Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

\ ^^SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Támadás a SQLT-szerzödés ellen AZ UTÓBBI IDŐBEN a szovjet sajtó több olyan állásfoglalást tett közzé, amely felhívta a figyelmet arra: jelentős erők az Egyesült Államokon belül le­hetetlenné kívánják tenni az oly várt SALT—2. meg­állapodást. A moszkvai külpolitikai hetilap a Za Ru- bezsom cikkírója részletes elemzésében megállapítot­ta: az enyhülés ellenfelei a SALT—2. ellen összpon­tosították erőiket, s készek arra, hogy megakadályoz­zák ennek a fontos szerződésnek a megvalósulását. Egy másik újság, a Trud arra emlékeztet, hogy ko­rábban hasonló módon akadályozták meg a nagy je­lentőségű kereskedelmi szerződés létrejöttét, s ugyan­azok, akik évekkel ezelőtt a gazdasági enyhülés ellen léptek fel, ma „összeesküvést szőnek a SALT—2. ellen”. A Za Rubezsom megírta, hogy a nemrég Moszkvá­ban járt amerikai republikánus szenátorok (akiket fogadott Leonyid Brezsnyev is) hazatérve a „legprimi­tívebb szovjetellenesség” hangnemében nyilatkoztak, amikor sajtóértekezletükön a szerződés lehetőségeiről szóltak. Nemrég pedig 170 nyugállományú amerikai tábornok tett közzé egy felhívást, amely szintén a ha­dászati támadó fegyverek korlátozása, az egyezmény ellen irányul. A SALT-ELLENES CSOPORTOK érveit aligha ér­demes itt cáfolni. Ezt megtette minapi kongresszusi beszédében Carter elnök. Az elnöki üzenet tartalma: a hadászati támadó fegyverzetek szovjet—amerikai korlátozása szükséges; ez nem csökkenti az Egyesült Államok és szövetségesei védelmi képességeit, de lé­pést jelent a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez ve­zető úton. Az elnöki beszéd nyíltan kimondja: a SALT „nem a bizalmon alapszik”, kölcsönös ellenőrzés biz­tosítja betartását. A helyzet azonban arra mutat: nem minden felelős amerikai politikus vallja magáénak az elnök állás­pontját. Elsősorban Brzezinski nemzetbiztonsági fő­tanácsadó és Brown hadügyminiszter a rakéta-nukle­áris fegyverkezés fokozását, a szocialista országokra való nyomásgyakorlást követeli. MOSZKVA ŐSZINTE, békeszerető szándékairól legutóbb Brezsnyev elnök nyilatkozott a Time maga­zin vezető publicistáinak, s hasonló szellemben foly­tatott eszmecserét a Moszkvába látogató amerikai kongresszusi csoportokkal is. Mindannyiszor aláhúzta: a SALT—2. megkötése érdekében áll a szocialista nagyhatalomnak mert: 1. A kölcsönös és azonos biz­tonság elvén alapszik; 2. Kedvező impulzust adhat a további leszerelési tárgyalásoknak, ez pedig „világ­érdek”. A SALT—2. megakadályozására összeesküvők ez ellen az általános érdek ellen szövetkeznek. Miklós Gábor Teng Washingtonban - kínai hadosztályok Vietnam határán Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Teng Hsziao-ping kínai minisztetrelnök-helyettes és Carter amerikai elnök keddi megbeszéléseit kommentál­va az amerikai sajtó, amely nagy nyilvánosságot ad a kí­nai Látogatásnak, kedden is kiemelte: jelentős nézetel­térések vannak a két fél ál­láspontja között a nemzetkö­zi helyzet, a Szovjetunió megítélésében. Teng már első washingto­ni napján elismételte — ha letompított formában is — Pekingnek a Szovjetunió elleni szokásos támadásait. Ezekkel kapcsolatos nézeteit „mérsékeltebb” hangnemben kifejtette Carter elnökinek is — idézett fehér házi forrá­sokat a The New York Ti­mes. ..Szembetűnő volt a különbség a Szovjetunió szándékaira vonatkozó ame­rikai. illetve kínai vélemény- között” — jelentette a lap. Sürgősségi alapon foglal­koztok a tárgyalásokon a vi­etnami határ mentén folyó kínai csapatöss-zevonásokkal — értesült a The Washing­ton Post. Amerikai források szerint Kína az elmúlt há­rom hétben 10—12 hadosz­tályt, csaknem százezer em­bert. valamint 130 harci repülőgépet vont össze a vi­etnami határ közelében. Washingtont — a lap sze­rint — aggasztják ezek a lé­pések, mert szélesebb körű nemzetközi bonyodalmakhoz is vezethetnek. Carter amerikai elnök „rendkívül jónak, harmoni­kusnak” minősítette a Teng Hsziao-ping. kínai miniszter­elnök-helyettessel folytatott tárgyalásait. A keddi har­madik és befejező, ezúttal kétórás megbeszélés után Carter csak annyit mondott a sajtónak, hogy megterem­tették a további, rendszeres konzultációk keretét. A kínai vendég az újság­írók egyetlen kérdésére sem válaszolt csak annyit közölt, maradéktalanul egyetért CarterreL Irán — polgárháború küszöbén Engedélyezik Khomeini hazautazását? Folytatódnak a kormányellenes tüntetések Iránban. A ké­pen egy teheráni mozi székeiből gyújtottak máglyát a tün­tetők. (Népújság telefotó — AP—KS) TEHERÁN Az iráni kormány hozzá­járult ahhoz, hogy a Kho­meini ajatollahot szállító re­pülőgép szerdán leszállhas­son Teherán nemzetközi re­pülőterén. A teheráni kabi­net kedden este tartott ülé­sén úgy döntöttek, hogy en­gedélyezik a politikai-val­lási vezető hazatérését — jelentik nyugati hírügynök­ségek a PARS iráni hírügy­nökségre hivatkozva. Az erről szóló kormány- közlemény szerint a leszál­lási engedélyt az Air France légitársaság kérte. A kom­müniké bejelenti, hogy a francia légitársaság repülő­gépe szerdán reggel indul Párizsból, de nem tesz em­lítést sem Khomeini érkezé­sének időpontjáról, sem bé­relt gép útvonaláról. PÁRIZS Az Egyesült Államok te­heráni nagykövetsége ked­den ideiglenes távozásra szólította fel az Iránban dől­ENSZ­hatórozatok Az ENSZ-közgyűlés 1980- ban rendkívüli ülésszakon vitatja meg az új gazdasági világrend kialakításával kapcsolatos tennivalókat. — Jelentették be a világszerve­zet székhelyén. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy a ..Nem­zetközi fejlesztési stratégia” programját, amely az új gazdasági világrend kialaku­lását kell hogy elősegítse a világszervezet közgyűlésének rendkívüli ülésszakán kell elfogadni. Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán véget ért az ere­deti napirenden szereplő összes kérdés megvitatása, de a tagállamok határozata értelmében a közgyűlést egv később megállapítandó idő­pontban újra összehívták, hogy sokoldalúan vizsgál­hassák meg Namíbia hely­zetét. miután Dél-Afrika el­utasította a közgyűlés és a Biztonsági Tanács ezzel kap­csolatos határozatának vég­rehajtását. A közgyűlés egy másik határozata értelmében az ENSZ ..Egyenjogúság, fejlő­dés. béke!” jelszavával meg­hirdetett .,Nők évtizede” (1973—1985) kampány kere­tén helül 1980-bain Koppen­hágában nemzetközi konfe­renciát tartanak. A konfe­rencia a dél-afrikai nők helyzetét vizsgálja majd meg. fäABWisM 1979. január 31., szerda A sah távozott — a válság megmaradt A több mint egy éve fo­lyó tömegméretű tüntetések, felvonulások, egyes helye­ken lázadások, alaposan megrázták a Közép-Kelet egyik legstabilabbnak hitt államát, Iránt. A belpoliti­kai zűrzavar, a gazdasági élet bénultsága hatására, a vallási és politikai alapon támadó ellenzék követelésé­re a sahnak távoznia kellett országából. Ezzel azonban csak a dráma első felvoná­sa zajlott le! Irán a politikai válság előtt a világ egyik legna­gyobb olajtermelője és -ex­portőrje volt, naponta 6 millió barrelt termelt (1 barrel = 159 liter), s ebből 5 milliót exportált. Ezzel a világ 4. olajtermelője és 2. -exportőrje volt. Az expor­tált olaj nagy hányada Nyugat-Eurépába és Japán­ba irányult, Irán fedezte Izrael olajszükségletének 70, Dél-Afrikának 90 százalékát. Mivel a kivitel csaknem tel­jesen az olaj exportját je­lenti — s a sztrájkok kö­vetkeztében jelenleg még a hazai szükségletet sem tudják kielégíteni — az irá­ni gazdaság súlyos válságba került. Az iráni gazdaság egyik legfontosabb problémája a túlzott mérvű, kellőképpen át nem gondolt, gyors üte­mű iparfejlesztés. Az ilyen ütemű iparosítás nemcsak olajjövedelmeit emésztette fel, hanem külföldi hitelek felvételére is kényszerítette az országot. Közben az in­frastrukturális hátteret nem biztosították a beruházások­kal párhuzamosan, ami za­varokat idézett elő a nyers­anyag- és élelmiszer-ellátás­ban. Az iparosítás hatására megindult a mezőgazdasági munkaerő városokba áram­lása és ez a mezőgazdaság válságát idézte elő, ugyan­akkor a városokban mun­kanélküliség alakult ki. Így Irán — a korábban élelmi­szer-termelésben csaknem önellátó ország — mintegy kétmilliárd dollár értékű élelmiszerimportra szorult. Az országra erőltetett nyugati gazdasági modell háttérbe szorította a hagyo­mányos kisipari, termelői és kereskedői tevékenységet, s így a gazdasági körforgás peremére kényszerítette a rétegeket. Ugyanakkor a ha­talom megteremtette a . ma­ga élősdi rétegeit, a nagy tömegek viszont a kiszol­gáltatottság és létbizonyta­lanság közepette éltek. Ez kihatott a siita egyház pénzbevételeire is, amely így a császári rendszer el­lenségévé vált. A hatalom, amelynek bir­toklásáért most rendkívül kiélezett a helyzet, igencsak problematikus hatalmat je- jent, és leendő birtokosának súlyos válságból kell majd kivezetnie országát. — TERRA — gozó amerikai alkalmazottak hozzátartozóit és ismételten sürgette a nem diplomáciai szolgálatot teljesítő ameri­kaiak távozását is. A UPT hírügynökség ielentése sze­rint az egyre feszültebbé váló iráni helyzetre való te­kintettel hasonló utasításo­kat adott ki több más nyuJ gáti nagykövetség is. Az in­tézkedést megelőzően Irán­ban több merényletet követ­tek el, amely világosan jelzi a kormányellenes erők Ame- rika-ellenes beállítottságát is. Mint ismeretes, vasárnap Teheránban súlyosan sérül­ten találták otthonában az: amerikai légierő egy vezér- ezredesét. Isfahanban pedig az amerikai konzult bántal­mazták a tüntetők. A keddi nap egyébként Khomeini ajatollah ellenzé­ki vallási vezető mind fe­szültebb hazavárásának je­gyében telt el. Folytatódtak a tüntetések a főváros töbj negyedében. A főpap érke­zését váró tömeg gyűlt ösz- sze reggel a teheráni repü­lőtér közelében, a csoporto­sulást azonban a katonaság szétoszlatta. A tüntetések két fő színhelyén, az egye­tem környékén és az éjsza­kai szórakozóhelyek környé­kén is folytatódtak a meg­mozdulások, bár komolyabb összetűzésekről ezúttal nem érkezett hír. Az iráni „politikai vezetés” erjedésének jeleként kedden újabb hat parlamenti képvi­selő mondott le mandátumá­ról. A válság' kezdete óta eddig 28-an adták vissza megbízatásukat. Az AFP francia hírügy­nökség helyszínre küldött tudósítóinak elemzése sze­rint Irán egy polgárháború küszöbén áll. FLN-kongresszus Igény a gyors, tia'adó Irányú belső áialaln ásra A Vilajaknak a kongresz- szus elé terjesztett jelenté­seiből. valamint általános vitákon elhangzottakból a gyors, haladó irányú belső átalakulás iránti igény csen­dül ki. Debih Abdullah Demen, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára az ország gazdasági független­ségének megőrzését helyezte előtérbe és azt hangoztatta, hogy a gazdasági élet irá­nyítását az FLN-nek kell ke­zébe vennie. Szót emelit a földreform következetes végrehajtása, külpolitikai síkon pedig min­den haladó erővel és a szo­cialista országokkal való át­fogó együttműködés erősíté­se mellett. Az A'gériai Nők Országos Szövetségének képviselőié családjogi törvényt és a nők teljes egyenjogúsítását sür­gette. (Algériában ma sem ritka látvány a lefátyolozott nő.) Az algériai ifjúság kép­viselői a demokrácia elmé­lyítését minősítették a leg­fontosabb feladatnak. A oa- rasztszövetség képviselő e nagyobb kiegyensúlyozottsá­got követelt a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások fejlesztése között és sürget­te a mezőgazdaság gépesí­tését. a földreform hiányos­ságainak felszámolását. A felszólalók majdnem mindegyike a pártban, az általa körvonalazott szocia­lizmusban és az imperializ­mus elleni harcban látja a jövő algériájának biztosité­kát. Többségük szerint vilá­gosan külön kell választani a pártot az államtól és a pártnak kell az átfogó el­lenőrzést és irányítást gya­korolnia az országban. Má­sok a demokratikus centra­lizmus tiszteletben tartását sürgették és azt indítvá­nyozták hogy a párt politi­kai bizottságát is a kong­resszus válassza meg. Hang­súlyozták. hogy a pártban nincs helye az élősködő, vagyonos elemeknek. Újabb „hármas" az egyetlen remény Üjabb hármas csúcsérte­kezlet lehet az egyetlen re­mény, hogy megmentsék a Camp David-i megállapodá­sokat — állapította mea kedden közölt kommentárjá­ban az amerikai sajtó. A Baltimore Sun szerint Car- ternek újra Washingtonba kell hívnia az egyiptomi, il­letve az izraeli vezetőt, ha még egyáltalán meg tudja menteni a különszerződést. Amerikai kormánykörökben most először ismerik el. hogy a szeptemberben „oly nagy diadallal bejelenteti; Camp David-i előzetes meg­állapodás soha nem valósul­hat meg”, állapítja meg a The New York Times. Alfréd Atherton amerikai utazónagykövet dolga vége­zetlenül tért vissza legújabb közel-keleti közvetítőkörút- járól. Izrael változatlanul el­utasítja. hogy a különmeg- állapodást bármilyen for- u'ban összekapcsolják a pa­lesztin kérdéssel, s hogy a szerződés ne érintse Egyin- tomnak más arab országok­kal szemben vállalt kötele1 zettségeit. Washingtonban általános a vélemény, hogy az iráni fej­lemények is nagy szerenet játszottak az álláspontok megmerevedésében. Mind Iz­rael. mind Egyiptom arra számít: az amerikai politi­ka engedékenyebb lesz ve­lük szemben, miután az iráni válság jelentősen meggyengí­tette a Nyugat közel-keleti pozícióit. Oajan Párizsban Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden délután fogadja Dajan izrae­li külügyminiszter, ám a hétfői tárgyalásokon már nyilvánvalóvá vált, hogy a Tel Aviv-i diplomácia veze­tőjének látogatása hozzájá­rulhat ugyan az álláspontok kölcsönös „megértéséhez”, de nem változtat a két főváros alapvető pozícióin. « 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom