Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

UHL A<5 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 290. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. december 9.. szombat Kiállítások, ünnepi hangverseny, táncház . Heves megye bemutatkozik Újpestnek Kodály, Liszt és Miljutyin Á KISZ KB ulese A KISZ Központi Bizott­ságának pénteki tanácskozá­sán a testület meghallgatta és tudomásul vette Maróthy Lászlónak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának tájékoztató­ját az MSZMP KB december 6-j üléséről. Ezután állás­foglalást fogadott el a szo­cialista munkaverseny­mozgalom jövő évi folytatá­sáról, A Központi Bizottság a továbbiakban Deák Gábor titkár előterjesztésében meg­vitatta az országos KISZ- értekezlet összehívására és az előkészítéssel kapcsolatos fő kérdésekre vonatkozó ja­vaslatot. Schmidt Rezső látogatása a hevesi járásban Tegnap délelőtt Schmidt Rezső, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, az egri városi pártbizottság első tit­kára Kalina Istvánnak, a megyei pártbizottság politi­kai munkatársának kísére­tében á hevesi járásban tett látogatást. Hevesen a járási nagyközségi pártbizottság épületében Szabó Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára és Misi Vilmos, a párt- bizottság titkára fogadta a vendégeket, majd, tájékozta­tó hangzott el a járás tár­sadalmi. gazdasági, politikai életéről. A tájékoztató után a Fi- nomszerelvénygyár hevesi gyáregységébe látogattak e! a vendégek, ahol Vas Tibor gyáregységvezető az 1978. évi feladatok teljesítéséről és a jövő évi elképzelésekről számolt, be. Az ismertető el­hangzása után üzemlátoga­tás következett, a délutáni órákban pedig a pélyi Ti­sza mente Tsz-t kereste fel Schmidt Rezső és kísérete. A termelőszövetkezetben Szabó Ágoston elnök és Garancz Lajos párttitkár adott tájé­koztatást a közös gazdaság munkásságáról, majd együtt megtekintették a szakosított .juhtelepet. amelynek ered­ményeiről a vendégek elis­meréssel szóltak. (Munkatársunk telefonje­lehűtése) Az újpesti nagyáruház ka­rácsony előtti reklámérde- jében egy hatalmas tábla hirdeti: Heves megye kö­szönti Üjpestet. Alatta a december 17-ig tartó ese­ménysorozat programja, amelynek során a főváros nagy munkáskerületének la­kói jobban megismerkedhet­nek szűkebb hazánk életé­vel. Hasonló transzparens üdvözli az újpestieket az Ady Endre művelődési ház bejáratánál is. Heves megye bemutatko­zása tegnap délután kezdő­dött a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyá­rában, ahol csaknem fél­ezer munkással találkoztak megyénk képviselői. Újpest vendégeit — köztük dr■ Si­pos Istvánt a megyei párt- bizottság titkárát és Szalay Istvánt, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét — — 1 lesik Imre, a IV. kerü­leti pártbizottság titkára kö­szöntötte. Az üdvözlő sza­vakra dr. Sipos István vá­laszolt, aki egyebek között hangsúlyozta : — A centenáriumát ün­neplő Budapest tiszteletére született az a kezdeménye­zés, hogy a főváros kerüle­tei és az ország megyéi, így Újpest és Heves is több irányú, tartalmas kapcsola­tot alakítsanak ki egymás­sal. Örömmel fogadtuk az újpestiek meghívását és kö­szönettel vettük a lehetősé­get, hogy most ismét bemu­tathatjuk itt, Újpesten me­gyénk szellemi értékeinek, kulturális kincseinek, gaz­dag múltja féltve őrzött em­lékeinek egy részét, s be­számolhatunk a dolgos hét­köznapok legfrissebb ered­ményeiről. Reméljük, hogy rendezvénysorozatunk hű képet ad megyénkről, ahová őszinte vendégszeretettel cs nagy érdeklődéssel várjuk a viszonzást: Újpest jövő évi bemutatkozását. A Chinoin gyár nagyter­mének színpadán — Heves megye, Eger és Újpest cí­mere ölelte körül a vendé­geket köszöntő feliratot —1 ezután adott ünnepi hang­versenyt az Egri Szimfoni­kus Zenekar Farkas István vezényletével. Fellépésüket nagy siker koronázta : Erkel, szerzeményeinek nagyszerű tolmácsolását, valamint Ko­vács Ilona és Szabady Jó­zsef énekét nagy tapssal fo­gadta a gyári közönség. Tegnap a délutáni órák­ban nyílt meg — dr. Hor­váth Ignácnénak, a IV. ke­rületi tanács elnökhelyet­tesének bevezetője után — az Ady Endre művelődési házban a megyében dolgozó amatőr képzőművészek grafikai, valamint a megyei művelődési központ kerá­mia-, népművészeti szakkö­rének, illetve a fiatal alko­tók körének kiállítása. A tárlatok közönsége elisme­rően szólt Herczeg István, Gádor András, Magyar Ist­ván és a, többiek grafikái­ról, sokan elidőztek a palóc és a Mátra környéki min­tákkal hímzett térítők, ken­dők, menyasszonyi ruhák, a szebbnél szebb népi kerá­miák előtt. Az első napi sikeres be­mutatkozást követően több Pénteken az egri Technl. ka Házában tartotta vá- .lasztmányi ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Heves megyei Szervezete. Az újpesti vendég megjegyezte: — Ezek után nem lesz olyan rendezvény, amelyet kihagynánk, pedig van be­lőlük bőven... Ami azt illeti, valóban nem panaszkodhatnak a IV. kerületiek. Mától naponta filmvetítésre kerül sor; lát­hatják majd a legszebb mű­emlékeinket bemutató A kö­vek újra élnek, az ipari­mezőgazdasági fejlődést pél­dázó Heves megyei kistü­kör, a gyönyörű Szalajka- völgyi környezetben készült Pisztrángok, illetve a Palóc­nap című filmeket. A palóc táncházban a gyöngyösi Vid- róczkiék szórakoztatják és tanítják a népi táncokra a fiatalokat, s bemutatkozik majd az újpesti közönség előtt az egri néptáncegyüt­tes és zenekar, a mezősze- merei népdalkórus, vala­mint a citerazenekar is — remélhetőleg a tegnapihoz hasonló sikerrel. ünnepi ülés. amelyen vala­mennyi tudományos egye­sület képviselői, részt vet­tek. záróprogramja volt a megyei műszaki hetek egy- hónapja tartó . rendezvény­sorozatának. Dr. Kovács Je- nö, a MTESZ megyei szer­vezetének elnöke köszöntöt­te a megjelent vendégeket, közöttük Barta Alajost, a megyei pártbizottság titká­rát, Maróti Sándort, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Kónya Lajost, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkárát, dr. Jenes Pált, az SZMT titkárát és Páti Jenőt, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának titká­rát, a műszaki hetek rende­zésében közreműködő párt- szervezetek képviselőit. A megye gazdasági veze­tését képviselő szakemberek előtt Barta Alajos tartott előadást az ötödik ötéves terv megyei feladatainak eddigi teljesítéséről, a hát­ralevő időszak tennivalóiról. Elemezte . népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, szólt a december 6-i KB-ülés hatá­rozatában megfogalmazott követelményekről. Mint hangsúlyozta, alapvető vál­tozásokra van szükség a gazdálkodás szemléletmód­jában megyénk vállalatai­nál, szövetkezeteinél is, a mennyiségi szemléletet, fel mmtatás obdaioát Harmincnégy év múltán Hatvanon át, Bécsig.. Harmincnégy esztendővel a nagy harcok után tegnap járt ismét Hatvanban Ami­rov Kamii Valijevics, Bar- zov Jurij Mihajlovlcs, a szovjet Déli Hadseregcsoporl főiisztjenek társaságában. — Annak idején sorkato­naként. Sumilov tábornok hadseregevei voltam ezen a tájon, s igen sok katonatár­sam vesztette életét a hat­vani vasútállomás környékén dúló csatában — emlékezett a korabeli eseményekre. Va­lijevics ezredes, a szovjet ka­tonai szemle, a Kommunist szerkesztője. — Sztálingrád­tól Bécsig tartott az a nagy menetelés, megannyi nehéz nappal, sok-sok megpróbál­tatással. S mire befejeződött, bizony, a híres verhnyednye- provszki lövész gárdaezred­ből alig maradtunk húszán. Most könnyebb a dolgom. Egy hetet azért. töltqfc Déli Hadseregcsoportunknál, hogy az ott folyó harci kiképzést, a katonai nevelést tanulmá­nyozzam, majd tapasztalatai­nkat folyóiratunkban közre­adjam. A városi pártszékházban Juhász Ferenc titkár fogadta a szovjet vendégeket, akik lerótták kegyeletüket a Kossuth téri hősi emlékmű­nél, majd kilátogattak a hat­vani köztemetőben nyugvó hatszáz katona sírjához. Itt sok ismerős névre bukkanta gárdaezred egykori sorkato­nája, aki hadtörténeti kuta­tómunkával is foglalkozik. — Nemrég a Magyar Nép­hadsereg folyóirata, a Honvé­delmi Szemle közölte mun­kámat a felszabadító harcok­kal kapcsolatban. A dolgozat témája a Cegléd, Szolnok tér­ségében folyt hadműveletek levezetése, a Budapest, irá­nyába kiinduló nagy tárna-. dás hadászati értékelése, amelyből persze Hatvan sem maradhatott ki, mint olyan város, ahol döntő csatát vívtunk a náci csapatok ellen. Moszk­vában vár egy másik, rész­ben szintén magyar vonatko­zású feladat. Hadosztályom útjáról írok könyvet, híven idézve a legapróbb epizódo­kat a sorsdöntő sztálingrádi csatától a végső győzelemig. Tudomány és Ura keveredik ebben az írásban, hiszen nem­csak stratégiai, taktikai szem­szögből vizsgálom az esemé­nyeket, hanem újságíróként fölidézem a megtett út szám­talan emberi pillanatát. Búcsúzóban meghívást is tolmácsol Amirov Kamii Va- lijevics. Jövőre lesz kétszáz esztendős Verhnyednyep- rqvszk, amelyről gárdaezre- dük a nevét kapta. A jubile­umi ünnepségre a városba várják flaisan küldöttei. Szilvás István Ünnepélyes választmányi üléssel Befejeződött a műszaki hetek rendezvénysorozata Barta Alajos tartott előadást (Fotó: Perl Márton) Cselekvési program AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA a minap meg_ vitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és áU lami költségvetés irányelveit. Az ülésről kiadott közlemény számba veszi gazdasági építőmunkánk 1978. évi eredménye­it, részletesen elemzi tapasztalatait, majd felvázolja a jövő év helyzetünkből adódó feladatait- Minden más célt és tennivalót megelőzve az egyensúlyi helyzet javítása kerül aa 1979. év és az azt követő esztendők feladatainak középpontú jába. Ennek rendelik alá a termelés, a felhalmozás és a fogyasztás növekedését. „Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek alakulása bánj életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit megala-j pozzuk” — olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről ki­adott közleményben. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a nemzeti jövedék lem, az ötéves terv előirányzatainak megfelelően növeke­dett, az ország és állampolgárai érzékelhetően gyarapodtak az utóbbi három esztendőben. A népgazdaság egyensúlyt helyzete azonban nem javult, hanem romlott, a külföldi adós«} ságok növekedése fokozódott. Előrehaladásunk e gondjai többi összetevő következményei. Ismeretes, hogy a nemzetközi cserearány-változások á magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A be­hozott termékek (főleg nyersanyagok és energiahordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké) a feldolgo­zóipari és mezőgazdasági produktumoké.) így jelenleg egy*) azon importmennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fi-' zetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előterem-) teni sem könnyű, külföldi értékesítését pedig erősen akadáú lyozza a tőkés piacokon a kereslet stagnálása, a védővámok és a kontingensek megszigorítása. AZ EGYENSÚLYI HELYZET ROMLÁSÁBAN vitathatat­lan szerepet játszik, hogy a külgazdasági feltételek számunk­ra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mint amivel., reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékosságaiban találjuk meg. A termelés növe­kedése nem járt együtt a gazdaságfejlesztés minőségi köve-, telményeinek kielégítésével: a külgazdasági egyensúly javítá­sával, a hatékonyság előirányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazdasági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső , felhasználása. Tovább nyújtóz­kodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használ-) tunk fel, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzál nem a lakosság fogyasztása volt túlzott, hanem a felhalmo-) zás haladta' meg erőinket. (Mindenekelőtt a vállalatok beru-] házasa és készletnövelése.) A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyek tehetővé te­szik a népgazdaság felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tartós javulását, eredményezik. így a nemzeti jövedelem —< azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A meny- nyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növekednek, mivel a minőségi követelményekre, a ha­tékonyság fokozására, az egyensúly javítására tevődik át a hangsúly, a népgazdaság fejlődése csak így lehet, törési mentes és hosszú távon kiegyensúlyozott, a következő évek­ben szükséges gazdasági növekedés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Lehe- tővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdaságos kivitel nqve-i lését a nem szqcialista külkereskedelmi forgalomban. Vég­eredményben a mérsékelt ipari termelésnövekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejlesztését, hoz­zájárul a versenyképes, a nem szocialista piacokon is előnyö-) sen értékesíthető áruk termelésének dinamikus növeléséhezj a nem gazdaságos tevékenység visszaszorításához. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően á gazdasági szabályozás szigorításával szereznek érvényt. Erősi-) tik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (általa-) nos érvényességét), csökkentik, illetve megszüntetik az ál-) lami támogatásokat, kivételezéseket. Központi támogatásra, segítségnyújtásra csak kivételes esetekben és szigorú feltéte­lekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó prog-] ram alapján kerülhet sor. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy gazdasági szabályozás-) sál, befolyásolással — vagy akár közvetlen utasítással, tervle-) bontással — a célok elérése automatikusan nem biztosított.1 Az 1979. évi népgazdasági terv megvalósítása is döntő mér­tékben függ a feladatok helyes értelmezésétől, és következe­tes végrehajtásától minden szinten és valamennyi poszton. A tennivalók világosak. Amint ezt a KB-ülésről szóló közle­mény is kimondja: „A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, más­hol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan nőve-: kedjék”. KÉT SZÉLSŐSÉGES NÉZET KÍSÉRT. Közülük aa egyik, ma még kisebb veszély, de már most fel kell rá ké­szülni. Várható a nehézségek, a kedvezőtlen helyzet, az eset­leges társadalmi, politikai feszültségek eltúlzása, olykor bé­nító pesszimista hangulat keltése. Elejét kell venni minden olyan törekvésnek, amely gyengíti a központi intézkedések­be, a gazdaságpolitikába, terveikbe vetett hitet, bizalmat, két­ségbe vonja a feladatok realitását, lazítja a szigorú követel­ményeket. A másik véglet: a feladatok lebecsülése, az illúziókeltés^ vagy a kivárás, az időnyerésre spekuláló magatartás. Jelen­leg ez a nagyobb veszély. A gyárak, az üzemek többségé­ben a termelés lényegében változatlan ütemű növelésére ké­szülnek, s pillanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a rendelések és a készletek, a beszerzési, és az értékesítési lehetőségek adottak, s a termelés növekedésének mérséklése kizárólag másokat érint. Ügy tűnik, a termelő ember túlságosan nyu­godt, s csupán némelyek és esetenként fogyasztói minősé­gükben nyugtalanok. Pedig fordított szerepvállalás lenne he­lyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a jó áruellátás —, hanem a munkajövedelmek megszerzését: a reálbér növelését kötik nagyobb teljesítményhez, hatékonyabb gazdálkodáshoz. Csak nehogy azok hivatkozzanak majd idő­vel „társadalmi igazságtalanságra”, „szociális feszültségre”, mentőövet, kivételes elbánást igényelve, akik napjainkban túlzottan és megalapozatlanul .nyugodtak. A szélsőségektől mentes közös gondolkodás, az egységes cselekvés most különösen fontos. NÉPÜNK. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT? VEZETÉSÉVEL olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszaki-gazdasági bázist teremtett, amelyre nehéz helyzet­ben is biztosan építhetünk. Nem indul új központi nagy be­ruházás 1979-ben, de a meglevők folytatására és befejezé­sére, a la^sás- és szociális építkezésekre, vállalati fejleszté­sekre több mint 200 milliárd forintot költünk. És nemcsak a közvagyon, a lakosság is tovább gyarapszik, az alacsony nyugdíjak emelésével szerény mértékben előrelépünk a régi szociális feszültségek feloldásában. Az a fontos, hogy jól él­jünk a lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiben programot ad számunkra az értelmes és érté­két-alkotó, gazdasági cselekvéshez. Kovács József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom