkészítésére, meg­tartására fordítják a legtöbb időt. energiát és figyelmet. Érthető ez hiszen ilyenkor a vezetőség beszámolója az egész évi tevékenységről ad . számot és ugyanakkor meg- ha*ározza az elkövetkezendő időszak feladatait is. Megyénk alapszervezetei is a kellő gonddal láttak munkához. Több mint hat­száz alapszervezetben mint­egy húszezer kommunista ad számot januárban és feb­ruárban az elvégzett munká­ról. a még mindig tapasztal­ható hiányosságokról, és ar­ról is. hogy miként lehet majd a jövőben még jobban végezni a munkát. Néhány alapszervezet az elmúlt na­pokban már megtartotta az 1978-as esztendő tapasztala­tainak az értékelését, a leg­több alaoszervezetben azon­ban még csak ezután kerül sor az összegzésre. A tag­gyűlések tapasztalatairól te­hát még nem lehet számot adni. de anpyi máris el­mondható, hogy az elmúlt . évekhez hasonlóan, a felké­szülés most is igen nagy gon­dossággal történt, illetve tör­ténik most is. A taggyűléseket megelőző pártcsoport-értekezleteken a kisebb kommunista közössé­gek értékelik mind a párt- csoport. mind a párttagok egyéni teljesítményét, külön figyelmet fordítva arra, hogy a oárttagok miként vége7 - pártmegbízatásukat. A párt- csoport-értekezletek tehát igen nagy segítséget nyúj­tanak az alapszervezeti ve­zetőség beszámolójának el­készítéséhez, már csak azért is, mert általában, ahol a pártcsoportok jól dolgoznak, ott töbonyire az alapszerve- zeti munka színvonalával sincs különösebb probléma. Az is rendszeressé vált már megyénk alapszerveze­teiben. hogy a beszámoló taggyűléseket megelőzően a pár.vezetőség tagjai elbeszél­getnek a párttagokkal, kiké­rik véleményüket az alap­szervezet. illetve a vezető- , ség tevékenységéről. A kellő, a gondos felké- ,. szülésen túl azt is leszógez- . hetjük. hogy lesz miről szá- . mot adni a taggyűléseken. . Különösen a gyári, az üzemi, . a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti, az állami gazdasá­gi alapszervezeteknél. Hiszen az 1978-as esztendő minden termelőüzem számá­ra nehezebb körülmények, keményebb feltételek kőzett zajlott le. mint a korábbiak. S nem csupán a gazdasági vezetőknek. de minden kommunistának nagyon oda kellett figyelnie, hogy ne le­gyen fennakadás a terme’és- ben mindenütt megvalósul­janak az ésszerűbb, hatéko­nyabb munkára serkentő közDonti. megyei és h~!vi ha­tározatok. Mert a fejlődés ellenére még mindig gondok vannak a munkafegyelem- mel. a munkaidő kihaszná­lásával. De az is elmindhafó. hogy további nagy tartalé­kok vannak a vezetés szín­vonalának emelésében. a munka jobb megszervezésé­ben, a takarékosabb gazdál­kodásban. A gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásának elemzése tehát az idén is kiemelt fontossággal szere­pel a taggyűlések alkalmával. A taggyűlések azonban csak formájukat tekintve munka- értekezletek, tartalmukat il­letően nem. Elsődleges cél­juk nem a gazdasági munka teljes feltérképezése, hanem az. hogy az alapszervezet a pártmunka eszközeivel ho­gyan segítette a gazdasági tevékenységet. És termé­szetesen az is nyilvánvaló, hogy nem csupán a gazda­ságpolitikai feladatokról esik szó. Hiszen ezen túlme­nően még igen sok fontos téma kerül te ítékre. Példá­ul a pártépítés, az alapszer­vezet összetétele, a szervezeti élet rendszeressége. az irányító, az ellenőrző tevé­kenység színv na’a. a káder­munka a párttagok szemé­lyes példamutatása. És ter­mészetesen sehol sem feled­keznek meg a több évre ki- ha‘ó olyan párthatározatok időszakos elemzéséről sem mint a nőpolitikái, az ifjú- ságnoTt kai. vagy époen a közművelődési határozat Hiszen ezeket a határozato­kat állandóan figyelemmel szükséges kísérni, és fel kell mérni hogy egy adott idő­ben miként állnak a végre­hajtással. A taggyűléseken persze nem ki'-e' b hangsúllyal esik szó az 1979-es év feladatairól sem. mint a múlt évi tapasz­talatokról. Különösen a gaz­dasági jellegű tevékenység­ről. Hiszen mindenütt isme­retes, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállítása, megszilárdítása csakis úgy képzelhető el. hogy minden termelőüzem, minden gazdál­kodó egvség. de minden más intézmény is javítja munká­jának színvonalát, takaré­kosabban bánik a pénzzel. A feladatok persze különösen a termelőegységeknél nagyok, A nehezebb külső és belső feltételek közöt minden erő­feszítésre szükség van. hogy javuljon a term k k minő­sége gazdaságosabb lesven a termelés, hatékonyabb a gazdálkodás. növekedtek az export, a he’yes irányban változzék a termékszerkezet. A feladatok valóra váltásá­hoz alapvetően szükséges a kommunisták személyes pél­damutatása az alapszerveze­tek gazdaságszervező. irá­nyító, és ellenőrző tevékeny­ségének további javítása. De a gazdaságpolitikai célok kö­zéppontba állítása természe­tesen nem azt jelenti, hogy mással a jövőben nem szük­séges foglakozni. A párt­munka szerteásazóságából fakad, hogy továbbra is gondot keli fordítani a párt- építésre. a pártoktatás"a. a kádern-veiéire és még igen sok más feladatra. A beszámoló taggyűlések — különösen a tankönyvesé­re óta — megyénk alapszer­vezeteiben alkotó közös esz­mecseréknek bizonyultak. Nem csupán a vezetőség számolt te az elvégzett mun­káról, hanem a kommunis­ták is elmondták vélemény - két mind az alapszervezet, mind a vezetőség tevékeny­ségéről. Elemezték a végzett tevékenység pozitív és nega­tív oldalait. felelősséggel vetették fel a hibákat, és ja­vaslatokat te tek a hiányos­ságok felszámolására. vagy a munka ésszerűbb meg zer- vezésére. Az előkészítő mun­ka alapján a jó hagyomány a mostani taggyűléseken is bizonyára folytatódik. Szük­séges is ez, hiszen akármi­lyen alapos, elemző is a ve­zetőség beszámolója, még-en adhat teljes képet a munká­ról. Csak a hozzászólásokkal, észrevételekkel raizolódhit ki teljes kép a munkáról. És természetesen a felsőbb párt­szerv minősítésével. Hiszen a minősítés tárgyilagosan elemzi az eredményeket, de felhívja a figyelmet a meg­lévő hiányosságok megszűn­tetésére is. Mindez igen jő segítséget ad a munka szín­vonalának további emelésé­hez. M egyénk több mint húszezer kommunis­tájának számadása, számve­tése jelentős állomása a pártmunkának. A felelősség- teljes, alkotó eszmecserék segítségét adnak az egyre növekvő feladatok végrehaj­tásához. megyénk további fejlődésiéhez. Tovább szilár- dítiák a párttagság eszmei, poltikai. szervezeti egységét és cselekvőkészsígét — ami a további sikerek forrása. Kaposi Levente Hz iplpari szDlgiitatMí fejüist Új telephelyek épülnek A szolgáltatások között a megyében leginkább az épí­tőipar javító, karbantartó tevékenysége maradt el az igényektől A becslések sze­rint a megye lakossága évenként mintegy 30—40 millió forint értékű szolgál­tatást igényelne, 1977-ben a teljesített érték 15 millió fo­rint volt, 1978-ban még en­nél is kevesebb és 1980-ban is mintegy 22,5 millió fo­rintra tehető a várható tel­jesítmény. Az ötödik ötéves terv ele­jén hozott tanácsi határozat szerint a tervidőszakban legalább másfélszeresé-e kell növekedni az építőipari szolgáltatások értékének. Ehhez a városokban közpon­ti telephelyek kialakítására van szükség, megfelelő tá­mogatással Az üniverzál Ipari Szövetkezet kapta a megbízást a telephelyek ki­alakítására. A munka ebben az évben kezdődik: a tervek szerint az év végére kell átadnia a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnak a központi telepet, ahol a raktárak mellett gépkölcsön­ző és bemutatóterem is lesz. Az idén készülnek el a ter­vei a Gyöngyösön és Hat­vanban épülő lakásszerviz­nek; előreláthatóan a hat­vani lakásszerviz kivitelezé­se húzódik át a hatodik öt­éves terv első esztendejére, de a többi fejlesztésnek még ebben a tervidőszakban meg kell valósulnia. A beruhá­zások tervezett értéke Eger­ben 25, Gyöngyösön 12.6. Hatvanban pedig 12,4 millió forint. Magasabb színvonalú szol­gáltatást csak a fejlesztések megvalósulása után lehet várni. A gondokat azonban növeli az is, hogy a mun­káslétszám nem gyarapodik a megfelelő ütemben, szinte lehetetlen minden szakmára elegendő munkaerőt találni Ezért a jelenleginél sokkal szervezettebb szolgáltató te­vékenységre van szükség; gépesítéssel, célgépek alkal­mazásával, a technikai fel­szereltség javításával lehet növelni a termelékenységet. A kisipar jelenleg is na­gyobb teljesítményt ad eb­ben az ágazatban, támoga­tására — különösen a váro­soktól távolabb eső telepü­léseken — a jövőben is szükség lesz. jr ^ Az Országos Anyag« és Arhivatal közleménye egyes termékek fogyasztói árának feleme'ésérSI Az 1979. évi népgazdasági terv előirányzatával össz­hangban január 8-án köz­ponti elhatározás alapján sor kerül egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a ke­reslet-kínálat összhangjá­nak elősegítése, a költségve­tési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyasztói ára átlagosan 25 százalékkal nő. A normálbenzin ára li­terenként 5 forintról. 6,40 forintra, a szuperbenziné 6.59 forintról 8 forintra, az extraben7!né pedig 8 forint­ról 9,60 forintra emelkedik. A benzin-olaj keverék ára a benzin fogyasztói árával ará­nyosan változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes válasz­tékok ára differenciált mér­tékben változik. A Kossuth cigaretta dobozonkénti fo­gyasztói ára 4,20 forintról 5.60 forintra, a Symphoniáé 5.60 forintról 7,40 forintra, a Sophianae 8 forintról 10 fo­rintra nő. A Csongor sziva­rok ára csomagonként 12 fo­rintról 15 forintra, a pipa­dohányok közül a Clubé 2 forinttal, a magyaré pedig 60 fillérrel emelkedik. A sör fogyasztói ára átla­gosan 20 százalékkal emel­kedik: a hazai, valamint a szocialista importból szárma­zó választékok ára az átlag­hoz közelállóén, míg a tő­kés relációból beszerzett sö­röké nagyobb mértékben drágul A rizs fogyasztói ára átla­gosan 50 százalékkal emel­kedik. Az előrecsomagolt rizs kilogrammonkénti ára 16 forint helyett 24 forint lesz. A vas-műszaki cikkek kö­zül a hazai gyártmányú ke­rékpárok fogyasztói ára 20 százalékkal, a 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal, a komfort gáz­tűzhelyeké 14 százalékkal, az akkumulátoroké pedig átla­gosan 27 százalékkal emel­kedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fo­gyasztói ára 20 százalékkal a húzott síküvegé mérettől és minőségtől függően átla­gosan 22 százalékkal, egyes egészségügyi finomkerámiai cikkeké 40 százalékkal, az azbesztcement hullámpaláé 9 százalékkal, a szigetelő fe­déllemezé pedig 7 százalék­kal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül dif­ferenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtóter­mékek ára, például a napi­lapoké hétköznap 80 fillér­ről 1,20 forintra, a vasárna­pi napi'apoké 1,20 forintról 1,60 forintra. A központi árintézkedések zí fogyasztói árszínvonalat 1979-ben — a tavaly végre­hajtott szeszáremelés ez év­ben is érvényesülő hatásá­val együtt — 2,8 százalékkal emelik. Ezenkívül az év fo­lyamán vállalati kezdemé­nyezésre és piaci hatásokra áz áltálánas. fogyasztói ár­színvonal átlagosan" mintegy 2 százalékkal emelkedhet A fogyasztói áreme’é-ek összhangban vannak az 1979. évi néogazdasági tervben foglalt életszínvonal-politikai célkitűzésekkel. (MTI) ! „Őrülünk, sok volt a hívás...9" Á Gél káról nem beszélnek Bukucs József műszerekkel „vallatja” a televíziót az egri szervizben F3 rítták a Petőt-Mát A Petőfi-híd tavasszal kezdődő felújítására készül­ve a Budapesti Közlekedési Vállalat szakemberei meg­tervezték a forgalom fenn­tartásának rendjét A felújí­tás idején autóbuszok jár­nak a hídon a villamosok helyett. Az Ikarusok ideigle­nes végállomását a Petőfi- híd pesti hídfőjénél, a Mes­ter utcánál alakítják ki. A buszokat innen indítják a 4-es és a 6-os villamos bu- da’ útvonalára. A Petőfi-híd megfiatalítá­sával egyidejűleg újakra cserélik a síneket és rend­behozzák a szerelvényeik fel- tóvezeték-háiózatát, Meglepő vélemény, igazán nem szokta meg az ember egy szolgáltató vállalat kép­viselőjétől. Amikor Dósa Imrétől, a Gelka Heves me­gyei kirendeltségének veze­tőjétől az ünnepek alatti ügyeletről érdeklődtem, a következőket válaszolta: „örülünk, mert Sok hívás volt általában százhúsz cím­re mentek ki naponta a szolgálatban lévők. . Azt ugyebár ilyenkor in­kább el lehetne képzelni: „nincs elég emberünk, tü­relmetlenek a megrendelők, sokan úgy óvatosságból. In­dokolatlanul is kihívják az ügyeleteseket, összetorlódtak az igények, alkatrészhiány­nyal küszködünk”, és így tovább. De azt. hogy „örü­lünk, mert sok volt a hí­vás” ...? Pedig őszintének hátott ez a vélemény, amelyet egyéb­ként sok tény többek között a Gelka megyei kirendeltsé­ginek munkájáról készített minősítés is igazolni látszik. Melyek hát ezek a tények? A Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat, népszerű nevén a Gelka. a megyében 1970 és 75 között építette ki szervizhálózatát, háromezer négyzetméterre növelve á szolgáltató egységek alapte­rületét, lényegesen javítva a felszereltségüket. A IV. öt­éves terv idején kialakított hálózat bekapcsolta a megye minden települését. Az V. ötéves tervben már „csak” jól kellett dolgozni, kihasz­nálni a szervizek teljesítő­képességét; újabb bővítésre ugyanis maid csak a követ­kező esztendőkben kerül sor, elsősorban Gyöngyösön. Az is a tényékhez tarto­zik, hogy egy ideje nemigen esik. szó a Gelka munkájá­ról. A tévé elromlik, a tu­lajdonos bejelenti, kijönnek, megjavítják, kész. Nem is ismerjük egymást. Nem be­szélünk tovább a dolgokról Talán, hogy keveset emlege­tik. azért is kerültek a me­gyei pártbizottság szolgálta­tásokat elemző értékelésébe olyan elismerő szavak a Gelka munkájáról. Nem szidták az ügyfelek, nem volt annyi panasz, nem volt „téma”. Az értékelés pedig példamutatónak mondta a szolgáltatás minőségének fejlődését, a mindig növekvő javítási igények kielégítését. — Eger. Gyöngyös és Hat­van szervizközpontjaihoz He­ves, Füzesabony. Pétervásá- ra, Recsk, Verpelét, Petőfi- banya javítóállomásai kap­csolódnak — tájékoztatott Dósa Imre. — Mindegyik ön­elszámoló mindegyiknek sa­ját érdeke növelni a forgal­mát. eredményesebben dol­gozni. Negyedévenként érté­keljük az intézkedési ter­vünkben minden egység szá­mára részletesen meghatáro­zott feladatokat. Ebben meg­szabjuk, mekkora forgalmat kell teljesíteniük, mennyi ügyfelet kell beszervezniük az átalánydíjas szerződés megkötésére, mennyi lehet a javítások átlagos ideje, mennyi az a reklamáció, amely már veszélyezteti a prémiumokat s azt is meg­határozzuk. hogy egyebek mellett hol kell megteremte­tt! a színes-tv javítás felté­teleit. A jő készletgazdálko­dás szintén fontos az érté­kelésnél a központi raktá­rakból a rendszeres kapcso­lat révén két-három nap alatt megszerezhető a kívánt alkatrész,. így csak a legszük­ségesebbeket tartják a szer­vizekben. Mindezek mellett persze több érdekességet is tartal­maz ez a bizonyos intézke­dési terv amely a televízió­kat. híradástechnikai és ház­tartási gépeket javító műhe­lyek feladatait írja elő. Pél­dául az „A.dd a neved” moz­gatom kiszé’esítését szolgáló ötleteket. Ez a mozgalom 1976-ban Gyöngyösről indult, az ottani szocialista brigá­dok határozták el hogy a munkát elvégző műszerész kis cédulán a nevét is mellé­keli. s ezzel felelősséget vál­lal a javítás minőségéért Ez az ötlet azóta országossá szé­lesedett; ha az ügyfél rekla­mál. a oédulát aláíró köte­lessége soron kívül újra el­végezni a kifogásolt munkát, ami ráadásul nem is számít a teljesítményébe. 130 ezer javítást végeznek el egy év­ben a Gelka-szervizek a me­gyében, a „tervezett” rekla­máció 115—120 volt tavaly, s a tény: összesen mintegy nyolcvan ügyfél jött vissza panasszal. A szolgáltatások új formá­ira, a munka minőségének javítására is hallottunk el­képzeléseket. Például az áta­lánydíjas szerződéseknél: ugyancsak gyöngyösi ötlet, hogy soron kívül végzik el a javításokat, azokat meg lehet várni. Tervezik példá­ul. hogy aki televízióra kö­tött ilyen szerződést, annak a zsebrádióját is így, soron kí­vül javítják. Sőt: felszerelt­ségük szerint kategóriákba sorolva a lakásokat az ösz- szes elektromos berendezés javítására is lehet majd áta­lányszerződést kötni. Ez per­sze még csak ötlet, sok min­dent kell tisztázni a megva­lósításáig. Mindezek így együtt való­ban indokolják a szervizhá­lózat munkájának jő minő­sítését. Hogy az ötletek ki­alakulásában, a minőségibb munkában szerepe van a működési körzetek megyeha­tárok közé szorításának, a szövetkezeti szervizhálózat konkurrenciájának? Ez nem kisebbíti azok értékét, Különösen olyan körülmé­nyek között, amikor például nem éppen rugalmas és gyors az alkatrész-kiszolgá­lás a gyártó cégek részéről. Eger CsebokBzári-lakótele- pén külön épületenként el­helyezett központi antennák veszik a tévé műsorát. A szerviz már két évvel ezelőtt javasolta a több épületre alkalmazható, úgynevezett közösségi antennák felszere­lését, kimutatva azt is. hogy így a gazdaságosabb. A központi antennák azonban tovább szaporodtak, s most ott. ahol a négyemeletes há­zakat körbeveszik a tízszinte­sek. az alacsonyabbakban alig élvezhető a tévé adása. Lehet, hogy jobban is oda kellene figyelni ezekre az ötletekre, javaslatokra. Mert egyébként a Gelka munká­járól valóban keveset be­szélünk ... Hekeli Sándor 1979« január 7.s vasamat*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom