Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

Számadás az emberekről M ilyen volt hajdanán egy termelőszövetke­zeti zárszámadási beszámo­ló? Ha jó „szóképességű” volt az elnök — és rendszerint az volt —, akkor egy darab­ka papírra felírta magának a legfontosabb adatokat, az- n l in ielállf, és beszélt. Élő­szóval, kicsit visszate­kintve, kicsit előrenéz­ve, beszélt, az esztendőről, leginkább pedig az emberek­ről. Megemlékezett a nagy próbatételekről, és azokról, akik azt levezették, elmondta az elmúlt év emlékezetesebb kudarcait, de anekdotáit is. Azokban a régi, mai mércé­vel mérve kicsi szövetkeze­tekben nem volt ritka az olyan beszámoló-beszéd, amelyben minden tag vagy legalább minden család neve előfordult. . Azután jött a méretek nö­vekedése, és a sokoldalú elemzés igénye. Szabályok ír­ták elő, hogy mi legyen a be­számolóban, és ennek bizo­nyításául a beszéd szövegét csatolni kellett a beterjesz­tendő jegyzokönyvhöz. Az el­nök kénytelen volt leírni a szöveget, és ebben valóság­gal nyüzsögtek az adatok, másra nem jutott se hely, se idő. Ennek ellensúlyozására találták ki, hogy a számokat előre kiküldik, így a beszá­moló már a szöveges elem­zésre korlátozódhat. De az emberekre így is alig maradt benne hely. Csak a típusszö­veg: „tagságunk segítségé­vel”, valamint a szocialista brigádokról való — elő is irt — megemlékezés. Nagyon jó lenne most ezen a gyakorlaton módosíta­ni egy kicsit. A számokat mindenképpen ki kell kül­deni, de talán az elemzést is jó lenne, mert. a sok ezer hektárok sok millió forintjai­ból adódó következtetéseket az egyszerű parasztember legfeljebb többszöri elolvasás után tudja követni. Kellene viszont, nagyon kellene is­mét többet beszélni az embe­rekről. Akár úgy is, hogy jó,' a leírt szövegben legyenek benne az „elvárások”. De az elnök időnkint tegye le a pa­pírt, és saját szavaival, sa­ját emlékezetére támaszkod­va beszéljen az emberekről. Nagy próbatételeknek, és ezek levezetése során a hét­köznapi hőstetteknek most sem vagyunk híján, anekdo­ták is teremnek, ha nem is az irodákban, de a műhe­lyekben, az irányító pultok­nál, a vezetőfülkékben fel­tétlenül. Azonkívül pedig keményedik a gazdasági helyzet, a helytállás anyagi elismerése — legalábbis szé­les körben. — egyre nehe­zebb. A jövedelem behatá­rolt, mindenféle juttatást szabályoznak, mégpedig szo­rosan, mert szoros az ország MENTESÍTŐ POSTAKOCSIK. MEGERŐSÍTETT CSOMAG- KÉZBESÍTÉS — ELŐBB FIZETIK A NYUGDÍJAKAT À posta felkészülése az ünnepi forgalomra Kcvesei lesz ez (Ma és a paprika...? Lassan haladnak a szerződéskötések Egyelőre a külföldre fel­adott .s az onnan érkező küldemények, üdvözlő lapok, csomagok mennyisége szapo­rodott. a hazai forgalomban csak a Miklós-nap hozott némi élénkülést. Az elmúlt években ilyenkor már több munkája volt a postának. Persze „késésről” még nincs szó. hiszen van idő az ünne­pekig. félő azonban, hogy a gyorsan múló időt feledve az utolsó napokra maradnak az ünnepre szánt csomagok, jókívánságok, s akkor már nehéz lesz időben a címzet­tekhez juttatni a küldemé­nyeket. Ezért kéri már most a közönséget a posta, hogy az üdvözleteket és az egy­szerű csomagokat mielőbb, a romló tartalmúakat legké­sőbb december 21-ig adják fel. A posta-vezérigazgatósá­gon az. MTI munkatársának elmondották, hogy a hagyo­mányoknak megfelelően — talán még alaposabbban is — felkészültek az év végi csúcsforgalom zavartalan le­bonyolítására Az év végéig szombatonként az egyébként zárva tartó postahivatalok is a közönség rendelkezésére állnak A torlódások enyhí­tésére, elkerülésére a nyug­dijak kifizetését az év köz­ben szokásosnál előbb. de­cember 13-án megkezdik és legkésőbb 22-ig — az ünnepi forgalom tetőzéséig — be- fejezik. Megteremtették a techni - kai, a személyi feltételeket is a küldemények folyama­tos szállítására, kézbesítésé­re. December 15-től az év végéig rendszeresen 21 vo­nathoz csatolnak mentesítő postakocsit. A helyi és a távolsági közúti postajárato- kat is mintegy 200 kocsival erősítik meg. A pályaudva­rok közötti csomagszállításra a Volántól béreltek 150 ponyvás teherautót, míg az ünnepi csomagkézbesítést összesen 750 FÖSPED-gép­kocsi segíti. A munkát segíti, gyorsít­ja. hogy a múlt hónapban a budapesti 78-as postahiva­talban üzembe helyezték a második csomagosztályozó gépsort. A budapesti 72-es postahivatalban már teljes üzemmel és jól működik a levélfeldolgozó automata, s egyelőre még győzi is a munkát. Az ünnepek előtti napok­ban azonban — amikor a mostani forgalom két és fél­szeresére növekszik — nem nélkülözhetik a kézi erőt. December 12-től 300—400 postaforgalmi technikumi tanuló — a lányok a „leve­leseknél”. a fiúk a csomag­szolgálatnál — áll munkába, s több mint száz tapasztalt nyugdíjas is segít a külde­mények osztályozásában, kézbesítésében. Ezenkívül 800 tisztiiskolás. valamint alkalmi munkás járul hozzá ahhoz, hogy valamennyi kará­csonyi és újévi üdvözlet, csomag az ünnepekre a cím­zettekhez kerüljön. gazdasági helyzete, a mező- gazdaságé éppen úgy, mint az iparé. De hát akkor az emberek legalább a szónoki emelvény­ről elhangzó szavakból érez­zék, hogy fontosak ők ebben a hatalmas szerkezetben, hogy tesznek olyat, ketten- hárman vagy akár egyedül, ami az ezer főnyi közösség históriájában is említésre méltó. És érezzék, hallják, hogy igaz, behemót gépek mozognak a halárban, vegy­szerek adagolásától várják az »istállókban is az eredménye­ket, dé mindezek mögött és fölött az ember áll. Az elnöktől, sőt a zár- számadási anyag előkészítői­től is átállást kíván ennek az új módszernek meghonosítá­sa. Kicsit át kell hangolód­ni, ha az elnök a beszéd — legalábbis gondolati — elő­készítés során be akarja tűz­delni, jó sorrendbe akarja rakni az eredmények eléré­sének emberi mozzanatait is. egéri' azonban a cél a fáradságot. A zár­számadások — kopottnak tű­nő kifejezés, de ide illő — emberközpontúságának visz- szaállítása. Mert lehet, hogy a régen áhított ebédlő felépí­tésére jövőre sem lesz pénz. Ezt azonban a joggal türel­metlenkedő emberek hama­rabb megértik, ha a zárszám­adás egész légköréből ki­cseng, hogy nem azért marad el a beruházás, mert itt nem tartják fontosnak az embe­reket. És lehet, hogy az 1979- es terv elkészítése során a személyi jövedelmeket kicsit szűkmarkúbban kell majd előirányozni, miközben a megoldandó feladatok növe­kednek. De ezt is könnyebb lesz elérni, ha a közösségi megnyilatkozásokba vissza­hozzuk azokat a régen oly kedves, néha szövetkezet- szerte hetekig emlegetett, egy-egy ember magánéleté­ben pedig haláláig szép em­lékként őrzött emberi mozza­natokat. A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ utolsó hónapjaiban nagyon sok magyar partizán cs katona harcolt a felsza­badító szovjet seregek ol­dalán. 1944 második felében több partizánegység beve­tésére került sor, mindenek­előtt az ország északi ré­szén. Az egyik kis létszámú, de annál elszántabb és jól kiképzett partizáncsoport parancsnoka Szőnyi Márton volt. Győrben született 1918. december 8-án. Az első vi­lágháború viszontagságai sodorták a családot a fővá­rosból Győrbe. A háború vé­gén visszatértek Budapest­re és az akkor már öttagú család a Csillaghegyen egy víkendház szobájában húz­ta meg magát. A családfő munka nélkül maradt. Ké­sőbb sikerült állandó mun­kát kapnia, fűtő lett. Mind­két szülő dolgozott, a gye­rekek iskolába járhattak. A jó eszű, tehetséges fiú, Szőnyi Márton, A Honvéd utcai polgári iskola elvég­zése után beiratkozhatott a Kereskedelmi Akadémiára, amelyet 1938-ban sikerrel végzett el. Kiváló sportem­ber is volt. A csaknem két méter magas fiú nagyszerű­en vívott, tornászon. aMeli- zált. A kosárlabdázásban tűnt. ki leginkább, az olim­piai keretnek is tagja lett. Repülősnek jelentkezett. Olaszországban képezték ki vadászrepülőnek. Közben megtanult németül, angolul és olaszul. Zászlósi rendfo­kozatot kapott és az első va- dászrepülő-ezretfdel vitték ki a frontra. Beosztották a magyar gyorshadtest repülő- századába, 1941. július ele­jén. A Dalnoki Miklós Béla vezérezredes által vezetett magyar gyorshad lestel, az Kemény hideggel köszön­tőit be az idei tél. A mező­gazdasági üzemekben már ezt megelőzően befejeződött a munka, ami egyben az év­zárás közeledtét is jelzi. így van ez a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál is, ahol a napokban fejezték be az idei felvásárlást burgo­nyából, zöldségfélékből és gyümölcsökből. Megteltek a hűtőházi tárolók, ahol a ter­vezett 880 vagon áru helyett több mint 900 vagonnyi mennyiséget helyeztek el! Több alma télire Sok a burgonya, a vörös­hagyma és a zeller, de a tá­rolókban 35 vagonnal több alma is várja a téli és a ko­ra tavaszi szállítást piacaink­ra, mint tavaly ilyenkor. Jók tehát a kilátások és úgy tű­nik, zavartalan lesz az ellá­tás a következő hónapokban is. A vállalatnál most a leg­fontosabb teendő a jövő év­re tervezett árumennyiség biztosítása szerződéskötések­kel. Ezért gyakran kopogtat­nak mostanában a ZÖLDÉRT szakemberei a termelő- és a fogyasztási szövetkezeteknél, hogy minél több zöldségre és gyümölcsre kössenek szerző­dést 1979-re is. Szükség van erre a zavar­talan megyei ellátás és az export fokozása érdekében. Ezekben a hetekben azonban gyakran hallani, hogy las- sabbart haladnak a szerző­déskötésekkel, mint tavaly. Miután a ZÖLDÉRT az igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségre köt szerződést, az üze­mek erre gyakran úgy rea­gálnak, hogy a kevesebb rá­fordítással és munkaerővel termelhető zöldségféléket he­lyezik előnybe. így főleg a burgonyát, a fejes káposztát, a görögdúmyét, a vöröshagy­mát és a gyökérzöldséget. Ugyanakkor a sokkal mun­kaigényesebb étkezési para­dicsomból, paprikából, sárga­dinnyéből kevesebbet akar­óba beosztott repülő szá­zaddal a német páncélos csoport parancsnoksága alá rendelték és vetettek be a harcokba. DNYETROPETROVSZK TÉRSÉGÉBEN, augusztus 27- én egy légiharcban találat érte Szőnyi Márton gépét. A zuhanó repülőgépből az utoisó pillanatban sikerült kiugrania. Szovjet fogság­ba került, a szovjet orvo­sok gyógyították sebeit. Volt felettesei pedig értesítették szüleit, hogy fiuk, Szőnyi Márton hősi halált halt a keleti fronton.' Még nevét is felvésték a mátyásföldi re­pülősök márványtáblájára. Szőnyi Márton azonban nem halt meg. Felgyógyu­lása után a fogolytáborban sokat olvasott, tanult, ta­pasztalt. Rá kellett jönnie, hogy hazug célokért, hamis érdekekért harcolt, önként jelentkezett a krasznogorszki felsőfokú antifasisizta isko­lára, ahol magyar kommu­nista tanárok — köztük Ru­das László, Andics Erzsébet és mások — tanították, ok­tatták a történelmet, irodal­mat, marxizmust. Az isko­la elvégzése után tudatos antifasiszta és kommunista lett Szőnyi Márton. A ma­gyar hadifoglyok számára szerkesztett Igaz Szó című újság egyik számában ezt irta: „Antifasiszta lettem. Odahaza nem törődtem po­litikával, csak a repülésnek éltem. A fronton lelkesed­tem, amikor légiharcról volt szó, de azon sose gondol­kodtam, hogy hogyan és miért folyik a harc melyek a háborús célok. A hadifog­ságban gondolkodni kezd­tem. Itt ismertem fel, hogy ez a háború igazságtalan há­ború, hogy HitVtr és társa­saga gazul bánik az európai nak termelni, azzal indokol­va, hogy nagyobb a ráfordí­tás és ezzel együtt nagyobb a kockázatvállalás is! Kiléptek a társulásból De vegyük sorjában. A ZÖLDÉRT Vállalat jövőre 480 vagon burgonyára köt szerződést az üzemekkel, de ezenkívül további 150 vagon­ra lenne szükség. A vállalat által korábban létrehozott burgonyatermelési társulás­ból ugyanis kivált a gyön­gyösi és az flndornaktályai termelőszövetkezet, amely jövőre már nem foglalkozik fburgonyával. Ezek a szövet­kezetek • arra hivatkoztak, hogy gazdaságtalan burgo­nyát termelni, holott a ko­rábbi tapasztalatok nem ezt igazolták! A csaknem 200 hektáros területkiesést a káli és a hatvani termelőszövetkezet igyekszik pótolni, melyek a már említett társulás tagjai. Mennyiségi csökkenés azon­ban így is várható, ezért a ZÖLDÉRT-nek a folyamatos ellátás biztosítására más megyékből kell behoznia 150 vagon burgonyát. Nem így vöröshagymából és fejes ká­posztából, melyekből bizto­sítják a jövő évi terv által előirányzott igényeket. Ügy tűnik, hogy legjobban a görögdinnye-termelés ala­kul, miután főleg a hevesi homokháton gazdálkodó szö­vetkezetekben tovább nőtt a kedv iránta és 2000 vagonnal várnak belőle. így a piaci el­látáson kívül tőkés exportra is kerül görögdinnye. Komoly problémát okoz a szerződéskötéseknél a para­dicsom, az uborka és a pap­rika biztosítása. Étkezési pa­radicsomból például 240 va­gon a jövő évi ' felvásárlási terv, ezzel szemben még csak 160 vagon szállítására kötöttek szerződést a gazda­ságok. Uborkából 200 vagon­nal irányoztak elő 1979-re, az eddigi megállapodás azon­ban csak 40 vagonra történt. Hasonló a helyzet a zöldpap­népekkel. Felismertem, hogy mint kötelességtudó tiszt nem támogathatom Hitlert és társaságát, ha magyar hazámat meg aka­rom menteni. Az antifasisz­ta tisztek között alkalmam nyílik a harcra azok ellen, akik a háborút előidézték. Antifasiszta lettem, és tu­dom, hogy ezzel hazám sza­badságának ügyét szolgá­lom.” 1943. decemberében Uk­rajnába indultak az első magyar partizáncsoportok. A MAGYAR PARTIZÁ. NŐK itt estek át a tűzke­resztségen. Hónapokig együtt harcoltak a szovjet partizá­nokkal. Szőnyi Márton hő­siességéért megkapta az első osztályú szovjet parti­zánkitüntetést, a Honvédő Háború Partizánja érdem­érmet. A már a partizánhar­cokban edzett, mintegy há­romszáz harcost az obarovi majd a kijev—szvjatorinoi központi kiképző iskolában készítették fel a magyaror­szági bevetésre. E kiképző iskola magyar csoportjának vezetője Nógrádi Sándor volt. 1944. augusztus 8-án szállt fel az a repülőgép a kijevi repülőtérről, amely Úszta Gyula és Szőnyi Márton partizáncsoportjait szállítót - ta. Az Úszta Gyyula vezette csoportnak Munkács kör­nyékén, a Szőnyi Márton ve­zette osztagnak pedig Ózd mellett kellett, földet érnie. Mindmáig kiderítetlen, ho­gyan szerzett tudomást a csendőrség központ; nyo­mozó osztálya és a vezérkar­főnöksége Szőnyi Márton csoportjának érkezéséről Ózdtól délnyugatra, mint egy 15—20 kilométerre a Domaháza és- Járdánháza között elterülő erdóe-he­rikából is, melyből 200 va« gonnál többet szeretne vásá­rolni a ZÖLDÉRT, Előnyben a szakcsoportok A termelőszövetkezetek melleit ezért is komoly fel­adat hárul a fogyasztási szö­vetkezetek által szervezett zöldségtermelő szakcsopor­tokra, különösen a már jól működő egri, hevesi, tarna- mérai és kápolnai szakcso­portra. Ezekkel a szerződés- kötéseket december végén sem zárják le, hanem a jövő év elején is folytatják! A ko­rai primőrtermelés érdeké­ben a vállalat 80 vagon haj­tatott zöldség felvásárlását tervezi 1979-ben. Ennek csak a felét tudják megtermelni a Heves megyei szakcsoportok, mivel a megye éghajlati vi­szonyai ennél többet nem tesznek lehetővé. Főleg fejes salátát, paradi­csomot, paprikát és uborkát várnak a fóliás termelőktől. 40 vagonríal azonban más megyékből, főleg az ország déli részéből vásárolnak majd primőröket a megyei fo«í gyasztók ellátására. A ZÖLD­ÉRT gyümölcsökből 1200 va­gon árura köt szerződést az üzemekkel, főleg almára és csemegeszőlőre, a jövő év március végéig. A háztáji gazdaságoktól pedig 470 va­gon gyümölcsöt várnak. A Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat jövőre összesen 5000 vagon burgonyára, zöldségre és gyümölcsre köt szerződést a nagyüzemekkel, valamint a kistermelőkkel. Ez annyi, mint amennyit az idén fel­vásároltak. A munkaigénye­sebb paradicsomból, papri­kából, uborkából azonban a jövő év elején is elfogadnak pótszerződéseket. Ezzel is ar­ra igyekeznek ösztönözni a gazdaságokat és a szakcso­portokat, hogy minél többet termeljenek. gyes terepre szállt le ej t/ti ernyővel a 13 főnyi cso­port. A levegőben még ejtő­ernyőzsinórjaikba kapasz­kodva ereszkedtek alá, ami­kor a katonai, csendőr- és le­ventealakulatok tüzet nyi­tottak rájuk. Körülkerítet­ték a nagyjából három rész­re szakadt csoportot. A le­szállás éjjel 11 és 12 óra között történt . A sötétség ellenére az egyenlőtlen küz­delem rövid ideig tartott.1 Ősz Szabó János politikai tiszt és a csoport szlovák törzsfőnöke a helyszínen hősi halált halt. Négy par­tizánt sikerült elfogniuk, akiket Sopronba vittek és kivégeztek. Néhányuknaki sikerült kicsúszni a gyűrű­ből és eljutottak Beszterce­bányára, a szlovák nemzeti felkelés központjába, ahol aztán csatlakoztak Jegoröv tábornok partizánalakulatá-; hoz. Szőnyi Márton egyedül maradt miután sikerült át» vergődnie az ellenséges gyű­rűn. Elfogásához nyomozó kutyákat hoztak, vérdíjat tűztek ki fejére. Egy hóna­pig sikerült elrejtőznie a tanyákon. Az egyszerű pa­rasztemberek élelemmel lát-' ták el, bújtatták a hős par­tizánt. Az ózdi munkások­kal kereste a kapcsolatot, de sajnos nem sikerült érintkezésbe lépnie velük. Árulás folytán a Kissikátor faluhoz tartozó Macskásta- nyán törtek rá 1944. szep­tember 7-én hajnalban a Hangony községi csendőrök és tűzharcban megölték. A HŐSI HAI-ÁLT HALT Szőnyi Márton hamvait 19-,6 nyarán Tiozták Budapestre. A Kerepesi úti temetőben a munkásmozgalom nagy ha­lottainak , panteonjában he­lyezték örök nyugalomra katonai tiszteletadás mel­léit. Vida Sándor rflmwâaÆi 1978. december 9.. fizom bai I Korcsolyacipök Egerből Az Egri Cipőipari Szövetkezet az idén százhatezer pár kor- csoiyacipőt szállít az NSZK-ba. de jelentős mennyiséget ad el a hazai piacon is. (MTI fotó — Mailek Attila lelv.—KS) Mentusz Károly Horthysta repülőtisztből Itosirasssnisfa partizán 60 éve született Szőnyi Márton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom